A Legfelső Tanácsa bizottsága ajánlást tett a nők önkéntes katonai nyilvántartásba vételéről szóló törvényjavaslat elfogadására. A javaslat lehetőséget biztosít azoknak a nőknek, akik vállalják az alapvető katonai szolgálatot, hogy bekerüljenek a katonai nyilvántartásba.
A bizottság javasolja, hogy a parlament első olvasatban fogadja el a kormány törvényjavaslatát, amely többek között előírja a nők katonai nyilvántartásba vételét, ha azok szeretnének alapvető katonai szolgálatot teljesíteni.
A törvényjavaslat és a bizottság véleménye szerint a nők, akik alkalmasak a katonai szolgálatra egészségi állapotuk és életkoruk alapján, és akik önkéntes alapon vállalják az alapvető katonai szolgálatot, azt megelőzően bekerülnek a katonai nyilvántartásba.
Az alapvető katonai szolgálat teljesítése után a szolgálatból elbocsátott nők a katonai kötelezettségekkel rendelkező személyek nyilvántartásába kerülnek. A javaslat módosítja a toborzott személyek katonai nyilvántartásba vételének rendjét is. Jelenleg a 17 éves fiúkat január és március között kell nyilvántartásba venni.
A kormány javaslata szerint a nyilvántartásba vétel időszaka január 1-től július 31-ig terjedne. A 17 éves férfiak katonai nyilvántartásba vételét a Központi Toborzási és Katonai Szolgáltatási Központ (TCK és SZP) vagy az elektronikus azonosítási rendszer útján lehet végrehajtani.
Ha a 17 éves férfiak nem jelennek meg a nyilvántartásba vételre, amint betöltik a 18. életévüket, a törvényes felelősségre vonásra kell számítaniuk.
A május 18-án hatályba lépett mobilizációs törvény előírja, hogy az alapvető katonai képzés felváltja az alapszintű sorkatonai szolgálatot, és ezt az oktatást a katonai akadémiák, felsőoktatási intézmények katonai karai, valamint a hadsereg oktatási egységei végezhetik.
Az alapvető katonai képzés célja, hogy a résztvevők katonai szakértelmet és készségeket szerezzenek, amelyek szükségesek Ukrajna alkotmányos kötelezettségének teljesítéséhez, a hazájuk védelme és területi integritásának megőrzése érdekében.
A törvény értelmében a képzés 2025. szeptember 1-jén kezdődik. A katonai képzést 18 és 25 év közötti férfiak, valamint a nők vehetik igénybe – utóbbiak önkéntesen.
A törvény előírja, hogy azok a nők, akik egészségi állapotuk és életkoruk alapján alkalmasak a katonai szolgálatra, valamint szakirányú vagy felsőfokú végzettséggel rendelkeznek (például orvosi vagy gyógyszerészeti szakkal), szintén felkerülnek a katonai nyilvántartásba, és ha szükséges, önkéntesen mozgósíthatók.
Július 1-től a hadköteles nőket 17 000 hrivnya pénzbírsággal sújtják a katonai nyilvántartások megsértése miatt, számolt be a Glavkom.
A nők július 1-jétől való mozgósítása önkéntes maradt. Ugyanakkor egyes szakmák képviselői 17 000 hrivnya összegű pénzbírságot kaphatnak, ha megsértik a katonai regisztráció szabályait.
Mely nők hadkötelesek
A nők mozgósítására vonatkozó szabályok júliusban is változatlanok maradnak. Az egészségügyben dolgozó nőknek regisztrálniuk kell, a szolgálat ugyanakkor nem kötelező. Az alábbi szakmák képviselői hadkötelesek:
fizikoterápia;
egészségügyi és pszichológiai rehabilitáció;
közegészségügy;
fizikai rehabilitáció;
ipari gyógyszerészet;
gyógyszerészet;
higiénia és szakvizsgálat;
fogászat;
orvostudomány;
gondozás;
diagnosztikai és kezelési technológiák;
bioegészségügyi mérnöktan;
biotechnológia és biomérnöktan;
patológiai szakember;
toxikológia;
gyógyszertan;
élettan és epidemiológia.
A hadköteles nők regisztrációs igazolást kapnak, e nélkül nem tudnak munkát vállalni.
