Array
(
[count_posts] => 6
[cache_key] => Query_Posts::global::hu::YTo1OntzOjQ6ImxhbmciO3M6MjoiaHUiO3M6NzoiZG9tYWlucyI7YToxOntpOjA7czo0OiJsaWZlIjt9czo2OiJvZmZzZXQiO2k6MDtzOjk6InRheF9xdWVyeSI7YToxOntpOjA7YTozOntzOjg6InRheG9ub215IjtzOjg6InBvc3RfdGFnIjtzOjU6ImZpZWxkIjtzOjI6ImlkIjtzOjU6InRlcm1zIjthOjE6e2k6MDtpOjk2MzA7fX19czoxMToiYWZ0ZXJMb2NrZXIiO2k6MDt9
[has_result] => 1
[posts] => Array
(
[0] => Array
(
[id] => 150454
[content] =>
Az eddigi legmagasabb hőmérsékletet mérték az óceánokban idén májusban. Pedig már a XIX. század óta vizsgálják a nagy vizek hőmérsékletét.
A XIX. századig visszamenőleg vizsgálják az óceánok hőmérsékletét, és ezen adatok alapján kijelenthető: májusban még soha nem voltak ilyen melegek az óceánok, mint idén.
Az Európai Unió klímafigyelő egysége, a Copernicus Climate Change Service (C3S) adatai szerint a tengerek hőmérséklete körülbelül 10 méteres mélységben negyed Celsius-fokkal volt magasabb, mint ugyanebben a hónapban 1991 és 2020 között.
A hosszú távú trendek szerint az elmúlt 40 év alatt átlagosan 0,6 Celsius-fokkal nőtt az óceánok felszíni hőmérséklete – mondta Samantha Burgess, a C3S igazgatóhelyettese, megjegyezve, hogy áprilisban új hőrekord is született.
De ez még rosszabb lehet az előttünk álló hónapokban, mert a melegedésre rásegítő El Niño jelei észlelhetők a Csendes-óceán egyenlítői részén. A földfelszíni átlaghőmérséklet májusban a második legmelegebb volt idén a mérések kezdete óta.
[type] => post
[excerpt] => Az eddigi legmagasabb hőmérsékletet mérték az óceánokban idén májusban. Pedig már a 19. század óta vizsgálják a nagy vizek hőmérsékletét.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1686433440
[modified] => 1686397749
)
[title] => Rekordot döntött az óceánok hőmérséklete májusban
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=150454&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 150454
[uk] => 150755
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 150455
[image] => Array
(
[id] => 150455
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/06/ocean.jpg
[original_lng] => 424782
[original_w] => 1200
[original_h] => 630
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/06/ocean-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/06/ocean-300x158.jpg
[width] => 300
[height] => 158
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/06/ocean-768x403.jpg
[width] => 768
[height] => 403
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/06/ocean-1024x538.jpg
[width] => 1024
[height] => 538
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/06/ocean.jpg
[width] => 1200
[height] => 630
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/06/ocean.jpg
[width] => 1200
[height] => 630
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/06/ocean.jpg
[width] => 1200
[height] => 630
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1686547636:8
[_thumbnail_id] => 150455
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 2026
[_oembed_d6caafd88d297a4b63153fdda263271b] => The same process is currently happening in nearly dried Aral Lake where winds eroded the lake basin and deposited ten million tons of salty dust on nearby habitats#SaveUrmiaLake pic.twitter.com/NqN3NiPr6R
— Lehrer (@onlinedeutschl1) July 21, 2022
[_oembed_time_d6caafd88d297a4b63153fdda263271b] => 1686296984
[_oembed_b5f8588d9ba76fe7ea328f22ffb94993] =>
[_oembed_time_b5f8588d9ba76fe7ea328f22ffb94993] => 1686296984
[translation_required_done] => 1
[_oembed_e6fefcf15d9fae440859d8b8380955e0] =>
[_oembed_time_e6fefcf15d9fae440859d8b8380955e0] => 1719671172
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 49
[2] => 592
[3] => 598
[4] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Hírek
[2] => Társadalom
[3] => Tudomány
[4] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 1746
[1] => 9630
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Globális felmelegedés
[1] => óceánok
)
)
[1] => Array
(
[id] => 56154
[content] =>
Az óceánok legmélyebb pontjainak eddigi legpontosabb mérési eredményeit tették közzé kutatók a Geoscience Data Journal című folyóiratban.
A Five Deeps Expedition keretében feltérképezett óceánterületek egy részét, például a csendes-óceáni Mariana-árokban található Challenger-mélységet (10 924 méter) már számos alkalommal tanulmányozták, ugyanakkor a projekt segített eldönteni néhány régóta fennálló bizonytalanságot – írja a BBC News.
Az Indiai-óceán esetében például bebizonyosodott, hogy az Indonézia partjainál lévő Jáva-árok egy szakasza a legmélyebb pontja a maga 7187 méteres mélységével, nem pedig egy Ausztráliától délnyugatra elterülő törési zóna. A Déli-óceánban új területet azonosítottak a legmélyebb pontként: a Déli-Sandwich-árok déli végénél található Factorian-mélységet (7432 méter). Az Atlanti-óceánban pedig a Puerto Ricó-i árokban lévő Brownson-mélység a legmélyebb pont (8378 méter).
A Five Deeps Expedition vezetője, Victor Vescovo akart lenni az első ember, aki lemerül a világ öt óceánjának legmélyebb pontjaihoz. és ez sikerült is neki 2019. augusztus 24-én, amikor elérte a Molloy-mélységet (5551 méter) az Északi-sarki-óceánban. A merülések mellett Vescovo csapata a vízhőmérsékletre és a sótartalomra vonatkozó méréseket végzett a különböző mélységekben, aminek nyomán korrigálták a kutatóhajó mélységméréseit, az eddigi legpontosabb adatokat szolgáltatva az óceánok legmélyebb pontjaira vonatkozóan.
A friss információk a Seabed 2030 elnevezésű nagyszabású projekthez kerülnek, amelynek célja, hogy különböző adatforrásokat felhasználva elkészítsék a világóceán mélységtérképét, amely egyebek között a navigáció, a víz alatti kábelek, a halászat és a jövőbeli klímaváltozásra vonatkozó modellek szempontjából is kulcsfontosságú.
