A Nagydobronyi Kistérség vezetése és a helyi közösség ismét egy példaértékű, a település fejlődését szolgáló összefogásról tett tanúbizonyságot. Egy három évvel ezelőtt elkezdett, a települést átszelő Hatrác patak megtisztítását célzó projekt újabb szakaszához érkezett. Adományozók támogatásával és a helyiek összefogása révén nekiláttak a patakpart fásításának. A facsemetéket külföldi mecénások és a kistérség adminisztrációjának munkatársai adományaiból szerezték be. A vásárlás során olyan fafajtákra esett a választás, amelyek hosszú távon biztosítják a patak tisztaságának megőrzését. A kezdeményezéshez csatlakoztak a településen működő oktatási intézmények felső tagozatos diákjai is. Az összefogással példát szeretnénk mutatni a fiataloknak, hangsúlyozta Nagy Ferenc polgármester. A nagydobronyi közösség példaértékű összefogásának több éves múltja van. Sikeres volt az útjavítási projekt, közösségi erőből megépült a régen áhított ravatalozó. Most pedig környezetük szebbé tételéért fogtak össze. Mindez azt bizonyítja, hogy egy közösség megmaradásának elengedhetetlen tényezői a tenni akarás, a szülőföldhöz való ragaszkodás és az összefogás.
A tavalyi nagy sikerre való tekintettel idén is megrendezte a „Pro Agricultura Carpatika” Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány Gazdaasszony Tagozata az őszi káposztasavanyítási programot, amely a Rákóczi-főiskola által alapított Kárpátaljai Magyar Líceumot támogatja. A program során a diákok és tanáraik savanyítják a káposztát a líceum öt képzési helyszínének konyháira, és ezzel egyben találkozási, ismerkedési lehetőséget is teremtenek a különböző képzési helyszínek diákjainak.
A program kezdetén Szanyi Éva, a gazdaasszonytagozat egyik alapító tagja, valamint Hidi Tünde, a Kárpátaljai Magyar Líceum Nagydobronyi Képzési Központjának megbízott igazgatója köszöntötte a Kárpátaljai Magyar Líceum kisgejőci, nagydobronyi, beregszászi, nagyszőlősi és tiszapéterfalvai képzési helyeinek diákjait és tanárait, több mint 150 vendéget. A Gazdaasszony Tagozat Telekamra Programjának keretében zajló eseményen Nagy Éva somi falugazdász és férje, Csaba által termelt három mázsa káposztát, valamint a szükséges mennyiségű tormát és paprikát dolgoztak fel. A gazdaasszonyok bemutatták a káposztasavanyítás módját, a jól bevált hazai receptet, majd a képzési helyek diákjai és tanárai az irányításukkal vágtak bele a munkába. Egy ipari, motoros káposztagyaluval gyalulták szép vékonyra a káposztát, majd tömörítették, sózták, fűszerezték. Voltak, akik a káposzta, valamint a torma megtisztításánál igyekeztek segíteni. Végül a Kárpátaljai Magyar Líceum mind az öt képzési helyszínének hordója megtelt vitaminban gazdag káposztával.
A közös munka után ügyességi játékok vártak a diákokra, melyek során bőven volt lehetőség az ismerkedésre és barátkozásra. Utána minden résztvevő jóízűen fogyasztotta a nagydobronyi diákok által sütött rétest és az általuk főzött kompótot. A káposztasavanyítási program Magyarország Nemzeti Agrárgazdasági Kamarájának támogatásával valósult meg, a tavalyi év után már másodszor.
Érdekes és változatos programmal várták a Nagydobronyi Líceum bázisán megtartott Gyermeknapra a helyi óvodásokat, iskolásokat és szülőket. A szervezők több lokációt alakítottak ki a gyerekek számára: a körhintát, az óriási darts-ot, a lézershow-t és az ugrálóvárat az intézmény előtti téren állították fel, a szabadtéri sportpályán a fitnesz kedvelői foglalkozhattak, a Líceum sporttermében az óvodásokat szórakoztatták ügyességi játékokkal, a kézművesség kedvelői számára a tantermekben alakítottak ki alkotói teret. Balogh Erzsébet nemcsak gyermekét kísérte el a rendezvényre, a gyerekek körében népszerű csillámtetoválást is elvállalta. Ráti Panka és Varga Fruzsina jól érezték magukat, és igyekeztek kihasználni a szórakozásra és kikapcsolódásra adott lehetőségeket. Az intézmény konyhájában a szakácsok egy meglepetésen szorgoskodtak: lángost készítettek a Gyermeknap résztvevői számára. A program a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség kezdeményezésére és szervezésében, a Nemzetpolitikai Államtitkárság támogatásával valósult meg. Jó érzés volt látni a vidám, mosolygós gyermekeket, elégedett szülőket. Mindez azt bizonyítja, hogy a megpróbáltatásokkal teli időkben nagy szükség van a közösségi élményekre.
