Kazahsztánban törlik az állami ünnepek sorából az „első elnök napját”, december 1-jét – erről fogadott el törvényt csütörtökön a parlament alsóháza (medzslisz). A törvényhozás honlapján élőben közvetítették a szavazást.
Az első elnök, Nurszultan Nazarbajev ünnepnapja ezután csupán jelentős napnak minősül, mint amilyen az állami jelképek napja, a hálaadás napja és egyéb „társadalmi jelentőségű” dátumok. Nazarbajev harminc évig irányította a független Kazahsztánt, és három éve, 2019 márciusában mondott le tisztségéről.
Az ünnepet 2011-ben vezették be, Nazarbajev megválasztásának napjához időzítve. Nazarbajevet 1991. december 1-jén választották a független Kazahsztán első elnökévé. A medzslisz képviselői szeptember 7-én kezdeményezték, hogy az első elnök napját vegyék ki az ünnepek sorából.
Nem ez az első hasonló hír az országból, miután népszavazással jóváhagyták a kazah alkotmányreformot, hogy lezárják az országot harminc évig vezető Nurszultan Nazarbajev volt elnök korszakát: nemrég kapta vissza régi nevét Kazahsztán fővárosa, így a várost ismét Asztanának hívják. A kazah fővárost 2019-ben nevezték át Asztanáról Nurszultan Nazarbajev távozó államfő tiszteletére Nur-Szultánná.
Menesztették Nurszultan Nazarbajev volt kazah elnök két vejét két energetikai cég éléről – jelentették be a helyi hatóságok szombaton, írja a Világgazdaság.
Dimas Doszanov a KazTransOil nemzeti kőolajszállító vállalat éléről távozott, Kajirat Saripbajevet pedig a QazaqGaz (az egykori KazTransGaz) gázszállító cég elnöki tisztségéből mentették fel.
Az 58 éves Saripbajev Nazarbajev idősebb lányának, Darigának a férje, a 40 éves Doszanov pedig a húgáé, Alijáé. A volt elnöknek van egy harmadik lánya is, Dinara, akinek a férje Kazahsztán egyik leggazdagabb embere.
A két energiacég elnökének menesztése a Kazahsztánt január eleje óta megrengető véres zavargások közepette történt, amelyekben többtucatnyian haltak meg.
A jelenlegi elnök, Kaszim-Zsomart Tokajev 2019-ben lépett „tanítómestere”, Nazarbajev helyére, aki három évtizeden át irányította a legnagyobb közép-ázsiai országot. A január elején kitört válság azonban repedéseket okozott a vezető eliten belül. Tokajev kedden példátlan módon támadt Nazarbajevnek, akit azzal vádolt, hogy támogatta a gazdagok kasztjának létrejöttét.
Előzőleg a Nazarbajevhez közel álló Karim Maszimovot, a hírszerző szolgálatok vezetőjét mentették fel és vádolták meg hazaárulással.
A zavargások január 2-án kezdődtek a folyékony gáz (LPG) hatósági árának eltörlésével és ezt követő megemelkedésével. Tokajev akkor több vállalatot, közöttük a QazaqGazt okolta a válság előidézésével.
Nazarbajevet erős személyi kultusz övezte és a hatalomból való távozása után is befolyásos politikus maradt. A zavargások óta azonban nem jelent meg a nyilvánosság előtt. Olyan híresztelések láttak napvilágot, hogy külföldre távozott, amit a szóvivője cáfolt.