MTI
[type] => post
[excerpt] => Az óceánok legmélyebb pontjainak eddigi legpontosabb mérési eredményeit tették közzé kutatók a Geoscience Data Journal című folyóiratban.
[autID] => 10
[date] => Array
(
[created] => 1620855840
[modified] => 1620809451
)
[title] => Az óceánok legmélyebb pontjainak eddigi legpontosabb méréseit végezték el
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=56154&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 56154
)
[aut] => nyesi
[lang] => hu
[image_id] => 56155
[image] => Array
(
[id] => 56155
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/05/ocean.jpg
[original_lng] => 157982
[original_w] => 729
[original_h] => 410
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/05/ocean-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/05/ocean-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/05/ocean.jpg
[width] => 729
[height] => 410
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/05/ocean.jpg
[width] => 729
[height] => 410
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/05/ocean.jpg
[width] => 729
[height] => 410
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/05/ocean.jpg
[width] => 729
[height] => 410
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/05/ocean.jpg
[width] => 729
[height] => 410
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1620798652:10
[_thumbnail_id] => 56155
[_edit_last] => 10
[views_count] => 2036
[_oembed_f9a625e25abd13e26d53aa5127caa97e] =>
[_oembed_time_f9a625e25abd13e26d53aa5127caa97e] => 1621315301
[_oembed_4903df431a8a7e5ae55287bc94da10df] => What else is hiding in there?
Posted by ScienceAlert on Wednesday, June 16, 2021
[_oembed_time_4903df431a8a7e5ae55287bc94da10df] => 1624494698
[_oembed_8f02979ea5213888ecc1f5a60e4fe713] =>
[_oembed_time_8f02979ea5213888ecc1f5a60e4fe713] => 1626820612
[_oembed_bcc62742340edf0641a1b87d45db78eb] =>
[_oembed_time_bcc62742340edf0641a1b87d45db78eb] => 1631337597
[_oembed_1d6dffd7426655b2cb2473bfd0cdff12] => Read the 2021 World Air Quality Report to find out if your local air quality meets the standards. Find out whose air quality got better and whose air got worse. #IQAIR #cleanairhttps://t.co/amEwnV9j5Q pic.twitter.com/j8rkTISvhn
— IQAir (@IQAir) March 22, 2022
[_oembed_time_1d6dffd7426655b2cb2473bfd0cdff12] => 1651225393
[_oembed_0790c188bf266b3937cda454cabf323b] =>
[_oembed_time_0790c188bf266b3937cda454cabf323b] => 1651509071
[_oembed_d9074a862b603d9c5ed098dc519a4e1c] =>
[_oembed_time_d9074a862b603d9c5ed098dc519a4e1c] => 1671274115
[_oembed_3bb118928dd17a4892a9ad674178015d] => {{unknown}}
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 49
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Hírek
)
[tags] => Array
(
[0] => 710
[1] => 12857
[2] => 9630
)
[tags_name] => Array
(
[0] => kutatás
[1] => óceán
[2] => óceánok
)
)
[2] => Array
(
[id] => 53982
[content] =>
Márciusban indult a globális óceán-biokémiai kutatási projekt (Global Ocean Biogeochemistry Array, GO-BGC) a számítógépeket, hidraulikus berendezéseket, elemeket és egy sor érzékelőt tartalmazó első 500 lebegő robotmonitor vízre bocsátásával. Az érzékelők az óceán nagyobb hányadát tudják egyenletesebben felmérni, mintha emberek gyűjtenének vízmintákat.
„Olyan helyeken is figyelni akarjuk az óceánok egészségét, ahová ember évtizedenként egyszer jutna el” – mondta Ken Johnson, a GO-BGC igazgatója, a kaliforniai Moss Landing-i Monterey Bay Aquarium Research Institute (MBARI) kutatója a Reuters hírügynökségnek. „Az óceán a klíma, a földi élet és az élelmiszerkészlet fenntarthatóságának, rengeteg ember fehérjeellátásának rendkívül fontos eleme. Eddig nem vizsgáltuk elég alaposan” – hangsúlyozta.
A kutatók szerint az új módszer segítségével átfogóbb képhez juthatnak az óceánokról és „egészségi állapotukról”.
A MBARI laboratórium kutatói kalibrálták a savasságot vagy pH-értéket, sósságot, hőmérsékletet, nyomást, oxigén- és nitrátszintet vizsgáló szenzorokat.
A méréseket a robotok 1 kilométeres mélységben végzik, az úszó műszerállomások valamivel több mint egy hétig sodródnak az áramlatokkal. Ezután leereszkednek majdnem 2 kilométeres mélységbe, majd a felszínre emelkednek, és műholdak közvetítésével küldik adataikat a partokra. A teljes utazás tíz napot ölel fel.
Az adatok, melyeket ingyen bocsátanak kutatóintézetek és iskolák rendelkezésére, segítenek pontosabb óceánmodelleket készíteni – magyarázta George Matsumoto, a MBARI oktatási vezetője.
[type] => post
[excerpt] => Márciusban indult a globális óceán-biokémiai kutatási projekt (Global Ocean Biogeochemistry Array, GO-BGC) a számítógépeket, hidraulikus berendezéseket, elemeket és egy sor érzékelőt tartalmazó első 500 lebegő robotmonitor vízre bocsátásával. Az é...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1619383320
[modified] => 1619316941
)
[title] => A Déli-óceán után a világ összes óceánján alkalmazzák az úszó robotmonitorokat
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=53982&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 53982
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 53983
[image] => Array
(
[id] => 53983
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/04/ocean.jpg
[original_lng] => 107905
[original_w] => 1024
[original_h] => 450
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/04/ocean-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/04/ocean-300x132.jpg
[width] => 300
[height] => 132
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/04/ocean-768x338.jpg
[width] => 768
[height] => 338
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/04/ocean.jpg
[width] => 1024
[height] => 450
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/04/ocean.jpg
[width] => 1024
[height] => 450
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/04/ocean.jpg
[width] => 1024
[height] => 450
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/04/ocean.jpg
[width] => 1024
[height] => 450
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1619306278:12
[_thumbnail_id] => 53983
[_edit_last] => 12
[views_count] => 1843
[_oembed_4903df431a8a7e5ae55287bc94da10df] => What else is hiding in there?
