Amikor friss levegőt szívhatunk, tiszta vizet ihatunk, gombászhatunk, erdei gyümölcsöket és gyógynövényeket gyűjthetünk, ezek úgynevezett ökoszisztémás szolgáltatások, amelyeknek ára van. Az „Ökoszféra” civil szervezet a „Módszertani ajánlások az ökoszisztémák főbb szolgáltatásainak pénzbeli értékeléséhez” című projekt előkészítésén dolgozik. Amint Okszana Sztankevics-Voloszjancsuk ökológus állítja, az ökoszisztémák szolgáltatásainak megtérítését világszerte tárgyalják a tudományos és kutatói körök. Ha nem lenne körülöttünk a természet világa, sokkal rosszabb lenne a közérzetünk, állítja az ökológus. Ez az a járulékos nyereség, amit az ökoszisztéma ad nekünk. A természet bőkezűségének megvan az ára. Természetesen a legegyszerűbb azon dolgok értékének a meghatározása, aminek van piaci értéke is. Az „Ökoszféra” civil szervezet feladata a szakértői munka. A szakemberek saját módszerük alapján mérik fel az ökoszisztéma-szolgáltatások költségét az adott területet és ökoszisztémát illetően. A szakember véleménye egyértelmű, az ökoszisztémát a természeti kincseinket kiaknázó vállalkozásokkal szemben meg kell óvnunk, mert ellenkező esetben azok negatívan befolyásolhatják hétköznapjainkat.
Soha nem látott ökoszisztéma rejtőzik egy föld alatti folyóban, mélyen a jeges felszín alatt. A kutatók a közelmúltban tárták fel azt a sötét barlangot, amely tele van apró, rákszerű lényekkel.
A föld alatti élőhely a Larsen-selfjég alatt húzódik, amely az Antarktisz keleti partjához kapcsolódó úszó jégsziget. A tudósok figyelmét a műholdfotókon észlelt, a szárazföld közelében lévő, szokatlan barázda keltette fel, ami első ránézésre egy felszín alatti folyónak tűnt – írja a Live Science. A kutatók körülbelül 500 méter mélyre fúrtak le a jég felszíne alá egy erős, meleg vizes tömlő segítségével, hogy elérjék a föld alatti alagutat. Miután sikerült leereszteniük egy kamerát is a barlangba, ledöbbentek, mivel a vízben több száz apró, elmosódott foltot láttak. Ezt először a felszerelés meghibásodásának vélték, de jó, hogy nem dobták el a drága kamerát, mert nem azzal volt a baj: a képeken apró rákfélék, kétlábúak izegtek-mozogtak.
Ez azért volt sokkoló, mert a jeges felszín alatt, a mélyben senki sem számított életre.
És ahogy Craig Stevens, az aucklandi Víz- és Légkörkutató Intézet (NIWA) oceanográfusa mondta: ha ezek az állatok a kamera körül úszkálnak, akkor itt különböző állat- és növénycsoportok együttéléséről lehet szó.
A titok közelről
A szakértők régóta gyanítják, hogy folyók, tavak és torkolatok hatalmas hálózata húzódik az Antarktisz alatt, de azt nem tudták, hogy élőlények is benépesítik a jeges környezetet. A tudósok a felfedezést ahhoz hasonlították, mint ha elsőként léphettek volna be egy rejtett világba. Huw Horgan, a kutatás vezetője, a wellingtoni Victoria Egyetem gleccserkutatója először 2020-ban észlelte a felszín alatti képződményt a területről készült műholdfotót nézve. Olyan volt, mint egy jég alatt húzódó hosszú mélyedés, mintha egy föld alatti folyó lenne.
Miután leeresztették a kamerát a folyóba, a kutatócsapat meglepődött, mert a barlang teteje nem sima volt, ahogy számítottak rá, hanem egyenetlen és hullámos. Úgy nézett ki, mint egy vekni kenyér, a tetején dudorral, alul keskeny lejtővel – mondta Stevens.
A kutatók azt is felfedezték, hogy a föld alatti víz négy-öt különálló, ellentétes irányú vízrétegre oszlik. Erre még nem találtak magyarázatot, úgyhogy folytatják az ökoszisztéma tanulmányozását, és remélik, hogy több adatot szerezhetnek arról is, hogy a vízben lévő tápanyagok hogyan keringenek át az Antarktisz felszín alatti vízhálózatain.
Sajnos bármilyen elzárt is ez a terület, az éghajlatváltozás nem kíméli, a gyorsan melegedő vízi és felszíni hőmérséklet megváltoztathatja a most felfedezett területek élővilágát, úgyhogy a kutatóknak gyorsan kell cselekedniük, hogy megértsék az újonnan észlelt jelenségek hátterét.
