A mentális egészség és a lelki feltöltődés jegyében szervezett előadásra került sor a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetemen. Az est előadója Böjte Csaba ferences rendi szerzetes volt, akinek „2025 – A remény éve!” című előadását az atya személyes élettapasztalata és belső derűje még aktuálisabbá, még átélhetőbbé tette a hallgatóság számára.
Mentálhigiénés központ nyílt a Munkácson a megyei gyermekkórház bázisán. A központban egy 12 szakemberből álló csoport dolgozik: pszichiáterek, pszichológusok, többek között a személyzet, valamint szociális munkás és jogi tanácsadó is van. Ezenkívül az intézmény járó beteg osztályt is működtet, ahol a gyermek orvosi felügyelet alatt áll.
Egy jól ismert népmese „Az égig érő fa” nyomán született, új köntösbe öltöztetett interaktív mesefoglalkozással lepte meg 20 új helyszínen az óvodás gyerekeket Gál Natália, a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház színművésze. A díszlet Orosz Ibolya rajzaival bővült, a két új bábut, a királykisasszonyt és a kiskondást az erdélyi származású Gede Kata készítette. Az előadássorozat a Kárpátaljai Magyar Mentálhigiénés Társaság és a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház közös szervezésében, illetve a magyar kormány támogatásával valósult meg.
A Kárpátaljai Megyei Katonai Adminisztráció épületében sajtótájékoztatót tartottak a mentális egészség témájában. A résztvevők hangsúlyozták az érzelmi állapotról való gondoskodás fontosságát, bemutatták a régióban elérhető támogatási szolgáltatásokat, valamint ismertették az országos „Hogy vagy?” program keretében hozzáférhető ön- és kölcsönös segítségnyújtási eszközöket.
Viktoria Timcsik, az Ukrán Egészségügyi Minisztérium Kárpátaljai Megyei Betegségellenőrzési és Megelőzési Központjának megbízott főigazgatója elmondta:
Az ukránok több mint 60%-a érzi az érzelmi kimerülés, szorongás vagy depresszió tüneteit, de csak minden negyedik kér segítséget. A legnagyobb akadályok: az elítéléstől való félelem, a bizalmatlanság és az információhiány.
Kiemelte, hogy bárki csatlakozhat a Mentális Egészségtudatosság Hónapjához, néhány egyszerű, de fontos lépés megtételével:
támogassa a barátait vagy családtagjait;
osszák meg saját történetüket a belső egyensúly kereséséről;
töltsék ki az ingyenes online pszichoemocionális állapotfelmérőt;
forduljanak háziorvoshoz vagy pszichológushoz;
használják a Momental mobilalkalmazást vagy a „Hogy vagy?” platform (howareu.com) erőforrásait.
Kárpátalján pszichológiai segítség 6 mentális egészségközpontban érhető el. A legközelebbi intézmény ezen a linken kereshető meg: [https://tinyurl.com/mr9xffzu](https://tinyurl.com/mr9xffzu)
Az „Ukrajnában élő kárpátaljai nők rezilienciája – Kockázatnak kitett mentális egészség a nők körében” címmel tartottak konferenciát az Európai Parlamentben. Az esemény középpontjában azok a kihívások álltak, amelyekkel a háborús körülmények között élő nők – különösen a kárpátaljai magyar közösség tagjai – kénytelenek szembenézni. A tanácskozáson szakértők, politikai döntéshozók és civil szervezetek képviselői vitatták meg, milyen konkrét lépésekkel lehet támogatást nyújtani a mindennapok súlyát viselő nők számára – nem csupán szavakkal, hanem valódi tettekkel is.
Ferenc Viktória, a konferencia megálmodója, kárpátaljai európai parlamenti képviselő köszöntőjében kiemelte: erkölcsi kötelességünk segíteni azokat a kárpátaljai nőket, akik mindennapi életükben viselik a háború hatásait – akár otthon maradtak, akár Magyarországon rekedtek. „Csak a béke hozhat tartós megoldást a mentálhigiénés problémákra” – fogalmazott, hozzátéve, hogy a rendszerszintű támogatások kialakítása és a konkrét cselekvés elengedhetetlen: „Nemcsak beszélni kell a segítségről, hanem ténylegesen melléjük állni.”