Posted by ScienceAlert on Wednesday, June 16, 2021
[_oembed_time_4903df431a8a7e5ae55287bc94da10df] => 1624745276
[_oembed_8f02979ea5213888ecc1f5a60e4fe713] =>
[_oembed_time_8f02979ea5213888ecc1f5a60e4fe713] => 1627029048
[_oembed_bcc62742340edf0641a1b87d45db78eb] =>
[_oembed_time_bcc62742340edf0641a1b87d45db78eb] => 1632298270
[_oembed_1d6dffd7426655b2cb2473bfd0cdff12] => Read the 2021 World Air Quality Report to find out if your local air quality meets the standards. Find out whose air quality got better and whose air got worse. #IQAIR #cleanairhttps://t.co/amEwnV9j5Q pic.twitter.com/j8rkTISvhn
— IQAir (@IQAir) March 22, 2022
[_oembed_time_1d6dffd7426655b2cb2473bfd0cdff12] => 1649309956
[_oembed_0790c188bf266b3937cda454cabf323b] =>
[_oembed_time_0790c188bf266b3937cda454cabf323b] => 1652162981
[_oembed_d9074a862b603d9c5ed098dc519a4e1c] =>
[_oembed_time_d9074a862b603d9c5ed098dc519a4e1c] => 1673793229
[_oembed_3bb118928dd17a4892a9ad674178015d] => {{unknown}}
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 596
[2] => 592
[3] => 598
[4] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Érdekes
[2] => Társadalom
[3] => Tudomány
[4] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 710
[1] => 9630
[2] => 46224
)
[tags_name] => Array
(
[0] => kutatás
[1] => óceánok
[2] => robotmonitor
)
)
[3] => Array
(
[id] => 22534
[content] =>
A Nature tudományos szakfolyóiratban szerdán megjelent tanulmány szerint a világ korallzátonyainak ötödéről „funkcionálisan” kihaltak a cápák.
Kutatók szerint a „funkcionális kihalás” nem jelenti azt, hogy ezeken a korallzátonyokon soha nem fordulnak elő cápák, de már csak elvétve, olyan ritkán, hogy nem tudják ellátni többé az ökoszisztémában betöltött szerepüket.
A 2015-ben indult Global Finprint kezdeményezés a világ 58 országában, 371 korallzátonyon vizsgálta a korallok élővilágát 15 ezer távirányítású vízalatti kamerával. Nyolc ország, köztük India, Vietnam, Kenya és Katar korallzátonyain egyetlen cápát sem észleltek.
A 15 ezer órányi videofelvétel a cápák „tragikus méretű elvesztéséről”, veszélyesen alacsony populációról tanúskodik – jelentette ki Jody Allen, a Microsoft társalapítója, Paul Allen családi alapítványának elnöke.
Az alapítvány finanszírozza a Global Finprint tevékenységét.
A cápák elvesztése a korallzátonyokon a túlhalászattal és a pusztító halászati módszerekkel magyarázható – állítják a Nature-ben publikált kutatás szerzői, akik szerint e tengeri ragadozók eltűnése súlyos következményekkel járhat a korallzátonyokra, amelyek már amúgy is szenvednek a klímaváltozástól.
Ez az első világméretű felmérés a korallzátonyokon élő cápákról. Eredményei jó alapul szolgálhatnak egy hosszútávú tervhez a még megmaradt cápák megmentésére – mondta Jody Allen.
A kutatók némi reménysugarat is felfedeztek: a cápahalászatra vonatkozó tilalmak eredményesnek látszanak olyan országokban, mint Ausztrália, az Egyesült Államok vagy a Bahamák.
(MTI/hirado.hu)
[type] => post
[excerpt] => A Nature tudományos szakfolyóiratban szerdán megjelent tanulmány szerint a világ korallzátonyainak ötödéről „funkcionálisan” kihaltak a cápák.
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1595781480
[modified] => 1595865609
)
[title] => Gyakorlatilag kihaltak a cápák a világ korallzátonyainak ötödén
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=22534&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 22534
[uk] => 22987
)
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 22535
[image] => Array
(
[id] => 22535
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/07/capa-koral-zatony.jpg
[original_lng] => 376111
[original_w] => 1000
[original_h] => 665
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/07/capa-koral-zatony-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/07/capa-koral-zatony-300x200.jpg
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/07/capa-koral-zatony-768x511.jpg
[width] => 768
[height] => 511
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/07/capa-koral-zatony.jpg
[width] => 1000
[height] => 665
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/07/capa-koral-zatony.jpg
[width] => 1000
[height] => 665
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/07/capa-koral-zatony.jpg
[width] => 1000
[height] => 665
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/07/capa-koral-zatony.jpg
[width] => 1000
[height] => 665
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1595854810:8
[_thumbnail_id] => 22535
[_edit_last] => 8
[translation_required] => 1
[views_count] => 6433
[translation_required_done] => 1
[_oembed_e7e7625df5d59a79c9f2ae398e536152] =>
[_oembed_time_e7e7625df5d59a79c9f2ae398e536152] => 1595770687
[_oembed_3bc76d01a803385bb132db26ffac254d] =>
[_oembed_time_3bc76d01a803385bb132db26ffac254d] => 1597405328
[_oembed_706aaae64cd62bca2df0a8b431728533] => Yesterday, 45 common dolphins stranded in Wellfleet, MA—one of the largest mass strandings on Cape Cod in 20 yrs. Though the majority of the dolphins were refloated when the tide came in, many were in compromised condition due to the heat, sun exposure & stranding-induced trauma. pic.twitter.com/8naaO58QMD
— ifaw (@ifawglobal) August 10, 2020
[_oembed_time_706aaae64cd62bca2df0a8b431728533] => 1597818161
