Ukrajnában rekordalacsony születési arányt regisztráltak – 0,9 gyermek jut egy nőre, ami a legalacsonyabb az ország történetében – jelentette ki hétfőn Darja Marcsak, a szociálpolitikai miniszter első helyettese az Ukrajna demográfiai jövője: fenntarthatósági és fellendülési stratégia elnevezésű konferencián, számolt be az rbc.ua hírportál az Ukrinform hírügynökségre hivatkozva.
A jelentés szerint az Ukrajna elleni teljes körű invázió kezdete után az ország jelentős demográfiai változásokon ment keresztül. Marcsak szerint ma Ukrajnában rekordalacsony a termékenység, mivel mindössze 0,9 gyermek jut egy nőre. Ez az ország történetének legalacsonyabb szintje – tette hozzá.
A népességreprodukció nemzetközi standardja 2,2 gyermek/nő, az Európai Unióban az átlag 1,5 gyermek. Mint Marcsak megjegyezte, az alacsony születési ráta, valamint a nagyarányú külső migráció a nemzet elöregedéséhez vezet. Ennek eredményeként az ukránok átlagéletkora 41-ről 45 évre nőtt, ami a lakosság gyors öregedését jelzi. Ma Ukrajnában a nyugdíjasok és a dolgozók aránya 1:1, és ez a tendencia a jövőben valószínűleg tovább romlik.
Az egyik fő terület az időskorúak ellátási rendszerének kialakítása, amely az idős állampolgárok életkörülményeinek javítását célzó reformok fontos elemévé válik. Marcsak hangsúlyozta a nyugdíjreform és a gondozási gazdaság fejlesztésének fontosságát is, különös tekintettel az idősek számára nyújtott szolgáltatások piacára, amely lehetővé teszi, hogy tehermentesítsék azokat a családokat, akiknek gondoskodniuk kell idősebb tagjaikról.
Ukrajna első és eddigi egyetlen hivatalos népszámlálása 2001. december 5-én volt, több mint egy évtizeddel az ország függetlenné válása után. Ez az átfogó adatgyűjtés alapvető információkat nyújtott az ország társadalmi, gazdasági és demográfiai helyzetéről, valamint kiindulópontként szolgált a későbbi statisztikai elemzésekhez. A népszámlálás adatai szerint Ukrajna összlakossága ekkor 48,457 millió fő volt.
Az ország 454 városa közül kilencnek a népessége haladta meg a félmillió főt, míg Kijev, a főváros több mint 2,6 millió lakossal büszkélkedett. A legnagyobb népességű régió Donyeck volt 4,841 millió fővel, míg a legkisebb a Krím félsziget déli részén fekvő Szevasztopol, ahol 379 500 ember élt. Mindkét régió a 2014-es háború óta orosz megszállás alatt van.
A nemzetiségi összetétel alapján az ukránok tették ki a lakosság többségét, 77,8 százalékos arányban. A második legnagyobb csoportot az oroszok alkották 17,3 százalékkal, ám a népszámlálás eredményei fontos figyelmeztetést is jelentettek a kisebbségre vonatkozóan: az orosz lakosság csökkenő tendenciát mutatott a legtöbb régióban, ugyanis az előző, 1989-es, még a Szovjetunió tagállamaként elkészített cenzuskor a lakosság 22,1 százalékát tették ki. Az 1989-es adatokhoz képest Csernyihiv megyében jelezték a legnagyobb, 12 százalékos csökkenést. A 2001-es cenzus az elmúlt 23 év távlatából különösen fontos dokumentum, mivel azóta nem tartottak újabb népszámlálást Ukrajnában, viszont az ország demográfiai és geopolitikai helyzete drámaian megváltozott.
