A Kulturális és Információpolitikai Minisztérium kevesebb mint kétezer kulturális és sajtómunkást mentett fel a mozgósítás alól.
Az április 9-i adatok szerint a kulturális tárca 1150 kulturális dolgozót és valamivel több mint 700 médiamunkást mentett fel a katonai szolgálat alól.
Megjegyezték azt is, hogy a kulturális szférában és a médiában dolgozók felmentését ért bírálat „tiszteletlenség azokkal az emberekkel szemben, akik becsületesen és minőségileg végzik a munkájukat, primitív értékelése társadalmi fontosságuknak”.
Ukrajnában az újságírók nem kaphatnak a halasztást a mozgósítás alól, mert az információs front nem tekinthető külön arcvonalnak – jelentette ki hétfőn Jaroszlav Jurcsisin, a Legfelső Tanács szólásszabadság bizottságának vezetője az rbc.ua hírportálnak adott interjújában.
Mint Jurcsisin elmondta: „Maga a halasztás más fontos iparágakban is létezik, vagyis egyes vállalatok, részlegek dolgozóinak akár 50 %-a megkaphatja. Az újságírók felmentéséről azonban több okból nem lehet szó.” Szerinte mindenekelőtt Ukrajna nem rendelkezik akkora mozgósítási forrással, mint Oroszország, ahol „nincs olyan luxus”, hogy minden szövetségi csatorna felmentést kap. „Másodszor, az információs frontot nem tekintjük külön harci iránynak. Az információs front mint olyan létezik, de figyelmen kívül hagyjuk. Bízunk a médiánk tudatosságában” – tette hozzá.
Ahogy a honatya megjegyezte, köztudomású, hogy „a médiamunkások mozgósítása hatalmas ütőkártya, mert a legjobb sajtóreferensek a médiából jönnek”. „És persze sokkal jobban együttműködnek az újságírókkal, és értik, mit kell megmutatni, hogyan kell megmutatni, hogy egy újságíró nem az ellenségünk, hanem jön, megmutatja az irányt, ahová további lőszer, fegyver és önkéntes segítség kell” – magyarázta Jaroszlav Jurcsisin.
Harry herceg pert nyert a bíróságon. Károly király azzal vádolta a Daily Mirrort és társait, hogy lehallgatott telefonokat, valamint más illegális módokon is próbált információkat szerezni a herceg magánéletéről.
Most a bíróság döntést hozott, kimondva, hogy a Mirror Group Newspapers 2006-2011 között kiterjedt telefonos hackertevékenységet folytatott. Ez azt jelenti, hogy Harry hercegnek nem csak a telefonját, de más eszközeit is lehallgatták.
Kiderült az is, hogy Harry herceget 2003 végétől 2009 áprilisáig figyelték a Daily Mirror, a Sunday Mirror és a People vezető munkatársai. A megszerzett információk alapján pedig rengeteg cikket gyártottak a hercegről.
A bírósági döntés értelmében 140 600 angol font (több mint 60 millió forint) kártérítést ítéltek meg – írja a The Guardian cikke nyomán a Média1.
A sussexi herceg a Daily Mail ellen indított rágalmazási pert viszont elvesztette: egy olyan bírósági ügyet, amit ő kezdeményezett. A bíró végül arra kötelezte a brit királyi családból kivált herceget, hogy fizesse ki a több ezer fontnyi perköltséget. Harry a pert azért indította, mert egy cikkben azt írták, miszerint korábban megpróbálta eltitkolni, hogy a királyi család dolgozó tagjaként betöltött szerepéből való kilépése után is igyekezett megtartani a közpénzből finanszírozott rendőri védelmét Nagy-Britanniában.
Június 30-án jelent meg utoljára nyomtatásban a világ legrégibb még létező napilapja, az osztrák Wiener Zeitung, amely a jövőben csak online formában lesz elérhető, bár havonta egyszer nyomtatott kiadása is megjelenik majd.
— Stefan Kaltenbrunner (@skaltenbrunner) June 29, 2023
Az újság első száma 1703. augusztus 8-án került utcára, akkor még Wiennerisches Diarium címmel. A nyomtatott változat megszűnésével a németországi Alsó-Szászországban 1705. június 24. óta megjelenő Hildesheimer Allgemeine Zeitung veheti át a világ legrégibb még létező újságja címet a Wiener Zeitungtól.
