A Csernobili Atomerőműben megkezdte munkáját a NAÜ missziója, amely Ukrajna meghívására érkezett, számolt be a Csernobili Atomerőmű állami vállalat. A szakértők fő célja a létesítmény biztonsági szintjének felmérése az idei év februárjában történt orosz dróntámadás után.
A támadást követő hónapokban az erőmű szakemberei sürgősségi intézkedéseket hajtottak végre az úgynevezett „új biztonságos zárószerkezeten” keletkezett nyílás bezárására.
Ez a szerkezet fedi a megsemmisült negyedik energiablokkot és a régi szarkofágot. Bár a főbb sérüléseket likvidálták, a létesítmény átfogó ellenőrzésre és nemzetközi szakértők általi értékelésre szorul.
A február 14-i éjszakai támadás során az oroszok 133 Shahed drónt és célpontszimulációs drónt indítottak Ukrajna ellen. Az ukrán védelmi erők 73-at lelőttek, a többit elveszítette a radar. Az egyik nagy robbanófejjel ellátott drón a csernobili állomás védőszerkezetét találta el.
Ez a külső és belső burok megkárosodásához, a szellőzőrendszerek leállásához és az áramellátás problémáihoz vezetett. A helyszínen tűz ütött ki.
Ukrajna nukleáris biztonsága továbbra is rendkívül törékeny az orosz légicsapásokat követően – számolt be vasárnap az rbc.ua hírportál a Nemzetközi Atomenergia-ügynökségre (NAÜ) hivatkozva.
A jelentés szerint a NAÜ közölte:
„Ukrajna nukleáris biztonsága továbbra is rendkívül törékeny a katonai konfliktus alatt. Két működő atomerőmű – a hmelnickiji és a rivnei – kénytelen volt csökkenteni az áramtermelést, miután éjszaka az oroszok a nukleáris biztonság szempontjából kritikus fontosságú transzformátor alállomást támadtak.”
Rafael Grossi, a NAÜ főigazgatója ismét hangsúlyozta az önmérséklet szükségességét a nukleáris biztonság fenntartása és a súlyos radiológiai következményekkel járó balesetek elkerülése érdekében.
30 napos áramszünet után helyreállt az áramellátás a Zaporizzsjai Atomerőműben, a szakemberek megjavították a megrongálódott nagyfeszültségű vezetéket és helyreállították a külső áramellátást – közölte csütörtökön az orosz ellenőrzés alatt álló létesítmény vezetése az MTI szerint.
Az erőmű – amely hat reaktorával Európa legnagyobbja – 2022-ben, az orosz–ukrán háború első heteiben került orosz csapatok kezére. Jelenleg nem termel áramot, de külső áramellátásra van szüksége a nukleáris üzemanyag hűtéséhez és a megolvadás kockázatának elkerüléséhez.
A közelben dúló harcok miatt a létesítmény biztonsága elsődleges fontosságú kérdés az ENSZ nukleáris felügyeleti szerve, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) számára. Oroszország és Ukrajna gyakran vádolta egymást a létesítmény támadásával, és egymást okolták a legutóbbi áramellátás-megszakításért.
Csütörtökig az erőmű 30 napig külső áramellátás nélkül működött, tartalék dízelgenerátorokra támaszkodva. „Az áramellátás visszaállítása kulcsfontosságú lépés a nukleáris biztonság szempontjából” – írta a NAÜ az X közösségi oldalon.
Az erőmű vezetése nyilatkozatában köszönetet mondott a NAÜ-nek, hogy segített megszervezni a helyi tűzszünetet, hogy elvégezhessék a javításokat. Kifejtette, hogy reméli, a tűzszünet folytatódik, hogy befejezhessék a május 7-én megrongálódott második távvezeték javítását.
A négyhetes leállás után megkezdődtek a Zaporizzsjai Atomerőmű sérült külső áramvezetékeinek helyreállítási munkái – közölte szombaton Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) főigazgatója.
