Ritka felvétel készült egy mélytengeri nőstény kalmárról, amint tojásait szállítja, de a megfigyelésről beszámoló tanulmányból az is kiderül, hogy egy korábban ismeretlen fajt észlelhettek. A szakértők szerint a mélyben rengeteg tintahalalakú él, ám megpillantani, s megvizsgálni őket nem túl könnyű, főként az éppen költő nőstény egyedeket.
A Monterey Bay Aquarium Research Institute (MBARI) által üzemeltetett víz alatti robot 2015-ben készítette a különleges felvételt, amelyen egy, a Gonatidae családba tartozó kalmár látható. A MBARI távirányítású járművei korábban 17 alkalommal figyeltek meg tojást őrző mélytengeri lábasfejűeket, de ez az eset különleges volt – írja a 24.hu az IFLScience-re hivatkozva.
Mégpedig azért, mert az ikrák hatalmasak, 11,6 milliméteresek voltak. Hozzáteszik, a Steven Haddock vezette csapat a Kaliforniai-öbölben fedezte fel az állatot, amellett, hogy a tojásai szokatlanul nagyok voltak, számuk meglepően alacsony volt. Az óceánban sok faj nagyszámú ikrát rak, hogy maximalizálja a faj túlélési esélyét, a mélyben viszont jóval kiszámíthatóbb a környezet, ezért elég kevesebb utód.
A kutatók azon a véleményen vannak, hogy egy új fajt figyeltek meg, ennek megerősítéséhez azonban további vizsgálatok szükségesek. A tintahalalakúak számára az utódok gondozása igen áldozatos munka. A költés sokat kivesz a nőstényből, amely addig nem eszik, amíg a kicsik ki nem kelnek – ez akár négy évbe is telhet.
Ezt követően az állat elpusztul. „Áldozatvállalása azonban javítja az utódok túlélési esélyeit” – magyarázta az egyik szakértő. Korábban egyébként arról is beszámoltunk, hogy sosem látott, űrlényszerű állatot fedeztek fel a Csendes-óceán mélyén: ezek az állatok a tengerfenék közelében élnek, és az üledék között keresnek táplálékot.
A klímaváltozás erőteljesen megváltoztathatja az Antarktisz növény- és állatvilágát a következő évtizedekben. A sarkvidéki vizek felmelegedésével a mérsékeltebb régiókban élő fajok vándorolhatnak be a területre, ami kezdetben növeli a faji sokszínűséget, más fajok azonban idővel eltűnhetnek.
A németországi Bremerhavenben lévő Alfred Wegener Intézet (AWI) vezette AnT-ERA nemzetközi kutatási projekt kutatói jutottak erre az eredményre. A szakértők az elmúlt tíz évben született több száz, az Antarktiszról szóló tudományos cikket elemeztek ki és foglaltak össze. Eredményeikről a Biological Reviews című lapban számoltak be.
A következő évtizedekben az antarktiszi nyár során erőteljes zöldülésnek indulhat a régió a mohák és zuzmók megjelenése miatt.
A folyamatos melegedés ugyanakkor problémát jelent a szélsőségesen alacsony hőmérséklethez szokott fajok számára.
Arra számítunk, hogy az ilyen fajok az Antarktisz utolsó megmaradt nagyon hideg területeire vonulnak vissza. Ez azt is jelenti, hogy ezeket a régiókat védelem alá kell helyezni a fajok megőrzése érdekében – mondta Julian Gutt, az AWI projektvezetője.
A tengerjég csökkenésének hatására az Antarktisz vizeiben erőteljesebbé válik az algák növekedésének mértéke is. Becslések szerint az algák 25 százalékkal több szén-dioxidot vehetnek fel a légkörből, ha a terület vizei a jövőben teljesen jégmentesek maradnak a nyár folyamán.
Általánosító kijelentéseket azonban nem lehet tenni a szakértők szerint. „Az általunk elemzett publikációk világossá teszik, hogy a helyzet geográfiailag nagyon különbözően alakul” – mondta Gutt.
A szakértők azzal számolnak, hogy az évszázad végéig az antarktiszi vizek tovább savasodnak, ezért nem kérdés, hogy elsősorban azok az élőlények lesznek bajban, amelyek meszes héjat választanak ki.
Moss on ice: Indian scientists’ discovery may change what we know about Antarctica ?❄️
A team of scientists from Punjab has discovered a new moss species in eastern Antarctica and named it Bryum bharatiensis as a tribute to goddess Saraswati. pic.twitter.com/83vGQqKIns
