A legtöbb megsérült állomást sikerült működőképes állapotba hozni, azonban a teljes helyreállításról még korai beszélni, mivel jelentős pénzügyi forrásokra lenne szükség.
A teljes körű orosz invázió kezdete óta Ukrajnában mintegy tíz vasútállomás pusztult el, további körülbelül negyven objektum különböző mértékben sérült – közölte az Ukrzaliznicja.
Bár az állomások megrongálódtak, a legtöbbet gyorsan sikerült működőképes állapotba hozni. A szakértők azonban nem tudnak beszélni a teljes helyreállításról, mivel a szükséges források hiányoznak. A pontos kárösszeg meghatározása jelenleg nehéz, ráadásul minden újabb ellenséges támadás tovább növeli azt.
Az Ukrzaliznicja képviselői kommentálták a közelmúltban orosz támadás következtében elpusztult Fasztiv vasútállomásának jövőbeli helyreállítását is.
„A régi formátumban biztosan nem állítjuk helyre az épületet, mivel a dizájn és a funkcionalitás sok vitát váltott ki a helyiek körében. Az új állomásnak meg kell felelnie a modern műszaki követelményeknek, inkluzívnak, biztonságosnak kell lennie, óvóhellyel kell rendelkeznie, és korszerű anyagokat kell használni. Valószínűleg nem térünk vissza a régi stílushoz” – közölték.
Az ukránok tömeges külföldre távozása összefüggésben állhat a polgári infrastruktúra fokozott bombázásával, valamint a 18-22 éves férfiak távozási engedélyével – számolt be vasárnap az rbc.ua hírportál az Ukrán Nemzeti Bank (NBU) makrogazdasági és monetáris jelentésére hivatkozva.
A jelentés szerint az NBU az ENSZ és az Eurostat adataira hivatkozva arról számolt be, hogy 2025. október 3. és november 14. között majdnem annyian hagyták el Ukrajnát, mint az azt megelőző 9 hónapban. „Az ENSZ szerint az Ukrajnán kívül tartózkodó migránsok száma 2025. november 14-én 5,9 millió fő volt. Az előző frissítés (október 3.) óta a növekedés 128 ezer fő volt, ami összehasonlítható a január-szeptemberi növekedéssel (166 ezer)” – áll a jelentésben.
Az NBU elemzői szerint két ok járulhat hozzá az ukránok tömeges külföldre távozásához: a fokozott orosz támadások a polgári infrastruktúra ellen, a külföldi utazás engedélyezése a 18 és 22 év közötti korú férfiak számára.
Julija Szviridenko miniszterelnök bejelentette, hogy a háború befejezése után mintegy 5-6 millió veteránnal és családtagjaikkal kell számolni – közölte az rbc.ua hírportál a kormányfő Facebook-bejegyzésére hivatkozva.
A jelentés szerint Szviridenko találkozott a Veteránok Civil Szervezetei Koalíciójának képviselőivel. „Ukrajna az első állam, amely holisztikus veteránpolitikát alakított ki a háború alatt, és nem a háború befejezése után. Ehhez olyan döntésekre van szükség, amelyek a védőink és családjaik valós tapasztalatain alapulnak” – jegyezte meg.
A találkozón a veteránok civil szervezeteinek képviselői bemutatták a veteránokkal és családjaikkal kapcsolatos állami politika naprakész koncepcióit. A miniszterelnök ugyanakkor megjegyezte, hogy számos javaslatot már figyelembe vettek a veterántörvénykönyv tervezetében, amelyet hamarosan benyújtanak a parlamentnek megfontolásra. Mint hangsúlyozta, a veteránpolitikának szervesen be kell épülnie az ország életének minden területébe.
Szviridenko szerint a háború befejezése után Ukrajnában több millió veterán és családtagjuk marad, ezért átfogó támogatást kell nyújtani az egészségügy, az oktatás, a foglalkoztatás és a szociális szolgáltatások terén.
A találkozón a felek megállapodtak a további konkrét lépésekben. Például a Veteránügyi Minisztérium a veteránszervezetekkel közösen megbeszéléseket folytat az Egészségügyi Minisztériummal és a Gazdasági Minisztériummal az egészségügy és a foglalkoztatás területét érintő javaslatokról. Külön foglalkoznak majd a fogyatékkal élő veteránok autóvezetési vizsgákhoz való hozzáférésének kérdésével az akadálymentesített autósiskolákban – a Belügyminisztérium bevonásával – végzett képzés után.