A nyomatott változat megszűnésével 65 állás is megszűnik az osztrák lapnál, ezen belül a szerkesztőség létszáma 35 fővel 20-ra csökken.
A „minőségi újságírást” képviselő lap az utóbbi időben már csak napi mintegy 8000 példányban jelent meg, az utolsó szám a szokásosnál sokszorta több – 50 ezer – példányban és bővített terjedelemben került utcára.
Fotó: AFP/Joe Klamar
A nyomtatott kiadást azért szüntetik meg, mert egy törvénymódosítás nyomán az újság elesett legfontosabb bevételi forrásától: a törvény által előírt céges közleményeket eddig kötelező volt a Wiener Zeitungban nyomtatásban, fizetett formában közzétenni.
A Wiener Zeitung megszűnésével 13-ra csökken a nyomtatott napilapok száma Ausztriában, a legrégibbnek ezentúl az 1848-ban alapított Die Presse számít.
Les fonds de RT France sont gelés à la demande de la Direction Générale du Trésor, en raison du 9eme paquet de sanctions qui ne vise pas RT France. Notre chaîne ne peut plus poursuivre son activité. Voici notre communication. pic.twitter.com/aF3JUsqkLl
Les fonds de RT France sont gelés à la demande de la Direction Générale du Trésor, en raison du 9eme paquet de sanctions qui ne vise pas RT France. Notre chaîne ne peut plus poursuivre son activité. Voici notre communication. pic.twitter.com/aF3JUsqkLl
A II. Kárpát-medencei Magyar Médiatalálkozó szakmai előadásainak és kerekasztal-beszélgetéseinek fókuszában a Kárpát-medencei magyar média aktuális helyzete, kilátásai, a megváltozott médiatér és a jelenkor kihívási álltak. A november 11–13. között, a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága és a Magyar Nemzeti Médiaszövetség szervezésében Visegrádon megrendezett konferencián a magyarországi és külhoni magyar nyelvű médiumok képviselői vettek részt.
A találkozó ünnepélyes megnyitóján Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter köszöntötte a jelenlévőket. Beszédében kiemelte, hogy az elmúlt 12 év legfontosabb kormányzati eredményei közé tartozik a magyar nemzet egységének megteremtése, melyhez nagymértékben hozzájárultak a határon túli médiumok.
A miniszter szót ejtett az Ukrajnában dúló háborúról és a kárpátaljai magyarság helyzetéről. Aláhúzta: külön köszönet illeti azokat, akik ebben a nehéz időben is sokat tesznek azért, hogy a magyar nyelvű tömegtájékoztatás megmaradjon vidékünkön. Annak ellenére, hogy Magyarország története legnagyobb humanitárius akcióját hajtja végre, az ukrán állam ezt nem értékeli a maga teljességében – utalt Gulyás Gergely a munkácsi Turul-szobor eltávolítására, hozzátéve: a magyar kisebbséggel szembeni fellépés továbbra is elfogadhatatlan és tűrhetetlen.
A jövőbeni kilátásokra kitérve a tárcavezető hangsúlyozta: miután lényegében gazdasági alapon kell működtetni a médiát, nem lehet eltekinteni azoktól a változásoktól, amelyek a fogyasztói szokásokban végbementek. A mérések azt mutatják, hogy a Covid-járvány óta Magyarországon az online médiának nagyobb a jelentősége és befolyása a televíziónál is, és ez minden valószínűség szerint a határon túli médiumok esetében is így van. A hírfogyasztókat tekintve 50% feletti, aki az online felületekről tájékozódik, 40% körüli a televízióból információt szerzők aránya, a többiek pedig a nyomtatott sajtót veszik kézbe. Ez nem változtat azon, hogy a nyomtatott sajtónak van értéke, amit meg kell őrizni, de a jelentősége, például a politikai vélemények meghatározásánál rendkívül csekéllyé vált – fűzte hozzá Gulyás Gergely. Objektíven értékelni kell azt is, hogy az elmúlt években és évtizedekben milyen újságírói teljesítmények állnak az egyes szerkesztőségek mögött. Az nem fordulhat elő, hogy aki aktívan és jól dolgozott, bármilyen támogatás hiánya miatt az utcára kerül, elveszíti állását – emelte ki a miniszter.
