Befejeződött Ukrajna Állami Migrációs Szolgálat nagyszabású intézkedése, a „Migráns” művelet, amely 2025. szeptember 15. és november 1. között valósult meg. Az intézkedések eredményeként 635 illegális migránst azonosítottak, számolt be az Állami Migrációs Szolgálat Facebookon.
Az Állami Migrációs Szolgálat megjegyezte, hogy az intézkedések fő célja az illegális migráció megelőzése és leküzdése, valamint az ukrán migrációs jogszabályok megsértésének felderítése.
Az intézmény adatai szerint a művelet során 635 olyan személyt azonosítottak, akik a migrációs szabályok megsértésével tartózkodtak Ukrajna területén. Velük kapcsolatban az alábbi döntéseket hagyták jóvá:
550 személynek el kell hagynia Ukrajna területét, vissza kell térnie származási országába;
85 embert kiutasítottak;
63 külföldit ideiglenes szállástáborokban helyeztek el;
941 külföldinek tiltották meg a belépést Ukrajnába.
Az Ukrán Állami Migrációs Szolgálat pontosította, hogy a szabálysértők többsége az alábbi országok állampolgárai:
Azerbajdzsán — 24,4%;
Moldova — 15,1%;
Orosz Föderáció — 11,8%;
Üzbegisztán — 6,3%;
Örményország — 5%;
Grúzia — 4,6%;
Kolumbia — 4,3%.
Ukrajna Állami Migrációs Szolgálata 2025. szeptember 12-i, 245. számú rendelete értelmében a műveletben részt vett az Állami Határőrszolgálat, a Nemzeti Rendőrség, az Ukrán Biztonsági Szolgálat, az Állami Nyomozó Iroda, az Állami Munkaügyi Szolgálat, az Oktatási és Tudományos Minisztérium és más kormányzati szervek is.
Az intézkedéseket Ukrajna egész területén végrehajtották, kivéve azokat a területeket, ahol harci cselekmények folynak, vagy amelyeket ideiglenesen megszállt az Oroszországi Föderáció.
Az illegális bevándorlás elleni országos tiltakozások nyomán Nagy-Britanniában bezárják a menedékkérők elszállásolására szolgáló szállodákat, a lakókat pedig volt katonai bázisokra költöztetik. A hamarosan bejelentendő intézkedéscsomag célja, hogy választ adjon a migrációs válságra, amelynek kezelésére Keir Starmer miniszterelnök adott felhatalmazást a frissen kinevezett belügyminiszterének.
Shabana Mahmood belügyminiszterként – és egyben az első muszlim nőként, aki az Egyesült Királyság egyik nagy állami hivatalát vezeti – felhatalmazást kapott arra, hogy szigorúbb intézkedéseket dolgozzon ki a migráció visszaszorítására.
A Telegraph értesülései szerint a miniszterelnök azt várja a tárcától, hogy jóval a 2029-es munkáspárti céldátum előtt zárja be az összes menedékszállodát.
A migránsok jóval szerényebb katonai szállásokra költöztetésének terve azon állítások közepette született, hogy jelenleg „luxuskörülmények” között élnek az adófizetők pénzén.
Pillanatnyilag két volt bázist használnak menedékkérők elhelyezésére. Mindkettőt az előző konzervatív kormány nyitotta meg, jelentős tiltakozások ellenére, mivel egyes bevándorláspárti csoportok börtönökhöz hasonlították őket. A Munkáspárt most a korábbi konzervatív politika bővítését tervezi, annak ellenére, hogy egy évvel ezelőtt még a két helyszín bezárását tűzte ki célul.
Egy Mahmoodhoz közeli forrás úgy fogalmazott, hogy „a nettó migráció csökkentése és az illegális migráció megfékezése a közvélemény egyik fő prioritása, és ez a mi egyik fő prioritásunk is. Az új belügyminiszter kinevezése jelentőséggel bír, megmutatja, mennyire komolyan veszi Keir Starmer a határaink biztosítását.”