„Célunk, hogy minden veterán és családja hatékony támogatást érezzen az állam részéről: az egészségügyben, az oktatásban, a munkában, a szociális szolgáltatásokban és a mindennapi életben” – összegezte Julija Szviridenko.
A hírszerzés 62 olyan esetet erősített meg, amikor ukrán állampolgárok az orosz fogságba kerülve átálltak az ellenség oldalára. Erről Dmitro Uszov dandártábornok, a Hadifoglyokkal Való Bánásmód Koordinációs Törzsének titkára beszélt a Crimea Global harmadik nemzetközi konferenciáján.
Oroszország Ukrajna ellen használja fel azokat az ukrán katonákat, akik fogságba esnek. Négy olyan alegységet hoztak létre, amelyek az orosz fegyveres erők vezérkari főnökségének főigazgatósága alá tartoznak – a Bohdan Hmeljnickij-zászlóaljat, a Makszim Krivonosz-zászlóaljat, a Martin Puskar egységet és a Matroszov egységet –, amelyekben olyan ukránok szolgálnak, akik átálltak az orosz oldalra.
Ezek azok az egységek, amelyekbe a fogságba esett katonáinkat bevonják. 62 olyan szerződést erősítettek meg, amelyeket az orosz védelmi minisztériummal kötöttek, és már ezekben az egységekben harcolnak. Van egy katona, aki fogságba esett és hozzánk került
– mondta Uszov.
Eközben a Legfelső Tanács olyan tervezetet tárgyal, amely lehetővé tenné, hogy azok az ukrán állampolgárok, akik Ukrajnában vannak hadifogságban, az országban maradjanak, szabadon távozzanak és teljesíthessék kötelességeiket.
Az ukránok abszolút többsége 2025 szeptemberében hitt a győzelemben, ugyanakkor a háború folytatásának lehetőségét közepesnek ítélik – számolt be kedden az rbc.ua hírportál az Ukrán Nemzeti Tudományos Akadémia Szociológiai Intézetének Ukrán Társadalom 2025-ös monitoringozására hivatkozva.
A jelentés szerint a felmérés kimutatta, hohy a válaszadók 40,9 %-a teljesen biztos a győzelemben, 34 %-uk némileg biztos, 6,1 %-uk egyáltalán nem biztos, 12,6 %-uk pedig némileg bizonytalan. Ukrajna jelenlegi hadviselési képességeiről megoszlanak a vélemények. A válaszadók 7,2 %-a szerint ezek általánosságban jók, 39,5 %-a szerint kielégítőek. A válaszadók 41,6 %-a általánosságban gyengének értékeli a képességeket.
2025 szeptemberében az állampolgárok 25,4 %-a nagyon jónak, 54,7 %-a kielégítőnek, és csak 20 %-a tartotta nagyon rossznak a nemzetközi segítségnyújtás szintjét.
A legutóbbi tanulmány terepfázisa 2025. szeptember 9. és október 8. között tartott. Egy 1835 válaszadóból álló minta statisztikai hibahatára 95 %-os konfidenciaintervallum és 1,1-es tervezési hatás mellett nem haladja meg a 2,4 %-ot.
A Demokratikus Kezdeményezések Alapítvány és a Razumkov Központ által 2025 augusztusában végzett felmérés szerint a válaszadók abszolút többsége (73 %) hitt Ukrajna győzelmében az Oroszország elleni háborúban.
A hatalmas vasárnap hajnali légicsapások által érintett összes megyében folyamatban van a jelentések valódiságának ellenőrzése, ezenkívül azt is vizsgálják, hogy mire van valójában szükségük a közösségeknek – jelentette ki Volodimir Zelenszkij elnök a nyilatkozatában, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint az államfő hangsúlyozta: „Utasítást adtam, hogy legyenek ott a megyékben, hogy ellenőrizzék, mire van valójában szükségük a közösségeknek, és hogy ellenőrizzék a megyékből származó egyes jelentések valódiságát.”
Zelenszkij megjegyezte, hogy a javítócsapatok, az energiaszolgáltatók és a közműszolgáltatók jelenleg a rászoruló régiókban dolgoznak. Köszönetet mondott a Rendkívüli Helyzetek Állami Szolgálata és a Nemzeti Rendőrség mentőegységeinek is, akik részt vettek a mentésben. „Fontos, hogy a vállalatok is segítsenek. És ez szükséges, hogy a közösségeket és az egész államot a vállalkozóink támogassák” – jegyezte meg.
Az elnök arról számolt be, hogy ma találkozott az ukrán miniszterelnökkel, a Naftohaz vezetőjével és mindenkivel, akire szükség van az emberek támogatásához és a helyreállítási munkálatok felgyorsításához.