A magyar nemzet egységes, és főszabály szerint nincsenek határon belüli és kívüli ügyek, azt kell nézni, mi szolgálja a közös nemzeti célokat. Akik jelen vannak, az elmúlt években e közös nemzeti célok szolgálatához nagymértékben járultak hozzá – jelentette ki beszédének végén Gulyás Gergely.
Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár köszöntőjének elején köszönetet mondott a határon túli magyar médiumok munkatársainak, akiknek munkájukkal a hírek szinte ugyanabban a pillanatban jelennek meg a magyar médiatérben. Kiemelte: a média területén is egyre inkább egységes Kárpát-medencei térről lehet beszélni, a média része a nemzetpolitika intézményrendszerének.
Az elmúlt időszak nemzetpolitika eredményeit összegezve az államtitkár nyomatékosította: a külhoni közösségek megerősödtek. Elmondta: 5 400 beruházást valósítottak meg a külhonban, illetve egységes Kárpát-medencei teret hoztak létre az oktatásban, a bölcsődétől a felsőoktatásig nyújtanak támogatást, melynek összege emelkedni fog a következő évben, de a kárpátaljai gyerekek már az idén a megemelt támogatáshoz juthatnak hozzá – fejtette ki. Újraindult a Határtalanul! program is, aminek kezdete óta már félmillió anyaországi diák juthatott el külhoni területekre. A Kárpát-medence a magyar sportsikerek tekintetében is egységessé vált.
Potápi Árpád János elmondta: a magyar vállalkozókat sikerült „egy hálóba összefűzni”, s mintegy 214 milliárd forintos támogatást nyújtottak határon túli magyar vállalkozóknak. Ők alapvetően magyar embereket foglalkoztatnak, így a támogatás hozzájárul a szülőföldön való megmaradáshoz és boldoguláshoz – fűzte hozzá.
Az államtitkár aláhúzta, hogy a politikai érdekképviselet is megerősödött, s kiemelten fontos továbbra is az, hogy a magyar képviselők minden szinten jelen legyenek.
„Mi közösségekben gondolkozunk. Nem az egyént helyezzük előtérbe, hanem a közösséget. Számunkra a magyar közösségek a legfontosabbak. Egy ilyen közösség a média is” – szögezte le köszöntőjének zárásaként Potápi Árpád János.
Toót-Holló Tamás, a Magyar Nemzeti Médiaszövetség elnöke az olvasói szokások megváltozására, átalakulására helyezte a hangsúlyt beszédében. Elmondta, hogy az online felületek márkahű olvasói megdöbbentően csekély számban vannak. Az olvasók nagy többsége más hírcsatornákról, híraggregátor oldalakról keresi fel a különböző médiumok honlapjait. Az emberek figyelme szétszóródik, a kérdés az, hogyan tartsuk azt meg. Az üzenetet el kell juttatni az olvasókhoz – szögezte le, s hozzátette, hogy mint az egyik Karinthy-novellában, a jelenlegi médiatérben „cirkuszi akrobaták módjára” kell eljuttatni az üzenetet a megfelelő közönséghez.
Az ünnepélyes megnyitót követően mini plenáris előadásokkal folytatódott a találkozó, melyen olyan témákat boncolgattak az előadók, mint a Nemzetpolitika és a médiaszabályozás, Médiaharcok: rombolás vagy térfoglalás, a közmédia fejlődése és lehetőségei vagy a Kárpát-medencei médiatér.
Koltay András, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) és Médiatanács elnöke előadásában felidézte a magyar szabadságharcok valamilyen sajtótermékhez kapcsolódását. Ezt követően médiatörténeti áttekintést tartott, ahol beszélt arról is többek között, hogy az első rendszerváltás utáni kormány már részesévé vált a médiaháborúnak. Szerinte a magyar szólásszabadság mérföldköve a 2010-es médiatörvény megszületése, amely által a magyar szólásszabadság mindenkinek biztosított. Hozzátette, hogy a magyar jogszabályokat tekintve tágabb a magyar sajtószabadság, mint Nyugat-Európában. Felhívta a figyelmet az európai televíziók műsoridejére is, amely főként európai tartalmakból kell, hogy álljon. Szerinte az Európai Unió üzleti szempontból írta mindezt elő. Mindehhez a magyar törvényalkotó a magyar kvótát is hozzá tette. Azt viszont nem lehet elérni, hogy mindennek kulturális értéke is legyen. Szerinte az NMHH-nak korlátozott eszközei vannak a nemzetpolitika támogatására, de tervezik a határon túli fiatalok médiaoktatásának megsegítését.