[_oembed_52168b41eec51abbdedd3b01ce68f58c] => ? 45 stranded dolphins were rescued in Wellfleet yesterday by @ifawglobal and they said many of the dolphins were sunburned and overheating. https://t.co/H5iUvosMVx #boston25 #IFAW pic.twitter.com/y72cajzPfy
— Boston 25 News (@boston25) August 10, 2020
[_oembed_time_52168b41eec51abbdedd3b01ce68f58c] => 1597818161
[_oembed_4cf3b80cfdbbd985fc25243562739e65] =>
[_oembed_time_4cf3b80cfdbbd985fc25243562739e65] => 1598608572
[_oembed_d81fad98d730473f5975079a29abcf40] =>
[_oembed_time_d81fad98d730473f5975079a29abcf40] => 1600417952
[_oembed_eb2ccf4fcbc6f15532230f3dd6f47825] =>
[_oembed_time_eb2ccf4fcbc6f15532230f3dd6f47825] => 1600587162
[_oembed_1981d6277372f1232a3e449a4b719ff1] =>
[_oembed_time_1981d6277372f1232a3e449a4b719ff1] => 1605071384
[_oembed_a2a3aac1815498c39510e780e65e67be] =>
[_oembed_time_a2a3aac1815498c39510e780e65e67be] => 1605565406
[_oembed_97b239fb85d62e7915a0b97ad044695d] =>
[_oembed_time_97b239fb85d62e7915a0b97ad044695d] => 1607617266
[_oembed_5050f4fc3720a4f9f06f7a014ed1a680] => Early humans may have survived the harsh winters by hibernating https://t.co/rrLTNL3HkA
— The Guardian (@guardian) December 20, 2020
[_oembed_time_5050f4fc3720a4f9f06f7a014ed1a680] => 1609104378
[_oembed_f660ff3c760a5fb0ff890b54d2c2ece7] =>
[_oembed_time_f660ff3c760a5fb0ff890b54d2c2ece7] => 1611281437
[_oembed_0ba86a239e51235be746b624e14b60be] =>
[_oembed_time_0ba86a239e51235be746b624e14b60be] => 1615237694
[_oembed_bbb316109ce14ea9df10417091861938] =>
[_oembed_time_bbb316109ce14ea9df10417091861938] => 1617548459
[_oembed_d91ef553b0342a71088ad9d1e058ca2b] => A win for science: our partners at @Zoetis, a veterinary pharmaceutical company, developed a vaccine for SARS-CoV-2 (the virus that causes COVID-19) that we used to vaccinate great apes at the Zoo. The vaccine was created specifically for animals. @NatGeo https://t.co/ZpM5QVD4pl
— San Diego Zoo Wildlife Alliance (@sandiegozoo) March 5, 2021
[_oembed_time_d91ef553b0342a71088ad9d1e058ca2b] => 1617548459
[_oembed_6dcf0ac1b8a2aa33d863b9f4204063c8] =>
[_oembed_time_6dcf0ac1b8a2aa33d863b9f4204063c8] => 1621186298
[_oembed_4903df431a8a7e5ae55287bc94da10df] => What else is hiding in there?
Posted by ScienceAlert on Wednesday, June 16, 2021
[_oembed_time_4903df431a8a7e5ae55287bc94da10df] => 1624819563
[_oembed_8f02979ea5213888ecc1f5a60e4fe713] =>
[_oembed_time_8f02979ea5213888ecc1f5a60e4fe713] => 1626259020
[_oembed_0f3b1a344ba4cbbbe03bbb334b87650e] =>
[_oembed_time_0f3b1a344ba4cbbbe03bbb334b87650e] => 1627728633
[_oembed_845bde8055a98db1e278d529d625bd49] => Have you been tuning in for our LIVE water column exploration within Hydrographer Canyon, off the New England coast? You...
Posted by NOAA Ocean Exploration on Wednesday, July 28, 2021
[_oembed_time_845bde8055a98db1e278d529d625bd49] => 1629581338
[_oembed_bcc62742340edf0641a1b87d45db78eb] =>
[_oembed_time_bcc62742340edf0641a1b87d45db78eb] => 1632124758
[_oembed_52dcd02c57d99ed5e11bdb75a248cbcb] => This is what it looks like when you remove the inter-digital flesh from a whale’s flipper. Amazing to see how well the pentadactyl limb is retained! pic.twitter.com/GPu602wXz5
— Dr Mark D. Scherz (@MarkScherz) September 1, 2021
[_oembed_time_52dcd02c57d99ed5e11bdb75a248cbcb] => 1632196853
[_oembed_3956ca13f7024cc04c8797060fd76bda] => This is that flipper now! Mikkel carefully tied each bone to a lattice so that the precise arrangement is kept through maceration. Look at those articular cartilages! pic.twitter.com/TG7GXikKzQ
— Dr Mark D. Scherz (@MarkScherz) September 9, 2021
[_oembed_time_3956ca13f7024cc04c8797060fd76bda] => 1632196854
[_oembed_630ab071eee36f80f0c6558a6c7784bd] => The huge sunfish that got caught in the nets in Spain and was released by fishermen https://t.co/2P2x3hcP7E
— Then24 (@then24dotcom) October 13, 2021
[_oembed_time_630ab071eee36f80f0c6558a6c7784bd] => 1634937138
[_oembed_0072eadadeb9655ff214c98698e9b366] =>
[_oembed_time_0072eadadeb9655ff214c98698e9b366] => 1636386415
[_oembed_dcf826feb3160fe393a0c32ae2bd40f0] =>
[_oembed_time_dcf826feb3160fe393a0c32ae2bd40f0] => 1636424781
[_oembed_51075bb3fd2f247425c45c4df267eb08] =>
[_oembed_time_51075bb3fd2f247425c45c4df267eb08] => 1642800146
[_oembed_cf36226e4613a0bfee3b2f0be4eeea26] => A very rare sighting!
Marine biologist @jacintashackleton was at the right place at the right time to capture footage of the extremely rare 'rainbow-like' blanket octopus on the Great Barrier Reef.
? by @jacintaskackleton #LovetheReef #EyeontheReef #GreatBarrierReef pic.twitter.com/poDAIdSdhB
— Great Barrier Reef Marine Park Authority (@gbrmarinepark) January 13, 2022
[_oembed_time_cf36226e4613a0bfee3b2f0be4eeea26] => 1642988648
[_oembed_e0d8ff59da584b470352e736ab1bacb6] => Our hearts are broken at the passing of a legend. Zoo Atlanta is devastated to share that Ozzie, the world's oldest male gorilla, has died at 61: https://t.co/kzGVXUHTXL pic.twitter.com/SDF2KBScnJ
— ZooATL (@ZooATL) January 25, 2022
[_oembed_time_e0d8ff59da584b470352e736ab1bacb6] => 1643365917
[_oembed_074b71cdec5a8ade2688e42ec50c34e7] => Volume up to hear the first ever recording of the Hill's horseshoe bat (??????????? ?????) echolocation call. This recording was taken during our expedition to find the "lost" species which had only been seen twice, last in 1981.