A 2022 előtti ukrán kivándorlás
A függetlenség 1991-es elnyerését követően Ukrajna lakossága közel 20 százalékkal csökkent, aminek hátterében részben a tartósan magas kivándorlási arány, részben pedig a demográfiai hanyatlás állt. Az ország lakossága az 1991-es 52 millió főről 2020-ra becslések szerint 42 millió főre esett vissza. A független Ukrajna első három évtizedét is nagymértékű elvándorlás jellemezte. A politikai és gazdasági instabilitás, a korrupció és a munkalehetőségek hiánya számos ukránt késztetett arra, hogy külföldön keressen megélhetést.
Az Európai Unióhoz való közelség és az egyszerűsített munkavállalási szabályok miatt Lengyelország lett a legfontosabb célország, ahol 2019-re több mint 1,3 millió ukrán dolgozott. Az oroszországi munkaerőpiac hosszú ideig vonzó volt az ukránok számára, azonban a 2014-es orosz agresszió óta csökkent a népszerűsége, és az EU országai váltak az elsődleges célpontokká.
A kivándorlás gazdasági hatásai kettősek. Egyrészt a háború előtt az ukrán migránsok évente körülbelül 11 milliárd dollárt utaltak haza, amely az ország GDP-jének mintegy 10 százalékát tette ki. Másrészt az elvándorlás súlyos munkaerőhiányt eredményezett az otthoni gazdaság számára, különösen az építőiparban, a mezőgazdaságban és az egészségügyi szektorban. A kormány több programot is indított az elvándorolt állampolgárok visszacsábítására, azonban a tartós gazdasági és politikai instabilitás jelentős akadályt jelent ezen erőfeszítések sikerében.
Egy nemzet úton
A 2022-es orosz–ukrán háború eszkalációja óta az ukrán kivándorlás és menekülthullám az egyik legnagyobb és legösszetettebb migrációs válság lett Európában a második világháború óta. Több mint hatmillió ukrán él jelenleg menekültként külföldön, miközben legalább további négymillióan az országon belül kényszerültek lakóhelyük elhagyására. A legtöbb ukrán Lengyelországban lelt menedékre: számuk jelenleg 960 ezer körül mozog, viszont a háború kezdetén az ideiglenes védelemben részesülők száma az 1,6 milliót is elérte.
A nyugati irányú migrációnál maradva Németország következik a sorban, amely több mint 1,1 millió ukrán menekültet fogadott be. Számukra különösen a német szövetségi kormány által nyújtott gazdasági lehetőségek és a szociális támogatások a vonzók. Ha a számokat nézzük, akkor Oroszország is sok menekültet, körülbelül 1,2 milliót regisztrált, a számok azonban korántsem pontosak, nem tudni ugyanis, hányan vannak azok, akik önként menekültek az országba, és hányan vannak azok, akik kényszer hatására. A nemzetközi közösség ugyanis aggódik az orosz hatóságok által végrehajtott kényszerű deportálások miatt, amelyek között gyermekeket érintő eseteket is dokumentáltak.
A kivándorlás dinamikája folyamatosan változik. Sok ukrán az első menedékhelyről továbbvándorol – például Lengyelországból Nyugat-Európába, különösen Németországba a kedvező lehetőségek miatt. Bár több millió határátlépés történt visszafelé Ukrajna irányába is, ezek jelentős része ismétlődő mozgás, és nagyjából 4,6 millió ember tért ténylegesen vissza, gyakran nem is az eredeti lakóhelyére.
A háború demográfiai öröksége
A háború által súlyosan érintett Ukrajna demográfiai jövőképe több szempontból is aggasztó, hiszen a konfliktus tovább mélyítette az ország már korábban is fennálló népességcsökkenési problémáit. A demográfiai kilátások az ország jövőjét alapvetően befolyásolják. A termékenységi ráta, amely már a háború előtt is rendkívül alacsony volt, tovább zuhant: 2021-ben 1,2 volt, 2022-re azonban 0,9-re esett vissza. Ez az érték Európa egyik legalacsonyabbja, és előrejelzések szerint a helyzet csak lassan, a 2030-as években kezdhet javulni. Emellett az ukrán férfiak várható élettartama 57,3 évre csökkent, amely jelentősen alacsonyabb az európai átlagnál.