Szánthó Miklós, a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA) kuratóriumi tagja, valamint az Alapjogokért Központ főigazgatója előadásában a médiaharcokról beszélt. Mint mondta: Magyarországon nem köszöntött be a liberális demokráciák győzelme. Miközben az ország szomszédságában háború dúl, az energiaforrásokért harc zajlik, a médianyilvánosság pedig fontos erőtérré vált. Nyugaton a populáris kultúra szférájában és a geopolitikában két egymást kizáró világnézet ütközik: a magát idealistának hirdető progresszió harcol a realitást előtérbe helyező józan ésszel. S úgy tűnik, hogy globális szinten a liberális megközelítés van túlsúlyban. Mindennek az eléréséhez a liberálisok három lépést alkalmaztak: vádaskodás, fake news, semlegesség. A semlegesség szerint csak az számít függetlennek és objektívnek, aki osztja a liberális világnézetet. Szerinte Magyarország e tekintetben lokális kivétel a globális tények alól, hiszen itt valamennyi vélemény szabadon megjelenhet és terjedhet. A szakértő szerint rá kell tudnunk mutatni, hogy a posztmodern liberalizmus valójában egy totalitárius ideológia, mert van egy képe arról, hogyan is kellene szerintük működnie a világnak, és ha erre valaki nemet mond, az már nem illik bele a képbe. Hangsúlyozta: együtt erő vagyunk, szerteszét gyöngeség. Ezért tudatosítani kell magunkban, melyek azok a célok, amiért küzdünk és harcolunk közösen.
Felgyorsult globalista világunkban a közösségi média foglyaivá váltunk, ami az újságírókra is rányomja bélyegét – emelte ki előadásában Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója, aki kijelentette, hogy a televízió, a rádió, az online portálok és a nyomtatott sajtó halott, csak még nem vették észre. Az elmúlt éveket vizsgálva megállapította, hogy a kultúrafogyasztás és információszerzés 80 százaléka online történik. Kultúrahordozókból kultúrafogyasztókká váltunk – jegyezte meg. Állítása szerint a standuposok befolyásolják a tömegek véleményét, mert a csúcsértelmiségieket már csak nagyon szerény számban hallgatják meg. Szerinte fontos lenne, hogy az írók újra megtalálják olvasóikat, és a generációs szakadékok átívelésére is mielőbb megoldás szülessen. Az igazgató szerint a rádiók és a streaming platformok között nincs közös pont, ezek párhuzamos dimenziókként működnek egymás mellett. A médiának mielőbb irányt kell váltani, mert eddig nem sikerült életmódválaszt adniuk, és ha ezt nem teszik meg itt, akkor a tengeren túlról jön majd ismét a válasz. Mint hangsúlyozta, a válságok nem fognak elmúlni, a helyzet a világon nem lesz jobb, ezért olyan válaszokat kell adni, ami túlélővé tesz bennünket.
Az előadásokat zárva Balogh László, a Közszolgálati Közalapítvány Kuratóriumának elnöke kiemelte: nem hagyunk cserben senkit határon innen és túl. Szerinte fontos, hogy helyesen cselekedjünk, ahogyan ezt eddig is igyekeztünk megtenni. Saját életéből felidézve számos momentumot elmondta: 1990 után figyelmeztették Antall József miniszterelnököt, hogy a média a jobboldal ellen van, amire a néhai kormányfő úgy reagált, hogy „a demokrácia majd megoldja.” Mint mondta: a közmédia átalakítása során nem véletlenül választották a Duna Médiaszolgáltató nevet, mert a rendszerváltás után a Duna Televízión egy nemzetibb hangot lehetett hallani, mint a Magyar Televíziónál. Szerinte a közmédia megerősítését követően a magyar kultúra megerősítésén kell egységesen dolgozni.