A brit miniszterelnök szombat este szélesebb körű átalakítást rendelt el a migrációs politikáért felelős stábon belül. Két államtitkárt – köztük a határbiztonsági minisztert – váltott le, a belügyminisztérium vezetői között végrehajtott tisztogatás részeként. Mindez a miniszterelnök azon ígéretének növekvő bírálata közepette történik, miszerint felszámolja az embercsempész bandákat.
A miniszterelnök szombat este az új kinevezésekről azt mondta: „Az új miniszterek rendíthetetlenül viszik majd előre növekedési programunkat. A kormány második szakasza a megvalósításról szól: ez egy olyan kormány, amely megújítja Britanniát, és megvalósítja a változást, amelyre az emberek szavaztak.”
Sir Keir Starmer új kabinetje kedden ül össze először, ahol a tisztviselők szerint kizárólag a növekedés előmozdítása lesz napirenden.
Egy kormányzati forrás szerint a miniszterelnök „reformereket” helyezett kulcspozíciókba, hogy „visszaverjék a Reform párt defetizmusát és hanyatlását”.
From today, 1st August, Ninja Swords are officially banned across England and Wales. The final part of "Ronan’s Law" makes it illegal to sell, own or transport these dangerous weapons.
Elismerte 150 ezer illegális bevándorló eltűnését a brit kormány – írja a Breitbart. A szóban forgó migránsok 2022 után érkeztek a szigetországba különleges munkavállalási engedélyről szóló vízummal.
Nagy-Britanniának az Európai Unióból való 2019-es távozását követő években – annak ellenére, hogy többek között az illegális migráció és a külföldi, elsősorban lengyel és román munkavállalóknak különböző kulcságazatokban való nagyszámú jelenléte miatt távozott az szigetország az Unióból – jelentősen megugrott az országba érkező migránsoknak a száma.
Bár a Brexit utáni első három évben is sokan érkeztek az Egyesült Királyságba, a bevándorlók száma 2022-től fogva nőtt meg jelentősen, amikor Boris Johnson akkori miniszterelnök – korábbi ígéretét megszegve – 2022-ben lazított a bevándorlási szabályokon, amikor módosították a szakmunkások kategóriáját és a szociális szférában dolgozók körével bővítették.
Ennek köszönhetően több mint 154 ezren kaptak ötéves tartózkodási engedélyt Nagy-Britanniában.
Ez annak tudható be, hogy a legtöbb bevándorló – a Breitbart ezen a ponton idézi a Telegrapht – valószínűleg szociális munkások családtagjaként érkezett. A lazítást követő évben betiltották a láncmigrációt ebben a kategóriában, ezt követően pedig a vízumok száma tízszeresére csökkent, így a 2023-as 107 772-ről mindössze 9539-ra csökkent a kiadott vízumok száma 2024-re.
A munkáspárti Keir Starmer vezette kormány szociális ügyekért felelős minisztere, Stephen Kinnock ezzel kapcsolatban most úgy nyilatkozott, hogy tárcája „nem rendelkezik olyan adatokkal, amelyek közvetlenül összekapcsolják a vízum státuszát a felnőtt szociális ellátásban való folyamatos foglalkoztatással vagy az Egyesült Királyságban való tartózkodással az idő múlásával” – írja a Breitbart.
A brit kormány ezzel elismerte, hogy semmit sem tud annak a több mint 154 ezer bevándorlónak a hollétéről, akiket a Brexit utáni években engedtek be Nagy-Britanniába.
A Breitbart szerint nem ez az első alkalom, hogy a kormány kénytelen beismerni, hogy elvesztette a fonalat az országban élő jelentős számú külföldi felett, a brit Nemzeti Ellenőrzési Hivatal 2020-as jelentése pedig akkoriban elismerte, hogy a kormánynak „fogalma sem volt” arról, hogy hány illegális bevándorló él Nagy-Britanniában.
From today, 1st August, Ninja Swords are officially banned across England and Wales. The final part of "Ronan’s Law" makes it illegal to sell, own or transport these dangerous weapons.