Az Ortutay Elemér Görögkatolikus Központ adott otthont a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Egán Ede Szakképzési Centruma központi tanévnyitó ünnepségének. Az eseményen jelen voltak a beregszászi, nagydobronyi, tiszapéterfalvai és a magyarországi képzési központok képviselői, valamint az idén felvételt nyert diákok. Az Egán Ede Szakképzési Centrum 2019-ben kezdte meg működését Nagydobronyban azzal a céllal, hogy piacképes szakmához juttassa a Kárpátalján élő magyar anyanyelvű fiatalokat. A 2024/2025-ös tanévet 331 tanuló, köztük 194 elsős kezdheti meg. Pánczél Károly, a Magyar Országgyűlés Nemzeti Összetartozás Bizottságának elnöke is köszöntötte az ünneplő közönséget, aki beszédében kiemelte: Az egy csoda, hogy a háború harmadik esztendejében Kárpátalján egy nemzeti őshonos kisebbség oktatási rendszert tart fenn, ahol beiratkozó gyerekek vannak, ahol tanévnyitó van. S ez nem egyszerűen egy új tanévnek a kezdete, hanem a kitartás, az összefogás, a megmaradás ünnepe.
Érdekes és változatos programmal várták a Nagydobronyi Líceum bázisán megtartott Gyermeknapra a helyi óvodásokat és iskolásokat. A szervezők több lokációt alakítottak ki a gyerekek számára: a körhintát, az óriási darts-ot, a lézershow-t és az ugrálóvárat az intézmény előtti téren állították fel, a szabadtéri sportpályán a fitnesz kedvelői foglalkozhattak, a Líceum sporttermében az óvodásokat szórakoztatták ügyességi játékokkal, a kézművesség kedvelői számára a tantermekben alakítottak ki alkotói teret. Az intézmény konyhájában a szakácsok a meglepetésen szorgoskodtak: lángost készítettek a Gyermeknap résztvevői számára. A program a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség kezdeményezésére és szervezésében, a Nemzetpolitikai Államtitkárság támogatásával valósult meg.
Öt képzési helyszín, három fő profil, több mint 200 diák – a Kárpátaljai Magyar Líceum mindössze egy éves múltra tekinthet vissza, azonban a kárpátaljai diákok körében máris közkedvelt intézményhálózatává nőtte ki magát, sőt jövőre már egy újabb helyszínen is elérhetővé válik a képzés. Alapítását a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola kezdeményezte, miután Ukrajnában a közoktatási törvény nagymértékben korlátozta a magyar nyelvű oktatást a középiskolákban. A líceum hálózat központi tanévnyitójára Nagydobronyban, a református templomban került sor. Kóré Dóra, a Kárpátaljai Magyar Líceum igazgatója beszédében kiemelte, hogy a legfontosabb az anyanyelven való oktatás megőrzése, de emellett tele vannak célokkal és elképzelésekkel a jövőre nézve. A tanévnyitó ünnepségen jelen volt Vizi László Tamás, a magyarországi Kodolányi János Egyetem rektora, és felesége, a magyarországi Nemzeti Pedagógus Kar elnökségi tagja, aki elmondta, hogy mekkora nagy jelentősége van a Kárpát-medencei pedagógus szervezetekkel, így a kárpátaljai közösséggel kiépített együttműködésnek, hiszen együtt nagyobb hangsúlyt tudnak fektetni a tehetséggondozásra és a szakmai tapasztalatcserére. A tanévnyitón elhangzott egy részlet az Egri csillagok című musicalből, Ferku Szilveszter Dobó esküjét mondta el. Erre válaszul kezdte beszédét Orosz Ildikó, a KMPSZ elnöke is, aki úgy fogalmazott, hogy nem véletlenül hangzott el Dobó István esküje. A falak ereje nem a kőben van, hanem a védők lelkében – idézte a várkapitányt, majd kiemelte, hogy magyar kormány támogatásával jó falakat építettek a líceumnak is. A tanévnyitón több tehetséges kárpátaljai fiatal is megmutatta magát: a Nagydobronyi Tulipán Tanoda Dobronyi Rózsák gyermek-citeraegyüttese beregi népdalokat adott elő, a líceum tanulóinak kórusa pedig a Republic együttes, Ezt a földet választottam című slágerét énekelte el. Az esemény a jelenlévő történelmi egyházak képviselőinek áldásával ért véget.
