Oroszország 2022 óta mintegy 6,9 trillió hrivnya kárt okozott Ukrajna természeti környezetében.
Az Ukrinform beszámolója szerint erről Dmitro Lubinec, az ukrán parlament emberi jogi biztosa számolt be Telegram-csatornáján.
„A környezetvédelem világnapján egyenesen kell beszélni: Oroszország 2014 óta háborút folytat minden élőlény elpusztítására. Az ellenség tudatosan az ukrán természetet tette célponttá, súlyosan megsértve minden ember jogát a biztonságos környezethez” – jelentette ki Lubinec.
Elmondása szerint a csak 2022 óta keletkezett károk összege is megdöbbentő: 6,9 trillió hrivnya. Ebből csaknem 4 trillió hrivnya a védett természeti területek elpusztítása és megrongálása miatt keletkezett, további mintegy 2 trillió hrivnya pedig a talajszennyezésből adódik.
Az ombudsman szerint Oroszországnak teljes felelősséget kell vállalnia „minden megmérgezett folyóért és minden elpusztított földterületért”.
Június 4-én Ukrajnában azokra a gyermekekre emlékeznek, akik az orosz–ukrán háború következtében vesztették életüket. Az emléknapot az ukrán parlament 2021-ben hozta létre, és egybeesik az agresszió ártatlan gyermekáldozatainak nemzetközi napjával. A megemlékezés célja, hogy felhívja a figyelmet a fegyveres konfliktusok gyermekeket érintő következményeire, valamint a civil lakosság védelmének fontosságára. Az orosz agresszió 2014-ben kezdődött, de a legnagyobb veszteségeket a gyermekek a 2022 februárjában indult teljes körű invázió óta szenvedték el. Az ukrán hatóságok szerint a háború kezdete óta több száz gyermek vesztette életét, és több ezren sebesültek meg. Sok kiskorú átélte a megszállást, a kényszerű menekülést, vagy elveszítette családtagjait. Jelentős nemzetközi figyelmet kapott az ukrán gyermekek Oroszországba és megszállt területekre történő deportálásának ügye is. A gyermekek védelmét a Genfi Egyezmények és az ENSZ Gyermekjogi Egyezménye is garantálja. Ukrajna folyamatosan dokumentálja a gyermekeket érintő veszteségeket és jogsértéseket, az összegyűjtött bizonyítékokat pedig nemzetközi vizsgálatok során használják fel. A június 4-i emléknap egyszerre szolgál a gyász és az emlékezés napjaként, valamint arra is figyelmeztet, hogy a háborúk legvédtelenebb áldozatai gyakran a gyermekek. A megemlékezéseken országszerte fejet hajtanak azok előtt a fiatal életek előtt, amelyek a fegyveres konfliktus következtében idő előtt véget értek.
Ukrajna megtörte Oroszország számbeli fölényre épülő stratégiáját: a drónok és a közepes hatótávolságú csapások gyorsabban pusztítják el az emberi erőt és a felszerelést, mint ahogy Moszkva pótolni tudja azokat – számolt be csütörtökön az rbc.ua hírportál az Institut for the Study of War (ISW)
A jelentés szerint a teljes körű invázió kezdete óta a Kreml egyetlen dologra építette stratégiáját: Ukrajna szétzúzására hatalmas csapatokkal. Ez a kockázat már nem járható út. Az ukrán erők taktikai előnyre tettek szert a drónok teljes frontvonalon történő bevetésével. A közepes hatótávolságú csapásokkal kombinálva ez lehetővé teszi számukra, hogy sokkal gyorsabban megsemmisítsék az orosz megszállók felszerelését és embereit, mint ahogy Moszkva képes lenne azokat pótolni.
A Kreml katonai bloggerei is elismerik, hogy az ukrán pilóta nélküli repülőgépek hatékony felderítése a frontvonalakon semmissé tette azokat a beszivárgási taktikákat, amelyekre az Orosz Föderáció az előző hónapokban támaszkodott.
2026 tavaszán Ukrajna jelentősen fokozta a közepes hatótávolságú légicsapásokat, és kézzelfogható eredményeket ért el. A szárazföldi Oroszország és a megszállt Krím közötti kulcsfontosságú útvonalakon, elsősorban az M-14-es autóúton, a forgalom megszakadt. A megszállt déli területek és Donyeck közötti útvonalakat folyamatos tűzellenőrzés alatt tartják.