A visszatérő menekültek aránya különösen a háború utáni gazdasági és biztonsági helyzettől függ. Bár a menekültek 30–50 százalékának hazatérését valószínűsítik, sokan azok közül, akik új életet kezdtek az Európai Unió országaiban vagy más, gazdaságilag stabil régiókban, tartósan külföldön maradhatnak. Az előrejelzések szerint Ukrajna lakossága pesszimista forgatókönyv esetén akár 24–32 millió fő közé csökkenhet 2030-ra, de még az optimista becslések szerint is legalább 18–21 százalékos népességvesztéssel kell számolni 2052-ig.
Az ukrán újraegyesítés stratégiája
A 2024 végén bejelentett Ukránok Újraegyesítéséért Felelős Minisztérium – köznyelven visszavándorlási minisztérium – egy új központi végrehajtó szervként jön létre, amely az ukrán diaszpóra bevonását célozza Ukrajna társadalmi, gazdasági és politikai életébe. A tárca elsődleges feladatai közé tartozik az ukrán diaszpóra kapcsolattartásának és kötődésének erősítése az anyaországhoz, valamint az orosz propaganda elleni harc az ukrán közösségek körében külföldön.
Volodimir Zelenszkij elnök kezdeményezése alapján a minisztérium vezetőjének kinevezése még az év vége előtt várható, hogy az intézmény 2025 elején megkezdhesse működését. Létrehozása nemzetközi példákra támaszkodik, mint Izrael, Örményország, Görögország és Írország hasonló intézményei, amelyek hatékonyan kezelik diaszpórájuk ügyeit, és szoros kapcsolatot ápolnak az elszármazott közösségekkel.
Ukrajna az első helyen áll a világon a halandóság tekintetében, a születési ráta ugyanakkor a legalacsonyabb – számolt be pénteken az rbc.ua hírportál az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) jelentésére hivatkozva.
A CIA jelentése szerint Ukrajnában a halálozási arány ezer főre vetítve 18,6. Ez a legmagasabb mutató a világon. Litvánia a második a halandóság (15,02), Szerbia a harmadik (14,9) terén. Oroszország a kilencedik helyen áll 14 ezrelékkel.
A halandóság tekintetében az utolsó helyen az arab országok – Katar, az Egyesült Arab Emírségek, Kuvait és Bahrein – állnak. A CIA szerint Ukrajnában a legalacsonyabb a születési ráta a világon, és a 228. helyen áll (hat gyerek jut ezer főre). A világ legmagasabb születési aránya az afrikai országokban van, Niger áll az első helyen. Ezer állampolgárra 46,6 születés jut.
A statisztikai adatok szerint Ukrajnában csökkent a születések aránya a teljes háború alatt. Volodimir Zelenszkij elnök korábban az ukrajnai születésszám kérdését kommentálva azt mondta, hogy a legfontosabb a gyermekek biztonsága. Véleménye szerint az anyagi tényező is fontos.
(vb/rbc.ua)
[type] => post
[excerpt] => Ukrajna az első helyen áll a világon a halandóság tekintetében, a születési ráta ugyanakkor a legalacsonyabb.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1726250280
[modified] => 1726248159
)
[title] => A CIA jelentése szerint a világon Ukrajnában legalacsonyabb a születési ráta és legmagasabb a halálozási arány
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=214513&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 214513
[uk] => 214530
)
[crid] => bey5821
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 214517
[image] => Array
(
[id] => 214517
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/ukran.jpg
[original_lng] => 35476
[original_w] => 650
[original_h] => 410
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/ukran-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/ukran-300x189.jpg
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/ukran.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/ukran.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/ukran.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/ukran.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/ukran.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1726237360:5
[_thumbnail_id] => 214517
[_edit_last] => 5
[views_count] => 3760
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_5d13cd9d35a2f89691d5a06ee0bf728c] =>
Our diplomats from the Consulate General in Lviv are currently transporting a shipment of dryers provided by Ukraine to Czechia. Ukraine is at war, yet it does not forget its friends in need.
