Oroszországnak évekbe fog telni, mire pótolja azokat az atomfegyverrel is kompatibilis bombázókat, amelyeket június 1-jén az SZBU dróntámadásai semmisítettek meg, ez komoly akadályokat gördít az orosz stratégiai légierő már amúgy is késedelmes modernizációs programja elé – számolt be pénteken az rbc.ua hírportál a Reuters brit hírügynökségre hivatkozva.
A jelentés szerint a brit híriroda megjegyezte, hogy amerikai becslések szerint akár 20 repülőgépet is eltalálhattak az orosz repülőterek elleni csapások következtében, amelyek közül körülbelül 10 megsemmisült. Az orosz hatóságok tagadják a veszteségeket, de katonai bloggerek súlyos károkról vagy mintegy tucatnyi bombázó elvesztéséről számolnak be, gondatlansággal vádolva a parancsnokságot.
A Tu-95MS és Tu-22M3 stratégiai bombázókat, amelyek kulcsfontosságú elemei az orosz cirkálórakéták csapásmérő képességének, eltalálták. Ezeket a repülőgépeket már nem gyártják, így nehéz lecserélni őket. A helyzetet súlyosbítják a nyugati szankciók, amelyek korlátozzák Oroszország hozzáférését az alapvető alkatrészekhez.
A Reuters szerint Oroszország megpróbálja modernizálni bombázóflottáját, többek között a Tu-160M modernizálásával és egy új PAK DA bombázó fejlesztésével. Ezek a programok azonban késedelmekkel néznek szembe, és a szakértők becslése szerint a PAK DA gyártása csak 2027-ben indulhat meg. A pénzügyi korlátok és a szankciók okozta technológiai problémák valószínűtlenné teszik, hogy ezek a projektek felgyorsuljanak.
Bár ezek a veszteségek nem befolyásolják jelentősen Oroszország nukleáris arzenálját, amely nagyrészt szárazföldi és víz alatti platformokon alapul, szimbolikus és logisztikai csapást jelentenek katonai modernizációjára.
Oroszország új, taktikai nukleáris robbanófejjel ellátott irányított légi-rakétát vezet be. MiG-ekre és Su-típusú vadászgépekre telepítik őket, áll az Egyesült Államok Védelmi Minisztériumának Hírszerző Ügynöksége és a The War Zone jelentésében.
Amerikai szakértők adatai szerint az orosz katonai parancsnokság úgy döntött, hogy nukleáris lőszerekkel szerel fel a vadászgépekre, ami a hidegháborús gyakorlathoz való visszatérést jelzi.
Bár az ilyen rakéták a Szovjetunió fegyverzetének részét képezték, státuszuk a modern Oroszországban máig sem tisztázott.
A jelentés egyben azt is megemlíti, hogy Moszkva aktívan alkalmaz nukleáris retorikát az Ukrajna elleni háború kapcsán, bár a nukleáris fegyverek tényleges bevetésének valószínűségét alacsonynak tartják – kivéve, ha az orosz hatóságok fenyegetést látnak saját rezsimjük létére.
Ezenkívül a dokumentum megemlíti a vegyi és biológiai fegyverek létrehozására irányuló programok lehetséges megerősítését.
A The War Zone elemzői szerint ez az R-37M rakéta egyik módosítása, amely egy nagy hatótávolságú levegő-levegő rakéta, és képes akár 300 km távolságból is célt eltalálni. Az exportváltozatban a hatótávolsága 200 km-re korlátozódik.
Az orosz hadsereg már aktívan alkalmazza ezt a rakétát az Ukrajna elleni háborúban, többek között MiG-31BM vadászgépek, valamint Szu-35S, Szu-30SM2 és valószínűleg Szu-57 repülőgépek esetében. Aktív radar önirányító fejjel rendelkezik, így különösen veszélyes fegyver az ellenség repülőgépei számára.
Az ukrán hadsereg szerint az P-37M használata jelentősen megnehezíti az ukrán légierő munkáját, és korlátozza a légi támogatás lehetőségeit a fronton.