Mihail Fedorov védelmi miniszter hivatalosan „logisztikai blokádnak” nevezte a történteket. Kijev növeli a leghatékonyabb drónegységek finanszírozását, és pályázatokat ír ki új beszerzésekre. Ennek eredményeként az elemzők úgy vélik, hogy még ha Oroszország be is jelenti a mozgósítást, az új tartalékosok valószínűleg egyszerűen nem tudják majd biztonságosan elérni a frontvonalat. A toborzás pénzügyi ösztönzői egyre kevésbé hatékonyak. Putyin rendeletet írt alá, amely akár 10 millió rubelnyi adósságot is elenged azok számára, akik május 1. után legalább egyéves szerződést kötnek a Védelmi Minisztériummal. De egyre kevesebben hajlandóak harcolni.
Az ukránok többsége támogatná a fegyveres erők részvételét a szomszédos és a balti országok védelmében Oroszország támadása esetén – derült ki a Rating Szociológiai Csoport felméréséből, számolt be szerdán az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint a kutatás eredményeiből kiderült, hogy az ukránok több mint fele helyesli azt az elképzelést, hogy az ukrán hadsereget bevonják számos európai ország védelmébe, ha azokat Oroszországi megtámadná. Az egyes országok támogatásának készsége a következőképpen oszlott meg: Litvánia: 63 % támogatná, 33 % nem támogatná; Lettország: 62 % támogatná, 33 % nem támogatná; Észtország: 61 % támogatná, 33 % nem támogatná; Moldova: 60 % támogatná, 35 % nem támogatná; Finnország: 59 % támogatná, 33 % nem támogatná; Lengyelország: 58 % támogatná, 37 % nem támogatná.
A válaszadók közel háromnegyede (73 %) meg van győződve arról, hogy az ukrán fegyveres erők mind a saját népüket, mind Európa más népeit védik az orosz agressziótól. Csak 23 % gondolja úgy, hogy a hadsereg kizárólag Ukrajnáért harcol. A szociológusok megjegyezték, hogy ezek az adatok megegyeznek a négy évvel ezelőttiekkel.
Az ukrán fegyveres erők szerepéről alkotott vélemények szorosan összefüggenek az európai integrációval kapcsolatos attitűdökkel. Azok körében, akik Ukrajna EU-csatlakozása mellett szavaznának, a hadsereget egész Európa védelmezőjének tekintik. Ezzel szemben az európai integráció ellenzői között ezt a nézetet lényegesen kevesebben – 57 % – osztják.
(vb/rbc.ua)
[type] => post [excerpt] => Az ukránok többsége támogatná a fegyveres erők részvételét a szomszédos és a balti országok védelmében Oroszország támadása esetén – derült ki a Rating Szociológiai Csoport felméréséből. [autID] => 5 [date] => Array ( [created] => 1779913800 [modified] => 1779904001 ) [title] => Az ukránok közel háromnegyede meg van győződve róla, hogy az ukrán hadsereg mind Ukrajnát, mind Európát védi [url] => https://life.karpat.in.ua/?p=285219&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 285219 [uk] => 285221 ) [crid] => bey5821 [aut] => gygabriella [lang] => hu [image_id] => 238179 [image] => Array ( [id] => 238179 [original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/haboru.webp [original_lng] => 30308 [original_w] => 1200 [original_h] => 719 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/haboru-150x150.webp [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/haboru-300x180.webp [width] => 300 [height] => 180 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/haboru-768x460.webp [width] => 768 [height] => 460 ) [large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/haboru-1024x614.webp [width] => 1024 [height] => 614 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/haboru.webp [width] => 1200 [height] => 719 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/haboru.webp [width] => 1200 [height] => 719 ) [full] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/haboru.webp [width] => 1200 [height] => 719 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => life [color] => red [title] => Життя ) [_edit_lock] => 1779893851:3 [_thumbnail_id] => 238179 [_edit_last] => 5 [views_count] => 296 [_algolia_sync] => 952697133001 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 7 ) [categories_name] => Array ( [0] => Uncategorized ) [tags] => Array ( [0] => 1984 [1] => 1985 [2] => 85053 ) [tags_name] => Array ( [0] => felmérés [1] => közvélemény-kutatás [2] => orosz–ukrán háború ) ) [4] => Array ( [id] => 282494 [content] =>
Az ukránok több mint 50 %-a úgy véli, hogy az állami szervekben tapasztalható korrupció nagyobb veszélyt jelent Ukrajna fejlődésére, mint Oroszország katonai agressziója – számolt be szerdán az rbc.ua hírportál a Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet (KMISZ) nemrég végzett felmérésére hivatkozva.