[type] => post [excerpt] => Soha nem látott ökoszisztéma rejtőzik egy föld alatti folyóban, mélyen a jeges felszín alatt. A kutatók a közelmúltban tárták fel azt a sötét barlangot, amely tele van apró, rákszerű lényekkel. [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1656108300 [modified] => 1656011344 ) [title] => Titkos világ lapul az antarktiszi jég alatt [url] => https://life.karpat.in.ua/?p=107964&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 107964 ) [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 107966 [image] => Array ( [id] => 107966 [original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/fxdm9kcry4qm9fbv9z2ull-970-80.gif [original_lng] => 3829913 [original_w] => 640 [original_h] => 360 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/fxdm9kcry4qm9fbv9z2ull-970-80-150x150.gif [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/fxdm9kcry4qm9fbv9z2ull-970-80-300x169.gif [width] => 300 [height] => 169 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/fxdm9kcry4qm9fbv9z2ull-970-80.gif [width] => 640 [height] => 360 ) [large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/fxdm9kcry4qm9fbv9z2ull-970-80.gif [width] => 640 [height] => 360 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/fxdm9kcry4qm9fbv9z2ull-970-80.gif [width] => 640 [height] => 360 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/fxdm9kcry4qm9fbv9z2ull-970-80.gif [width] => 640 [height] => 360 ) [full] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/fxdm9kcry4qm9fbv9z2ull-970-80.gif [width] => 640 [height] => 360 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => life [color] => red [title] => Життя ) [_edit_lock] => 1656000545:12 [_thumbnail_id] => 107966 [_edit_last] => 12 [views_count] => 2275 [_oembed_e989bbcc933719d22d8ebf9d000701c8] => [_oembed_time_e989bbcc933719d22d8ebf9d000701c8] => 1656000527 [_oembed_466aa75280699c19c6c7f093b30e26a5] => [_oembed_time_466aa75280699c19c6c7f093b30e26a5] => 1656000527 [_oembed_443872b417d58655409c36bf44456df9] => [_oembed_time_443872b417d58655409c36bf44456df9] => 1656000527 [_oembed_93bdb37f04a773af100643eefd4107ed] =>
Moss on ice: Indian scientists’ discovery may change what we know about Antarctica ?❄️
A team of scientists from Punjab has discovered a new moss species in eastern Antarctica and named it Bryum bharatiensis as a tribute to goddess Saraswati. pic.twitter.com/83vGQqKIns
A genetikailag módosított, kéken, zölden vagy vörösen fluoreszkáló halak komoly népszerűségnek örvendenek az akvaristák körében. Bár kétségtelenül szépek, hamarosan súlyos problémát okozhatnak Brazíliában.
Egy a Science-ben megjelent tanulmány szerint az állatok, amelyek természetes fényben is sokkal élénkebbek, mint a zebrahalak, kijutottak Brazília délkeleti halgazdaságaiból, és mostanra elszaporodtak az Atlanti-parti Esőerdő Rezervátum vizeiben. Mindez ritka példája annak, hogy egy génmódosított élőlény megtelepszik a környezetben, a biológusok azonban attól tartanak, hogy veszélyeztetni fogják a helyi faunát a bolygó biológiai szempontból egyik legváltozatosabb helyén.
Jean Vitule, a brazil Parana Állami Egyetem ökológusa szerint a következmények beláthatatlanok. Előfordulhat ugyanis, hogy a fluoreszkálást lehetővé tévő gének bekerülhetnek az őshonos halak génállományába, így pedig jobban láthatóvá válnak a ragadozók számára.
A szakemberek a zebrahalakat (Danio rerio) évek óta használják a különböző kutatásokhoz. Az eredetileg Délkelet-Ázsiában őshonos állat génszerkezetét úgy alakították át az 1990-es évek végén, hogy kék, zöld és vörös színben világítsanak. A 2000-es években aztán a kereskedelem is meglátta benne a lehetőséget, nem sokkal később pedig már vásárolni is lehetett belőlük.
A szakemberek viszont régóta aggódnak emiatt, ezért bizonyos területeken – például Kaliforniában és Brazíliában – megtiltották az árusításukat – pont azért, nehogy kárt tegyenek a természetben.
2014-ben már találtak egy szabadon úszó állatot Floridánál, de az végül nem szaporodott el – valószínűleg áldozatul esett egy ragadozó halnak. Brazíliában az első szabadon úszó csapatot 2015-ben fedezték fel. Valószínűleg úgy szökhettek meg, hogy a halgazdaságok vizét a helyi természetes vizekbe engedik.