Ukraine has initiated an urgent UN Security Council meeting in response to Russia’s latest escalation of terror, which led to the killing of people and damage in Kyiv.
An emergency meeting of the UN Security Council under the agenda item “Maintenance of peace and security of…
Oroszország lakossága évente 600 000 fővel csökken. Az orosz tudósok előrejelzései a születési ráta további csökkenését mutatják.
Oroszországot a lakosság teljes kihalása fenyegeti. A probléma már „katasztrofális”. Ezt Albert Bahtizin, az Orosz Tudományos Akadémia Központi Gazdasági és Matematikai Intézetének igazgatója nyilatkozta az orosz Interfaxnak adott interjújában.
„Népességcsökkenésünk katasztrofális: évente 500-600 ezer embert veszítünk el. Ez pedig veszélyt jelent a nemzetbiztonságra, figyelembe véve a terület nagyságát és azt, hogy jelentős számú emberre van szükség a gazdasági növekedési ütemek támogatásához” – hangsúlyozta.
Emlékeztetett az ENSZ előrejelzésére, amely szerint Oroszország lakossága a század végére 120,5 millió főre csökken. A szakember egyúttal felhívta a figyelmet arra, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által finanszírozott Intézetből pesszimistább becslések szerint 106 millió fő.
A Russia-based disinformation network run by a former Florida cop has published a new fabricated story on a fake news website called "Seattle Tribune".
Russian youth in St. Petersburg party to anti-war music
Videos circulating on social media show crowds of young Russians singing along to banned anti-war songs — and have already sparked outrage among pro-Kremlin “Z-patriots.” So far, no arrests have been reported.
Russia has created an AI-powered Agdroid "IDOL"🤣🤣🤣 The result is on video. These are the same people who scare everyone with various weapons – the Poseidon torpedo, the Burevestnik, Sarmat, and Oreshnik missiles... Don't get it? That's #putin's #russia. pic.twitter.com/ABlu25RUl7
2023-ban havonta átlagosan körülbelül 16 100 gyermek született. A háború előtt a csecsemők száma havi 21-23 ezer között ingadozott.
Ukrajnában 2013 óta évente mintegy 7%-kal csökkent a születések száma, a háború pedig még nagyobb termékenységi válsághoz vezetett, számolt be az Egészségügyi Minisztérium és az Ukrán Nemzeti Egészségügyi Szolgálat, közölte az Ukrinform.
2023-ban havonta átlagosan körülbelül 16 100 gyermek született. Összehasonlításképpen: a korábbi években, a teljes körű invázió előtt a csecsemők száma havi 21-23 ezer között ingadozott.
A Nemzeti Egészségügyi Szolgálat adatai szerint 2023-ban 176 981 születést regisztráltak az elektronikus egészségügyi rendszerben és 178 128 gyermek adatait rögzítették. Ennek megfelelően 2021-ben Ukrajnában 256 814 születést regisztráltak, a Nemzeti Egészségügyi Szolgálat elektronikus rendszerébe rögzített gyermekek száma pedig 259 895 volt.
Ukrajnában 2022-ben 190 393-an szülést, a rendszerben pedig 192 691 gyermeket regisztráltak.
Arról nincs adat, hogy 2022. február 24. után hány ukrán nő szült külföldön.
Kína lakossága tovább csökken a rekordalacsony születési ráta és a Covid–19 okozta tavalyi halálozási hullám miatt – írja a Reuters.
A Nemzeti Statisztikai Hivatal jelentése szerint Kínában 2,08 millió fővel, 0,15%-kal, 1,409 milliárdra csökkent a lakosság száma 2023-ban.
