A németek többsége támogatja Olaf Scholz kancellár döntését, amely szerint egyelőre nem adnak át Ukrajnának nagy hatótávolságú Taurus rakétákat – írja az Ukrajinszka Pravda.
A YouGov intézet által a dpa megbízásából készített felmérés szerint a megkérdezettek 55 százaléka egyetért Scholz álláspontjával, míg 26 százaléka ellenzi a döntést.
Scholz október elején azt mondta, hogy Németország még nem döntött arról, hogy nagy hatótávolságú Taurus rakétákat szállít Ukrajnának, mert megpróbálja megakadályozni a háború eszkalálódását.
Naponta 9,2 órát ülnek a németek egy friss felmérés szerint, de nemcsak a mozgáshiány miatt vannak veszélyeztetett helyzetben.
Felettébb lesújtó a németek egészségtudatossága. Erről tanúskodik az a tanulmány, amelyet a német egészségbiztosító, a kölni testnevelési főiskola, valamint néhány tekintélyes egyetem neves szakértő professzorai készítettek. A munka, a család és mindezzel összefüggésben a stressz, illetve a helytelen életmód „mindent visz”, tudatos kikapcsolódásra, a helyes táplálkozás megtervezésére, de mindenekelőtt a mozgásra és a sportra alig marad idő.
A többi között a Die Zeit című hetilap által ismertetett tanulmány adatai szerint mindez leginkább a 30 és 45 év közötti generációt sújtja. A szakértők szerint a helyzet annyira megdöbbentő, hogy sürgős változásokra van szükség. A szerzők ugyanakkor rámutatnak,hogy a németek jelentős része mindennek ellenére egészségesnek vallja magát. Gyakorlatilag csupán minden ötödik éri el azokat a küszöböket, amelyek általánosságban az egészséges életmód mutatói.
A szakértők rögtön fontos tanácsokat is adnak arra vonatkozóan, hogy ezen miként lehetne változtatni. Megítélésük szerint elengedhetetlen a rendszeres mozgás, valamint a változatos és egészséges táplálkozás. Fontossági sorrend nélkül említik továbbá az alkohollal való „tudatos magatartást”, továbbá a cigarettáról való lemondást. Ugyanakkor elengedhetetlennek tartják a stressz okozta lelki és fizikai megterhelés kezelését, illetve az ehhez vezető lehetőségek megteremtését. A tanulmány adataiból kitűnt, hogy a megkérdezett nők 20 százaléka képes az említett „kritériumok” betartására, míg a férfiak esetében mindez csak 14 százalékos.
Különösen a 30 és 45 év közötti generáció képtelen erre. A kutatók nem utolsósorban ezt a generációt megcélozva tettek javaslatokat az egészségesebb életmód biztosítására a munkahelyen, illetve a munkaidőben. A kutatók abból indultak ki, hogy a sok ülés „különösen veszélyes”. Aki sokat mozog, nem csupán a krónikus megbetegedések – köztük a cukorbetegség vagy a magas vérnyomás – kockázatát csökkenti, de erősíti életörömöt, illetve az elégedettséget is – vélekedtek a szakértők.
Mivel azonban a németek túl sokat ülnek, van mit helyrehozni. Az adatok szerint 2019 – azaz a koronavírus-járvány előtti esztendő – óta fél órával, 9,2 órára nőtt az az átlagos idő, amelyet a németek munkanapokon üléssel töltenek.
A 18 és 29 év közötti fiatal felnőttek ennél is többet, több mint 10 órát ülnek naponta vagy a munkahelyen, vagy pedig a számítógép előtt.
A tanulmány modellszámításokra utalva kimutatta, hogy a sokat ülők esetében nagyobb a korai elhalálozás kockázata. Ez a kockázat mintegy 20 százalékkal csökkenthető, ha például egy óra ülést járással váltanának fel.
Ezzel kapcsolatban a kölni testnevelési főiskola professzora, a tanulmány egyik szerzője, Ingo Froböse hangsúlyozta azt is, hogy az egészség megőrzése érdekében mennyire fontos a rendszeres izomerősítő tréning is. A tanulmány szerint ugyanakkor az elegendő mozgás és az izomerősítés kiegyensúlyozott kombinációjával a németek mindössze alig egyharmada él.
Az egészség megőrzése érdekében rendkívül fontos tényező a táplálkozás is. Az adatok szerint a német nők 77 százaléka naponta eszik gyümölcsöt és zöldséget, ez az arány a férfiak esetében csak 56 százalékos. Ugyancsak a nők azok, akik nagyobb arányban részesítik előnyben a teljes kiőrlésű termékeket, mint a férfiak. Ugyanakkor a nők naponta több egészségtelen snacket, mindenekelőtt édességet fogyasztanak, mint a férfiak. Ez az arány a nők esetében 31, míg a férfiaknál 20 százalékos
Külön fejezetben hangsúlyozták a szerzők a munkavégzéstől „elhatárolódó” kikapcsolódás szükségességét. Az adatok szerint a megkérdezettek mintegy negyede olyan mértékű stresszszinttel rendelkezik, amely már kritikusnak számít. Minél magasabb a szubjektív stresszterhelés, annál eredménytelenebb lehet a munkától elhatárolódó mentális kikapcsolódás.