Közel 400 km megtétele után ért célba a Ballószögről elrajtolt Egy vérből vagyunk jótékonysági futás. Gui Angéla több tucat kárpátaljai gyermekkel együtt ért a Nagydobronyi Irgalmas Samaritánus Gyermekotthonba. A már 10. éve elstartoló jótékonysági futás mindenkori célja: felhívni a figyelmet a határon túli magyarokkal való összetartozásra és a másokon való segítés fontosságára. A gyermekotthon lakói visszatérő régi barátként fogadták Gui Angélát, aki most sem érkezett üres kézzel. Elmondása szerint a támogatás mindig célirányos, felmérik a helyi igényeket és olyan felszereléseket, eszközöket visznek az intézményekbe, amelyekre ott szükség van. Tanévkezdés előtt az új cipők nagyon jól jönnek, továbbá Ballószögről érkeztek iskolai tanszerek is. Somogyi Lajos, Ballószög polgármestere elmondta, hogy az iskola diákjai rajzokkal és egyéb üzenetekkel is kedveskedtek a kárpátaljai magyar fiataloknak. Párizst követően Nagydobronyban is olimpiai lehetett a hangulat, a gyermekotthon lakói ugyanis kézzel készített arany- és ezüst érmékkel várták a vendégeket, akik nem is olyan rég még az olimpiai dobogón álltak. Csipes Tamara, olimpiai, világ- és Európa-bajnok kajakos, Pupp Noémi, olimpiai bronzérmes, Európa-bajnok, Gazsó Dorka olimpiai ezüstérmes, világ és Európa-bajnok kajakosok is ellátogattak Nagydobronyba. Elmondásuk szerint nagyon nagy örömmel érkeztek, hogy a gyerekekkel együtt lehessenek az Egy vérből vagyunk gyermekfesztiválon. Az alapítványnak az az üzenete, hogy az emberi és a nemzeti összetartozás anyanyelve a cselekvő szeretet legyen. Fontos számukra, hogy a gyerekek élményeket is szerezzenek, hiszen azok a kézzel fogható ajándékok, a boldog és önfeledt pillanatok mellett csupán szimbolikusak. A gyermekotthon vezetői is örülnek, hogy egy igazán jó nyárzáró találkozót hozhattak össze a lányoknak. Ha jobban belegondolunk, el sem hinnénk mennyi tehetséges fiatal leányzót rejt az intézmény, akik lehet, hogy talán még félnek kibontani szárnyaikat, de az itt dolgozók mellett Ádi Annamária énekhangjára például Ivaskovics József kárpátaljai zeneszerző is felfigyelt. A nagydobronyi gyermekotthon leányzói mellett a Ráti Szent Mihály Gyermekotthonból is jelen volt néhány apróság. A gyerekeknek nem csupán az izgalmas programok tették felejthetetlenné ezt a napot, hanem az az üzenet is, hogy amennyiben vannak olyan emberek, akik 400 kilométert is képesek teljesíteni értük, akkor ők is képesek lesznek elérni a saját céljaikat.