A KMISZ 2026 februárjában kérdéseket tett fel arról, hogy melyek Ukrajna és az ukránok előtt álló legnagyobb kihívások. Ebben a formátumban a legfőbb kihívások 65 %-a a háború, 29 %-a pedig a korrupció. Vagyis a „kérdés nélküli” és „spontán” formátumban az ukránok többnyire valóban a háborúról és az azzal kapcsolatos problémákról beszélnek.
Ugyanakkor a jelenlegi felmérésben a KMISZ megismételte 2024 májusi kérdését, amikor a válaszadókat közvetlenül arról kérdezték, hogy mi a nagyobb fenyegetés – a hatalmi korrupció vagy az orosz katonai agresszió. Vagyis a válaszadóknak e két kihívás közül kellett választaniuk az ország számára.
Ha a válaszadókat arra kérik, hogy a korrupció és a katonai agresszió közül a nagyobb fenyegetést válasszák, 54 % a korrupciót választja. A válaszadók 39 %-a tartja a katonai agressziót nagyobb fenyegetésnek (a korrupcióhoz képest). További 7 % nem tudott dönteni a válaszadásban.
2024 májusához képest kevesebben voltak, akik bizonytalanok voltak. Ehelyett valamivel többen voltak, akik mindkét értelmes választ bejelölték. „Tehát, mint láthatjuk, ha az emberek figyelmét kétféle problémára – a háborúra és a korrupcióra – irányítjuk, akkor ebben a formátumban a korrupció győz” – jegyezte meg a KMISZ.
Az ellenség rohamcsoportokkal próbálja támadni az ukrán katonák által tartott állásokat – mondta Andrij Demcsenko.
Az Oroszországgal közös határ gyakorlatilag frontvonallá alakult, ahol aktív harcok zajlanak, valamint intenzív légicsapások, tüzérségi támadások és drónbevetések történnek – jelentette ki az Ukrán Állami Határőrszolgálat szóvivője.
A legaktívabban az ellenség a Krasznopilljai és Miropilljai községek térségében, valamint a Sosztkai járásban próbálja kiterjeszteni az ellenőrzési zónáját. Ugyanakkor az orosz állítások egy úgynevezett „pufferzóna” létrehozásáról nem felelnek meg a valóságnak – hangsúlyozta a tisztviselő.
A határ tehát ténylegesen frontvonallá vált, ahol folyamatos harcok és intenzív támadások zajlanak légi erőkkel, tüzérséggel és drónokkal – ismételte meg a határőrség szóvivője.
Ukrajna egyre inkább robottechnológiákat alkalmaz a csatatéren, a földi telepítésű drónoknak és a pilóta nélküli légi járműveknek köszönhetően az ukrán fegyveres erők már képesek elfoglalni az ellenséges állásokat és foglyokat ejteni egyetlen gyalogsági lövés nélkül – számolt be hétfőn az rbc.ua hírportál a CNN amerikai tévécsatornára hivatkozva.
A jelentés szerint a 3. dandár NC13 egységének parancsnoka, Mikola „Makar” Zinkevics a televíziónak elmondta, hogy a tavaly nyári hadművelet volt az első alkalom a történelemben, hogy ellenséges állást rohamoztak meg és ejtettek foglyokat földi robotokkal és drónokkal, gyalogság részvétele nélkül. „Meg kell értenünk, hogy soha nem lesz több emberünk, és soha nem lesz számbeli fölényünk az ellenséggel szemben. Tehát ezt az előnyt a technológia segítségével kell elérnünk” – magyarázta.
A szárazföldi drónok a szárazföldi rohamosztagok mindennapi eszközeivé váltak. Egy ilyen géppuskával felszerelt robot 45 napig volt képes feltartóztatni egy orosz offenzívát. Volodimir Zelenszkij elnök megerősítette a folyamat mértékét, kijelentve, hogy csak az elmúlt három hónapban a robotok és drónok több mint 22 000 küldetést teljesítettek. „Több mint 22 000 alkalommal mentettek életet, amikor egy robot lépett be a legveszélyesebb területekre egy katona helyett” – mondta a parancsnok.
A Védelmi Minisztérium egy új stratégiát támogat, amelyet Mihajlo Fedorov védelmi miniszter részvételével dolgoztak ki. A stratégia egy 15-20 km mélységben húzódó „halálzóna” létrehozását irányozza elő a front mentén, a logisztika és a harci feladatok teljes automatizálásával. A sikerek ellenére a hadsereg továbbra is óvatos a mesterséges intelligencia teljes körű bevezetésével kapcsolatban.