Grossi tájékoztatása szerint a javítás azután kezdődhetett el, hogy a helyszínen tűzszüneti övezeteket hoztak létre, ezzel lehetővé téve a biztonságos munkavégzést.
Az erőmű oroszok által kinevezett vezetősége megerősítette a karbantartási munka megkezdését, és közölte, hogy mindez a NAÜ és a Roszatom orosz állami atomenergia-vállalat közötti „szoros együttműködésnek” köszönhető. Az erőműnek a Telegramon közzétett közleménye szerint az orosz védelmi minisztérium kulcsszerepet játszik a javítások biztonságának garantálásában.
Az erőművet az orosz hadsereg a 2022 februárjában Ukrajna ellen indított inváziója első heteiben foglalta el. A létesítmény jelenleg nem termel villamosenergiát, a reaktorok hűtéséhez azonban továbbra is külső áramellátásra szorul.
Az orosz ellenőrzés alatt álló Zaporizzsjai Atomerőmű továbbra is vészhelyzeti dízelgenerátorokkal biztosítja a hűtést, miután bő egy hete megszakadt az utolsó külső áramellátási vonal – közölte szerdán az erőmű orosz vezetése a Reuters szerint.
Az orosz állami RIA hírügynökség alapján az erőmű orosz vezetése azt állítja, a tartalék áramellátás egyelőre elegendő, de a rendszeres külső áramellátás helyreállítása az ukrán tüzérségi támadások miatt lehetetlen. Ukrajna ezzel szemben az orosz támadásokat hibáztatja ugyanezért.
Európa legnagyobb atomerőműve több mint egy hete külső áramellátás nélkül működik, ami messze a leghosszabb ilyen incidens a több mint három és fél éve tartó háború során – nyilatkozta Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ, illetve angolul IAEA) főigazgatója.
A veszély abban rejlik, hogy bármiféle áram nélkül nem lenne hűthető a nukleáris fűtőanyag a reaktorokban, és fennállna az olvadás veszélye, mindössze 500 kilométerre a világ legsúlyosabb nukleáris balesetének, az 1986-os csernobili katasztrófának a helyszínétől. Jelenleg minden reaktor leállított állapotban van, így a szokásosnál hűvösebbek.
A reaktoregységek és a kiégett fűtőelemek jelenlegi állapota stabil, amíg a dízelgenerátorok elegendő energiát tudnak biztosítani a létfontosságú biztonsági funkciók és a hűtés fenntartásához – mondta Grossi, hozzátéve: „Rendkívül fontos, hogy a külső áramellátást helyreállítsák.”
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tegnap azt mondta, még soha sem volt ehhez fogható vészhelyzet a zaporizzsjai erőműben.
A szeptember 10-i éjszakai orosz támadás során ismét orosz csapásmérő drónokat észleltek veszélyes közelségben két ukrán atomerőműhöz – áll a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség jelentésében.
Többek között a Hmelnickiji és a Rivnei atomerőművekben dolgozó NAÜ szakértők számoltak be robbanásokról és lövésekről szeptember 9-éről 10-ére virradó éjszaka. A szakértők drónok repülésének hangjáról is beszámoltak Netisin és Varas városok közelében – ezekben az atomerőművek közelében lévő városokban teljesítenek szolgálatot az Ügynökség megfigyelői.
Kilenc drónt észleltek a Hmelnickiji Atomerőmű közelében, amelyek három kilométerre repültek attól a várostól, ahol a NAÜ szakértői tartózkodtak. 13 drónt észleltek több kilométerre a Rivnei Atomerőműtől.
„Bár nem érkeztek jelentések a két létesítmény nukleáris biztonságára és védelmére gyakorolt közvetlen hatásról, Grossi (Rafael Grossi, a NAÜ vezérigazgatója – szerk.) hangsúlyozta, hogy az atomerőmű közelében folytatott bármilyen katonai tevékenység veszélyeztetheti azt, és azonnal le kell állítani” – áll a közleményben.
