Az ENSZ arra figyelmeztetett, hogy a nemzetközi segélyek csökkentése, többek között az Egyesült Államok részéről, majdnem a Covid–19 világjárvány szintjére csökkenti a gyermekek halálos fertőzések elleni védőoltásának szintjét, számolt be a Reuters.
A BBC cikke szerint világszerte növekszik a fertőző betegségek, köztük a kanyaró, az agyhártyagyulladás és a sárgaláz kitörésének száma.
Az Egészségügyi Világszervezet jelentése szerint 108 alacsony és közepesen alacsony jövedelmű országban április elején a sürgősségi és rutinoltások jelentősen megszenvedték a finanszírozás csökkentését.
A WHO és az UNICEF a Vaccine Alliance-szel és a Gavi-val közösen kiadott sajtóközleményében kijelentette, hogy emiatt csökkent az oltóanyag-készlet és nehezebbé vált a betegségek felügyelete.
„A sikertelenségek ugyanazon a szinten vannak, mint amit a Covid–19 során tapasztaltak. Nem engedhetjük meg magunknak, hogy elveszítsük pozíciónkat a megelőzhető betegségek elleni küzdelemben”, jelentette ki Catherine Russell, az UNICEF ügyvezető igazgatója.
A közös sajtóközlemény szerint a Covid–19 okozta a legnagyobb visszaesést a gyermekek védőoltásainak szintjében, és ugyanezzel az eredménnyel fenyeget az Egyesült Államok segélyfinanszírozásának csökkentése, mivel korábban az USA volt a világ legnagyobb adományozója.
A WHO és az UNICEF a gyermekkori immunizálás finanszírozásának fenntartását kérte a júniusban induló Gavi-finanszírozástól. A csoport 9 milliárd dollárt keres a 2026–2030 közötti időszakra végzett munkájához.
Sania Nishtar, a Gavi vezérigazgatója elmondta, hogy a fertőző betegségek terjedésének leküzdése lehetséges, de csak teljes finanszírozással.
A vírusellenes oltások és a rendszeres szűrések segítségével Dániában várhatóan 2040-re teljesen el fog tűnni a méhnyakrák – jelentette be közleményében az ország rákellenes ligája hétfőn.
A szervezet szerint ez lenne az első eset, hogy a rák ezen típusa teljesen megszűnik az országban. Hozzátette, hogy reményeik szerint már jóval 2040 előtt csak kevés nőt fog érinteni a megbetegedés.
A dán orvosi közlönyben megjelent tanulmány szerint az országban a méhnyakrák ismétlődési aránya 100 ezerből kevesebb, mint 10. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) előírásai szerint a megbetegedés akkor tekinthető felszámoltnak, ha ez az arány 100 ezerből négyre csökken.
A méhnyakrák legfőbb okának számító human papilloma vírus (HPV) elleni oltás – amely Dániában ingyenes – első két adagját a 12 éves fiúk és lányok 89 százaléka kapta meg a kitűzött 90 százalékból az országban.
Az oltást a lányoknak 2008-ban, a fiúk számára 2019-ben vezették be.
A rendszeres szűrésekre a nők 60 százaléka jár, ez az arány 10 százalékkal kevesebb, mint a 70 százalékos cél.
Emberéletek is múlhatnak az amerikai nemzetközi fejlesztési támogatások befagyasztásán, tekintettel arra, hogy ez a lépés súlyos visszalépésekhez vezet az olyan halálos betegségek elleni küzdelemben, mint a malária vagy a HIV/AIDS – hívta fel a figyelmet hétfőn Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) főigazgatója genfi sajtótájékoztatóján.
Úgy vélekedett, hogy amennyiben az amerikai támogatás továbbra is kimarad, az az idén további 15 millió maláriás megbetegedéshez és akár 107 ezer további halálos áldozathoz vezethet.
Tedrosz közölte, hogy a hiányzó amerikai források miatt már most fennakadások vannak a malária és a HIV/AIDS megelőzését, illetve kezelését szolgáló projektekben.