A brit kormány új terveket dolgozott ki a menedékkérők elhelyezésére, amelyek részeként az önkormányzatok üres ingatlanokat vásárolnának vagy bérelnének, hogy csökkentsék a szállodákban elhelyezett migránsok számát – írja a Telegraph.
Egyre nő az elégedetlenség a migránsok szállodai elhelyezése miatt, ezért a minisztériumok az önkormányzatokkal együttműködve kívánnak ingatlanokat vásárolni vagy bérelni az Egyesült Királyság területén a menedékszállók kiváltása érdekében.
A tervek szerint kísérleti programokat indítanának, amelyekben a kormány fizetne az önkormányzatoknak lakóingatlanok vásárlásáért vagy felújításáért, amelyeket aztán visszabérelnének menedékkérők elhelyezése céljából.
Egy másik modell szerint az üresen álló ingatlanokat újra használatba vennék mind a helyi hajléktalanok, mind a menedékkérők számára. A hatóságok volt toronyházakat, diákszállásokat és régi tanárképző kollégiumokat is célba vesznek, ahol akár több tucat menedékkérőt is el lehetne helyezni.
A kormányzati adatok szerint Angliában mintegy 700 000 üres otthon található, ebből 93 600 Londonban, valamint 35 000 Birmingham, Leeds és Liverpool területén.
A legfrissebb, márciusi belügyminisztériumi adatok szerint jelenleg mintegy 32 000 menedékkérőt szállásolnak el körülbelül 210 szállodában.
Ez valamivel több, mint a tavalyi júniusi 30 000 fő, amikor a Munkáspárt megnyerte a választásokat, de jelentősen kevesebb a 2023 szeptemberi csúcsértéknél, amikor 56 000 menedékkérőt helyeztek el 400 szállodában, napi 9 millió font költséggel.
A Belügyminisztérium bejelentette, hogy azok a menedékkérők, akik megtagadják a szállodákból való kiköltözést alternatív szálláshelyekre, hajléktalanná válhatnak. A tárca szerint hetente több száz migráns utasítja el az átköltözést, ami akadályozza a menedékkérőket befogadó szállodák számának csökkentését.
Az új, „határozott, de méltányos” politika értelmében a menedékkérők elveszíthetik az adófizetők által finanszírozott szállásukat és heti 49,18 fontos támogatásukat, ha másodszor is elutasítják az áthelyezési kérelmet.
Az alternatív szálláshelyek keresése prioritássá vált, mivel idén már rekordszámú, 24 000 migráns kelt át a La Manche-csatornán, ami 50 százalékos növekedést jelent. Dame Angela Eagle, a határbiztonsági és menekültügyi miniszter közölte, hogy a cél az, hogy elmozduljanak a magán szállásadó vállalkozókat alkalmazó megközelítéstől egy „demokratikusan elszámoltathatóbb” rendszer felé, amely a helyi önkormányzatokkal partnerségben működik.
Görögország nem lesz többé nyitott migrációs folyosó Európa felé – ezt Kiriakosz Micotákisz görög miniszterelnök mondta, miután a parlament jóváhagyta a kormány felterjesztését, és három hónapra felfüggesztette az Észak-Afrikából érkező bevándorlók menedékkérelmeinek befogadását. Micotákisz a görög szigetekre nehezedő egyre nagyobb migrációs nyomással magyarázta a szerinte ,,nehéz, de szükséges” döntést.
A baloldali ellenzék viszont embertelennek tartja a lépést, amely véleményük szerint alkotmányellenes és a nemzetközi jogot is sérti.
A görög kormány szorosabb együttműködésre törekszik a líbiai kormánnyal, hogy az ottani hatóságok már a parton, az indulás pillanatában feltartóztassák a határsértőket.
A miniszterelnök azt is elmondta: keményebb fellépés ide vagy oda, Athén csak az EU segítségével tudja kezelni a menekültválságot, így Európának egységes bevándorláspolitikára van szüksége.
A görög bevándorlási minisztérium pénteken arról számolt be, hogy az elmúlt napokban mintegy kétezren érkeztek Krétára és más görög szigetekre Afrikából, valamint a Közel-Keletről.