Maga Grossi is megjegyezte, hogy megfigyelők elmondása szerint „rendkívül nagyszabású katonai akció” hangjait lehetett hallani szeptember 10-én éjjel. Hangsúlyozta, hogy a lehető legnagyobb katonai önmérsékletet kell gyakorolni az atomerőmű közelében, mivel egy súlyos nukleáris baleset az egész világot károsíthatja.
A Reuters hírügynökség a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) ellenőrei jelentésére hivatkozva közölte, uránnyomokat találtak a szíriai Deir ez-Zor tartományban, ahol az izraeli erők 2007-ben leromboltak egy épületet.
A kiadvány adatai szerint Bassár el-Aszad megbuktatott szíriai vezető kormánya azt állította, hogy a Deir ez-Zorban található telephely egy hagyományos katonai bázis. A NAÜ azonban 2011-ben arra a következtetésre jutott, hogy az épület „nagyon valószínűleg” egy titokban épített atomreaktor, amelynek létezéséről Damaszkusznak tájékoztatnia kellett az ügynökséget.
A NAÜ azóta próbál végleges következtetésre jutni, és a jelentés szerint tavaly megújult erőfeszítéseik részeként három meg nem nevezett helyszínről sikerült környezeti mintákat venniük, „amelyek állítólag funkcionálisan kapcsolatban álltak” Deir ez-Zorral. Az ENSZ-ügynökség közölte, hogy „jelentős mennyiségű természetes uránrészecskét talált a három helyszín egyikéről vett mintákban. Ezen részecskék elemzése kimutatta, hogy az urán antropogén eredetű, azaz kémiai feldolgozás eredményeként állították elő”.
A „természetes” kifejezés azt jelenti, hogy az uránt nem dúsították. A jelentés nem adott végleges következtetést a talált nyomok jelentőségéről.
„A jelenlegi szíriai hatóságok kijelentették, hogy nincsenek olyan információik, amelyek megmagyarázhatnák az ilyen uránrészecskék jelenlétét” – áll a jelentésben.
Az iszlamista vezetésű kormány azonban idén júniusban ismét hozzáférést biztosított a NAÜ-nek a létesítményhez további minták vétele céljából.
A jelentés szerint ugyanebben a hónapban Rafael Grossi, a NAÜ főigazgatója és Ahmed asz-Sara szíriai elnök között tartott találkozón „Szíria beleegyezett, hogy teljes átláthatóság mellett együttműködik az Ügynökséggel az ország korábbi nukleáris tevékenységeinek tisztázása érdekében”. Megjegyezték, hogy Grossi azt kérte, hogy a következő hónapokban visszatérhessen Deir ez-Zorba, hogy további elemzéseket végezzen, hozzáférjen az erre vonatkozó dokumentációkhoz, és kommunikálhasson a Szíria korábbi nukleáris tevékenységeiben részt vevő személyekkel.
A jelentésben azt is megjegyezték, hogy a NAÜ továbbra is tervezi Deir ez-Zor meglátogatását, és felméri a máshol vett környezeti minták eredményeit. „Amint ez a folyamat befejeződik, és az eredményeket kiértékelik, lehetővé válik a Szíria korábbi nukleáris tevékenységeivel kapcsolatos fennálló biztosítéki kérdések tisztázása és megoldása, valamint az ügy lezárása” – áll a jelentésben.
Az oroszok megtagadták a NAÜ szakértőinek a hozzáférést az elfoglalt Zaporizzsjai Atomerőmű egyik hűtőtava csatornáján épült gáthoz, áll a NAÜ jelentésében, számolt be az RBC-Ukrajina.
„A Zaporizzsjai Atomerőműben, Európa legnagyobb atomerőművében dolgozó NAÜ-csapat továbbra is kéri a hozzáférést az újonnan épített gáthoz, de biztonsági okokból még nem kaptak rá engedélyt” – áll a jelentésben.