A fent felsorolt szakmájú nőknek július 16-ig frissíteniük kell katonai nyilvántartási adataikat. Ha ezt nem teszik meg, rájuk és a férfiakra is 17 000-25 500 hrivnya közötti pénzbírságot szabhatnak ki a toborzó központban való megjelenés elmulasztása miatt. Munkaadók is kötelesek ellenőrizni, hogy alkalmazottjuk szerepel-e a nyilvántartásban.
A katonai nyilvántartásból kizárt nőknek nem kell frissíteniükk adataikat a toborzó központokban. A nők nyilvántartásba vétele a képzés befejezését követően, vagy a foglalkoztatás során történik. A nyilvántartásba vételhez át kell esniük a katonai orvosi bizottság vizsgálatán.
A Miniszteri Kabinet 560. számú rendelete szerint csak azok az egészségügyi és gyógyszerészi végzettséggel rendelkező nők tudnak munkát vállalni, akik szerepelnek a katonai nyilvántartásban.
A munkával nem rendelkező egészségügyi és gyógyszerészi végzettséggel rendelkező nők önként kell megjelenjenek a toborzóközpontokban. Azok a munkaadók, ahol az említett végzettséggel rendelkező nők dolgoznak, jelenteniük kell az adott alkalmazottak adatait a toborzóközpontoknál.
Az orvosi vagy gyógyszerészeti végzettséggel rendelkező nőknek október 1-jétől kell jelentkezniük katonai szolgálatra. Erről az ukrán Egészségügyi Minisztérium írt – közölte a weukraine.tv.
Ezentúl minden 18 és 60 év közötti nőnek, aki a következő szakterületeken dolgozik, fel kell iratkoznia a katonai nyilvántartásba:
orvos,
fogorvos,
szülésznő,
ápolónő,
gyógyszerész,
kutatóasszisztens,
egészségügyi egységvezető.
A katonai nyilvántartásba vételre nem a doktornők mozgósítása miatt, hanem az orvosok állami tartalékára vonatkozó adatok általánosítása miatt van szükség a minisztérium szerint. Ezeket a nőket nem korlátozzák a külföldi utazásban sem.
A katonasághoz kapcsolódó szakterületekkel rendelkező nők saját kérésükre regisztrálhatnak. A női orvosoknak három évük lesz a katonai szolgálatra való regisztrációra (2026. december 31-ig).
Az ukrán orvosnők és gyógyszerésznők akadálytalanul utazhatnak külföldre, az utazás feltételein nem változtat az a szabály, hogy október 1-től katonai nyilvántartásba kell vétetniük magukat, de egyes kategóriákra továbbra is korlátozások vonatkoznak – jelentette ki szerdán Viktor Ljasko, egészségügyi miniszter egy televíziós műsorban, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Ljasko az ukrán televízió non-stop háborús adásában elmondta, hogy az államhatáron átlépő orvosi és gyógyszerész végzettségű nők ügyét külön kormányhatározat szabályozza. „A módosítások kezdeményezője mindig a Belügyminisztérium, hiszen ők koordinálják az Állami Határőrszolgálat tevékenységét. Az orvosi és gyógyszerész végzettségű nők államhatár-átlépését illetően ebben a határozatban nem történt változás” – hangsúlyozta.
Az egészségügyi miniszter hozzátette: a női orvosokra és gyógyszerészekre vonatkozó korlátozások csak azokra vonatkozhatnak, akik köztisztségeket töltenek be, a végrehajtó hatalom központi szerveiben, illetve parlamenti vagy helyi tanácsi képviselők. „Éppen úgy, mint minden más közalkalmazott esetében, az államhatár átlépésére vonatkozó korlátozások vonatkozhatnak az orvosnőkre is” – tette hozzá. A következő korlátozásokat egy példával magyarázta a tárcavezető: ha egy orvosnő az Egészségügyi Minisztériumban dolgozik, akkor közalkalmazott. Ennek megfelelően számára a határátlépés feltételei ugyanazok, mint azon nők esetében, akik például a Gazdasági vagy az Igazságügyi Minisztériumban dolgoznak – magyarázta. „Az államhatár átlépésében más változás nincs és tervben sincs” – összegezte Viktor Ljasko.