Délután számos szakmai kerekasztal-beszélgetésre került sor, melyek betekintést nyújtottak a Kárpát-medencei magyar média helyzetén túl a kisebbségi és a többségi sajtóban megjelenő hírek közötti különbségekre, a tudósítókat érintő szakmai kihívásokra a világjárvány és a háború okozta válságok korában, valamint a külhoni nyomtatott-elektronikus sajtó online világban betöltött szerepére. Térségünk képviseletében Kulin Zoltán, a TV21 Ungvár vezérigazgatója, Dunda György, a Kárpáti Igaz Szó lapigazgatója, Pallagi Marianna, a karpatalja.ma főszerkesztője, valamint Darcsi Karolina, a Kárpátalja hetilap főszerkesztője mutatott rá a kárpátaljai magyar médiával kapcsolatos kérdésekre. Darcsi Karolina elmondta: „Lapunk a legnagyobb példányszámban eladott magyar nyelvű lap Kárpátalján annak ellenére is, hogy a háborús helyzet miatt némi visszaesés volt tapasztalható.” Kiemelte: Kárpátalján szükségszerű és az olvasók igényt tartanak a kisebbségi újságírásra. A magyar nyelven megjelenő tudósítások, hírek mellett az államnyelven is megjelennek cikkeink, melyek az ukrán nyelvű olvasókat célozzák meg. A Karpatszkij Objektiv (Карпатський Oб’єктив) például a szláv közösség számára írt hetilap, melynek hasábjain ukrán nyelven olvashatók a hírek magyar szemszögből, a karpat.in.ua honlapon pedig naponta összesen 150–170 írás jelenik meg magyar és ukrán nyelven egyaránt.
A Kárpát-medencei külhoni magyar újságírók találkozójának zárásaként került sor a Kosztolányi-díj ünnepélyes átadására.
Siklósi Beatrix, a Kossuth Rádió csatornaigazgatója felvezetőjében felidézte: egy írás, egy film emberek életét tudja megváltoztatni, ezért hatalmas a média felelőssége. Hiszen ma már pár óra alatt karaktergyilkossággal ki lehet végezni egy embert. Mint mondta, a közszolgálat a közösség szolgálatát jelenti. A gondolkodás képességét soha nem szabad elveszítenünk, még az átpolitizált közegben sem. Olyan kihívások előtt állunk, amelyekkel szemben csakis felkészültséggel lehet helytállni. Szerinte a fiatal kollégákkal meg kell osztani azt a tényt, hogy emberek életét tudja megváltoztatni egy riport és egy cikk, amivel sosem szabad visszaélni. Ezért a közszolgálatért csakis építve, sosem rombolva szabad tenni. A csatornaigazgató szerint nagy szükség van a díjra, ami kifejezi az elismerést. „Hiszen szükségünk van arra, hogy megsimogassuk egymás fejét” – fogalmazott.
Toót-Holló Tamás, a Magyar Médiaszövetség elnöke, a Magyar Nemzet főszerkesztője a laudációban elmondta: az ünnepi díjátadás egyben a kárpátaljai újságírók melletti szolidaritás vállalása is. Szerinte a kárpátaljai újságírókon most nagyon sok múlik. Ezért felhívta a figyelmet arra is, hogy ezen nehéz időkben vigyázó szemeinket Munkácsra, Ungvárra, Beregszászra kell vessük. A díjat Dunda Györgynek, a Kárpáti Igaz Szó lapigazgatója adta át, akit méltatva kiemelte: szolgálata pótolhatatlan. A díj egyben tiszteletadás is Kosztolányi Dezső emléke előtt.
A díjátadást követően Dunda György, a Kárpáti Igaz Szó lapigazgatója köszönetét fejezte ki. Szerinte a kárpátaljai magyar újságírókat a szülőföldön maradásra rendelte a sors. Beszélt arról is, hogy a jelenlegi viszontagságos időkben újra meg kell éljük azokat a pillanatokat, melyeket már elődeink is átéltek: a sorok közé kell rejtse a tudósító üzeneteit. A könnyebb út, ha elhagyjuk Kárpátalját, de szerinte a kárpátaljai újságírókat szülőföldjükre rendelte a sors. Mint mondta: remélhetőleg eljön a béke, és újra visszaállhat a rend.