Megjegyezték, a gát célja, hogy az egyik csatornát elválassza a Zaporizzsjai Atomerőmű egyik hűtővíztározójától. A gát segít majd a csatorna vízszintjét körülbelül 14 méteren tartani. Ez a szint elegendő az erőmű reaktorai hűtőrendszerének működéséhez.
Rafael Grossi, a NAÜ főigazgatója kijelentette, hogy a szakértők hozzáférése ehhez a gáthoz elengedhetetlen a hűtővíz helyzetének felméréséhez, ami rendkívül fontos a Zaporizzsjai Atomerőmű instabil nukleáris biztonsági helyzete miatt.
Ezenkívül a NAÜ szakértőit nem engedték be az állomás egyik rektora gépházának nyugati részébe a heti ellenőrzésük során.
A NAÜ missziója arról is beszámolt, hogy katonai tevékenységet hallottak az elfoglalt Zaporizzsjai Atomerőmű közelében.
Rafael Grossi, a NAÜ vezetője interjút adott Varsóban. Szerinte a Zaporizzsjai Atomerőmű műszaki kialakítása jóval modernebb, mint a csernobili erőmű volt, de a frontvonal közelsége súlyos kockázatot jelent – különösen, ha újra beindítják az erőművet. Grossi emellett Irán atomprogramjáról is beszélt.
Ukrajna nem követett el hibát azzal, hogy lemondott az atomfegyvereiről, amikor Oroszországnak átadta azokat – mondta Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) főigazgatója. A legnagyobb európai atomerőmű, a zaporizzsjai létesítmény a frontvonal közelében van. Grossi hangsúlyozta, hogy a Zaporizzsjai Atomerőmű technológiailag teljesen máshogy épül fel, mint a csernobili erőmű. A modernebb reaktorok védettebbek, mégis aggodalomra ad okot a fontvonal közelsége. A fő veszélyforrás tehát nem a reaktorok esetleges műszaki hibája, hanem a rakéta- vagy tüzérségi találatok lehetősége. Ha több találat érné Zaporizzsjai Atomerőművet, az okozhatna katasztrófát. Jelenleg a létesítmény nem működik, ám az oroszok tervei között szerepel az újraindítás.
Iráni atomfegyverek
Grossi az interjúban arról is beszélt, hogy Iránból kivonták a NAÜ ellenőreit és nincs bizonyíték egy iráni atombomba létezésére, de Irán technológiailag kellően fejlett az atombomba előállításához és emiatt a tárgyalások fontosságát hangsúlyozta.
A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) főigazgatója, Rafael Grossi szerint az iráni Fordó nukleáris létesítmény centrifugái már nem működnek az Egyesült Államok által végrehajtott légicsapások következtében.
Rafael Grossi a Radio France Internationale-nak adott interjúban elmondta, hogy csapata a műholdfelvételek alapján értékelte a hétvégi robbantások hatásait. A főigazgató hangsúlyozta: „Tekintettel ezeknek a bombáknak a teljesítményére és a centrifugák műszaki jellemzőire, tudjuk, hogy már nem működnek a rezgés miatt, amely jelentős fizikai károkat okozott.”
Az iráni Fordó nukleáris bázis egy föld alatti alagútrendszerben helyezkedik el, ahol különféle tevékenységek folynak – mondta Grossi. Hozzátette, hogy a műholdas képeken látható károk egyértelműen a dúsító csarnokra, azaz a centrifugák helyére koncentrálódnak.
Irán korábban jóváhagyta azt a törvényjavaslatot, amely felfüggeszti az együttműködést a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséggel, miután Grossi kijelentette, hogy az ellenőrök mielőbbi visszajuttatása a nukleáris létesítményekbe kiemelt prioritás – írta a Sky News.
A NAÜ főigazgatója hangsúlyozta, hogy az amerikai és izraeli katonai csapások utáni helyzet felmérése érdekében az ellenőrző szakemberek mielőbbi hozzáférése elengedhetetlen.