Az orvosi vagy gyógyszerészi végzettséggel rendelkező nőknek 2023. október 1-től katonai nyilvántartásba kell vétetni magukat, miután hadköteles státuszba kerülnek, és ennek megfelelően korlátozzák számukra a külföldre utazást – közölte csütörtökön Fegyir Veniszlavszkij parlamenti elnöki megbízott, a Legfelső Tanács nemzetbiztonsági, védelmi és hírszerzési bizottságának tagja az rbc.ua hírportálnak nyilatkozva.
Veniszlavszkij emlékeztetett arra, hogy a Legfelső Tanács tavaly módosította a mozgósítási felkészülésről és mozgósításról szóló törvény 1. cikkelyét, amely előírja az orvosi és gyógyszerészi végzettségű nők kötelező katonai nyilvántartásba vételét. Mint kiemelte, a törvény végrehajtása érdekében a kormány határozatot hozott a katonai nyilvántartásba vétel rendjéről. A Védelmi Minisztérium pedig rendeletet adott ki a nők katonai nyilvántartásáról. E rendelet értelmében október 1-től az orvosi és gyógyszerészi végzettséggel rendelkező nőknek kötelező katonai nyilvántartásba vétetni magukat.
„Ha a nők bekerülnek a nyilvántartásba, akkor hadköteles státuszt szereznek. A hadkötelesek pedig a hadkötelesek számára megállapított rendben utazhatnak külföldre. Vagyis ha vannak külön okmányaik, amelyek ideiglenes kiutazásra jogosítanak fel, akkor igen. Ha nincsenek, akkor a férfiakhoz hasonlóan korlátozzák az országból történő kiutazási jogukat” – mutatott rá a parlamenti elnöki megbízott.
A képviselő azt is hozzátette, hogy minden nő, aki a katonaságnál alkalmazható szakképesítéssel rendelkezik, önként jelentkezhet október 1-től a katonai nyilvántartásba vételre. „Jelenleg nincs tervben a mozgósításra kötelező női szakterületek listáját” – nyugtatta meg a szebbik nem képviselőit Fegyir Veniszlavszkij.
Az orvosi végzettséggel rendelkező nőknek október 1-től jelentkezniük kell a területi toborzóközpontokban, és katonai nyilvántartásba kell vétetni magukat, amire a mozgósítási tartalékok ellenőrzése céljából van szükség – közölte csütörtökön Volodimir Fityo, az ukrán fegyveres erők szárazföldi erői sajtószolgálatának a vezetője egy televíziós műsorban, adta hírül az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Fityo az ukrán televízió non-stop háborús adásában elmondta: az orvosnőknek október 1-től jelentkezniük kell a területi toborzási és szociális támogatási központokban és nyilvántartásba kell vétetniük magukat. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a nőket mozgósítják és a frontra küldik – állította.
„A nőket orvosi vizsgálatnak vetik alá. Megállapítják a katonai szolgálatra való alkalmasságuk fokát. Ilyen eljárásra azért van szükség, hogy tisztázzák az ukrajnai egészségügyi dolgozók mozgósítási forrását” – magyarázta Volodimir Fityo, aki szerint már elegendő számú egészségügyi személyzet van az ukrán fegyveres erőknél.
A Legfelső Tanács 2022 októberében törvényt fogadott el a nők önkéntes katonai nyilvántartásba vételéről. Az orvosi végzettséggel rendelkező ukrán nőket kötelezően fel kell venni a hadkötelesek névjegyzékbe, más szakmák esetében ez önkéntességi alapon történik.
A Legfelső Tanács ugyanakkor hangsúlyozta, hogy egyelőre nem tervezik a nők kötelező katonai nyilvántartásba vételhez szükséges szakmák listájának a bővítését.
Hanna Maljar védelmi miniszterhelyettes korábban kijelentette, hogy Ukrajnában jelenleg nem mozgósítják a nőket. Szerinte a női állampolgárok saját akaratuk szerint csatlakozhatnak a hadsereghez. „A nők katonai nyilvántartásba vétele 2026-ig önkéntes lesz” – biztosította nőtársait a védelmi miniszterhelyettes.
A Rada teljes egészében elfogadta a nők önkéntes katonai nyilvántartásba vételéről szóló 6482. számú törvényt. A határozatot 287 parlamenti képviselő támogatta.
