Kárpátalja mézontó növényekben gazdag. Az Ung-vidéken a méhek az akácosokban szorgoskodnak. A méhek jól átteleltek, mivel a tél enyhe volt. Jelenleg az időjárás is kedvez a mézgyűjtő méheknek.
Veszélybe kerülhet a növények beporzása is, mivel a klímaváltozás miatt kevesebb dongó és több kisebb testű méh lehet majd a környezetben. A poszméhek kevésbé ellenállóbbak a hőséggel szemben, ez pedig akár a Föld ökoszisztémájának széthullásához is – vélik amerikai kutatók sok év vizsgálatra alapozva.
Amerikai kutatók nyolc éven keresztül vizsgáltak 20 ezer méhet és dongót a Sziklás-hegység térségében annak érdekében, hogy megvizsgálják, hogyan reagálnak a különböző környezeti és hőmérsékleti változásokra. A tanulmányban, mely a „Proceedings of the Royal Society B” szaklapban jelent meg szerdán, a kutatók arra jutottak, hogy mivel a környezeti feltételek évről évre változtak, a szub-alpesi terület, ahonnan a kutatásban vizsgált minták is származnak „különösen érzékeny a klímaváltozásra”: a tavaszi hőmérséklet sokkal magasabb, a hó pedig hamarabb olvad el a területen.
A kutatás során rájöttek, hogy míg a kaptárt alkotó, nagyobb méhek száma csökkent a hőmérséklet emelkedésével, addig a földbe fészkelő, jellemzően kisebb testű méhek száma ezzel szemben nőtt. A magasabb hőmérséklettel a nagytestű méhek, például a dongók, a művészméhek és a kőműves méhek egyedeiből egyre kevesebb lett.
„Kutatásunk során megfigyeltük, hogy a klímaváltozás miatt bekövetkező átalakulás a hőmérséklet, a hótakaró és a csapadék tekintetében drasztikusan átformálhatják a méhközösségek életét” – állítják a tudósok.
A globális felmelegedés miatt a méhközösségek közül leginkább a dongók családja érintett a tanulmány szerint. A kutatás eredménye egybe cseng több más tanulmánnyal is, mely hasonló következtetésre jutott. A poszméhek – másnéven dongók – számos ökoszisztémában a fő beporzó szerepét töltik be. A hőmérséklet emelkedésével magasabban fekvő, hűvösebb régiókba költöznek, mert más méhfajokkal ellentétben nem tűrik jól a hőséget. A tanulmányban a szerzők kiemelik, hogy a dongók a fészkelési szokásaik és méretük miatt is sokkal kiszolgáltatottabbak a klímaváltozás hatásainak.
A tanulmány szerzői szerint a klímaváltozás a beporzó rovarcsaládokra „lépcsőzetes” hatással lehet, és így hathat a környezetre is. Példaként említették azokat a nagyobb testű méhfajokat, amelyek a nektárért hosszabb távolságokat is képesek megtenni, ezzel pedig a távolabbi területek beporzása maradhat el.
Bár ez a kutatás kifejezetten a hegyi területeken tapasztalható változásokra koncentrált, hasonló amerikai kutatások arra következtetnek, hogy Egyesült Államok-szerte jellemző a méhfajok csökkenése a környezeti változásokkal összefüggésben.
A rovarok a világ legfontosabb növény-beporzói. Az ENSZ jelentései alapján a világ 115 élelmiszernövényének 75%-a függ az állati beporzástól. Például a kávé, a kakaóbab, a mandula és a cseresznye is a szorgos méhecskéktől függ.
Egy 2019-es mérföldőnek tanulmányban a kutatók szerint az évszázad végére a rovarfajok majdnem fele csökkenhet egyedszámát tekintve, és csaknem harmada akár örökre eltűnhet. A világon pedig minden hatodik méhfaj kihalhat a klímaváltozás következtében, valamint az élőhelyek számának csökkenése és a rovarírtó szerek használata miatt.