A WHO főigazgatójának számításai szerint a HIV-projektek megszakadása akár 3 millió halálos áldozathoz vezethet.
Szintén figyelmeztetett a főigazgató az esetleges visszalépésekre a tuberkulózis, illetve a kanyaró elleni küzdelemben. Azt mondta, hogy egy kizárólag az Egyesült Államok által támogatott – több mint 700 laboratóriumból álló, kanyaró-, illetve rózsahimlő fertőzésekre szakosodott globális hálózat „közvetlenül a végét járja”.
Tedrosz beszédében az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Ügynökségénél (USAID), illetve más – külföldi egészségügyi projekteket támogató – amerikai intézményeknél elhatározott drasztikus forráscsökkentésekre hivatkozott. Emlékeztetett arra, hogy
Donald Trump amerikai elnök bejelentette az Egyesült Államok kilépését a WHO-ból is, ami szintén pénzügyi megszorításokhoz fog vezetni az ENSZ-szervezetnél.
A WHO főigazgatója mindemellett hangsúlyozta: az Egyesült Államoknak jogában áll eldönteni, hogyan, illetve milyen mértékben nyújtson másoknak támogatást. „Az Egyesült Államoknak azonban felelőssége is gondoskodni arról, hogy közvetlen pénzügyi támogatásának megvonása rendezetten és emberségesen történjen, hogy az egyes országok alternatív pénzügyi forrásokat találhassanak” – húzta alá.
Egy kombinált PENTA-Hib vakcináról van szó, amely öt betegség – diftéria, tetanusz, pertussis, hepatitis B és hemofil fertőzés – elleni védelmet szolgálja.
Ukrajna 100 000 adag kombinált PENTA-Hib vakcinát kapott, hogy megvédje a gyerekeket öt betegségtől – diftériától, tetanusztól, pertussistól, hepatitis B-től és hemofil fertőzéstől. Az oltóanyag ingyenes, és már kiosztották a régiók között rutinoltások céljából, számolt be az Egészségügyi Minisztérium.
Megjegyezték, hogy az UNICEF az Egészségügyi Minisztériummal való együttműködés keretein belül vásárolta meg és szállította ki a vakcinát Ukrajnába.
„Tekintettel a háború és a népességvándorlás kihívásaira, az ilyen oltóanyagokkal történő immunizálás lehetővé teszi a kisgyermekek védelmét, gyorsabban és kényelmesebben teljesítheti a megelőző oltási naptár előírásait egy adag kihagyása esetén. A nemzetközi partnerekkel való együttműködés részeként a minisztérium már biztosította oltóanyag kiszállítását a régiókban”, mondta Ihor Kuzin egészségügyi miniszterhelyettes – Ukrajna országos tiszti főorvosa.
Elmondása szerint a kombinált oltásokra való átállás egyike azoknak a változtatásoknak, amelyeket 2026-tól javasolnak a Megelőző oltási naptárban.
A védőoltás ingyenesen elvégezhető olyan állami egészségügyi intézményekben vagy magánklinikákban, amelyek megállapodást kötöttek a Nemzeti Egészségügyi Szolgálattal.
Ukrajnában ingyenes oltást vezetnek be a papillomavírus ellen a 12-13 éves lányok számára, jelentette be január 15-énIhor Kuzin, az egészségügyi miniszterhelyettes, országos tiszti főorvos, írta az Ukrinform.Hozzátette, az erre vonatkozó módosításokról Nemzeti oltási kalendárium új kiadása rendelkezik.
„A papillomavírus a méhnyakrák fő okozója – az esetek körülbelül 90%-ában. Ez a vírus az esetek 70%-ában a száj- és garatrák okozója is egyben”, jegyezte meg Kuzin.
Kifejtette, hogy a HPV elleni védőoltás a gyártótól és a vakcina típusától függően néhány injekció beadásával történik. A kezdő adagot 9 és 14 éves kor között adják be, egy adag oltóanyag átlagosan ötezer hrivnyába kerül.