? Dr. Winifred Frick pic.twitter.com/dGgIlFNTpE
— Bat Conservation International (@BatConIntl) March 8, 2022
[_oembed_time_074b71cdec5a8ade2688e42ec50c34e7] => 1647266203
[_oembed_1d6dffd7426655b2cb2473bfd0cdff12] => Read the 2021 World Air Quality Report to find out if your local air quality meets the standards. Find out whose air quality got better and whose air got worse. #IQAIR #cleanairhttps://t.co/amEwnV9j5Q pic.twitter.com/j8rkTISvhn
— IQAir (@IQAir) March 22, 2022
[_oembed_time_1d6dffd7426655b2cb2473bfd0cdff12] => 1648468318
[_oembed_a7a011796247f4987d455e604402fd64] =>
[_oembed_time_a7a011796247f4987d455e604402fd64] => 1648738450
[_oembed_0790c188bf266b3937cda454cabf323b] =>
[_oembed_time_0790c188bf266b3937cda454cabf323b] => 1652016718
[_oembed_066bc51ca5a1bd1ea0c399dff0cc3ad4] => She’s back!
#Melani, who has just turned 10, has once again returned to Akrotiri. She is a black, i.e. melanistic, female Flamingo (Phoenicopterus roseus), presumably the only one in the world! Great to see she is doing well!
You can see Melani at #AEEC. pic.twitter.com/Z98Wn58JWK
— BFCyprus (@bfcyprus) July 19, 2022
[_oembed_time_066bc51ca5a1bd1ea0c399dff0cc3ad4] => 1659337069
[_oembed_6867f63b10c5e4ac78fbe3cd06f1b236] => Dead great white shark washes up on Long Island beach amid rash of attacks, sightings https://t.co/JRpPjKANTT pic.twitter.com/dXQtmhbjas
— New York Post (@nypost) July 20, 2022
[_oembed_time_6867f63b10c5e4ac78fbe3cd06f1b236] => 1659337069
[_oembed_3e719f6814a55cc8f8be1f6ca529cc8d] => It's really massive mass testing if even the hippos are undergoing Covid19 tests (twice a week now, apparently). pic.twitter.com/WSxeQq8m7A
— Manya Koetse (@manyapan) May 8, 2022
[_oembed_time_3e719f6814a55cc8f8be1f6ca529cc8d] => 1663743407
[_oembed_d9074a862b603d9c5ed098dc519a4e1c] =>
[_oembed_time_d9074a862b603d9c5ed098dc519a4e1c] => 1670590459
[_oembed_75c1f0547fcc30f33659869ea8ded13c] => Could 'Toadzilla' be the world's largest cane toad on record?
This 'monster' amphibian, spotted in Queensland, weighs a whopping 2.7kgs and is 25cms long.
The toad has been euthanised and will be taken to the QLD Museum for inspection. For more, visit: https://t.co/nXTkER1ffc pic.twitter.com/MZSfY3bIMC
— SBS News (@SBSNews) January 20, 2023
[_oembed_time_75c1f0547fcc30f33659869ea8ded13c] => 1674475527
[_oembed_bcd18e09e9a7af6e1533e4c51998fae1] => #BangkokPost: At least six tigers have been found in Salak Phra Wildlife Sanctuary in Kanchanaburi for the first time in over 30 years. #Thailand https://t.co/zrflgK52Lt
— Bangkok Post (@BangkokPostNews) March 13, 2023
[_oembed_time_bcd18e09e9a7af6e1533e4c51998fae1] => 1680000183
[_oembed_a7936f786180a6d770a7e61be4d5e409] =>
[_oembed_time_a7936f786180a6d770a7e61be4d5e409] => 1684345810
[_oembed_cab0a34d29baeffe24be98d0bd8fd36d] => Hello, bird lovers! Singapore's Bird Paradise is now open to the public! Click our #AsiaAlbum to immerse in the symphony of colors https://t.co/ZjMEVLTD71 pic.twitter.com/VSscHxjgnM
— China Xinhua News (@XHNews) May 10, 2023
[_oembed_time_cab0a34d29baeffe24be98d0bd8fd36d] => 1684345810
[_oembed_227168dbf5a2805719575c3c3e5d2de1] => Morning! It's your final song suggestion game of not just the week...but also the year...and today we're tackling a prickly issue...or maybe not...as I'm after songs to go with this story please...
Five new soft-furred hedgehog species discoveredhttps://t.co/dzpoBP90rc
— Simon Parkin💙 (@SimonParkinTV) December 22, 2023
[_oembed_time_227168dbf5a2805719575c3c3e5d2de1] => 1704097042
[_oembed_a54eeb35840cdfc7f4a68f01ba203fdc] => Five new species of soft-furred hedgehogs found in South East Asia | World News | Sky News https://t.co/J0wpWGGFa1
— Mary O'Leary (@MaryOLe14603586) December 22, 2023
[_oembed_time_a54eeb35840cdfc7f4a68f01ba203fdc] => 1704097043
[_oembed_25607cb1f0d4f63461aa8ba13d3b07fd] => Los gimnuros o ratas lunares son los "otros" erizos. Pertenecen a la familia Erinaceidae pero subfamilia Galericinae, del SE de Asia. Ejemplos:
- Gimnuro de orejas largas (Hylomys megalotis, izq Laos)
- Gimnuro de orejas cortas (H. suillus, Indochina, Borneo, Java, Sumatra, dcha) pic.twitter.com/UaSqTeHFjr
— cronicasdefauna (@cronicasdefauna) June 17, 2022
[_oembed_time_25607cb1f0d4f63461aa8ba13d3b07fd] => 1704097043
[_oembed_72af59296509bea9abb5950765f32e53] => Morning! It's your final song suggestion game of not just the week...but also the year...and today we're tackling a prickly issue...or maybe not...as I'm after songs to go with this story please...