A legtöbb ukrán ellenzi az Oroszországnak teendő engedményeket a béketárgyalásokon, a válaszadók abban sem bíznak, hogy Oroszország betartja a megállapodást – számolt be pénteken az rbc.ua hírportál a Razumkov Központ frissen végzett felmérésére hivatkozva.
A jelentés szerint 2025 szeptemberében az ukránok többsége a 2022. február 24. után elfoglalt területek felszabadítását tartja a békemegállapodás minimumfeltételének. A megkérdezettek 31,8%-a válaszolta ezt.
További 28,2 % az 1991-es határok helyreállítását kötelező feltételnek nevezte. Ugyanakkor 20,7 % kész engedélyezni a határok rögzítését a frontvonal mentén, és csak 6,2 % az ukrán csapatok teljes kivonását mind a négy megszállt régióból a közigazgatási határaikon belül.
A kérdésre, hogy az ukránok miről lennének hajlandóak lemondani az Oroszországgal folytatott tárgyalások során, a megkérdezettek 62,3 %-a azt válaszolta, hogy semmiről. Csupán 8,1 % fejezte ki hajlandóságát arra, hogy feladjon bizonyos területeket, és 10,1 % a nyugati fejlődési irány elhagyására. A válaszadók további 19,5 %-a habozott a válasszal.
Az ukránok kétharmada (64,2 %) meg van győződve arról, hogy Oroszország amint lehetségesnek tartja, megszegi a békemegállapodást. Csupán 13,1 % gondolja úgy, hogy mindkét fél betartja a megállapodást.
Ugyanakkor 5,8 % véli úgy, hogy mind Ukrajna, mind Oroszország megszegheti a megállapodásokat, és 1,8 % gondolja, hogy Ukrajna lesz az agresszor a megállapodás után.
Az ukránok kategorikusan elutasítják a Vlagyimir Putyin által felvetett kulcsfontosságú feltételeket. A megkérdezettek 90,2 %-a nem ért egyet az ukrán csapatok teljes kivonásával a megszállt területek minden részéből, 89,4 %-a pedig azzal, hogy megszilárdítsák a státuszukat Oroszország részeként.
Ezenkívül a megkérdezettek 83,1 %-a ellenzi a nyugati szankciók feloldását. Ugyanakkor Ukrajna semleges, el nem kötelezett státuszának alkotmányos megfogalmazását a válaszadók 68,1 %-a elutasította, míg 18,2 %-uk kész támogatni azt.
A felmérést a Razumkov Központ szociológiai szolgálata végezte 2025. szeptember 12. és 17. között 1210 18 éves vagy annál idősebb válaszadó megkérdezésével. Az elméleti mintavételi hibahatár nem haladja meg a 2,9 %-ot.
A legtöbb ukrán úgy véli, hogy az ország nem tett eleget a 2022 februári orosz invázióra történő felkészülés érdekében, a felelősséget mind a kormányra, mind önmagukra hárítják – számolt be szerdán az rbc.ua hírportál a Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet (KMISZ) frissen végzett felmérésének eredményeire hivatkozva.
A kutatás szerint a válaszadók 81 %-a úgy véli, hogy Ukrajna nem volt kellően felkészült. Közülük 37 % úgy véli, hogy az erőfeszítések részlegesek voltak, 44 % pedig úgy véli, hogy teljesen elégtelenek. A válaszadók csupán 16 %-a mondta azt, hogy az ország eleget tett, közülük 14 % „meglehetősen elegendőnek”, 2 % pedig „teljesen elegendőnek” értékelte az intézkedéseket.
Azok közül, akik felkészületlennek tartják Ukrajnát, 46 % a politikai hatóságokat hibáztatja, akik véleményük szerint nem tették meg a szükséges erőfeszítéseket. További 35 % a lakosság felkészültségének hiányáról beszél, amely nem hitt az invázióban.
A válaszadók Oroszország túlzott erőforrásait (21 %), az oroszbarát erők befolyását (17 %), a katonai parancsnokság hibáit (15 %), a Nyugat elégtelen támogatását (15 %), valamint a rövid időn belüli teljes felkészülés lehetetlenségét (14 %) is említették.
Anton Hruseckij, a KMISZ igazgatóhelyettese megjegyezte, hogy a tapasztalatok kritikai elemzésének a jövőbeli cselekvési stratégia részévé kell válnia. „A saját hibáinkból való tanulás nagyon nagy árat jelent Ukrajna számára, de a levont következtetéseknek a további cselekvési stratégia fontos alkotóelemévé kell válniuk” – mondta.