Itt azonban nincsenek olyan ragadozók, amelyek veszélyesek lennének az állatokra. A szakemberek ráadásul azt találták, hogy amellett, hogy egész évben képesek szaporodni ezek a halak, a génmódosítás miatt az ivarérettségüket is hamarabb érik el. A Studies on Neotropical Fauna and Environment tudományos szaklapban közzétett kutatási eredményből pedig az is kiderült, hogy az étvágyuk is kiváló, és nagyon jól elvannak azokkal a rovarokkal, algákkal, amelyeket a helyi vizekben találnak.
A szakemberek szerint jó hír, hogy az invázió még mindig csak az első szakaszában jár, vagyis van még idő cselekedni.
IMAGEM | A tecnologia de drones, indisponível no mercado nas grandes ondas de frio do passado, hoje nos permite ver a neve em toda a sua dimensão. Veja este incrível vídeo de Cambará do Sul via Instagram de williameduardofilms. pic.twitter.com/tqvJbylKfJ
Az erdőben található öreg, száraz és kidőlt fák semmiképpen sem jelentenek veszélyt az erdőkre és az oda látogatók egészségére, hanem ellenkezőleg: hozzájárulnak a természetes erdei élőhelyek fenntartásához és az erdő megóvásához. Erről szól az „Ökoszféra” civil szervezet által a közelmúltban kiadott „Miért van szüksége az erdőnek a halott fákra?” nevű oktatási és módszertani könyve.
Wandsworth Libraries has a new longest overdue book. Returned after 48 years and 107 days. Thank you to whoever sent it back to Tooting Library from Port Moody in Canada. The questions is, how did it get there? pic.twitter.com/5qb1wCHPod
— Wandsworth Libraries (@wandsworthlibs) June 6, 2022
Longest single-volume book in the world goes on sale – and is impossible to read The 21,450-page volume of manga series One Piece is physically unreadable, to highlight how comics now exist as commodities. Priced at €1,900 (£1,640)
Wandsworth Libraries has a new longest overdue book. Returned after 48 years and 107 days. Thank you to whoever sent it back to Tooting Library from Port Moody in Canada. The questions is, how did it get there? pic.twitter.com/5qb1wCHPod
— Wandsworth Libraries (@wandsworthlibs) June 6, 2022
Az emberiség hajlamos megfeledkezni a rovarokról, melynek jelentősége viszont pótolhatatlan az ökoszisztémában, figyelmen kívül hagyni sérülékenységüket, komoly pusztulási hullámhoz vezethet.
Nem csak a méhek
A méhek elkeserítő pusztulási hulláma olyan téma, mellyel már kénytelen foglalkozni az emberiség, de nem szabad elfelejteni, hogy a méhek csupán egy kis hányadát adják a rovaroknak. Ez a csoport pedig hatalmas, 17-szer annyi képviselője van, mint amekkora az emberiség létszáma, és ezzel messze a legnépesebb állatcsoport.
25%
Persze, észrevettük, hogy kevesebb a rovar, de mégis menyivel? Több felmérés is készült a témában, több területen, így az adatok kissé kuszák, éppen ezért 166 kutatást elemezve a tudósok összesítették a kapott adatokat, és ebből kiderül, hogy globális szinten a rovarállomány negyede eltűnt.
Ez régiónként eltérő, Európában például gyorsuló ütemű pusztulásról van szó, melyet a kutatók ijesztőnek neveznek. Néhány pozitív adat is befolyásolja a képet. Ilyen az édesvízi rovarok állományának 10%-os növekedése, mely a folyók és tavak megtisztításának köszönhető. De ezek a rovarok az összes faj csupán töredékét teszik ki.
A pusztulás mértéke néhol „csak” elkeserítő, máshol azonban döbbenetes méreteket ölthet. A 25%-os adatot is vitatják egyes kutatók, szerintük az 50% közelebb áll a valósághoz. Az egyes területek felmérései közt azonban akadnak olyanok melyek már erősen megmutatják azt a katasztrófát, ami ránk várhat. Ilyen terület Németország, ahol a rovarpusztulás aránya 75%, de ennél is döbbenetesebb, ami Puerto Rico-ban történik. Itt ugyanis az állomány 98% eltűnt a természetből, ahol már hiányuk szembetűnő eredményt hozott az ökoszisztémában a növények beporzásától a táplálékláncon át minden téren.
?? Whether a snack or a food ingredient, did you know there are currently three insects authorised in the EU 'novel food'?
‘House cricket’, ‘yellow mealworm’ and ‘migratory locus’ are the three types of insects authorised as ‘novel food’ in the EU market. ? pic.twitter.com/PIvWNVWtBr
🦗🐛 Whether a snack or a food ingredient, did you know there are currently three insects authorised in the EU 'novel food'?
‘House cricket’, ‘yellow mealworm’ and ‘migratory locus’ are the three types of insects authorised as ‘novel food’ in the EU market. 👇 pic.twitter.com/PIvWNVWtBr