Ez eltörpül a 2022-es 850 000 fős népességfogyás mellett, ami a második legnagyobb az 1961-es tömeges halálesetek után, a Mao Ce-tung-korszak alatti nagy éhínsége idején.
A halálozási arány tavaly 6,6%-kal nőtt, évi 11,1 millióra, ami az 1974-es kulturális forradalom óta a legmagasabb érték. Ezzel párhuzamosan a születési ráta 5,7%-kal, évi 9,02 millió újszülöttre esett vissza, és rekordmértékben, ezer főre vetítve 6,39 születést ért el ezer főre vetítve.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) várakozásai szerint mintegy 2 millió ukrán menekült marad tartósan külföldön az Oroszország elleni háború befejezése után – jelentette ki szerdán Sana Nadim IMF-munkatárs, számolt be az rbc.ua hírportál az IMF sajtószolgálatára hivatkozva.
A jelentés szerint Nadim elmondta: „A menekülteknek időre van szükségük ahhoz, hogy visszatérjenek Ukrajnába. Így jövőre 2024-ben csak csekély nettó beáramlásra számítunk.” Az IMF előrejelzése szerint 2027-ig a háború előtti forgatókönyvhöz képest nettó 2 millió fős negatív kiáramlás lesz.
Az ENSZ adatai szerint 2022 végéig 5,7 millió ukrán távozott a szomszédos országokba, ami a leggyorsabb menekültkiáramlási válságot és a második világháború óta az egyik legnagyobb válságot okozta.
A Rating szociológiai csoport felmérése szerint az ukrán állampolgárok többsége kényelmes körülmények között él Európában. A több éve az országokban élő ukránok 89 %-a a legkényelmesebb feltételekkel rendelkezik. Bár a mostanában érkezetteknek is egészen tisztességes életkörülményeik vannak (kb. 80 %).
Az Eurostat idei október 31-i adatai szerint Ukrajna 4,24 millió lakosa, akik a háború kezdete után hagyták el az országot, átmeneti védelmet kapott az Európai Unió országaiban.
[type] => post
[excerpt] => A Nemzetközi Valutaalap (IMF) várakozásai szerint mintegy 2 millió ukrán menekült marad tartósan külföldön az Oroszország elleni háború befejezése után – jelentette ki szerdán Sana Nadim IMF-munkatárs.
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1702504200
[modified] => 1702495593
)
[title] => Az IMF számításai szerint mintegy 2 millió ukrán marad külföldön a háború után
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=172304&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 172304
[uk] => 172306
)
[crid] => bey5821
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 80796
[image] => Array
(
[id] => 80796
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/11/56567667776767676.jpg
[original_lng] => 57947
[original_w] => 960
[original_h] => 519
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/11/56567667776767676-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/11/56567667776767676-300x162.jpg
[width] => 300
[height] => 162
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/11/56567667776767676-768x415.jpg
[width] => 768
[height] => 415
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/11/56567667776767676.jpg
[width] => 960
[height] => 519
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/11/56567667776767676.jpg
[width] => 960
[height] => 519
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/11/56567667776767676.jpg
[width] => 960
[height] => 519
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/11/56567667776767676.jpg
[width] => 960
[height] => 519
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1702488465:3
[_thumbnail_id] => 80796
[_edit_last] => 5
[views_count] => 4235
[_hipstart_feed_include] => 1
[_algolia_sync] => 508427023000
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 83882
[2] => 49
[3] => 33
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Háború
[2] => Hírek
[3] => Ukrajna
)
[tags] => Array
(
[0] => 706764
[1] => 13579
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Nemzetközi Valutaalap (IMF)
[1] => népesség csökkenés
)
)
[7] => Array
(
[id] => 131989
[content] =>
A népességfogyás fő okaiként a demográfiai folyamatokat és a migrációt nevezték meg, hozzátéve, hogy az ország lakosságának közel egyötödét a 65 év felettiek teszik ki.