A szakértő ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a közvélemény nem pontos mutatója a valós felkészültségi szintnek, mivel az ukránok inkább a hatóságokba vetett bizalom és az információs hadviselés befolyása prizmáján keresztül értékelik a helyzetet.
A szociológusok szerint a háborús felkészülésről szóló megbeszéléseknek konstruktívnak kell maradniuk. A múltbeli cselekedeteket ért kritikák ellenére az ukránok továbbra is hisznek a győzelemben: 76 %-uk bízik Oroszország legyőzésének lehetőségében, és 62 %-uk kész addig kitartani, ameddig szükséges.
A KMISZ a felmérését 2025. szeptember 19. és 28. között végezte 1029 válaszadó bevonásával Ukrajna-szerte.
(vb/rbc.ua)
[type] => post [excerpt] => A legtöbb ukrán úgy véli, hogy az ország nem tett eleget a 2022 februári orosz invázióra történő felkészülés érdekében, a felelősséget mind a kormányra, mind önmagukra hárítják – olvasható a Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet (KMISZ) frissen v... [autID] => 5 [date] => Array ( [created] => 1759341900 [modified] => 1759328726 ) [title] => Az ukránok több mint 80 százaléka szerint Ukrajna nem készült fel kellőképpen az orosz invázióra – közvélemény-kutatás [url] => https://life.karpat.in.ua/?p=256359&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 256359 [uk] => 256364 ) [crid] => bey5821 [aut] => gygabriella [lang] => hu [image_id] => 191598 [image] => Array ( [id] => 191598 [original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/ukrajna-haboru-emberek-tarsasalom.jpg [original_lng] => 63207 [original_w] => 650 [original_h] => 410 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/ukrajna-haboru-emberek-tarsasalom-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/ukrajna-haboru-emberek-tarsasalom-300x189.jpg [width] => 300 [height] => 189 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/ukrajna-haboru-emberek-tarsasalom.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) [large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/ukrajna-haboru-emberek-tarsasalom.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/ukrajna-haboru-emberek-tarsasalom.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/ukrajna-haboru-emberek-tarsasalom.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) [full] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/ukrajna-haboru-emberek-tarsasalom.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => life [color] => red [title] => Життя ) [_edit_lock] => 1759317943:2 [_thumbnail_id] => 191598 [_edit_last] => 5 [views_count] => 2085 [_hipstart_feed_include] => 1 [_oembed_6a96a4701ec6557c621760d6a9819ed2] => [_oembed_time_6a96a4701ec6557c621760d6a9819ed2] => 1759318017 [_algolia_sync] => 419370241001 [_oembed_32b32db8f414aa5766fbcd6b59cc272e] => [_oembed_time_32b32db8f414aa5766fbcd6b59cc272e] => 1759929177 [_oembed_aab3c5dec22f58b4ff8cab94314c07d6] => [_oembed_time_aab3c5dec22f58b4ff8cab94314c07d6] => 1760278980 [_oembed_19611456e2ca629687e90159d9162c35] => [_oembed_time_19611456e2ca629687e90159d9162c35] => 1760278980 [_oembed_f4068c3124db4c9bb193ef754ccf028a] => [_oembed_time_f4068c3124db4c9bb193ef754ccf028a] => 1760278981 [_oembed_0c3fc62e7a3d07ebca7bcf55b14cf2c2] => [_oembed_time_0c3fc62e7a3d07ebca7bcf55b14cf2c2] => 1761063978 [_oembed_3b42e5d869e298e3a6e253ece4350691] => [_oembed_time_3b42e5d869e298e3a6e253ece4350691] => 1761063978 [_oembed_8e0af8929b114b0eaa78d48b6da5a02b] => [_oembed_time_8e0af8929b114b0eaa78d48b6da5a02b] => 1761475293 [_oembed_268e5c4d3a432b12153196d085d65a3d] => [_oembed_time_268e5c4d3a432b12153196d085d65a3d] => 1761475293 [_oembed_efc379a1f4b46bb206b2a88816e99a3a] => [_oembed_time_efc379a1f4b46bb206b2a88816e99a3a] => 1764010592 [_oembed_390f1cecf73a2a80facf3f3cca3fc136] => [_oembed_time_390f1cecf73a2a80facf3f3cca3fc136] => 1764010592 [_oembed_9d824af75e485e334c9edce2f3011501] => [_oembed_time_9d824af75e485e334c9edce2f3011501] => 1764010592 [_oembed_185b231847d42c144c727f34f667cbdf] =>
The death of 28 year old Lance Corporal George Hooley in Ukraine is a brutal reminder of how deeply the UK is entangled in this war while politicians pretend the risks are distant.