„Az oltási naptár módosításáról szóló rendelet nyilvános vitára javasolt változata kimondja, hogy ha egy lány feltételesen 2026. január 1-re már 12-13 éves, akkor egyszeri ingyenes HPV elleni oltásra lesz jogosult”, jegyezte meg Kuzin, és kifejtette, hogy ha a lány 2026. január 1-ig betölti a 14. életévét, nem lesz jogosult ingyenes oltásra.
A miniszterhelyettes szerint a tárca jelenleg azt vitatja, hogy melyik papillomavírus elleni vakcinát vásárolja meg.
Az oltási eljárás bevezetését 2026 januárjára tervezik.
Az Egészségügyi Minisztérium frissítette a koronavírus elleni védőoltásra vonatkozó ajánlásait. Az oltási rendszert egyszerűsítették – a legtöbb ukrán számára elegendő egy oltás, a kockázati csoportba tartozók számára szükséges az emlékeztető oltás – olvasható az Egészségügyi Minisztérium honlapján. Az új szabványok megfelelnek az Egészségügyi Világszervezet ajánlásainak.
Most egy oltás (bizonyos csoportoknál kettő) – első szintű vakcináció. Minden ezt követő oltás a Covid–19 elleni emlékeztető oltás.
„Azon személynek, akinek nincsenek kísérő, krónikus betegségei, és immunhiányos az állapota – elegendő egy védőoltás. Ez elég, nincs szükség évente újraoltásra. Egészségügyi dolgozók vagy veszélyes körülmények között dolgozók, illetve kísérő, krónikus betegségben szenvedők, valamint várandós nők számára az általános ajánlás az egy oltásos alapvakcináció, amelyet évente vagy félévente emlékeztető oltás követ” – magyarázta Ihor Kuzin, országos tiszti főorvos.
Az újraoltás (emlékeztető adag) 6-12 hónap elteltével ajánlott a kockázati csoportba tartozóknak:
felnőttek és gyermekek, akiknek legyengült az immunitása, kísérő vagy súlyos krónikus betegségei vannak;
terhes nők;
60 év felettiek;
felnőttek és gyermekek, akiknél fennáll a koronavírus-fertőzés súlyos lefolyásának és az elhalálozásnak a veszélye,
a kockázati csoportba tartozóknak (például orvosok, tanárok, honvédek stb.).
Továbbra is ingyenesen kaphatnak oltást azok, akik a korábbi években átestek az alapvakcináción (oltástól függően kettő vagy három) és emlékeztető oltást is kaptak. Ehhez időpontot kell kérniük a háziorvostól, és a látogatást követően fel kell venniük a védőoltást a legközelebbi oltási ponton.
A biotech cég szeretné egyszerűbbé tenni az oltások felvételét és így többet eladni azokból.
Sikerként értékelte a kombinált influenza- és Covid-oltásának tesztjét a Moderna, amellyel egy lépéssel közelebb kerül a gyógyszergyártó annak piacra dobásához.
A kísérlet során a résztvevőket két csoportra osztották, azokra, akik a cég egyik versenytársának influenza oltását és a Moderna koronavírus elleni oltását kapták, és egy másikra, akiket a kombinált vakcinával oltották be. A vállalat közleménye szerint a kombinált oltás erősebb immunreakciót váltott ki az 50 felettieknél, mit a külön-külön beadott oltások – írja a Bloomberg.
A Moderna most a hatóságokkal együttműködve dolgozik a következő lépéseken, és azt is közölte, hogy az influenza- és a legújabb Covid-vakcinája is pozitív eredményeket produkált.
A vállalat a kombinált vakcináktól az oltottsági ráta növekedését várja, hiszen az kényelmesebb, mint két különálló oltás felvétele. Ez segíthet abban is, hogy a cég bezárja a koronavírus és az influenza elleni oltások közötti szakadékot is.
Ugyanis míg az influenza elleni oltást az amerikai felnőttek közel fele vette fel az elmúlt szezonban, addig ez a Covid esetében csak 23 százalék volt.
A Moderna emellett RSV-influenza és RSV-influenza-Covid elleni kombinált vakcinákon is dolgozik.