Hatalmas port kavart Németországban az, hogy a szövetségi munkaügyi hivatal két migránsnak magasabb bért írt elő, mint ugyanabban a munkakörben dolgozó német kollégáiknak.
Az SV Druck GmbH logisztikai vállalat a múlt hónapban két migránst akart alkalmazni szállítmányozási asszisztensként az egyik weingarteni raktárában. A vállalat a leendő munkavállalóknak a törvényes minimálbért, 12,82 eurót ajánlotta fel. Február 1-jén kellett volna munkába állniuk, de a folyamat bürokratikus akadályba ütközött, amikor a migrációs és integrációs hivatal a munkaügyi hivatal kifogására hivatkozva megtagadta a foglalkoztatás engedélyezését – írja a Schwäbische Zeitung cikkét szemléző V4NA nemzetközi hírügynökség.
Németországban a menekültek munkaszerződését az illetékes hatóságoknak kell aláírniuk. A január 20-án kiadott levél szerint a foglalkoztatást azért nem hagyták jóvá, mert a javasolt bért túl alacsonynak ítélték.
Az ügynökség úgy döntött, hogy a migránsoknak legalább 14 eurós órabért kell fizetni, mivel ezt határozták meg a hasonló munkakörökben szokásos bérnek. A vállalat azonban már számos német állampolgárt foglalkoztat ugyanebben a munkakörben a törvényes 12,82 eurós minimálbérért.
A vállalat HR osztálya kifejtette, hogy diszkriminatív lenne, ha magasabb bért hagynának jóvá a migránsoknak, miközben a német alkalmazottak kevesebbet keresnek azonos feladatok elvégzéséért, de tiltakozásukat figyelmen kívül hagyták.
Az SV Druck GmbH végül úgy döntött, a két férfi munkaszerződését felbontja, hogy elkerülje a belső konfliktusokat a személyzet között.
Ausztriában is rengeteg helyen még mindig a migránsoknak kedveznek a balliberális vezető politikusok. A Diakonie jótékonysági szervezet és Bécs városa 110 vadonatúj lakást bocsátott a Bécs Favoriten kerületében menedékjoggal rendelkező migránsok rendelkezésére. Az ügy már tavaly ősszel nagy port vert fel Bécsben, különösen azok körében, akik évek óta várnak lakásfelújításra.
A 110 új, légkondicionált és erkélyes, fényűzően berendezett lakás, amelyet a menedékjoggal rendelkezőknek adnak majd bérbe, a helyi lakosokat is felháborította. Az Osztrák Szabadságpárt a lakásügyben írásban megkereste Peter Hacker baloldali városi szociális tanácsost. A tanácsos közlése szerint a projekt kizárólag migránsokat céloz meg, osztrák állampolgárok nem tartoznak a célcsoportba. Azok a menedékjoggal rendelkező migránsok, akik beköltöznek az új épülő komplexumba, jogosultak az alapellátásra.
Az elismert menedékkérők igényelhetnek támogatást a megélhetési költségeik fedezésére, például a lakbérre is.
2024-ben 46 843 migráns érkezett a Spanyolországhoz tartozó Kanári-szigetekre – ez a szám már a második egymást követő évben egyre nő, és az eddigi legmagasabb lett. Ezt a spanyol belügyminisztérium adataibizonyítják, írta a Jevropejszka Pravda az AFP-re hivatkozva.
2024-ben csaknem 47 000 illegális migráns érkezett az Afrika északnyugati részén fekvő Kanári-szigetekre az atlanti-óceáni útvonalon.
Ez több, mint az a 39 910 migráns, akik 2023-ban tengeren érkeztek a szigetekre, amikor megdőlt a korábbi, 2006-os rekord.
Az illegális migránsok érkezése feldühítette a szigetek helyi hatóságait, akik azzal vádolták a spanyol hatóságokat, hogy magukra hagyják őket.
Ami Spanyolországot illeti, 2024-ben 63 970 illegális migránst fogadott. Ez a szám nem döntötte meg a 2018-ban felállított 64 298 bevándorló történelmi rekordját, de meghaladta a 2023-ban Spanyolországba illegálisan belépő 56 852 migránst.
