Oroszországban ismét a társadalmi józanság erősítése került a politikai viták középpontjába. Bijszultan Hamzajev, az Egységes Oroszország párt képviselője és az Állami Duma Egészségügyi Bizottságának tagja új országos alkoholárusítási tilalmat sürget: a javaslata értelmében hétvégéken teljesen megszűnne az alkohol értékesítése.
A politikus szerint az inspirációt a Vologdai terület példája adta, ahol március 1-jétől szigorú korlátozások léptek életbe: hétköznapokon mindössze két órán át lehet alkoholt vásárolni. Hamzajev a TASZSZ hírügynökségnek adott nyilatkozatában elmondta, hogy a lakosság nemcsak elfogadta a korlátozást, hanem támogatta is azt, „mint egy jó intézkedést” – írja a The Moscow Times.
Az első hónap tapasztalatai szerint az alkoholeladások 19 százalékkal estek vissza a régióban, az alkoholpiacokon pedig 50 százalékos csökkenést mértek.
Hamzajev szerint az intézkedések nyomán tömegesen zártak be az italboltok, és ezzel párhuzamosan csökkentek a verekedések, balesetek és más társadalmi problémák is.
Hasonló korlátozások már érvényben vannak több más régióban is, például Jakutföldön, Burjátföldön, Moszkva és Kaluga megyében, valamint Szentpéterváron. Ezek a szabályozások elsősorban az eladási idő csökkentésére és az alkoholboltok kiszorítására irányulnak a lakóövezetekből.
Mindazonáltal a lakosság hozzáállása korántsem egységes. A FinExpertiza adatai szerint 2024-ben a vodkán kívüli tömény szeszes italok eladása 10,2 százalékkal nőtt, ami fejenként 3,2 litert jelent.
Vodkából továbbra is átlagosan 5,3 litert fogyasztott egy fő – ez együttesen 8,5 liter tömény alkoholt jelent évente, ami jelentős növekedés a háború előtti, 2021-es adatokhoz képest.
Érdekesség, hogy éppen a Vologdai terület lett 2023-ban az egyik legtöbbet fogyasztó régió – itt a fejenkénti erős szeszek fogyasztása elérte a 12,6 litert, míg egy évvel korábban „csupán” 9 liter volt. Az új szabályozás tehát egy épphogy növekvő tendencia közepette lépett életbe.
Hamzajev számára azonban a józanság előmozdítása nem új keletű törekvés, már korábban is szorgalmazott hasonló intézkedéseket, például javasolta, hogy a májusi ünnepek idején is tiltsák be az alkohol árusítását.
Oroszország „nemkívánatos szervezetnek” nyilvánította Elton John AIDS Alapítványát, amely a hatóságok szerint aláássa a „hagyományos orosz értékrendet”. A lépés tovább mélyíti a szakadékot Moszkva és a nyugati LMBTQ+-jogokat támogató szervezetek között, miközben Putyin folytatja a „hagyományos értékek” védelmének politikáját.
Az orosz ügyészség csütörtökön bejelentette, hogy betiltja Elton John AIDS Alapítványának mind amerikai, mind brit ágát, ezzel hivatalosan is „nemkívánatos szervezetnek” minősítve azokat Oroszországban.
A világhírű zenész által alapított szervezet, amely több mint 600 millió dollárt (körülbelül 219 milliárd forintot) gyűjtött össze és 95 országban 3100-nál is több projektet támogatott, már korábban is összetűzésbe került az orosz hatóságokkal az LMBTQ+-jogok miatt. Elton John, aki korábban fellépett Oroszországban, többször is bírálta a Kreml politikáját, amit a „melegekkel szembeni diszkriminációnak” nevezett.
A The Independent úgy tudja, hogy Vlagyimir Putyin elnök következetesen elutasította ezeket a kritikákat, Oroszországot a hagyományos értékek védelmezőjeként ábrázolva a „dekadens Nyugattal” szemben. Az újabb intézkedés tovább fokozhatja a feszültséget Oroszország és az LMBTQ+-jogokat és szabadságjogokat előmozdító szervezetek között.
„Ha Elton John ül a zongoránál, az nem csak oroszellenes propaganda”
Az ügyészség a Telegram-csatornáján közzétett közleményben kijelentette: „Amikor egy zenész a demokrácia támogatóival játszik együtt, propagandát kapsz. És ha Elton John ül a zongoránál, az nem csupán oroszellenes propaganda.”
A hatóság webhelyén közzétett külön nyilatkozat bírálja Elton John alapítványát a „nem hagyományos szexuális kapcsolatok, nyugati családmodellek és nemváltás” népszerűsítése miatt. A közlemény – konkrét példák említése nélkül – azzal is vádolja az alapítványt, hogy részt vesz abban, amit a Nyugat Oroszország lejáratására irányuló kampányának nevez az ukrajnai háború miatt, amit az ügyészség „különleges katonai műveletként” említ.