Ukrajnában az AstraZeneca és Pfizer vakcinákkal végzett oltás után nem jelentettek kellemetlen következményeket. Ebben az időszakban influenza vagy a koronavírus fertőzés következtében elhunytak 80%-a nem volt beoltva.
Az Egészségügyi Minisztérium sem az AstraZeneca, sem a Pfizer vakcinával történt vakcinázást követően nem rögzített kellemetlen következményeket, jelentette be Kuzin Ihor egészségügyi miniszterhelyettes, országos tiszti főorvos a telemaraton adásában.
A mai adatok szerint nem regisztráltunk sem az AstraZeneca, sem a Pfizer vakcinával kapcsolatos esetekről. Ugyanakkor tudjuk, hogy a vakcinák alkalmazására vonatkozó utasítás értelmében az oltóanyag bizonyos betegeknél súlyos anafilaxiás reakciókat válhat ki, annak valószínűsége 1 az egy, vagy 10 millióhoz. Ez rendkívül alacsony százalék, és elfogadható a vakcina alkalmazása szempontjából. (…) Ukrajnában azonban ilyen eseteket nem regisztráltak, mondta Kuzin.
Ugyanakkor elmondása szerint jelenleg az influenza vagy koronavírus-fertőzésben elhunyt személyek 80%-a nem vette fel a védőoltást. „És ezek valójában nagyon magas számok” – jegyezte meg Kuzin.
Összességében a járványszezon következtében valamivel több mint 4,5 millióan betegedtek meg Ukrajnában, ebből valamivel több mint 150 ezren covid-ban. Ezzel párhuzamosan mintegy 1100 halálesetet regisztráltak, és ezek túlnyomó többsége magából a covid okozta fertőzésből származik, mert a covid a lakosság kisebb részét fedi le, de így is egyre több embert fertőz meg.
Kuzin megjegyezte, hogy a covid „már mindannyiunk számára megszokott betegséggé vált”. „És az influenzával együtt fog terjedni hazánkban minden járványszezonban. Vagyis ha korábban, szeptembertől már elkezdtük felírni a védőoltást, és május közepén fejeződött be a járványszezon, akkor a fertőző betegségek listáját: az influenza, az akut légúti vírusfertőzés, kiegészítette a koronavírus” – mondta a miniszterhelyettes.
Az Amerikai Egyesült Államok oregoni államában utánajártak, hogy az mRNS-alapú vakcinák okozhatnak-e hirtelen szívmegállást. A szövetségi járványügyi hivatal tanulmánya szerint nincs összefüggés a Covid-oltás és az ilyen típusú halálesetek között.
Nincs bizonyíték arra, hogy az mRNS-alapú Covid-oltás halálos szívmegállást vagy más halálos szívproblémákat okozna tizenéveseknél és fiatal felnőtteknél – derül ki a Centers for Disease Control and Prevention (CDC), azaz az amerikai járványügyekért felelős központ csütörtökön közzétett jelentéséből.
Amióta a Pfizer és a Moderna által gyártott vakcinákat engedélyezték, az oltásellenes csoportok az injekciókat okolják a fiatal sportolók halált is okozható szívproblémáiért. Ez történt a Buffalo Bills amerikai futballcsapat 26 éves játékosa esetében is. Damar Hamlin tavaly összeesett a pályán hirtelen szívmegállás következtében. A focistát újraélesztették és felépült. A világ egyik vezető véleményformálója, Elon Musk is jelentett már ki hasonlót a Twitteren. A tanulmány társszerzője, Paul Cieslak, az Oregoni Egészségügyi Hatóság munkatársa elmondta, hogy az elemzéssel arra próbáltak választ találni, hogy okozhat-e ilyet az mRNS-alapú vakcina.
Az új jelentést 1300 olyan oregoni lakos halotti bizonyítványából készítették, akik 16–30 éves korukban 2021 júniusa és 2022 decembere között szívbetegségben vagy ismeretlen okból hunytak el. A szerzők azokra összpontosítottak, akik a Pfizer vagy a Moderna Covid–19 elleni védőoltását kapták, és az azt követő 100 napon belül meghaltak.