A nagydobronyi székhelyű Papilio Természet- és Környezetvédelmi Egyesület kiemelt céljának tekinti a fiatalok környezettudatosságra nevelését. Ezért indították el hat éve az Erdei iskola programot, amely keretében a növény és állatvilággal ismerkedhettek meg a tábor résztvevői. A természetben található alapanyagokból művészeti alkotásokat készíthettek és idén újdonságként őseink fegyverzetét is kipróbálhatták. Íjászkodással indult a nap a nagydobronyi halastó partján kialakított táborban. Az alapvető ismeretek elsajátítása után mindenki kipróbálhatta. A tréning sikeresen zárult, hiszen a vesszők többsége a céltáblában, vagy a közelében csapódott be. Más korabeli fegyverekkel, eszközökkel is megismerkedhettek a gyerekek. Ezt a bemutatót is nagy érdeklődés kísérte. Jól láthatóan a szabadban megtartott foglalkozások lekötik a hallgatóságot. Az elméleti és a gyakorlati ismereteket is gyorsan elsajátítják, például a karikás ostor használatát. Ez a kép ne tévesszen meg senkit. A gyerekek nem egy elhagyott tárgyat, hanem alapanyagokat keresnek a természetben egy művészi alkotáshoz. Sorra készültek az alkotások. Persze minden csendélet más és más tartalmat kapott attól függően, hogy ki mit talált a természetben, vagy milyen kompozíciót képzelt el. Kovács Attila, biológus több előadást is tartott a környék növény és állatvilágáról. A gyakorlati foglalkozások során a kihelyezett rovarcsapdák tartalmát elemezték, megvizsgálták a környező vizek minőségét és békát is boncoltak. Ezt az erdei iskola épp az ilyen környezet közeli programok segítségével valósítja meg, mert PAPILIO egyesület fontosnak tartja, hogy felébressze a fiatal nemzedék természet iránti érdeklődését, és formálja a környezettudatos gondolkodásukat. A tábor a Színpompás természet címmel meghirdetett rajzverseny eredményhirdetésével zárult. A zsűri Nyomó Izabella alkotását értékelte a leg élethűbbnek. Nem csak Izabella, hanem minden rajz készítője elismerésben részesült. Így az élmények mellett valamennyien ajándékkal térhettek haza.
Lekvárfőzés…paprikafűzés…kenyérdagasztás és csigatészta készítés. A Kárpátaljai Magyar Líceum nagydobronyi képzési helyszínén járunk, ahol több mint 100 magyar fiatal vesz részt az úgynevezett ismerkedős táborban. A háromnapos tábor a KMPSZ „Határtalanul” nyári iskola program keretein belül valósul meg. A program kiemelt célja a közösségépítés, illetve olyan programok szervezése, ahol a gyerekek készségfejlesztése kerül előtérbe, illetve megismerkedhetnek közvetlen környezetük természeti és kulturális örökségével. A líceum esetében felsősökről van szó, akik egy számukra új intézményben folytatják tanulmányaikat szeptembertől, ezért számukra az ismerkedés a legfontosabb. A fiatalok számára igyekeztek színes programokat szervezni, stábunk a hagyományőrző napon kereste fel őket. A gólyák nagy érdeklődéssel vettek részt a foglalkozásokon. A szervezők elárulták, hogy nagyon fegyelmezett és érdeklődő fiatalokról van szó, akiket igazán nem kell noszogatni, hogy részt vegyenek a programokon. Tóth Ilonát, aki férjével már 50 éve foglalkozik paprika termesztéssel, a paprikafűzés praktikájának elleséséért vették körbe a diákok. A délután folyamán népdalokat tanultak a fiatalok. Többségüknek ismerősek voltak a dallamok, de akadt olyan is, akinek újdonság volt ez is. Majd a Csipkés együttes érkezett hozzájuk. Amíg a Kárpátalja-szerte ismert muzsikusok a talpalávalót húzták, addig a tánclépéseket Botos Boglárka tanította a diákoknak. A látottak alapján elmondhatjuk, hogy itt is voltak olyanok, akik már ismerték a lépéseket, viszont azok is hamar belerázódtak, akik számára ezek ismeretlenek voltak. Míg tavaly 100 tanulóval kezdték meg a tanévet, idén már csak az új tanulók eddigi beiratkozásának száma meghaladja a 130-at. Három fő profilt kínál az oktatási intézmény: technológia, általános testnevelés és a művészet. Az oktatási intézmény fontosnak tartja azt, hogy az öt képzési helyszín fiataljai és kollektívája ismerjék egymást és jó kapcsolatot ápoljanak egymással. A Kárpátaljai Magyar Líceum mind az öt intézményébe lehet még jelentkezni, de azoknak sem kell csüggedni, akik erről lekésnének, hiszen az intézmények bármelyikéhez lehet csatlakozni a tanév folyamán is.
Augusztus 17-én idén tizenegyedik alkalommal került sor a Magyarok Kenyere – 15 millió búzaszem program keretében a kárpátaljai magyar gazdák által összegyűjtött búza ünnepélyes összeöntésére a nagydobronyi Irgalmas Samaritánus Református Gyermekotthon udvarán. A kárpátaljai magyarság ismét megmutatta összetartó erejét, hiszen az országban dúló háború és a rendkívül kedvezőtlen időjárás ellenére 1 353 helyi gazda adományából több mint 101 tonna búza gyűlt össze a rászorulók megsegítésére.