Aki jobban érzi magát, az többet mozog – hangsúlyozták a szerzők, utalva arra, hogy ennek ellenkezője ugyancsak érvényes.
Utalnak arra is, hogy a tudatos légzés sokat segíthet. Aki például stresszes helyzetben törekszik arra, hogy nyugodtabban, lassabban és mélyebben lélegezzen, az mérsékelheti a stressz tüneteit – mutatott rá a tanulmány. Az adatok szerint azonban a megkérdezettek 62 százaléka egyáltalán nem ügyel saját „hétköznapi” lélegzetvételére.
Évtizedes viták és előkészületek után hétfőn hivatalosan megnyitották Berlinben a második világháború után a hazájukból elüldözött németek történetét feldolgozó dokumentációs központot és múzeumot.
A második világháború utolsó hónapjaitól kezdve először a leginkább az etnikai tisztogatás fogalmához hasonlítható úgynevezett vad üldözés, majd a szervezett, tervszerű kitelepítés révén néhány év alatt 14 millió német kényszerült otthona, hazája elhagyására és vagyona hátrahagyására a jelenlegi Németországtól keletre fekvő térségben, amelybe Magyarország is tartozik.
” A Németország jelenlegi területére üldözött vagy telepített németek története a kilencvenes évek végétől került a németországi nyilvánosság fő témái és az úgynevezett emlékezetpolitika kérdései közé.” A fejlemény feszültséget okozott Németország és a kelet-közép-európai térség egyes országai közötti viszonyban, a többi között az esetleges jóvátételi, kárpótlási követelések körüli aggodalmak miatt. Az évtizedekig eltemetett ügy a németországi nyilvánosságban is sok vitához vezetett, mindenekelőtt azért, mert a náci múlt feldolgozásának addigi folyamatában a németek rendre elkövetőként, tettesként jelentek meg és nem áldozatként.
Hosszas viták után jött létre a Központ: ” Az üldözöttek emlékének méltó megőrzése körüli viták eredménye a Menekülés, elüldözés, megbékélés dokumentációs központ (Dokumentationszentrum Flucht, Vertreibung, Versöhnung) elnevezésű intézmény, amely a huszadik századi és jelenkori kényszermigráció összefüggéseibe ágyazva mutatja be fő témáját. Ez legfőképpen azt jelenti, hogy nemcsak az üldözött németek sorsát – és az új hazában letelepedés és beilleszkedés megpróbáltatásait ” – mutatják be, hanem más menekülthullámok történetét is.
Minden menekültnek emléket állít a központ. Így például az intézmény állandó kiállításán bemutatnak az egykori Jugoszlávia területéről a délszláv háborúk elől a kilencvenes években Németországba menekülő embereket is, és egy Damaszkuszból 2015-ben elmenekülő fiatal történetét az okostelefonjával a Németországba vezető úton rögzített felvételek alapján.
„Az intézmény a német főváros központjában kapott helyet, a Deutschlandhaus nevű, műemléki védelem alatt álló épületben, amelyben eredetileg – a huszadik század harmincas éveiben – üzletek, irodák és különböző szórakozó- és vendéglátóhelyek működtek. A 2013-ban elkezdett átépítés során csak a külső homlokzat maradt meg, belül úgynevezett látszóbeton-burkolatú tereket alakítottak ki a kiállításoknak, a könyvtárnak és az archívumnak, valamint a többi funkció, köztük a képzés, oktatás számára.”
Az intézmény ünnepélyes megnyitóján részt vett Magyarország, Csehország és Lengyelország berlini nagykövete, és beszédet mondott Angela Merkel kancellár. Rámutatott, hogy évtizedek alatt érett meg az a felismerés, hogy a hallgatás az elüldözött németek millióiról csak még inkább elszigetelné és kirekesztené őket. Ennek a felismerésnek az eredménye az új intézmény, amelynek révén ki lehet tölteni egy fehér foltot a német emlékezetpolitikában.
Kiemelte: „döntő jelentőségű, hogy a németek üldöztetésének történetét nem elszigetelten, hanem az okok és következmények történelmi összefüggéseibe ágyazva mutatják be. A Németország és a nemzetiszocializmus által a világra szabadított terror, a Németország és a nemzetiszocializmus által elkövetett civilizációs törés, a soá és a Németország és a nemzetiszocializmus által elindított második világháború nélkül nem várt volna üldöztetés és a kényszermigráció németek millióira” – fejtette ki Angela Merkel.