Spanyolország az Európai Unió azon országai közé került, ahol az elmúlt években megnőtt a migrációs nyomás a Földközi-tengeren zajló illegális migráció fokozott ellenőrzése miatt.
Egy friss felmérés szerint a svédek többsége úgy véli, nem kellene olyan sok külföldit befogadni az országba.
A multikulturális projekt 2015-ben tetőzött, amikor 163 000 migráns kért menedéket Svédországban. A nyitott határok évtizedei egy mélyen megosztott társadalmat hagytak maguk után egy sor olyan problémával, amelyek korábban nem léteztek ott – írja a Samnytt svéd hírportál, hívta fel rá a figyelmet a V4NA. Mint megjegyzik, ilyen például a társadalom minden szintjére beszivárgó klánok és maffiaszerű csoportok, valamint a párhuzamos társadalmak, amelyeknek kevés közük van Svédországhoz, a svéd törvényekhez és kultúrához.
Az Ipsos által végzett új felmérésből most az derült ki, hogy a svédek valamivel több mint a fele, 56 százaléka azt mondja, hogy a Svédországba érkező migránsok számának csökkentését szeretné. Mindössze 12 százalékuk szeretne még többet beengedni.
A bevándorlással kapcsolatos nézetek jelentősen eltérnek a különböző pártok szimpatizánsai között. A Zöld Párt és a Baloldali Párt szavazói között a többség több embert akar befogadni, míg a svéd demokraták, a kereszténydemokraták és konzervatív szavazók körében a legerősebb az ellenállás.
Megoszlik a társadalom véleménye nemek szerint is: több férfi mondja azt, hogy kevesebb embert akar befogadni, és az iskolai végzettség szerint is: a magasan képzettek és a nagyvárosokban élők többet akarnak befogadni.
Novemberben az OECD új statisztikái azt mutatták, hogy Svédország a legbőkezűbb ország Európában a bevándorlók állampolgárságának megadásában.
2023-ban 67 789 bevándorló kapott svéd állampolgárságot, ehhez képest Finnországban 12 000-en, Dániában pedig 5000-en.
Jimmie Akesson, a Svéd Demokraták vezetője a svéd állampolgárság tömeges kiosztásának leállítására szólította fel a kormányt, amely a bevándorlási politikában beígért „paradigmaváltás” ellenére is folytatódik.
Akesson szerint az előző kormányok „teljesen őrült politikát” folytattak, és a svéd állampolgárságot nagyrészt olyan „mélyen diszfunkcionális országokból származó személyek kapták meg, ahol az értékek gyakran teljesen eltérnek azoktól, amelyek a mi svéd kultúránkat jellemzik”.
A svéd kormány egyébként nemrégiben szigorította a svéd állampolgárság megszerzésének feltételeit. Ezek közé tartozik a svéd nyelv elsajátítása, a svéd demokratikus értékek megértése és tiszteletben tartása, valamint az önfenntartó képesség. További követelményeket támasztanak a tisztességes életmóddal szemben, és az állampolgárság megszerzéséhez szükséges svédországi tartózkodási idő minimumát a jelenlegi ötről nyolc évre hosszabbították meg.
Egy Berlin belvárosában álló, háromépületes luxusszállodát menekültközponttá alakítanának. A hírre sok helyi felháborodott, úgy vélik, hogy a környék már így is túlzsúfolt, a közösségi, oktatási és egészségügyi intézmények pedig túlterheltek.
Berlin belvárosában szállásolnának el több mint ezer menekültet jövő nyártól. Az első 740 migráns várhatóan már novemberben beköltözik. A városlakók közt hatalmas az elégedetlenség – értesült a taz.de.
Az egykori Hotel Berlin City East Berlin-Lichtenberg 1200 menedékkérőnek adhat otthont. A Landsberger Allee három toronyházát azért alakítják át migránsbefogadó központtá, hogy enyhítsék az egykori Tegel repülőtér túlzsúfoltságát.