Az országos statisztikai hivatal pénteken közzétett adatai alapján kiderült, miszerint az elmúlt 11 évben összesen 1,1 millió főt vesztett el Románia, amelynek következtében 19,05 millió főre apadt a népessége.
A népességfogyás fő okaiként a demográfiai folyamatokat és a migrációt nevezték meg, majd hozzátették, hogy a romániai lakosság közel egyötödét a 65 év felettiek teszik ki – derül ki a Reuters beszámolójából.
Emellett nyilvánvalóvá vált, hogy a 42 megyéből 39 tapasztalt népességfogyást az előző, 2011-es népszámlálás óta, beleértve a fővárost, Bukarestet is, továbbá a román népesség 51,5%-a (9,8 millió fő) nő, a lakosság 52,2%-a pedig városokban él.
Ám nem Románia az egyetlen, ahol negatív demográfiai folyamatok mentek vége, ugyanis a KSH adatai alapján Magyarországon az összes régióban meghaladta a halálozások száma a születésekét 2016 és 2020 között.
– Minden ötödik lengyelországi lakos hatvan évesnél idősebb. Súlyos kihívás ez a társadalompolitika számára – közölte Dominik Rozkrut, a lengyel központi statisztikai hivatal (GUS) vezetője. A hivatal szeptember vége óta folyamatosan közli a tavalyi népszámlálás eredményeit. Az adatokból egyértelműen kitűnik: Lengyelország lakossága egyelőre megállíthatatlanul fogy és öregszik.
A lepedőnyi kérdőívre adott válaszok kiértékelése hosszú időt vesz igénybe, ezért a lengyelországi népszámlálás eredményeit folyamatosan hozzák nyilvánosságra. A legfrissebb adatok a népességszámra és a házakra, lakásokra vonatkoznak, de nem tartalmazzák az idei, hétmillió főhöz közelítő ukrán menekültáradat számait, amelyek különben is bizonytalanok, hiszen nem lehet tudni, hogy az érkezők közül hányan utaztak tovább vagy tértek vissza Ukrajnába, és hányan szándékoznak véglegesen Lengyelországban letelepedni.
Az adatokból egyértelműen kitűnik: Lengyelország lakossága egyelőre megállíthatatlanul fogy és öregszik.
Jelenleg az ország lakóinak száma 38,014 millió, az előző, 2011-es népszámláláshoz képest 476 ezerrel kevesebb. A férfi–nő arány 52:48 a nők javára. A legnagyobb népességfogyás a keleti országrészben – a Litvániával és Belarusszal határos Podlasiei, az Ukrajna és Belarusz nyugati szomszédságában fekvő Lublini és az Oroszország kalinyingrádi exklávéjától délre elhelyezkedő Varmia-mazúriai vajdaságokban – következett be. Az elmúlt tíz évben a munkaképes korú lakosság (18–64 év közöttiek) részaránya 5,1 százalékkal csökkent. Ráadásul a mobilis, produktív korban lévők (44 év alattiak) száma nagyobb mértékben apadt, mint a nem mobilis és nem produktív (44–65 éves) korcsoporté. Bár a munkanélküliek száma kisebb és a foglalkoztatottaké nagyobb lett, az utóbbi csoport idősebb a tíz évvel ezelőttinél: az 55 éves és afeletti aktív korcsoport aránya 7,2 százalékkal nőtt, míg a 34 éven aluliaké kilenc százalékkal csökkent. 2011-hez képest tíz százalékkal több férfi és 18,4 százalékkal több nő dolgozott.
