A litván óvóhely-infrastruktúra sokak szerint nem áll készen egy széleskörű menekítési akcióra. Ezt megmutatta a május 20-i drónincidens is, ami miatt óvóhelyekre, pincékbe, parkolókba kellett menekülnie a litván lakosságnak. A védelmi miniszterhelyettes szerint az eset egy teszt is volt.
Miután május 20-án a litván légvédelem Belarusz felől drónt észlelt az ország légterében, légiriadót rendeltek el: a vilniusi repteret lezárták, a kormány tagjait evakuálták, a civil lakosságot pedig óvóhelyekre vezényelték. A drónberepülés rávilágított, hogy a lakoság döntő részének nem egyértelmű, hogy mi a teendő ilyen helyzetekben.
Azzal, hogy a május végi drónincidens miatt óvóhelyekre kellett menekülnie a litván lakosságnak, a védelmi miniszterhelyettes szerint tesztelték az infrastruktúrát és a reagálóképességeiket.
„Úgy gondolom, hogy nem lehet teljesen felkészülni minden helyzetre, de amit teszteltünk és ahogy reagáltunk, azt mutatja, hogy van rendszerünk, van tudásunk, és van infrastruktúránk is. Ugyanakkor egyelőre vannak hiányosságok, amelyeken szeretnénk úrrá lenni. Úgy gondolom, hogy ez egy jó gyakorlat volt a kormánynak, az intézményeknek, a vállalkozásoknak és a civileknek” – értékelt az Euronewsnak Tomas Godliauskas.
„Ismertük a menedékhelyeket, elmentünk az egyikbe, de az tele volt pókhálóval. Úgy tűnt, hogy biztosan senki sincs ott, vagy nagyon régóta nem nyitották ki azt, nem is volt jelölve. Elhaladtunk egy másik mellett, amelyen szintén nem volt jelzés, végül elértünk ehhez, amelyik mellett állok. A térképek alapján ez a legnagyobb menedékhely. Körülbelül 18 percig nem tudtunk ide bejutni” – mondja ez a vilniusi nő.
A hozzáférhetőség sok helyen probléma volt. A litván miniszterelnök emiatt és a kommunikációs hibákért nyilvánosan elnézést kért a lakosságtól és ígéretet tett a rendszer átvizsgálására is. A litván kormány közölte, hogy kiemelt célja, hogy a lakosság döntő részét kiképezzék egy esetleges vészhelyzetre és kiépítsenek egy olyan képzési hálózatot, ami egyszerre menedékhelyként is szolgálhat.
Az országban megvizsgált óvóhelyek többségének hiányosságai vannak, gyakran be vannak zárva, zsúfoltak, vagy teljesen megközelíthetetlenek a fogyatékkal élők számára – közölte Dmitro Lubinec, a Legfelső Tanács emberi jogi biztosa a jelentésében, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint 2025 második felében az ombudsman képviselői 1066 ellenőrző látogatást tettek Ukrajna különböző régióiban található védőépítményekben. Ezen ellenőrzések eredményei alapján 991 létesítmény, azaz a létesítmények 93%-a kapott javaslatokat a hiányosságok kiküszöbölésére. A teljes mintából mindössze 80 óvóhely nem kapott észrevételt. A monitoring során a szakértők összesen közel 4000 javaslatot tettek az óvóhelyek állapotának javítására, mivel néhányuk el volt árasztva vagy be volt zárva.
A legkritikusabb helyzet továbbra is a védőstruktúrák befogadó jellegével kapcsolatos. Lubinec szerint a fogyatékkal élők akadálymentesítésére vonatkozó követelmények teljesülnek a legkevésbé, mivel a vagyonkezelőknek egyszerűen nincsenek erre forrásaik. Hangsúlyozta, hogy a problémák rendszerszintűek, és a tökéletlen ellenőrzéshez és finanszírozáshoz kapcsolódnak.