A Magyarok Kenyere – 15 millió búzaszem program lebonyolítását vidékünkön a „Pro Agricultura Carpatika” Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány szervezi, melyben évről évre kiemelkedő szerepet vállalnak a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) alapszervezetei, civil szervezetek és a történelmi egyházak.
A búzaösszeöntő ünnepség a nagydobronyi Irgalmas Samaritánus Református Gyermekotthon lakóinak lélekemelő előadásával vette kezdetét, majd a megjelenteket elsőként Hidi László, a „Pro Agricultura Carpatika” Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány elnöke köszöntötte. Beszédében felhívta a figyelmet arra, hogy a már két és fél éve tartó háború következtében a magyarok száma a térségben megfogyatkozott, kevés a munkabíró, fiatal és középkorú férfiak lélekszáma, ezért kamaszok, nyugdíjasok és nők végzik el a mezőgazdasági munkák zömét. Megállapította továbbá, hogy a veszteséges termelés miatt a gazdák egy része idén már úgy döntött, nem veti be termőföldjét vagy más növénykultúrára vált. A kárpátaljai magyar gazdák a nehézségek ellenére azonban összefogásból ismét jelesre vizsgáztak, s tették ezt egy rendkívül nemes cél érdekében. Az idei több mint 101 tonna búzát a megye magyarlakta településein 1 353 gazda, illetve szervezet gyűjtötte össze. Hidi László köszönetet mondott a magyar kormánynak és a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (MAGOSZ) a kárpátaljai magyar gazdatársadalomnak nyújtott folyamatos és átfogó támogatásért, valamint a helyi közösségnek, az akcióban szerepet vállaló szervezeteknek és egyházaknak a gyűjtés lebonyolításában végzett munkáért, s nem utolsó sorban az adakozó gazdáknak és nőknek, akikre a mostani nehéz időszakban óriási felelősség hárul. „Végezetül kitartást kívánok a gazdatársainknak, hogy jövőre is újult erővel vessenek, és akkor legyen mit aratni is […], akár még abban az esetben is, ha nem teljesen éri meg. A kárpátaljai magyar gazda kreatív, és kicsikarja azt a lehetőséget, amivel valamilyen úton-módon mindig felül tud kerekedni a nehézségeken” – tette hozzá.
Ezután Nagy Ferenc, a Nagydobronyi kistérség polgármestere szólt az egybegyűltekhez. „Megtisztelő, hogy az itt élő és gazdálkodó magyar gazda lehetőséget kap segíteni, és jó érzéssel tölt el, hogy ezáltal is kifejezhetjük nemzeti hovatartozásunkat” – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy bár a környékbeli gazdák idén nem igazán dicsekedhetnek bőséges búzaterméssel, de kötelességükről nem feledkeztek meg, ugyanis ismét sikerült megtölteni a magtárakat. „Hatalmas összefogás volt ez megint, összefogás, ami a mi legnagyobb erőnk” – konstatálta a polgármester.
A Magyar Örökség Díjjal kitüntetett Credo verséneklő együttes ünnepi műsorát követően a KMKSZ képviseletében Balogh Lívia, a szövetség Ungvári Középszintű Szervezetének elnöke köszöntötte a jelenlévőket. „Hálás vagyok a Jóistennek annyi mindenért! Mindenekelőtt azért, hogy épp itt, Kárpátalján születtem, hogy itt sajátíthattam el anyanyelvemet a magyar irodalmi nyelv bölcsőjében, hogy itt tanulhattam meg tisztelni nemzeti sajátosságainkat, értékeinket, a tettek jelentőségét a megmaradásért vívott harcban, a közösség erejét, a hit biztonságát, hogy épp önök között tanulhattam meg a munka értékét és becsületét. Önök között, akik a legnehezebb időkben is tisztelettel és hűséggel viseltetnek az anyaföld iránt. Vetnek, hogy arathassanak, bármit is hozzon az élet. Ezt teszik ma is, példamutatóan. És aki vet, az bízik: bízik az anyaföldben, az időjárásban, bízik abban, hogy a mag szárba szökken és kalásszá érik, bízik abban, hogy arat még, s hogy lesz kinek” – fogalmazott beszédében Balogh Lívia, aláhúzva, hogy ezt a cselekvő erőt és a hitet kell ma mindenkinek éreznie, aki Kárpátalja és az itt élő magyarság sorsán aggódik. „Tagadhatatlan, hogy erős viharok tépázták meg kárpátaljai magyar nemzetközösségünket. De a Jóisten kegyelméből megmaradtunk, s míg erőnkből telik, küzdünk is azért, hogy legyen jövőnk azon a földön, ahol születtünk. […] Talán éppen ez az erős identitás az, mely megtarthat bennünket a viharok közepette. Nekünk, magyaroknak ebben a változó világban a több mint ezeréves keresztény kultúránk, a gyökereinkhez való ragaszkodás jelentheti a stabilitást, a megmaradást, a jövőt. Az az erős hit, amely ma itt, Kárpátalján is vetésre és aratásra buzdítja a gazdákat, mutasson ebben példát a nemzet minden tagjának, és adjon erőt mindenkinek a hétköznapok gondjainak elviseléséhez” – jegyezte meg a KMKSZ Ungvári Középszintű Szervezetének elnöke.