„Minden ötödik lengyelországi lakos hatvan évesnél idősebb. Súlyos kihívás ez a társadalompolitika számára”– hívta fel a figyelmet Dominik Rozkrut, a GUS elnöke, akit a Sieci című hetilap idézett. Hozzáfűzte, legfőbb ideje elgondolkodni azon, hogyan szervezzék meg az egyre gyarapodó számú, nyolcvan éven felüli, egyedülálló öregek gondozását. A fiatalok aránya a 16 lengyel vajdaság közül az északi, Gdansk központú Pomerániai, és a Szlovákiával határos, Krakkó központú kis-lengyelországi vajdaságban a legmagasabb. Egyúttal ebben a két régióban él viszonylag a legkevesebb 65 éven felüli ember. A népesség csak négy vajdaságban – a kis-lengyelországiban, a Pomerániaiban, a Poznan központú nagy-lengyelországiban és a Varsó központú Mazóviaiban növekszik, az összes többiben fogy. Mazóvia a legnagyobb lengyel vajdaság, ott él a teljes népesség 14 százaléka, öt és fél millió ember. A második helyen a Katowice székhelyű Sziléziai (4,4 millió lakos), a harmadikon pedig a Nagy-lengyelországi vajdaság (három és fél millió ember) áll.
Legnagyobb ütemben a Kielce központú Szentkereszt vajdaságban fogy a népesség: az elmúlt tíz évben lakóinak csaknem hét százalékát elveszítette. A vajdaság lakóinak 55 százaléka falun él, de ez a népesség gyorsan öregszik, egyre több a nyugdíjas, és kevés gyerek születik. Hat-hétszázalékos népességfogyást szenvedett el az egykor legiparosodottabb és legnépesebb lengyel vajdaság, a Sziléziai, továbbá az északi, Bydgoszcz székhelyű Kujávia-pomerániai és a keleti, székvárosáról elnevezett Lublini vajdaság is. A legkisebb lakossággal a székhelyéről elnevezett délnyugati Opolei és a Zielona Góra központú, nyugati Lubusi vajdaság rendelkezik: mindkettőben egymilliónál kevesebben laknak, folyamatosan csökkenő létszámban.
Az összesen 37, százezernél több főt számláló város közül csak nyolcban nőtt, a többiben fogyott a lakosság száma.
A növekvő népességű városok: Zielona Góra, Varsó, Rzeszów, Wroclaw, Krakkó, Gdansk, Opole és Bialystok. Varsó lakóinak száma meghaladta az 1,86 milliót, a második helyen a történelmi főváros, Krakkó áll több mint nyolcszázezer lakossal.
Az elmúlt tíz év egyik legfontosabb jelensége a nagyvárosok lakóinak elővárosokba költözése, ami arról tanúskodik, hogy az emberek tehetősebbé váltak, a társadalom gazdasági helyzete javult. Katowice, Lódz, Kielce, Czestochowa és Bydgoszcz veszítette el a legtöbb lakóját ebben az időszakban. A leglátványosabb fogyás Lódzban történt: ott több mint 58 ezerrel kevesebben élnek, mint tíz évvel ezelőtt. A városvezetés szerint azonban ez a szám valójában kisebb, mert sokan költöztek be munkavállalás vagy tanulmányok folytatása céljából, de nem jelentkeztek be állandó lakosokként.
2021-ben több mint 15,2 millió ember, az összlakosság 40,2 százaléka lakott falun.
Meglepő, hogy számuk tíz év alatt 180 ezerrel nőtt. Igaz, ez utóbbiak többsége jövevény, akik a városokban dolgoznak, de úgy döntöttek, hogy kiköltöznek az agglomerációba.
A szeptember végi adatok között a legörvendetesebb, hogy tíz év alatt 1,7 millió új lakás épült, ami 12,8 százalékos növekedést jelent. Lengyelországban jelenleg összesen 15,2 millió lakást tartanak nyilván. A lakások alapterülete is nőtt csaknem 175 millió négyzetméterrel (18,5 százalék). A lakások, egyéb építmények számának növekedése dinamikusabb volt a városokban, mint a falvakban, és számuk gyorsabban emelkedett, mint a népességé.