A KMKSZ Jótékonysági Alapítvány felhívja az érintettek figyelmét, hogy a 2022. évre meghirdetésre került az egészségügyi dolgozók, művelődésszervezők, könyvtárosok, közgyűjteményi dolgozók, művészeti- és sportiskolai oktatók, a médiában tevékenykedők, a színészek, előadóművészek, valamint a gyermekjóléti szolgáltatást és ellátást vagy fogyatékkal élők és más sajátos igényekkel rendelkezők ellátását biztosító dolgozók pályázati lehetősége. A pályázatok július 16 és augusztus 15 között nyújthatók be a KMKSZ regionális irodáiban.
Csehországban mától újra hozzáférhetővé válnak az oroszpárti információs honlapok, amelyeket az Ukrajna elleni orosz agresszió megindítása után, február 25-én kapcsolt ki a CZ.NIC internetes szövetség.
Ezek a honlapok már nem jelentenek veszélyt a társadalomra – jelentette ki Vilém Sládek a szövetség szóvivője kedden Prágában.
A CZ.NIC internetes szövetség nyolc információs honlapot blokkolt le, míg a mobilszolgáltatók további hatot. „Az intézkedés legfőbb célja az volt, hogy az orosz agresszió kezdetén korlátozza a hamis és félrevezető információk terjesztését az online térben. Ezek az információs honlapok igyekeztek relativizálni, megindokolni vagy egyenesen támogatni az agressziót” – magyarázta a korábbi döntés hátterét a szóvivő.
A három hónapos működési tilalom után várható, hogy ezeknek a honlapoknak a látogatottsága jelentősen lecsökken – jegyezte meg.
A CZ.NIC szabályzata szerint a társadalomra veszélyt jelentő honlapok kikapcsolása legfeljebb három hónapra engedélyezett, azt követően ilyen lépést csak a bíróságok, a rendőrség vagy más kompetens állami szerv kérhet. A szövetséghez azonban ilyen kérés nem érkezett, ezért szerdán újraindítja a honlapokat – mutatott rá Vilém Sládek.
A szövetség és a mobilszolgáltatók februári döntése az oroszpárti honlapok három hónapos kikapcsolására éles kritikát kapott a jobboldali cseh sajtóban. A politikai elemzők szerint a „hivatalossal” ellentétes vélemények elhallgattatása ellenkezik az alkotmánnyal és a szólásszabadsággal, s az egykori kommunista tájékoztatási rendszerre emlékeztetett, amely tiltotta a neki nem tetsző vélemények nyilvános terjesztését.
UK promised, UK delivered! ????? More M270 MLRS arrived in Ukraine. Thanks to @BWallaceMP and all the ?? people! Your support is amazing and so important for Ukraine. Our #UAarmy will skillfully use this "replenishment" at the battlefield. P.S. More “gifts” will arrive soon. pic.twitter.com/DvVIpz6XjK
In this video you can see a dog, called "Adik" with his master. The animal looks visibly nervous as if it knew what will happen to them next. The occupiers stole the dog and gave it to Kadyrov. @UAnimalsENG saves animals during the war in Ukraine. Join us! pic.twitter.com/ALmhXOIHia
FOX EXCLUSIVE: Video shows the plane carrying 90-100 Ukrainian soldiers landing at Fort Sill regional airport to begin training on the Patriot missile system this week at Fort Sill, Oklahoma @WestfallAustinpic.twitter.com/z46YaPzzOF
Novojičínský vojenský opravárenský podnik zahájí v nejbližší době opravy ukrajinských tanků T-64, které zamíří přímo na bojiště. Smlouvu na opravu a modernizaci tanků T-64 uzavřely státní podniky ?? VOP CZ a ?? @ukroboronprom letos v únoru.
Az RT orosz állami televízió műsorszolgáltatási engedély hiányában nem sugározhatja német adását (RT DE) Németországban – közölte szerdán a német médiahatóságok engedélyezési és felügyeleti bizottsága (Kommission für Zulassung und Aufsicht der Medienanstalten – ZAK).
Az RT DE a médiaszolgáltatásról szóló németországi szabályok alapján engedélyköteles műsor, de készítője nem kért, az illetékes médiahatóság pedig nem adott rá engedélyt. Ezért be kell szüntetni internetes, műholdas, valamint az RT News nevű mobil- és okostelevíziós alkalmazáson keresztüli élő közvetítését és terjesztését – áll a ZAK közleményében.