Five new soft-furred hedgehog species discoveredhttps://t.co/dzpoBP90rc
— Simon Parkin💙 (@SimonParkinTV) December 22, 2023
[_oembed_time_72af59296509bea9abb5950765f32e53] => 1720009418
[_oembed_545d3c01ce9860827334ba3be365ee01] => Five new species of soft-furred hedgehogs found in South East Asia | World News | Sky News https://t.co/J0wpWGGFa1
— Mary O'Leary (@MaryOLe14603586) December 22, 2023
[_oembed_time_545d3c01ce9860827334ba3be365ee01] => 1720009418
[_oembed_a73bbfa6bac96635ed3c138307bccda9] => Los gimnuros o ratas lunares son los "otros" erizos. Pertenecen a la familia Erinaceidae pero subfamilia Galericinae, del SE de Asia. Ejemplos:
- Gimnuro de orejas largas (Hylomys megalotis, izq Laos)
- Gimnuro de orejas cortas (H. suillus, Indochina, Borneo, Java, Sumatra, dcha) pic.twitter.com/UaSqTeHFjr
— cronicasdefauna (@cronicasdefauna) June 17, 2022
[_oembed_time_a73bbfa6bac96635ed3c138307bccda9] => 1720009418
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 596
[2] => 49
[3] => 598
[4] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Érdekes
[2] => Hírek
[3] => Tudomány
[4] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 1372
[1] => 11710
[2] => 12973
[3] => 13952
[4] => 710
[5] => 9630
)
[tags_name] => Array
(
[0] => állatok
[1] => cápa
[2] => kihalás
[3] => korallzátony
[4] => kutatás
[5] => óceánok
)
)
[4] => Array
(
[id] => 21766
[content] =>
Egészen az Antarktiszig sodor a szél az óceánokba több tonnányi mikroműanyagot. A szárazföldi közlekedésből – számítások szerint – évente akár 140 ezer tonna mikroműanyag kerülhet a vizekbe.
Az antarktiszi jégben talált mikroműanyag rostok mikroszkóp képe.
Forrás: THEGUARDIAN.COM
Egy nemzetközi kutatócsoport a Nature Communications című tudományos folyóiratban mutatta be eredményeit. Az utakon zajló közlekedés a műanyagrészecskék egyik igen jelentős forrása. A gumiabroncsok kopása révén globálisan átlagosan 0,8 kilogramm kerül be fejenként évente a környezetbe, tehát összességében 6,1 millió tonna, vagyis a világszintű műanyagtermelés két százaléka. Ehhez jön még további 500 ezer tonna a fékbetétek kopása miatt.
A szárazföldi közlekedésből származó legkisebb műanyagrészecskék jelentik a teljes globális mikroműanyag-terheltség egyharmadát a Nature című lap szerint. Nagy része az Egyesült Államok és Észak-Európa sűrűn lakott régióiból, valamint Délkelet-Ázsia erősen városiasodott területeiről származik.
Andreas Stohl, a Bécsi Egyetem meteorológiai és geofizikai részlegének kutatója és a Norvég Légkutató Intézet (Norwegian Institute for Air Research – NILU) és a Bécs közelében lévő Nemzetközi Alkalmazott Rendszerelemző Intézet (IIASA) munkatársai végezték az első modellszámítást a szárazföldi közlekedésből származó mikroműanyag szél általi globális terjedéséről.Eszerint mintegy 100 ezer tonnányi, 10 mikrométernél kisebb részecske kerül a világtengerekbe a gumiabroncsok kopása miatt és további 40 ezer tonnányi a fékbetétek kopása miatt.Főként az igazán apró, kevesebb mint 2,5 mikrométernyi részecskék tudnak nagyon távol jutni a szél segítségével. Ilyen méretű mikrorészecskékből 52 ezer tonna származik az abroncskopásból, további 16 ezer tonna a fékkopásból – ez összességében 68 ezer tonna 2,5 mikrométernél kisebb részecske.
A mikroműanyagok nem csak a belőlük kioldódó adalékanyagok miatt veszélyesek, hanem mert képesek megkötni a vízben lévőszerves szennyezőket, így azok koncentráltabban jutnak az élőlények szervezetébe.
Forrás: FLICKR
„Ebből az összesen 140 ezer tonnányi mikroműanyagból 48 ezer tonna hóval és jéggel borított területen rakódik le” – mondta Stohl. Különösen érintett az Északi-sarkvidék és főképpen a tengeri jég.
Ezek a lerakódások a régió eleve érzékeny ökoszisztémáira és valószínűleg az ott élő emberek egészségére is nagy hatással lehetnek a szakértő szerint.A sötét részecskék hatására ráadásul a hó- és jégtömegek gyorsabban olvadnak, mivel általuk csökken a felszín által visszavert napfény mennyisége. Hasonló hatása van az Arktisz környékén lerakódó koromnak.
(MTI/origo.hu)
[type] => post
[excerpt] => Egészen az Antarktiszig sodor a szél az óceánokba több tonnányi mikroműanyagot. A szárazföldi közlekedésből – számítások szerint – évente akár 140 ezer tonna mikroműanyag kerülhet a vizekbe.
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1595017800
[modified] => 1594922567
)
[title] => Egészen az Antarktiszig sodródik több tonnányi mikroműanyag
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=21766&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 21766
[uk] => 22078
)
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 21768
[image] => Array
(
[id] => 21768
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/07/szemet-antarktisz-2.jpg
[original_lng] => 117922
[original_w] => 644
[original_h] => 429
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/07/szemet-antarktisz-2-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/07/szemet-antarktisz-2-300x200.jpg
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/07/szemet-antarktisz-2.jpg
[width] => 644
[height] => 429
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/07/szemet-antarktisz-2.jpg
[width] => 644
[height] => 429
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/07/szemet-antarktisz-2.jpg
[width] => 644
[height] => 429
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/07/szemet-antarktisz-2.jpg
[width] => 644
[height] => 429
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/07/szemet-antarktisz-2.jpg
[width] => 644
[height] => 429
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1595086894:8
[_thumbnail_id] => 21768
[_edit_last] => 5
[translation_required] => 2
[views_count] => 5186
[_oembed_684bdba462d7273df741fb57b589e074] => Медична маска може вбити китаЛише уявіть - медичні маски вже в океані. І достатньо однієї, аби вбити кита.