Az új lakásépítések tekintetében a Pomerániai (19,8 százalék) és a Kis-lengyelországi vajdaság (19,3 százalék) vezet, de több mint 17 százalékos növekedést tud felmutatni a Nagy-lengyelországi, a Wroclaw központú Alsó-sziléziai és a Mazóviai vajdaság is. Különösen dinamikus a főváros, Varsó és agglomerációjának fejlődése: gombamód szaporodnak az új városrészek, lakóövezetek, épülnek házak, utak, iskolák.
A háztartásokra vonatkozó adatokra – hányan élnek egy lakásban, mi az életkoruk, a tulajdonviszonyok, a lakások műszaki felszereltsége, stb. – még várni kell novemberig, amikor a népszámlálás következő részeredményeit közzéteszik.
Minister @a_niedzielski, minister zdrowia ??Wiktor Laszko oraz ambasador ?? w ?? @Vasyl_Zvarych podczas odprawy samolotu z pacjentami z Ukrainy, którzy z Medevac Hub Jasionka trafią na leczenie do Norwegii i Holandii. Wkrótce kolejne tego typu loty. pic.twitter.com/N1hYJ8NiaM
Wysunięte dowództwo @VCorps USA, funkcjonujące w ??od 2020 r., otrzymało nazwę „Camp Kościuszko" w lipcu 2022. Jego głównym zadaniem jest koordynacja działań i nadzór nad siłami lądowymi USA w Europie oraz współpraca i synchronizacja działań sił amerykańskich z wojskami NATO. pic.twitter.com/A2CxivuCks
— Ministerstwo Obrony Narodowej ?? (@MON_GOV_PL) March 21, 2023
A helyi statisztikai hivatal, az INS számításai szerint Romániának 2022. január 1-jén 19 millió 38 ezer állandó lakosa volt, 163 600 fővel kevesebb, mint egy évvel korábban. A tavalyinál nagyobb népességfogyást csak az EU-csatlakozás évében, 2007-ben jegyeztek fel Romániában, amikor csaknem félmillió ember vándorolt el, illetve 2008-ban, amikor a migrációs veszteség megközelítette a 200 ezret – közölte az MTI a hotnews.ro hírportálra hivatkozva.
Tavaly azonban a migrációs veszteség az utóbbi évek mélypontjára csökkent: mindössze 16 ezerrel többen költöztek el egy évnél hosszabb időszakra az országból, mint ahányan letelepedtek Romániában.
A példátlan népességfogyásért elsősorban a természetes népszaporulat további drámai hanyatlása a felelős: 2021-ben az élve születettek száma már 156 ezerrel maradt el a halálozásokéhoz képest.
Az INS egy tavalyi közleménye a koronavírus-világjárványnak tulajdonította azt, hogy 2020-ban csaknem duplájára (120 ezerre) emelkedett a természetes népességfogyás az előző évek átlagához képest. A helyzet a világjárvány második évében súlyosbodott: míg 2020-ban a hivatalos statisztikákban 16 ezernél kevesebb áldozatot írtak a világjárvány számlájára, tavaly már 43 ezer nyilvántartott koronavírusos beteg halt meg. A korábbi években a születések száma átlagosan 70 ezerrel maradt el a halálozásokétól Romániában.
Folytatódik a lakosság elöregedése
Az ország népességéről szóló ideiglenes jelentésében a statisztikai hivatal rámutat: Romániában 2021-ben is fokozódott a lakosság elöregedése: míg a 15 év alattiak aránya (15,8 százalék) állandó maradt, a 65 év felettieké enyhén, 0,2 százalékponttal 19,5 százalékra emelkedett. Az úgynevezett eltartási ráta – amely azt tükrözi, hány gyerek és idős jut száz aktív felnőttre – 54-ről 54,4 százalékra nőtt.
Románia természetes népszaporulata 25 éve, 1992-ben került negatív tartományba, azóta egyre súlyosbodik a népességfogyás, a szakemberek pedig a mutatók további romlására számítanak. Az állandó lakosság 2014-ben húszmillió alá csökkent, pedig a rendszerváltozáskor még több mint 22 millió volt.