A helyzetről az ellenzéki Kereszténydemokrata Unió Párt (CDU) parlamenti képviselője, Dennis Haustein lakossági fórumot tartott, amin elszabadultak az indulatok a több mint kétszáz összegyűlt helyi között. Ők számos dolgot sérelmeztek, kezdve azzal, hogy a sajtóból értesültek a tervről.
Sokak szemét szúrja, hogy a luxusszállodába menekülteket költöztethetnek
Martin Schaefer CDU-s kerületi polgármester arról számol be, hogy az állam nem kérte ki a véleményét. Elmondása szerint „nagyon dühíti”, hogy ezen a nagy szálláshelyen kívül még tizenhat új konténertelep épül, amelyek közül négyet Lichtenbergben létesítenek.
A helyiek közül többen azért kritizálták a tervet, mert az élettér már így is szűkös: a játszóterek és a boltok is túlzsúfoltak, de ami még ennél is fontosabb, az orvosi ellátás színvonala is egyre rosszabb. Sokakat az iskolák kérdése aggaszt, mivel már így is kevés a tanár, mások pedig a szállodakomplexumban található egészségügyi központot féltették. Utóbbi kapcsán a lakosok azt a választ kapták, hogy érintetlenül hagyják, az továbbra is működni fog.
Sokan amiatt is aggódnak, hogy a migránsok egy része nem fog dolgozni, mivel a képesítéseik elismertetése gyakran nehézkes. Pedig a bevándorlókra a német gazdaságnak nagy szüksége van, ők tartották vissza a recessziótól az ország keleti területeit.
A menekültek nem kapnak luxuslakásokat
Az állam a lakosok megértését kérte, mivel Tegelen áldatlan állapotok közt, fejenként csupán 2,5 négyzetméteren élnek a migránsok. Sascha Langenbach, az Állami Menekültügyi Hivatal (LAF) szóvivője biztosított arról, hogy a menekülteknek nem biztosítanak luxuslakást, a szállodai duplaágyakat többszintes, alumínium fekvőhelyekre cserélik.
Lara Schmidgall, egy közösségi együttélést elősegítő csoportosulás munkatársa szerint a szociális problémákat és a közszolgáltatások színvonalának romlását nem a menekültek okozzák, hanem társadalmi-politikai döntések.
Egy menekülteket segítő és városfejlesztési szervezet vezetője, Sina Prasse pedig arról számolt be a lakóssági fórum után a lapnak, hogy változik a hangulat, és a menekültek ismét sokkal nyíltabb ellenségeskedéssel szembesülnek. Kiemelte, hogy több forrás kell ahhoz, hogy szembe tudjanak szállni egyrészt a rasszizmussal, másrészt a lichtenbergi szervezett szélsőjobboldallal.
Már nem hiszik a kanadaiak, hogy a bevándorlás fellendíti a gazdaságot. A rekordmigráció miatt súlyosbodik a lakáshiány, nő a munkanélküliség.
A kanadaiak többsége 1998 óta először gondolja úgy, hogy túl sok migráns érkezik az országba, ami éles fordulat a hozzáállásban egy olyan országban, amely egykor szívesen fogadta az újonnan érkezőket. Némi magyarázattal szolgál a migráció ellenzésére, hogy a koronavírus-járvány vége óta özönlenek Kanadába a bevándorlók.
Az Environics Institute hosszú ideje készít felméréseket a migrációval kapcsolatos véleményekről, és a legfrissebb eredmények szerint tíz megkérdezettből majdnem hatan (58 százalék) egyetértenek azzal, hogy „túl sok a bevándorló Kanadában”.
Ezzel már második egymást követő évben emelkedik a túlzott migrációt ellenzők aránya, a tavalyihoz képest 14, 2022 óta 31 százalékponttal, ami a leggyorsabb változás két év alatt a felmérés 1977-es kezdete óta.
Súlyosbodó lakáshiány, emelkedő munkanélküliség
Az ország lakossága az év elején megközelítette a 41 milliót, majdnem 1,2 millió fővel nőtt egy év alatt, de ez nagyrészt a migrációnak köszönhető, hiszen 471 771 ember választotta tavaly Kanadát otthonául. Nélkülük a 3,2 százalékos emelkedés csupán 1,2 százalékos lett volna.