A hírt Jaroszlav Zseleznyak képviselő osztotta meg Telegram-csatornáján.
Az elfogadott törvény értelmében az Ukrajna Védelmi Minisztériuma által jóváhagyott jegyzékben meghatározott, a megfelelő katonai szakterülethez kapcsolódó végzettséggel és/vagy szakmával rendelkező, egészségi állapotuk és életkoruk szerint katonai szolgálatra alkalmas nőket (kivéve a törvény első bekezdésében felsorolt személyeket) csak önkéntes alapon, az ő beleegyezésükkel veszik nyilvántartásba.
A törvény azonban előírja az egészségügyi dolgozók kötelező katonai nyilvántartásba vételét.
A nők katonai nyilvántartásba vételére önkéntes rendet fognak meghatározni, a határidejét pedig kitolták.
A hírt Fegyir Venyiszlavszkij, a Legfelső Tanács nemzetbiztonsági és hírszerzési bizottságának tagja közölte.
„Ami azt a kérdést illeti, hogy minden nőnek katonai nyilvántartásba kell-e vetetnie magát október 1-től, a nemzetbiztonsági, védelmi és hírszerző bizottság szoros kapcsolatban áll Ukrajna Védelmi Minisztériumával és az ukrán fegyveres erők Vezérkarával. A következő napokban pedig módosítások lesznek a honvédelmi miniszter legfrissebb rendeletében, melyben a nők szakterületeiről van szó. Ami pedig az október 1-jei dátumot illeti, azt későbbre tolják” – jelentette ki.
Venyiszlavszkij szerint jelenleg is folynak a megbeszélések arról, hogy mely katonai szakterületeket kell meghagyni a nőket illetően. A vita kulcsa pedig az, hogy a katonai regisztráció kötelező lesz-e a nők számára. Hozzátette, hogy a törvénytervezet szerint a csupán a katonai egészségügyi végzettséggel rendelkezők számára kötelezővé tehetik a nyilvántartásba vételt.
A Védelmi Minisztérium 2023. október 1-ig halasztotta a nők katonai nyilvántartásba vételét, az intézkedés elnapolásáról szóló rendeletet Olekszij Reznyikov már alá is írta – jelentette be szerdán Hanna Maljar védelmi miniszterhelyettese egy televíziós műsorban, számolt be az rbc.ua hírportál.
A tudósítás szerint a helyettes védelmi miniszter az ukrán televízió non-stop háborús műsorában hangsúlyozta, hogy október 1-jétől nem tiltják be a nők külföldre utazását, melyről korábban hírportálunk is beszámolt. „Ugyanakkor, tudva, hogy a jogalkotási folyamat hosszadalmas, a Védelmi Minisztériummal ezzel párhuzamosan, hatáskörén belül rendeletet készített, amely ismételten egy évvel 2023. október 1-ig elhalasztotta a nők katonai nyilvántartásba vételének határidejét a megfelelő szakmák-szakterületek szerint” – emelte ki.
Maljar egyúttal emlékeztetett arra, hogy a nők érintett szakmák-szakterületek szerinti kötelező katonai nyilvántartásba vételére vonatkozó szabályát pontosan a törvény szabályozza. „Ez a rendelet nem változtat a jelenlegi jogszabályok normáin, de lehetővé teszi a szakbizottság, majd a parlament egésze számára, hogy véglegesítse és módosítsa a jogszabályt a probléma megoldása érdekében” – magyarázta.
„Ezért még egy évvel, 2023. október 1-ig elhalasztották az intézkedést, és ezen idő alatt a parlamenti képviselők törvényi szinten megállapíthatják, hogy a nők katonai nyilvántartásba vétele az érintett szakmákban-szakterületeken kizárólag önkéntes. A kérdéssel kapcsolatos munka folytatódik” – jelezte a miniszterhelyettes.
Hanna Maljar azt is közölte, hogy a Legfelső Tanács szakbizottságában aktívan folytatódik a munka, de a nők önkéntes katonai nyilvántartásba vételére vonatkozó jogszabályok vonatkozó módosításainak elfogadása után többé nem lesz szükség arra, hogy a Védelmi Minisztérium újra és újra elhalassza azt.
