Egyre több német egyetemen jelennek meg olyan iszlám diákszervezetek, amelyek vallási szabályokon alapuló nemi elkülönítést vezetnek be saját rendezvényeiken. A férfiak és nők külön ülnek, gyakran külön bejáraton jutnak be, szalafista gondolkodókat hívnak előadni – mindezt egyetemi falak között. A berlini Charité-tól Kielen átTübingenig terjedő gyakorlat heves vitákat vált ki: vallásszabadság vagy társadalmi visszalépés?
Németország rangos egyetemein egymás után bukkan fel egy jelenség, amelyre sokáig csak a szemét hunyta a nyilvánosság: vallási szabályokon alapuló nemi elkülönítés, szalafista eszméket terjesztő diákszervezetek, és egyetemi termek, amelyek lassan mintha már nem a szabad gondolkodás, hanem a vallási szeparáció tereivé válnának – számolt be róla a Bild.
A leghangosabb eset a berlini Charité orvosi egyetemhez köthető. A világhírű klinika vezetése nemrég betiltotta a MedIslam Collective nevű iszlám diákszervezet minden tevékenységét a campuson, miután előadásaikat a saría előírásai szerint rendezték meg: a férfiak balra ülhettek, a nők csak jobbra. A szervezők tagadják, hogy ez kötelező lett volna, és máris petícióval támadják az egyetemet – szerintük a döntés „antimuszlim rasszizmus”.
A tudomány temploma nem lehet vallási enklávé – így fogalmazott Jonas Schmidt-Chanasit virológusprofesszor, aki korábban maga is a Charité hallgatója volt. Szerinte az ilyesfajta nemi elkülönítés már nem csupán vallási, hanem társadalmi kérdés. Politikai probléma.
És a Charité esete nem egyedi. Kielben az IHG (Iszlám Főiskolai Csoport) vesztette el egyetemi státuszát, miután májusi rendezvényeiken külön bejáratokat jelöltek ki férfiaknak és nőknek. A közönséget is külön ültették. Az egyetem vezetése leszögezte: a campus „a nyitottság és sokszínűség helye”, ahol a nemi szegregáció nem fér bele az értékrendbe.
Berlinben, a Freie Universitat falai között működő FURSA nevű muszlim szervezet már az induláskor világossá tette: itt más szabályok érvényesek. Instagram-videóikon külön ülnek a férfiak és a nők, a díjazott hívők között salafista írásokat kapnak ajándékba – és bár női díjazott is akad, a nemi elkülönítés ott van minden képkockán.
Braunschweigben a női hallgatók fátyolban, háttal a kamerának vehettek részt egy női „testvéresten”, míg a férfiak egy előadást hallgattak meg – egy mecsetből közvetítve. Siegenben táblával jelölték, hogy az egyik bejárat „kizárólag hölgyeknek” fenntartott. Tübingenben pedig egy egyházi diákszállón, a Schlatterhausban tartottak előadást – természetesen elkülönített férfi és női hallgatósággal.
Hova vezet ez? Külön uszodákhoz fiúknak és lányoknak? Külön iskolákhoz, mozikhoz, színházakhoz? – teszi fel a kérdést Michael Wolffsohn történész. Szerinte ez nem pusztán hitbéli különutasság, hanem egy civilizációs visszalépés. Egy olyan értékrend betörése az egyetemekre, amely az egyenjogúság és a szekuláris közösségek alapértékeit kérdőjelezi meg.
Mert amikor a saría már nemcsak a belső meggyőződés kérdése, hanem a rendezvények szervezési elve, amikor az egyetemi termekben külön ajtókat kell nyitni férfiaknak és nőknek – akkor az már nem kulturális sokszínűség. Hanem kettéválasztott jövő.
Rekordszintet ért el a német iskolákban tanuló ukrán gyerekek száma 2025 második negyedévében, számolt be a Jevropejszka Pravda a Spiegelre hivatkozva.
A német tartományok tájékoztatása szerint az ukrán iskolások száma Németországban rekordszintet ért el – meghaladta a 227 ezret.
Az Ukrajnából menekült gyermekek és serdülők többségét Bajorországban (közel 38 000), Baden-Württembergben (körülbelül 34 000) és Észak-Rajna-Vesztfáliában (körülbelül 32 000) íratták be iskolákba.
Összesen körülbelül 11 millió diák tanul Németországban.
Oroszország teljes körű ukrajnai inváziójának kezdete után az ukránok száma a német iskolákban nagyon gyorsan megnőtt, és 2022 végére már elérte a 200 000-et.
Under a scenario of a so-called “fragile peace” between Ukraine and Russia, more than half of Ukrainian refugees could remain in Europe until at least the end of 2029. This is according to a study by the Office of the United Nations High Commissioner for Refugees.
A német oktatási miniszter felszólította a tanárokat, hogy a diákokat készítsék fel egy esetleges háborúra. A tárcavezető azt mondta: a háborús felkészülésnek nem kell külön tantárgynak lennie, de szerepelnie kell a tananyagban.
Bettina Stark-Watzinger (FDP) oktatási miniszter szólította fel az iskolákat arra, hogy háborús ismereteket oktassanak a gyerekeknek a tananyag részeként.
A politikus azt kérte az iskoláktól vegyék fel a kapcsolatot a Bundeswehrrel. A tárcavezető elképzelése szerint ők delegálnak majd ifjúsági tiszteket az oktatási intézményekbe. A pedagógusok szövetsége támogatja a javaslatot, ugyanakkor arra kéri a szövetségi oktatási minisztert, hogy az oktatási miniszterek konferenciája elé terjessze ezt a felvetést.
My Website
„Tehát lényeges az, hogy a különböző tartományok oktatási miniszterei is támogassák a javaslatot” – tette hozzá Noll Katalin. Hangsúlyozta: pont a tartományi oktatási miniszterek közt vannak többen, akik ellenzik a javaslatot.
Az ellenzők szerint felesleges aggodalmakat kelteni a diákokban.
A Kereszténydemokrata Unió (CDU) oktatási szóvivője arra hívta fel a figyelmet, hogy a Németországban élő diákok rosszul teljesítenek az alapismeretek terén. Minden negyedik diáknak gondot okoz az írás és az olvasás. Ezért inkább erre kellene odafigyelni.
Bettina Stark-Watzinger az orosz–ukrán háborúval magyarázta a felvetést. Nem ő az első német politikus, aki azon a véleményen van, hogy a lakosságot fel kell készíteni egy esetleges háborúra. Tavaly Boris Pistorius német szociáldemokrata (SPD) politikus, szövetségi védelmi miniszter tett ehhez hasonló kijelentést.