Nagyné Legény Ildikó, a MAGOSZ Gazdasszony Tagozatának elnöke biztatóan szólt a kárpátaljai gazdákhoz: „Nem könnyű a helyzet az anyaországban sem, de nem panaszkodni jöttem. Azért jöttem, hogy hitet, erőt, reményt adjak, és segítsek a kenyeret letenni mindenki asztalára.”
Jakab István, a Magyar Országgyűlés alelnöke, a MAGOSZ elnöke ünnepi beszédében elismerően szólt a kárpátaljai magyar gazdákról, akik ismét példaként szolgálnak a világnak. Az Országgyűlés alelnöke reményét fejezte ki, hogy a Magyarok Kenyere – 15 millió búzaszem program keretében Kárpát-medence-szerte összegyűjtendő gabona az elmúlt évhez hasonlóan az idén is meghaladja majd az ezer tonnát. Fontos üzenete van az anyaországi és a Kárpát-medencében jobb helyzetben élő magyarság számára annak, hogy a háború minden nehézsége ellenére a kárpátaljai magyar gazdák idén is több mint száz tonna búzát adtak össze – húzta alá Jakab István, megállapítva, hogy a 14 évvel ezelőtt elindított program „nemzeti összetartozásunk egyik tartópillérévé vált, […] mely összeköti a lelkünket, összeköt bennünket, és nincs olyan nehézség, amelyen együtt ne tudjunk túljutni”. A MAGOSZ elnöke elmondta, bízik benne, hogy az a mennyiség, amit a kárpátaljai gazdák összegyűjtöttek, az a nemzet adományaként ugyanúgy megérkezik majd vissza a vidékre. „Ezen fogunk dolgozni” – tette hozzá.
A magyar kormány minden eszközzel azt támogatja, hogy végre legyen béke, „mert csak a béke az, amiben tudunk igazán élni és építkezni” – hangsúlyozta Jakab István, így folytatva: Magyarország mindent megtesz azért, hogy az Ukrajnában megtermelt gabona „azokhoz kerüljön, akikhez azt korábban is szállították, de segítünk megtartani vagy megszerezni az újabb piacokat. Mert mi egyet akarunk: azt, hogy Európa egyre versenyképesebb és erősebb legyen”, s hogy a jelenlegi nehézségek ellenére „együtt, erős akarattal újra a keresztény Európa polgáraiként tudjunk majd élni” – mondta, hozzátéve: „Az értékeit vesztett, azokat lábbal tipró, a hagyományait semmibe vevő világban üdítő érzés, hogy mi nem a divatok szerint élünk, mi tiszteljük a hagyományainkat, és azokból táplálkozva építjük az életünket.”
Az ünnepi köszöntőket követően Kolozsy András, az Ungi Református Egyházmegye esperese Isten áldását kérte az adományozókra és a kenyérgabonára.
A Nagydobronyi kistérség Nefejelcs énekkarának műsora után az együvé tartozás szimbólumaként összeöntötték a Kárpátalja különböző szegleteiből érkezett búzát. A jelen lévő adományozók jelképesen egy merítőkanálnyit szórtak az általuk felajánlott búzából az udvaron elhelyezett dézsába, amely végül teljesen megtelt.
A nemzet kenyeréhez a sót a hagyományokhoz híven ezúttal is Takár Károly (Katyó) nyugalmazott bányász zászlókkal feldíszített kerékpárján hozta a helyszínre Aknaszlatináról, míg a vizet a Fekete-Tisza forrásából merítették a „Pro Agricultura Carpatika” Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány Gazdaasszony Tagozatának tagjai.