He is the first confirmed serving British soldier killed on the ground since 2022 and that alone… pic.twitter.com/l4LaVSVfnR
Szeptember eleje óta az orosz erők több mint 3500 különböző típusú drónt, közel 190 rakétát és több mint 2500 irányított légibombát indítottak Ukrajna ellen – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.
„Voltak provokációk a partnereink ellen is. Ez éppen az a légi terror, amely ellen Ukrajna közös védelmet javasol. Hogy senkinek se kelljen kapkodva harci repülőgépet indítania, és ne kelljen elviselnie Oroszország nyomását a határain. Most jött el az idő, hogy közösen valósítsuk meg Európa égboltjának védelmét egy többrétegű légvédelmi rendszerrel. Minden szükséges technológia rendelkezésre áll. Befektetésekre és eltökéltségre van szükség, valamint partnereink erős lépéseire és döntéseire” – írta az államfő.
Сьогодні відвідав наших поранених воїнів в одному з медзакладів Києва. Поспілкувався з бійцями, які зараз проходять лікування після тяжких поранень рук і ніг. Дякую захисникам за службу, за все, що зробили для країни. Відзначив їх державними нагородами.
Az ukránok hangulata 2025 augusztusában a háború folytatására való hajlandósággal kapcsolatban jelentősen megváltozott, ez azonban nem jelenti azt, hogy hajlandóak engedményeket tenni Oroszországnak – számolt be pénteken az rbc.ua hírportál a Demokratikus Kezdeményezések Alapítvány és a Razumkov Központ frissen végzett felmérésének adataira hivatkozva.
A jelentés szerint az elmúlt két évben negyedével nőtt azoknak az ukránoknak az aránya, akik mindenáron szeretnék, ha a háború hamarosan véget érne, míg közel negyedével csökkent azok aránya, akik hajlandóak beleegyezni a háború folytatásába, ha az szükséges a győzelemhez. Tehát jelenleg a válaszadók több mint fele (55 %) szeretné, ha a háború mielőbb véget érne, bármi áron.
A Demokratikus Kezdeményezések Alapítványának korábbi kutatása azonban azt mutatja, hogy azoknak, akik mindenáron véget akarnak vetni a háborúnak, csak kis százaléka hajlandó valójában engedményeket elfogadni Oroszországtól a háború befejezése érdekében
– áll a jelentésben.
A felmérést a Demokratikus Kezdeményezések Alapítvány a Razumkov Központ szociológiai szolgálatával közösen végezte 2025. augusztus 12. és 18. között 2002 válaszadó személyes megkérdezésével. Az elméleti mintavételi hibahatár nem haladja meg a 2,3 %-ot.
(vb/rbc.ua)
[type] => post [excerpt] => Az ukránok hangulata 2025 augusztusában a háború folytatására való hajlandósággal kapcsolatban jelentősen megváltozott, ez azonban nem jelenti azt, hogy hajlandóak engedményeket tenni Oroszországnak. [autID] => 5 [date] => Array ( [created] => 1755897960 [modified] => 1755892230 ) [title] => A legtöbb ukrán „bármi áron” azt akarja, hogy a háború véget érjen – közvélemény-kutatás [url] => https://life.karpat.in.ua/?p=251883&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 251883 [uk] => 251889 ) [crid] => bey5821 [aut] => gygabriella [lang] => hu [image_id] => 49704 [image] => Array ( [id] => 49704 [original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/50-main.jpg [original_lng] => 27535 [original_w] => 693 [original_h] => 462 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/50-main-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/50-main-300x200.jpg [width] => 300 [height] => 200 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/50-main.jpg [width] => 693 [height] => 462 ) [large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/50-main.jpg [width] => 693 [height] => 462 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/50-main.jpg [width] => 693 [height] => 462 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/50-main.jpg [width] => 693 [height] => 462 ) [full] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/50-main.jpg [width] => 693 [height] => 462 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => life [color] => red [title] => Життя ) [_edit_lock] => 1755886934:2 [_thumbnail_id] => 49704 [_edit_last] => 5 [views_count] => 2177 [_hipstart_feed_include] => 1 [_algolia_sync] => 346356438002 [_oembed_ef1c603662e0c2f07c955c4982ad18d6] =>
Ukraine has initiated an urgent UN Security Council meeting in response to Russia’s latest escalation of terror, which led to the killing of people and damage in Kyiv.
An emergency meeting of the UN Security Council under the agenda item “Maintenance of peace and security of…