A rekordmértékű népességnövekedés azonban súlyosbította a lakáshiányt, felhajtotta a lakásbérleti díjakat, megterhelte a közszolgáltatásokat és felnyomta a munkanélküliségi rátát, amely 6,6 százalékkal csúcsra ugrott idén augusztusban.
Ezek a változások pedig megkérdőjelezik azt a régóta tartó meggyőződést, hogy a tömeges bevándorlás előnyt biztosít Kanadának az elöregedő munkaerő pótlásáért folytatott globális versenyben – emlékeztetett a Bloomberg.
Kénytelen lépni a kormány a migráció ügyében
Justin Trudeau miniszterelnök kormányát egyre több kritika éri amiatt, hogy elveszítette a bevándorlás feletti ellenőrzést, ezért kénytelen lépni: november 1-jén jelentik be az új bevándorlási kereteket, az előzetes hírek szerint korlátozzák a diák- és munkavállalási vízumok kiadását és csökkentik a menedékkérők számát.
A felmérés eredményei azonban azt mutatják, hogy az eddigi erőfeszítések nem tudták megfordítani a bevándorlás támogatottságának tavaly kezdődött erőteljes csökkenését.
„A bevándorlás növekedése egy olyan időszakban történik, amikor az emberek egyre kevésbé érzik biztonságosnak az anyagi helyzetüket – összegezte Keith Neuman, a jelentés szerzője. – Csökkenti a bizalmat az a tény is, hogy egy népszerűtlen kormány felelős egy olyan jelenségért, amely miatt az emberek egyre nyugtalanabbak. A tényezőknek ezt a kombinációját még nem igazán láttuk korábban.”
Nem hiszik, hogy a bevándorlás fellendíti a gazdaságot
A kanadaiak már abban sem hisznek, hogy a bevándorlás fellendíti az ország gazdaságát. Tíz kanadaiból most kevesebb mint hét (68 százalék) gondolja úgy, hogy a migráció pozitív hatással van a gazdaságra, és az arányuk már a második egymást követő évben csökken az akkori több mint 80 százalékról. Különösen a 18 és 29 év közöttiek szkeptikusak.
Egyre jobban aggódnak amiatt is, hogy kiket fogadnak be az országba, és azok mennyire tudnak beilleszkedni a kanadai társadalomba. Elsősorban azokat látják szívesen, akik különleges képesítéssel rendelkeznek hiányszakmákban (73 százalék), illetve jó iskolai végzettséggel, és végleg letelepednek az országban (64 százalék).
Nem mindenki menekült, aki annak vallja magát
Egyre többen gondolják úgy, hogy nem igazi menekültek azok, akik annak vallják magukat – ma 43 százalék válaszolta ezt, ami 7 százalékpontos növekedés tavaly óta. 2023-hoz képes 9 százalékponttal, 57 százalékra ugrott azok aránya, akik szerint túl sok migráns nem veszi át a kanadai értékeket.
Mindkét kérdés az aggodalmak jelentős növekedését tükrözi többévnyi figyelemre méltó stabilitást követően, ráadásul nincs véleménykülönbség faji hovatartozás alapján, ugyanúgy gondolkodnak erről a különböző rasszokhoz tartozók és a magukat fehérnek vallók is.
Hasonlóképpen a kanadaiak növekvő kisebbsége véli úgy, hogy az ország túl sok faji kisebbséghez tartozó bevándorlót fogad be (39 százalék, 15 ponttal több, mint 2022-ben), és hogy a bevándorlás növeli a bűnözés szintjét Kanadában (35 százalék, 21 ponttal több, mint 2019-ben).
A kanadaiak még mindig nagyobb valószínűséggel mondják azt, hogy a bevándorlás jobbá teszi a helyi közösségüket (32 százalék), mint rosszabbá (14 százalék), de a vélemények egyenlege kevésbé pozitív, mint egy évvel ezelőtt.