Az RT – korábbi nevén Russia Today – a német adás körül a tavaly decemberi indulás után rögtön kirobbant jogi vitában azzal érvel, hogy engedélyt kapott a kábeles és műholdas sugárzásra a határokat átlépő televíziózásról szóló európai egyezmény egyik tagjától, Szerbiától. Ezzel kapcsolatban a ZAK közleményében kiemelték, hogy németországi műsorszolgáltatási engedélyt csakis németországi hatóság adhat ki, ezért nem lehet hivatkozni semmilyen más, az európai jog szerint legitim, jogszerű engedélyre.
A ZAK az ügy előzményeként felidézte, hogy az RT DE Productions nevű, berlini székhelyű cég 2021. december 16-án elindította az RT DE című televíziós adást, amely német nyelvű, német közönségnek szól, és hírekre, dokumentumfilmekre és szórakoztató műsorokra összpontosít. Másnap a berlin-brandenburgi regionális média- és hírközlési hatóság (Medienanstalt Berlin-Brandenburg – MABB) területileg illetékes médiafelügyeleti hatóságként médiajogi eljárást indított. A hatósági döntést végül azért a ZAK hozta meg, mert az RT DE nem helyi, hanem országos sugárzású műsort ad.
A YouTube videomegosztó portál már néhány órával a decemberi adáskezdés után letiltotta az RT DE YouTube-csatornáját. Néhány nappal később az Eutelsat műhold-üzemeltető is eltávolította kínálatából a csatornát. Az RT akkor ezt a lépést a MABB törvénytelennek tartott nyomásgyakorlásának tulajdonította.
A ZAK határozatára az RT DE Productions reagált, a cég szerdán közölte, hogy a hatóság döntését megtámadják bíróságon. Hangsúlyozták: „minden ellenkező állítás ellenére az élő adás sugárzása kezdettől fogva összhangban van az európai joggal”. Mint írták, az RT DE műsorszórási engedélyét 2021. december 6-án adták ki Szerbiában. Az engedély 2029-ig érvényes. Közleményükben idézték Olivera Zekicset, az elektronikus médiumok működését szabályozó szerbiai testület (REM) vezetőjét, aki azt mondta, hogy az RT DE engedélyét a határokon átnyúló televíziózásról szóló európai egyezmény rendelkezéseivel összhangban, jogszerűen kérték és hagyták jóvá.
Mein lieber Gott, wieso fällt es dem Bundespräsidenten so schwer zu erkennen, dass solange russische Bomben auf ??Städte fallen und Tausende Zivilisten Tag und Nacht ermordet werden, wir Ukrainer keinen Bock auf “große russische Kultur” haben. Basta https://t.co/nPYe7fup3a
Sehr geehrter Herr Botschafter @MelnykAndrij , wir bedauern Ihre Absage auf unsere Einladung zu dem Solidaritätskonzert der Berliner Philharmoniker für die Ukraine. Umso mehr, weil ukrainische, deutsche, russische, belarussische und weitere MusikerInnen miteinander auftreten, 1/6
#SatelliteImagery from September 25, 2022 shows a large traffic jam of vehicles leaving #Russia and attempting to cross the border into #Georgia, at the Lars checkpoint, following Russian President Putin’s mobilization order for the war in #Ukraine. pic.twitter.com/iHUsC8hYs2
1/ The independent Russian media outlet Verstka ("Layout") has published a noteworthy piece on the devastating effect that mobilisation is having on Russia's schools. Thousands of teachers have been conscripted or have fled, bringing schools to the edge of collapse. ? follows. pic.twitter.com/D34mmb43PM
#UPDATE The head of Russian mercenary group Wagner, who has been entangled in a power struggle with the defence ministry, announced Friday the opening of recruitment centres in dozens of cities. pic.twitter.com/LHNrq9kf4y
Eine Maß?kostet auf dem #Oktoberfest in diesem Jahr zwischen 12,60 und 14,90 Euro. 1970 wurde der Bierpreis von der Stadt #München festgelegt. Seit dem Jahr 2000 hat sich der Bierpreis mehr als verdoppelt.?? pic.twitter.com/qSzJRQbi30
Unsere Welt in Unordnung und wir mittendrin. Seit dem Terror-Angriff der Hamas auf Israel erleben wir in unserem Land eine neue Dimension des Hasses – auf unsere Werte, die Demokratie, auf Deutschland.