„A végső döntést mindig embernek kell meghoznia. Bíznánk-e fegyvert mesterséges intelligenciára? Hogyan lehetünk biztosak benne, hogy képes lesz megkülönböztetni a barátot az ellenségtől?” – tette hozzá a parancsnok. Az általános vektor azonban változatlan marad: a vasnak, ahol csak lehetséges, az embereket kell helyettesítenie. „Az emberi élet felbecsülhetetlen, míg a robotok nem véreznek” – hangsúlyozta a tiszt.
Az orosz hadsereg a frontvonalban új, Spirit–030 típusú kompakt műholdas kommunikációs eszközökre állt át, miután az oroszországi Starlink-hozzáféréseket blokkolták – írja az index.hu.
Az ukrán védelmi miniszter szerint korábban már voltak hasonló kommunikációs antennáik az orosz katonáknak, de azok nagyon nagy méretűek voltak, és az ukrán drónpilóták könnyen kiszúrták őket.
Az új terminál kompakt, hordozható és geostacionárius műholdas kapcsolaton működik, az antenna átmérője pedig nem 90, hanem 30 centiméter.
Hozzátette, ilyen terminálokat már tömegesen szállítanak az orosz frontra.
A megkérdezett ukránok 70 %-a nem hiszi, hogy az Oroszország és az Egyesült Államok között jelenleg az ukrajnai háború lezárásáról folyó tárgyalások tartós békéhez vezetnek – derült ki a Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet (KMISZ) által február 12-24. között végzett felmérés eredményeiből, számolt be hétfőn az Ukrajinszka Pravda hírportál.
A kutatás adatai szerint a megkérdezettek 25 %-a úgy véli, hogy a tárgyalások tartós békéhez vezetnek. A fennmaradó 5 % bizonytalan. 2026 január közepéhez képest ebben a kérdésben nem történt változás. A szociológusok megjegyzik, hogy 2026 januárjában egy további nyitott kérdést tettek fel arról, hogy miért nem hisznek az ukránok a tárgyalások sikerében – és a válaszadók ezt elsősorban Oroszországgal és annak álláspontjával magyarázták.
„Az ukránok továbbra is kritikusan viszonyulnak a jelenlegi béketárgyalásokhoz, és a legtöbbjüknek nincsenek optimista elvárásai velük szemben. Az ukrajnai gyakorlati realitások – az orosz nyomás a fronton a hatalmas veszteségeik ellenére, az orosz terror a civil lakosság ellen és a hideg télben a megfagyasztásra és áram nélkül hagyásra tett kísérletek, az orosz vezetés megalkuvást nem ismerő népirtó kijelentései és egyebek – kevés okot hagynak az ukránoknak arra, hogy higgyenek az oroszok azon szándékában, hogy a közeljövőben véget vessenek a háborúnak. Az ukránok ezen különösen azt értik, hogy ha az oroszok készek befejezni a háborút, akkor csak olyan feltételekkel, amelyek Ukrajna tényleges megadását jelentik (és semmi mást nem fogadnak el). Ugyanakkor az ukránok továbbra is nyitottak a nehéz kompromisszumokra, és készek megvitatni azokat – de nem a megadás árán” – nyilatkozta Anton Hrusecki, a KMISZ ügyvezető igazgatója.
A KMISZ saját felmérését 2026. február 12. és 24. között telefonos megkérdezés módszerével végezték, mobiltelefonszámok véletlenszerű mintáján (a telefonszámok véletlenszerű generálásával és az azt követő statisztikai súlyozással) Ukrajna összes kormányzati ellenőrzés alatt álló régiójában. Összesen 2004 válaszadót kérdeztek meg – 18 éves és idősebb ukrán állampolgárokat, akik a felmérés idején az ukrán kormány által ellenőrzött területén éltek.
A békéért és az orosz–ukrán háború befejezéséért tartottak imaestet a debreceni Református Nagytemplomban. A háború kitörésének évfordulóján megtartott alkalmon lelkipásztorok, gyülekezeti tagok és érdeklődők gyűltek össze közös imádságra kárpátaljai résztvevőkkel közösen. Az eseményen a résztvevők csendes elmélyüléssel, igeolvasással és közös könyörgésekkel fordultak Istenhez, kérve a fegyveres konfliktus mielőbbi lezárását és az igazságos, tartós béke megvalósulását. Az est folyamán a beregszászi magyar teátrum színészei verses összeállítást adtak elő. Fornosi D. Júlia a TV 21 Ungvárnak adott interjújában hangsúlyozta: a béke iránti vágy közös ügy, amely nem ismer országhatárokat.