Опубліковано BBC News Ukrainian Пʼятниця, 10 липня 2020 р.
[_oembed_time_684bdba462d7273df741fb57b589e074] => 1594906270
[translation_required_done] => 1
[_oembed_4cf3b80cfdbbd985fc25243562739e65] =>
[_oembed_time_4cf3b80cfdbbd985fc25243562739e65] => 1598415127
[_oembed_eb2ccf4fcbc6f15532230f3dd6f47825] =>
[_oembed_time_eb2ccf4fcbc6f15532230f3dd6f47825] => 1600367040
[_oembed_d81fad98d730473f5975079a29abcf40] =>
[_oembed_time_d81fad98d730473f5975079a29abcf40] => 1600367040
[_oembed_a2a3aac1815498c39510e780e65e67be] =>
[_oembed_time_a2a3aac1815498c39510e780e65e67be] => 1604882768
[_oembed_226684f8e59e5b2ba3c8a3482de8ec7e] =>
[_oembed_time_226684f8e59e5b2ba3c8a3482de8ec7e] => 1606824883
[_oembed_97b239fb85d62e7915a0b97ad044695d] =>
[_oembed_time_97b239fb85d62e7915a0b97ad044695d] => 1607911128
[_oembed_5050f4fc3720a4f9f06f7a014ed1a680] => Early humans may have survived the harsh winters by hibernating https://t.co/rrLTNL3HkA
— The Guardian (@guardian) December 20, 2020
[_oembed_time_5050f4fc3720a4f9f06f7a014ed1a680] => 1609129213
[_oembed_f660ff3c760a5fb0ff890b54d2c2ece7] =>
[_oembed_time_f660ff3c760a5fb0ff890b54d2c2ece7] => 1611430753
[_oembed_f29e534e75a4ba80a8f0494c93224144] =>
[_oembed_time_f29e534e75a4ba80a8f0494c93224144] => 1615565776
[_oembed_8031724f753143ca2cf8ddd751c1b241] =>
[_oembed_time_8031724f753143ca2cf8ddd751c1b241] => 1617921182
[_oembed_0da460141b5e0cdf3771aeebb4163104] =>
[_oembed_time_0da460141b5e0cdf3771aeebb4163104] => 1621251016
[_oembed_bf894cc1d29c919638e1ddadf2e952a9] =>
[_oembed_time_bf894cc1d29c919638e1ddadf2e952a9] => 1622668034
[_oembed_4903df431a8a7e5ae55287bc94da10df] => What else is hiding in there?
Posted by ScienceAlert on Wednesday, June 16, 2021
[_oembed_time_4903df431a8a7e5ae55287bc94da10df] => 1625394329
[_oembed_0e8fc81e7c34abdf595d0a25cfd16b01] =>
[_oembed_time_0e8fc81e7c34abdf595d0a25cfd16b01] => 1626653347
[_oembed_8f02979ea5213888ecc1f5a60e4fe713] =>
[_oembed_time_8f02979ea5213888ecc1f5a60e4fe713] => 1626653348
[_oembed_c7e3eb81b8df70cd705c915fca37a252] =>
[_oembed_time_c7e3eb81b8df70cd705c915fca37a252] => 1630013489
[_oembed_bcc62742340edf0641a1b87d45db78eb] =>
[_oembed_time_bcc62742340edf0641a1b87d45db78eb] => 1631500520
[_oembed_4c3b944ea87768f6d428617f46ac7049] =>
[_oembed_time_4c3b944ea87768f6d428617f46ac7049] => 1644488710
[_oembed_1d6dffd7426655b2cb2473bfd0cdff12] => Read the 2021 World Air Quality Report to find out if your local air quality meets the standards. Find out whose air quality got better and whose air got worse. #IQAIR #cleanairhttps://t.co/amEwnV9j5Q pic.twitter.com/j8rkTISvhn
— IQAir (@IQAir) March 22, 2022
[_oembed_time_1d6dffd7426655b2cb2473bfd0cdff12] => 1648723547
[_oembed_0790c188bf266b3937cda454cabf323b] =>
[_oembed_time_0790c188bf266b3937cda454cabf323b] => 1652299833
[_oembed_f010d5f5fecaa9ac6a0c3c0be9f3dcb5] => It's #WorldNoTobaccoDay!
Tobacco is killing us & our ???
Not only does tobacco ? kill 8⃣ million people every year, the tobacco industry leaves a long trail of destruction on our environment long before tobacco & nicotine products are even sold.#TobaccoExposed
— World Health Organization (WHO) (@WHO) May 31, 2022
[_oembed_time_f010d5f5fecaa9ac6a0c3c0be9f3dcb5] => 1656676450
[_oembed_d9074a862b603d9c5ed098dc519a4e1c] =>
[_oembed_time_d9074a862b603d9c5ed098dc519a4e1c] => 1672249817
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 49
[2] => 11
[3] => 592
[4] => 598
[5] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Hírek
[2] => Kiemelt téma
[3] => Társadalom
[4] => Tudomány
[5] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 3132
[1] => 2462
[2] => 710
[3] => 9630
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Antartktisz
[1] => környezetszennyezés
[2] => kutatás
[3] => óceánok
)
)
[5] => Array
(
[id] => 16302
[content] =>
Egy új tanulmány szerint sokkal több műanyagrészecske van az óceánokban, mint zooplankton, ami hatással van a tengeri élőlényekre és a klímaváltozásra is.
Legalább kétszer annyi mikroműanyag-részecske is lehet az óceánokban, mint azt a korábbi vizsgálatok kimutatták. A műanyagszennyezés ráadásul komoly hatással van a tengeri élőlényekre: a brit Plymouth kutatólaboratórium vizsgálata arra is felhívta a figyelmet, hogy a kis részecskék ugyanakkorák, mint azok a zooplanktonok, mint ami a tengeri élőlények táplálékául szolgálnak.
„A vizekben lévő mikroműanyag-koncentrációt eddig mérhetetlenül alábecsültük” – összegezte eredményeiket Pennie Lindeque professzor, a kutatás egyik vezetője a Guardiannek. Ennek oka, hogy a mikroműanyagokat a legfinomabb, legsűrűbb hálók sem tudják megfogni, így sokkal nagyobb lehet a szennyezés tényleges mértéke.