Vlagyimir Putyin elnök politikája részeként arra bátorítja a nőket, hogy legalább három gyermeket vállaljanak a születési arány csökkenésének megállítása érdekében. Egy 2022-es törvény kibővítette az „LMBT-propagandára” vonatkozó tilalmat, megtiltva a homoszexualitással kapcsolatos bármilyen nyilvános megjelenési formát.
Az Elton John AIDS Alapítvány eddig nem reagált a betiltásra.
A dél-koreai hadsereg csütörtökön bejelentett számításai szerint Észak-Korea idén már 3000 újabb katonát küldött Oroszországba, hogy támogassa Moszkvát az Ukrajna ellen indított háborúban, emellett rakétákat, tüzérségi eszközöket és lőszereket is szállít az orosz erőknek.
A dél-koreai haderőnemek egyesített vezérkari bizottsága közölte: információi szerint az újabb erők január eleje és február vége között érkeztek meg Oroszországba. A közlemény szerint a szöuli vezetés úgy számolja, hogy mind ez idáig már 11 ezer észak-koreai katona érkezett Oroszországba, akik közül mintegy négyezren halhattak vagy sebesülhettek meg a harcokban.
A vezérkari bizottság szerint Phenjan emellett „jelentős mennyiségű” rövid hatótávolságú ballisztikus rakétát (SRBM), valamint tüzérségi eszközöket is küldött az orosz félnek.
Oroszország és Észak-Korea 2024-ben átfogó stratégiai partnerségi megállapodást írt alá, Kim Dzsongün észak-koreai vezető pedig a Vlagyimir Putyin orosz elnökkel folytatott júniusi egyeztetésén teljes támogatást ígért Oroszországnak az ukrajnai háborúhoz. Az észak-koreai katonáknak az ukrajnai harctéren való részvételéről szóló közléseket sem Moszkva, sem Phenjan nem kommentálta.
Oroszországban egyes régiókban az idei év eleje óta jelentősen megnövelték az önkénteseknek szánt egyszeri támogatást, amely most meghaladja a kétmillió rubelt, míg a Szamara régióban majdnem négy milliót ajánlanak a toborzottaknak.
A Kreml idén jelentősen megnövelte az önkéntesek számára az első szerződés aláírása után járó támogatásokat a háborúban való részvételért Ukrajnával szemben. Ezt az ukrán hírszerző szolgálat közölte.
A megkérdezett ukránok többsége szerint az orosz agresszió célja az ukrán államiság és a nemzet lerombolása.
Az ukránok kétharmada (66%) úgy gondolja, hogy Oroszország célja Ukrajna és az ukránok elpusztítása, olvasható a Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet által közzétett felmérési adatokban.
28%-a meg van győződve arról, hogy Oroszország vagy fizikai népirtást akar végrehajtani az ukránok ellen, 38%-a, hogy elfoglalja Ukrajna területének egészét/nagy részét, és elpusztítsa az ukrán államiságot és nemzetet.
Emellett további 14% véli úgy, hogy Oroszország a terület egészét vagy nagy részét el akarja foglalni, és bábkormányt akar létrehozni. Úgy vélik, hogy Oroszország a teljes Donbász, Herszon és Zaporizzsja régiót – 7% – el akarja foglalni, ugyanakkor az ukránok 87%-a úgy gondolja, hogy Oroszország nem akar megállni a már megszállt területeknél.
Csak 4% gondolja úgy, hogy Oroszország csak a már megszállt területek megőrzésére törekszik. És csak 3% választotta azt az opciót, hogy Oroszország Ukrajnát csak „denacializálni” és „demilitarizálni” akarja. A maradék 7% nem tudott válaszolni a kérdésre.
A felmérést 2025. február 14. és március 4. között végezték 1029 (18 éves és idősebb) válaszadó körében, akik az ukrán kormány által ellenőrzött területén éltek.
Az ideiglenesen megszállt Donyeck régióbeli Mariupolban lévő tengeri kikötőben 88 vagon szén érkezését regisztrálták, amelyeket a megszállók ukrán területekről loptak el, számolt be a Mariupoli Városi Tanács a megszállást tanulmányozó központra hivatkozva.
„A mariupoli tengeri kikötő a katonai logisztika elemévé és a megszállt területek kifosztásának eszközévé vált. A megszállók szenet, gabonát, fémet és egyéb rakományokat szállítanak el”, jegyezte meg a városi tanács.
A megszállók kijelentették, hogy 2025-ben 25 hidraulikus szerkezetet, köztük 18 stéget terveznek üzembe helyezni a mariupoli tengeri kikötőben. Mindez az ellopott áruk forgalmának növelését szolgálja.
A megszállást kutató Központ vezetője, Petro Andrjuscsenko hozzátette, hogy előző nap az orosz megszállók ömlesztettáru-szállító hajója is megérkezett a kikötő területére, és megkezdte a berakodást.
Észak-koreai munkások ezrei érkeztek Oroszországba dolgozni 2024-ben diákoknak álcázva – számolt be a Yonhap ügynökség a dél-koreai Nemzeti Hírszerző Szolgálatra hivatkozva.