Wo bleibt der Aufschrei? Und wann wird dieser Betrug unterbunden? Vermeintlich Schutzbedürftige aus Syrien, Afghanistan und sonstwo kassieren bei uns Asyl und machen dann entspannt Urlaub in der Heimat, wo sie angeblich verfolgt werden. pic.twitter.com/EKtyCzYu4u (RTL)
A Russia-based disinformation network run by a former Florida cop has published a new fabricated story on a fake news website called "Seattle Tribune".
20 éves a Képmás magazin és 15 éves a 6 évvel ezelőtt a határon túlra is kiterjesztett Média a családokért díj, mondta megnyitó beszédében Lévai Anikó a budapesti Eiffel műhelyházban megrendezett díjátadó eseményen. A díj célja, hogy a család – örömeivel és gondjaival együtt – ugyanolyan hangsúlyos szerepet kapjon a médiában, mint a valódi életben.
Только что я встретился с Папой Римским в Ватикане.
Вместе с Катей Прокопенко, женой командира защитников Мариуполя на Азовстали, и Юлей Федосюк, женой другого бойца, мы встретились с Папой, чтобы просить его участвовать в судьбе защитников Азовстали pic.twitter.com/RKYvHy8Et9
A felvidéki MA7 médiacsalád háromfős küldöttsége Forró Krisztián, a 2021. október 2-án létrejött Szövetség szlovákiai magyar politikai párt elnöke nélkül léphetett csak be Ukrajnába, a pártelnököt ugyanis három évre kitiltották Ukrajnából. A kitiltás oka egyelőre ismeretlen. A három felvidéki magyar újságíró kétnapos látogatása során az itteni magyar médiaműhelyek munkájával, valamint a kárpátaljai magyarság helyzetével ismerkedett.
November 3-án Ungváron a KMKSZ vezetői tájékoztatták őket a kárpátaljai helyzetről, majd a TV21 Ungvár televízió székházában tettek látogatást. Másnap Beregszászban felkeresték a Pulzus FM szerkesztőségét, ahol megismerkedtek a rádió munkájával, illetve Orosz Ildikó elnök és Csernyicskó István rektor a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola működéséről tájékoztatta a vendégeket.
A kétnapos látogatást értékelve Molnár Ildikó, a MA7 médiacsalád főszerkesztője a TV21 televíziónak elmondta: „Azt gondoltuk, hogy megéri nekünk ide eljönni. Fontos megismernünk, hogy hogyan működik az MTVA, a Kossuth Rádió, de tanulni igazából azt, hogy hogyan lehet kis közösségben médiát működtetni, egymástól tudjuk a leginkább – Vajdaságban, Erdélyben és itt Kárpátalján, na meg talán valamit mi is meg tudunk mutatni. Felvidéken nincs tévé, rádió, csak az állami közszolgálati televízió és rádió keretében, lehet, hogy el kellene kezdeni ilyen irányba is gondolkodni. Éppen azért jöttünk el szerkesztőségeket megnézni, milyen a műsorrács, hogyan épülnek fel ezek a szerkesztőségek, milyen egy-egy adás struktúrája. Nagyon hasznos tapasztalat volt” – hangsúlyozta a főszerkesztő.
Czibula Csaba, a MA7 médiacsalád audiovizuális tartalmakért felelős vezetőszerkesztője elmondta: „Mi megnéztük azt is, hogy működik ez a Vajdaságban, hogy működik Erdélyben, és azt is, hogy mit sikerült felépíteni itt, Kárpátalján. Úgy gondoljuk, hogy a határon túli magyarok számára jó lenne, ha kialakulna egy közös médiatér, ez sok problémát is megoldana. Gyakorlatilag hasonló helyzetben vagyunk, egy sorsközösségben élünk…”
A Kárpátalja hetilap főszerkesztője, Darcsi Karolina a felvidéki kollégák által elmondottakhoz hozzáfűzte: „Nagyon fontosnak tartjuk az ilyen műhelytalálkozókat, illetve munkalátogatásokat, ahol egyrészt tapasztalatot tudunk cserélni a kollégákkal, illetve át tudjuk beszélni azokat a dolgokat, amelyek a helyi médiát érintik. A tapasztalatcsere mellett tudtunk a jövőbeli együttműködésről is beszélni, ami rendkívül fontos, hisz a virtuális térben remélhetőleg újra tudjuk egyesíteni a Kárpát-medencét.”