Mi a hirtelen szívmegállás?
Szívmegálláskor a szív leáll és nem pumpálja a vért a test többi részébe. Ez azonban nem azonos a szívrohammal, ami akkor következik be, amikor a szívizom nem kap elég vért, vagy a szívizomgyulladással. A 35 év alattiak esetében a szívmegállás oka gyakran nem egyértelmű: lehet genetikai rendellenességek vagy szívműködési zavarok, például a szívbillentyűkkel kapcsolatos problémák következménye.
Az ilyen vakcinában részesült emberek közül 40-en haltak meg összesen Oregon államban, és közülük hárman a vizsgált időintervallumban. A halálesetek közül kettő krónikus alapbetegségre vezethető vissza. A harmadik halálesetet pedig „meghatározatlan természetes okként” jegyezték fel.
Az utóbbi esetnél az orvos szakértő nem tudta sem megerősíteni, sem kizárni, hogy a koronavírus elleni oltás okozta-e a halált. Az azonban biztosra vehető, hogy az adott időszakban 30 ember halt meg a Covid–19 miatt, többségük nem volt beoltva.
„Amikor a kockázatokat és az előnyöket mérlegeljük, akkor ezt is fontolóra kell vennünk, és a vakcinára kell fogadnunk” – jelentette ki Cieslak.
Veszélyes a szívre a Covid-oltás?
A tanulmányban nem vett részt, de azt olvasta Leslie Cooper, a Mayo Klinika kardiológiai osztályának vezetője is, aki szerint a kutatók valójában „elég nagyvonalúak” voltak az elemzésükben. A főorvos véleménye, hogy az oltást követő 100 napos időkeret túl tág ahhoz, hogy csak az oltás okozta esetleges szívmegállást vizsgálják.
Cooper hozzátette, hogy az elemzés – még a hosszú időtartam ellenére is – azt mutatja, hogy a fiatal felnőttek hirtelen halálának kockázata a védőoltás beadását követően jelentősen alacsonyabb, mint az összes okból bekövetkező hirtelen szívhalál kockázata.
Az orvos becslése szerint vakcina miatt 500 ezer halálesetből, míg bármilyen ok miatt 100 ezerből hal meg egy ember.
Cooper egyetértett a tanulmány szerzőivel abban, hogy az adatok azt mutatják, hogy mRNS-alapú Covid-vakcinák miatt nem történik több szívmegállás az egyébként várhatónál.
Ofer Levy, a bostoni gyermekkórház oltóanyagprogramjának vezetője szerint eddig nem hoztak összefüggésbe a hirtelen szívhalállal az mRNS-alapú oltástechnikával készített vakcinákat. Bár az mRNS-vakcinákat összefüggésbe hozták a szívizomgyulladás csekély kockázatával, a szívbetegség általában sokkal enyhébb, mint ami a Covid-fertőzésből származó szívizomgyulladásnál történik, és a legtöbb ember néhány napon belül teljesen felépül.
Ez újabb bizonyíték arra, hogy az emberek nem esnek holtan össze az mRNS-alapú Covid-oltástól – jelentette ki Levy a tanulmány kapcsán az NBC Newsnak.
Nem csak az mRNS-vakcináknál reklamáltak az oltottak. Van olyan népszerű, Magyarországon is alkalmazott oltás, amely bizonyítottan halált okozott. Annak gyártóját többtucatnyian perlik.
Február eleje óta az egészségügyi dolgozók több mint 30 alkalommal látogattak el olyan helyszínekre, ahol a lakosság tömbben él.
Ennek eredményeként csaknem 2000 roma gyermeket oltottak be gyermekbénulás, diftéria, tetanusz, szamárköhögés, kanyaró, mumpsz és rubeola ellen. A legtöbb tervezett oltást az ilosvai és a beregszászi alapellátási központokban végezték el.
A 17 év alatti, védőoltásra váró roma gyerekek több mint fele már megbízható védelmet kapott a veszélyes betegségek ellen.
Az ENSZ Gyermekalapjának (UNICEF) anyagi támogatásával folytatódik az oltási kampány a régióban.