A Nemzeti Hírszerző Szolgálat (NIS) adatai szerint tavaly az Észak-Korea munkások ezreit küldte különféle építkezésekre Oroszország-szerte, az Oroszországi Föderáció Ukrajna elleni háborúja miatt.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsának az észak-koreai fegyvertesztekre válaszul hozott határozatai értelmében az országnak tilos állampolgárait külföldre küldeni, és minden észak-koreai munkavállalónak 2019 decemberéig haza kellett térnie.
Észak-Koreát és Oroszországot azzal gyanúsítják, hogy diákvízumot használtak észak-koreai munkavállalók kiutazására. 2024-ben 13 221 észak-koreai állampolgár lépett be Oroszországba, ami körülbelül tizenkétszer több, mint egy évvel korábban – jelentette a Szabad Ázsia Rádió az orosz Szövetségi Statisztikai Szolgálat adataira hivatkozva.
Az Oroszországba tavaly belépők közül 7887-en nyilatkoztak úgy, hogy oktatási céllal érkeztek. Ez a lépés annak hátterében történt, hogy Észak-Korea továbbra is támogatja Oroszország Ukrajna elleni katonai erőfeszítéseit.
Az orosz hatóságok 2024-ben összesen 417 000 weboldalt blokkoltak országszerte – számolt be az Index a The Kyiv Independentre hivatkozva.
A Vertska – orosz független hírportál – a Roskomsvoboda internetes szabadsággal foglalkozó civil szervezet adatait elemezve a következőket állapította meg:
2023-ban 523 ezer weboldalt blokkoltak, de később ezek közül mintegy 106 ezerhez visszaállították a hozzáférést. A különböző ügynökségek olyan témákban cenzúrázták a tartalmakat, mint az LMBTQ+, szerencsejátékok, katonai kritikák vagy a kalózkodás.
2024 márciusa óta a VPN-szolgáltatások is egyre inkább célponttá váltak, a Roskomnadzor egyre nagyobb erőfeszítéseket tesz a blokkolásukra és a korlátozások megkerülésére vonatkozó információk elnyomására.
Miután 2022-ben elkezdődött a háború, az orosz hatóságok fokozták a politikai ellenzékkel szembeni fellépést. Az orosz hatóságokkal vagy a háborúval szembeni elégedetlenség hangoztatása súlyos büntetéseket vonhat maga után.
Az oroszok, akik európai országokból térnek vissza, panaszkodnak, hogy a határon tömegesen kobozzák el a sonkát és a sajtot tőlük. Elmondásuk szerint „mindenkit ellenőriznek, kivétel nélkül”.
Az orosz határnál elkezdték elkobozni a sajtokat, sonkát, kolbászt és más állati eredetű termékeket az Európai Unióból. A Orosz Mezőgazdasági Felügyelet betiltotta ezen termékek behozatalát, még személyes használatra is. Erről az orosz sajtó számolt be hétfőn, január 27-én.
A szabályozó a tilalmat a száj- és körömfájásos betegség németországi kitörésével indokolta. Veszélyesnek tartják a „hús- és tejtermékeket, takarmányokat és takarmánykiegészítőket”. A baromfiból készült delikát termékek behozatala engedélyezett.
A korlátozás január 20-án lépett életbe. 11 nappal korábban Németország értesítette az Állat-egészségügyi Világszervezetet (OIE) az elmúlt 37 év első járványáról.
Az agresszor ország jelenleg nem rendelkezik katonai potenciállal a gyors támadásra Ukrajnában, mivel problémái vannak az emberi erőforrással.
Erről beszélt a napokban Christopher Cavoli amerikai tábornok, a NATO európai egyesített erőinek parancsnoka a Davosi Világgazdasági Fórumon – tudósít a VoA (Voice of America).
„Nem aggódom amiatt, hogy Ukrajna hirtelen veszítene. Nem látok potenciált a tömeges orosz áttörésre. És ez nem politikai, hanem katonai látásmód. Ez mindkét fél helyzetével összefügg – az ukránok hatékony védelme, de az oroszok számára is nehézséget jelent, hogy jelentős támadó erőket hozzanak létre egy potenciális áttöréshez” – mondta a tábornok, válaszolva arra a kérdésre, hogy hogyan alakulhat a helyzet a harctéren.
Cavoli véleménye szerint idén a háborúban sokkal több kisebb támadó akcióra lehet számítani.
Látjuk, hogy ezek kimerítőek Oroszország számára. Van oka annak, hogy Oroszország több ezer katonát hozott Észak-Koreából. Azt gondolom, hogy továbbra is ezt a feszültséget fogjuk látni, ami a támadási vágy és az orosz emberi erőforrások hiánya között húzódik. Szerintem ez nagy mértékben meghatározza a konfliktust, és arra kényszeríti az oroszokat, hogy több fegyvert használjanak, ahogy az elmúlt években is tették