Várhelyi Olivér videóüzenetben biztosította a résztvevőket arról, hogy az EU kiemelt figyelmet fordít a polgárok mentális egészségére. Az Európai Bizottság egészségügyért és élelmiszer-biztonságért felelős biztosa beszámolt arról, hogy az EU4Healthprogram keretében támogatást nyújtanak azoknak, akik a legnagyobb nyomás alatt élnek – köztük az ukrajnai és azon belül a kárpátaljai nőknek is.
Katona Viktória a Magyar Református Szeretetszolgálat képviseletében ismertette a szervezet munkáját, amely mind az anyaországban, mind a határon túl a rászorulók segítésére törekszik. „Legyen erőd a gyengeséged” – idézte a konferencia mottóját. Hangsúlyozta, hogy a sebezhetőség felvállalása nem gyengeség, hanem a gyógyulás és a kapcsolódás első lépése. „Elfelejtettünk gyengék lenni, pedig éppen ez az, ami emberré tesz minket.”
Berghauer-Olasz Emőke előadásában a kárpátaljai nők mindennapos kríziseit elemezte. A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola docense szerint a válsághelyzetek nem csupán nehézséget, hanem lehetőséget is jelenthetnek a lelki megújulásra, ha megfelelő érzelemközpontú megküzdési stratégiák társulnak hozzájuk. A közösségi támogatás és a pszichológiai erősítő programok kulcsszerepet játszanak a reziliencia fejlesztésében. „A nő háborús krízisben is nő” – zárta gondolatait a Kárpátaljai Magyar Mentálhigiénés Társaság vezetője.
Petri Bernadett, Magyarország miniszteri biztosa rámutatott: a kárpátaljai magyar közösség speciális lelki és kulturális szükségletei külön figyelmet érdemelnek: „A lelki regeneráció nem működhet a kulturális önazonosság nélkül.” Sürgette, hogy a támogatások során jobban vegyék figyelembe a régiók közötti különbségeket, mert ellenkező esetben a leginkább rászorulók maradhatnak segítség nélkül.
A konferencia utolsó felszólalója Margarita de la Pisa Carrión, a Patrióták Európáért képviselőcsoport tagja volt, aki megerősítette az előtte felszólalókat, és további támogatások folyósítását javasolta az orosz–ukrán háború károsultjai számára.
A konferencia üzenete egyértelmű volt: a nők mentális egészsége nem csupán egyéni, hanem társadalmi és erkölcsi felelősség. A háború sújtotta térségek női lakossága számára a támogatás és az odafigyelés nem lehet választás kérdése – sokkal inkább kötelesség.
Március 14-én a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Gross Arnold termében munkamegbeszélésre került sor, amelyen részt vett Ferenc Viktória, a Fidesz–KDNP európai parlamenti képviselője, valamint kárpátaljai civil, társadalmi, egyházi és szociális szervezetek képviselői. A találkozó középpontjában a háború következtében kialakult mentális egészségügyi helyzet állt.
Az esemény kezdetén Csernicskó István, a II. RF KMF rektora köszöntötte a résztvevőket, aki egyben közös eszmecserére is invitált minden jelenlévőt annak érdekében, hogy együtt dolgozzanak ki megoldásokat és válaszokat a háború okozta mentális egészségügyi problémák kezelésére, miközben hozzájárulnak a térségben élők jólétének javításához.
Ezt követően Ferenc Viktória EP-képviselő fejtette ki gondolatait a téma kapcsán. Mint aláhúzta: „Kérdésekre keresem a választ az önök segítségével. Hiszem, hogy mind testi, mind lelki egészségünk érdekében foglalkoznunk kell ezekkel a kérdésekkel, hiszen a feldolgozatlan stressz, a csendes szenvedés, az elmagányosodás kihívásokkal járhat egyéni és társadalmi szinten is. Ezért kérem önöket, osszák meg velünk, hogy milyen területeken végeznek munkát, milyen módon segítik az itt élőket, és mik a tapasztalataik. Önök szerint milyen további lépésekre lenne szükség ahhoz, hogy még hatékonyabbá tegyük a mentális egészség támogatását. Bízom abban, hogy a mai kerekasztal-beszélgetés közelebb visz minket ahhoz, hogy a háború az elhúzódó nehézségek ellenére is megtalálja a lelki békéhez vezető utat.”
