Azok a nők, akik 2025. július 1-jével betöltik a 18. életévüket, 2026-ban behívhatók lesznek katonai szolgálatra.
Eddig az önkéntes jelentkezés volt az egyetlen módja volt annak, hogy nők katonai szolgálatban vehessenek részt, azonban ez a dán parlament új rendeletével megváltozott. Igaz, a dán nők már az 1970-es évek eleje óta jelentkezhettek a fegyveres erők teljes munkaidős tagjaként.
A skandináv ország célja, hogy növelje a katonai szolgálatot teljesítő fiatalok számát, ezért terjeszti ki a kötelező sorkatonaságot a nőkre is.
A férfiak és nők továbbra is önkéntesen jelentkezhetnek, a fennmaradó helyeket pedig nemek szerint semleges sorsolással töltik fel.
„A mai világhelyzetben ez szükséges” – mondta egy Katrine nevű önkéntes női katona. „Szerintem teljesen igazságos és helyes, hogy a nők is ugyanolyan arányban vegyenek részt benne, mint a férfiak” – tette hozzá.
Az új szabályozás értelmében – amelyet a dán parlament június elején fogadott el – azok a dán nők, akik kedden vagy azután töltik be a 18. életévüket, automatikusan bekerülnek a sorsolásos rendszerbe – a férfiakkal azonos feltételek mellett – írja a Wtop.com.
Dánia nemi egyenlőséget célzó reformját eredetileg 2024-ben jelentették be egy átfogó védelmi megállapodás részeként. A program bevezetését eredetileg 2027 elejére tervezték, de azt előrehozták 2025 nyarára. Kenneth Ström ezredes, a sorozási program vezetője azt is elmondta: az időzítés változtatását a jelenlegi biztonsági helyzet indokolta. Hozzátette: „A sorkatonák számának növelése egyszerűen nagyobb harci erőt jelent.”
Dánia – a maga 6 millió lakosával – körülbelül 9000 hivatásos katonával rendelkezik. Az új intézkedés várhatóan évi 6500 főre növeli a sorkatonai szolgálatot teljesítők számát 2033-ra, a tavalyi 4700 főhöz képest.
A dán törvények értelmében minden fizikailag alkalmas 18 év feletti férfinak kötelező katonai szolgálatra jelentkezni.
Egyesek – nők és férfiak egyaránt – önként jelentkeznek, a többi helyet sorsolásos rendszer tölti ki, amely eddig csak férfiakra vonatkozott.
A 2024-es évfolyam önkénteseinek körülbelül egynegyede nő volt.
Kapcsolódó tartalom
Lengyelország háborúra készül, mert orosz támadásra számítanak a közeljövőben
A lengyelek 39 százaléka részt venne katonai kiképzésben, illetve kétharmaduk maradna az országban egy háború, illetve támadás esetén, míg egyharmaduk elmenekülne.
Meghosszabbított szolgálati idő és katonai fejlesztés
A szolgálati idő is meghosszabbodik: négy hónapról tizenegyre. Az újoncok először öt hónapos alapkiképzésen vesznek részt, majd hat hónapnyi gyakorlati szolgálat következik, kiegészítő oktatásokkal.
Februárban Dánia kormánya bejelentette, hogy hétmilliárd dolláros védelmi alapot hoz létre, amely 2025-re a GDP több mint 3 százalékára növeli a katonai kiadásokat.
„Egyre élesebb a biztonsági helyzet Európában. Továbbra is zajlik az ukrajnai konfliktus. A balti államokra is nagy figyelem irányul, ahová Dánia sok katonát küld. Ez egy általános erőfeszítés a dán hadsereg megerősítésére” – mondta Rikke Haugegaard kutató, a Dán Királyi Védelmi Főiskoláról.
Ugyanakkor Haugegaard szerint számos kihívás is várható: a nem megfelelő felszerelés, laktanyahelyek hiánya és a szexuális zaklatások lehetséges esetei is gondot okozhatnak.
Regionális példa
2015. január 1-jén Norvégia lett az első európai állam és az első NATO-tagország, amely bevezette a nők számára is a sorkatonaságot. 2017-ben pedig a Dániával szomszédos Svédország is bevezette a férfiakra és nőkre egyaránt vonatkozó sorkatonai rendszert.