A Lindeque vezette kutatás során a brit és amerikai partok mellett mérték a szennyezés mértékét, ahol a tudósok 100, 333 és 500 mikrométer sűrűségű hálóval szűrték a vizet. (Egy milliméter 1000 mikrométer egyébként.) A 100 mikrométeres háló tízszer több részecskét fogott meg, mint az 500-as és két és félszer többet, mint a 333-as – utóbbival szűrték eddig a vizet a mikroműanyag-szennyezést mérő vizsgálatok során.
Forrás: hvg
[type] => post
[excerpt] => Egy új tanulmány szerint sokkal több műanyagrészecske van az óceánokban, mint zooplankton, ami hatással van a tengeri élőlényekre és a klímaváltozásra is.
[autID] => 4
[date] => Array
(
[created] => 1590533220
[modified] => 1590530706
)
[title] => Veszélyesen alábecsülték az óceánok mikroműanyag-szennyezettségét
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=16302&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 16302
[uk] => 16449
)
[aut] => avecsorinszka
[lang] => hu
[image_id] => 16303
[image] => Array
(
[id] => 16303
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/05/muanyag-az-oceanban.jpg
[original_lng] => 66487
[original_w] => 600
[original_h] => 400
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/05/muanyag-az-oceanban-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/05/muanyag-az-oceanban-300x200.jpg
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/05/muanyag-az-oceanban.jpg
[width] => 600
[height] => 400
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/05/muanyag-az-oceanban.jpg
[width] => 600
[height] => 400
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/05/muanyag-az-oceanban.jpg
[width] => 600
[height] => 400
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/05/muanyag-az-oceanban.jpg
[width] => 600
[height] => 400
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/05/muanyag-az-oceanban.jpg
[width] => 600
[height] => 400
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1590587479:2
[views_count] => 3888
[_thumbnail_id] => 16303
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 2
[translation_required_done] => 1
[_oembed_684bdba462d7273df741fb57b589e074] => Медична маска може вбити китаЛише уявіть - медичні маски вже в океані. І достатньо однієї, аби вбити кита.
Опубліковано BBC News Ukrainian Пʼятниця, 10 липня 2020 р.
[_oembed_time_684bdba462d7273df741fb57b589e074] => 1595794007
[_oembed_226684f8e59e5b2ba3c8a3482de8ec7e] =>
[_oembed_time_226684f8e59e5b2ba3c8a3482de8ec7e] => 1607362947
[_oembed_2bde845271f21716e161cd8e70b688bb] =>
[_oembed_time_2bde845271f21716e161cd8e70b688bb] => 1614350349
[_oembed_f29e534e75a4ba80a8f0494c93224144] =>
[_oembed_time_f29e534e75a4ba80a8f0494c93224144] => 1614595006
[_oembed_8031724f753143ca2cf8ddd751c1b241] =>
[_oembed_time_8031724f753143ca2cf8ddd751c1b241] => 1618032985
[_oembed_0da460141b5e0cdf3771aeebb4163104] =>
[_oembed_time_0da460141b5e0cdf3771aeebb4163104] => 1621358170
[_oembed_bf894cc1d29c919638e1ddadf2e952a9] =>
[_oembed_time_bf894cc1d29c919638e1ddadf2e952a9] => 1624265791
[_oembed_0e8fc81e7c34abdf595d0a25cfd16b01] =>
[_oembed_time_0e8fc81e7c34abdf595d0a25cfd16b01] => 1626671756
[_oembed_c7e3eb81b8df70cd705c915fca37a252] =>
[_oembed_time_c7e3eb81b8df70cd705c915fca37a252] => 1630452757
[_oembed_4c3b944ea87768f6d428617f46ac7049] =>
[_oembed_time_4c3b944ea87768f6d428617f46ac7049] => 1644471206
[_oembed_1d6dffd7426655b2cb2473bfd0cdff12] => Read the 2021 World Air Quality Report to find out if your local air quality meets the standards. Find out whose air quality got better and whose air got worse. #IQAIR #cleanairhttps://t.co/amEwnV9j5Q pic.twitter.com/j8rkTISvhn
— IQAir (@IQAir) March 22, 2022
[_oembed_time_1d6dffd7426655b2cb2473bfd0cdff12] => 1648466064
[_oembed_f010d5f5fecaa9ac6a0c3c0be9f3dcb5] => It's #WorldNoTobaccoDay!
Tobacco is killing us & our ???
Not only does tobacco ? kill 8⃣ million people every year, the tobacco industry leaves a long trail of destruction on our environment long before tobacco & nicotine products are even sold.#TobaccoExposed
— World Health Organization (WHO) (@WHO) May 31, 2022
[_oembed_time_f010d5f5fecaa9ac6a0c3c0be9f3dcb5] => 1655383388
[_oembed_972d7f72c3f480420ef71bae538d2643] => It's #WorldNoTobaccoDay!
Tobacco is killing us & our 🌎🌍🌏
Not only does tobacco 💀 kill 8⃣ million people every year, the tobacco industry leaves a long trail of destruction on our environment long before tobacco & nicotine products are even sold.#TobaccoExposed
— World Health Organization (WHO) (@WHO) May 31, 2022
[_oembed_time_972d7f72c3f480420ef71bae538d2643] => 1719907481
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 49
[1] => 598
[2] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Hírek
[1] => Tudomány
[2] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 2462
[1] => 9630
)
[tags_name] => Array
(
[0] => környezetszennyezés
[1] => óceánok
)
)
)
[model] => Array
(
[lang] => hu
[offset] => 0
[tax_query] => Array
(
[0] => Array
(
[taxonomy] => post_tag
[field] => id
[terms] => Array
(
[0] => 9630
)
)
)
[afterLocker] => 0
)
[_model] => Array
(
[lang] => hu
[domains] => Array
(
[0] => life
)
[offset] => 0
[tax_query] => Array
(
[0] => Array
(
[taxonomy] => post_tag
[field] => id
[terms] => Array
(
[0] => 9630
)
)
)
[afterLocker] => 0
)
[domains] => Array
(
[0] => life
)
[_domains] => Array
(
[life] => 1
)
[status] => 1
[from_cache] =>
)
óceánok (1 Oldal)