Gyebnár István, Magyarország Beregszászi Konzulátusának ügyvivő konzulja elmondta, hogy a jelenleg is zajló orosz–ukrán háború Kárpátalja lakóinak mindennapjait is jelentősen befolyásolta s befolyásolja máig. Magyarország Kormánya a konfliktus kezdetétől igyekszik támogatást nyújtani a rászorulóknak, valamint a belső-ukrajnai régiókban rekedteknek.
A kerekasztal-megbeszélés további részében a szervezetek és intézmények képviselői szólaltak fel, elmondva saját meglátásaikat. Előtérbe kerültek a kárpátaljai női sorsok, a Magyarországra kényszerült honfitársaink beilleszkedési nehézségei, a honvágy és magányosság, a távolba kényszerült családtagok, valamint számos mentális kihívás és krízis.
Az eszmecsere végén Ferenc Viktória megköszönte a meglátásokat és gondolatokat, majd Orosz Ildikó, a Rákóczi-főiskola elnöke mondott zárszót.
A háború elhúzódásával egyre több civil és katona szenved különböző sérüléseket. A fizikai sérülések mellett azonban legalább olyan veszélyesek azok a lelki sebek is, amelyeket az egyének magukban hordoznak. A poszttraumás stressz szindrómáról nagyon sokáig úgy tartották, hogy csupán a fronton szolgáló katonákat érinti. Később azonban felismerték, hogy egyéb traumatikus élmények is kiválthatják a betegséget, amelyek nem csupán a katonákat érinthetik. Egyre jobban bekerült a köztudatba a fogalom, ennek a betegségnek az angol nyelvből átvett mozaikszava, a PTSD. Ezzel a betegséggel és annak kezelési lehetőségeivel foglalkoznak a héten a makkosjánosi Helikon Hotel rendezvénytermében, ahol a Baptista Szeretetszolgálat meghívására több kanadai szakember tart képzéseket. A tréningre Kárpátalja kórházaiból és más intézményeiből több mint 70 orvos és pszichológus érkezett, hogy részt tudjanak venni a Michael Tibollo, a kanadai Ontario tartomány Mentális Egészségért és Szenvedélybetegségekért felelős minisztere által vezetett csapat előadásain. Nem a Makkosjánosi helyszín volt az első állomáshelyük a kanadai oktatóknak, hiszen pár nappal korábban az Ukrán Hadügyminisztérium meghívására Kijevben is hasonló képzést tartottak. A Baptista Szeretetszolgálat több mint 30 éve igyekszik ott segíteni, ahol arra a legnagyobb szükség van világszerte. Munkatársaik ott voltak az elmúlt évtizedek legnagyobb természeti katasztrófáit követő mentésekben és az ukrajnai háború kitörését követően is azonnal reagáltak. A kijevi és kárpátaljai képzéseket követően a kanadai küldöttség Budapesten is hasonló tréninget tart, ahol olyan személyekkel foglalkoznak, akik ott segítenek az Ukrajnából menekülő személyeknek, illetve olyan traumatizált emberekkel is találkoznak, akik a válságövezetből érkezve találtak menedéket Magyarországon. A kanadai előadók között képzett pszichológusok és tapasztalt szakemberek is helyet kaptak, mint például John Z. Tibay rendőrnyomozó, aki a kiscsoportos beszélgetések fontosságára hívta fel a figyelmet. Egy háború alatt, nem csupán a katonák sérülnek, de a civilek, a családok is, hiszen elvesztik életük egy részét, menekülniük kell és sokszor olyan borzalmakat élnek át, amelyben számukra is segítséget kell nyújtani. A PTSD- vel ukrajnai szinten is foglyoznak. Olena Zelenszka ukrán first lady kezdeményezésére indult el például a „Te és Én” nevű országos mentális egészség-program, aminek kárpátaljai regionális vezetője, Tajiszija Szimocsko szerint történtek már előrelépések, viszont nagyon fontosak, hogy legyenek ilyen képzések is, amik széles körben nyújtanak támogatást a szakembereknek. Mind az előadók, mind pedig a résztvevő szakemberek is felhívták a figyelmet arra, hogy a mentális problémákat mielőbb kezelni kell, így azok akik saját magukon vagy hozzátartozóikon ezekre utaló jeleket vélnek felfedezni, mielőbb forduljanak szakemberhez, bármely egészségügyi központban vagy lelki támogatói körben.