Ezenkívül a legtöbb iskolai óvóhely az oktatási folyamaton kívül továbbra sem érhető el a nyilvánosság számára. Sok ilyen tárgynem jelenik meg a Gyija alkalmazásban, ezért valójában kimaradnak az általános rendszerből. A kijevi pincék nem kielégítő állapota miatt a lakosok sokkal nagyobb valószínűséggel választják a metrót védelemre. 2026 elején Ukrajnában 66 574 különféle típusú óvóhely működött. Teljes befogadóképességük körülbelül 16,5 millió fő, de a meglévő problémák miatt az építmények jelentős része jelenleg csak formális statisztikai adatokként létezik.
A friss műholdfelvételek tanúsága szerint Irán új urándúsító üzemet nyitott egy föld alatti komplexumban Iszfahánban. Noha az ENSZ nukleáris felügyeleti szervének, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökségnek (NAÜ) szakértői egyelőre nem tudják megmondani, hogy a létesítmény már működik-e, a Közel-Keleten élő dúsgazdagok nem bíznak a véletlenben: egyre többen igyekeznek saját óvóhelyet telepíteni az ingatlanjaikban. Képeken a titkos iráni rejtekhely és a luxusbunkerek, amelyeket százával rendelnek a Közel-Keleten.
A NAÜ még nem ismeri az új iráni iszfaháni dúsítóüzem állapotát, amely egy föld alatti nukleáris komplexumban található – közölte szerdán Rafael Grossi, az ügynökség vezetője. „A föld alatt van, de még nem látogattuk meg” – mondta Grossi, aki egy konferencián és a Trump-kormányzat tisztviselőivel folytatott tárgyalásokon vesz részt Washingtonban.
A Reuters cikke szerint Irán még tavaly júniusban tájékoztatta az ENSZ nukleáris felügyeleti szervét az új létesítményről, és a NAÜ ellenőrei már abban a hónapban Iszfahánban voltak, hogy megnézzék, de a látogatást végül biztonsági okokra hivatkozva törölték, ugyanis pont abban az időpontban ért csapás egy másik nukleáris komplexumot az Izraellel vívott 12 napos háború kezdetén. Grossi elmondta, hogy mivel az ellenőröknek le kellett mondaniuk a látogatásukat, az ügynökség azóta sem tudja biztosan, hogy mindössze egy üres csarnokról van-e szó, vagy az iráni rezsim telepített-e már centrifugákat az urándúsításhoz. „Sok kérdés van, amelyeket csak akkor fogunk tisztázni, ha vissza tudunk menni” – mondta.
A NAÜ becslései szerint Irán jelenleg körülbelül 440 kg 60 százalékos dúsítású uránnal rendelkezik, ami 90 százalékra dúsítva körülbelül 10 nukleáris fegyver gyártására lenne elegendő. Habár a tisztviselők a múltban hangsúlyozták, hogy nehéz lenne pontos számokat közölni.
Úgy viszik mint a cukrot a méregdrága óvóhelyeket
Mindeközben egy texasi, bombabiztos óvóhelyeket gyártó cég megállás nélkül dolgozik, hogy teljesítse a tömegével érkező megrendeléseket. A tulajdonos szerint csak az elmúlt héten majdnem 500 rendelés érkezett a high-tech vasbetonból és acélból készült luxusbunkereire, amelyek praktikus módon moziteremként és borospinceként is funkcionálnak. Jelenleg az érdeklődések körülbelül 90 százaléka a Közel-Keletről érkezik, a vállalat a legtöbb megrendelést pedig a Dubajban és Katarban élőktől kapja.
A luxusmenedékek ára 60 ezer dollártól indul, de felszereléstől függően akár a 475 ezer dollárt is elérhetnek – írja cikkében az Origo.
Az elmúlt héten munka látogatást tett Miroszlav Bileckij Técsőn, ahol megtekintette azt a rehabilitációs központot, amelyet az elmúlt időszakban teljesen berendeztek a Direct Aid For Ukraine nemzetközi támogatói csoport segítségével. A központ átfogó ellátást nyújt, amely ötvözi az orvosi segítségnyújtást, a fizikai rehabilitációt és a mentális egészség támogatását. Az új rehabilitációs központ, amely 2026. március 2-án, azaz ma kezdi meg a munkát, annak az átfogó programnak a része, amelynek keretében a támogatói csoport segítségével Kárpátalján hat járási kórházat segítenek rehabilitációs központjaik felszerelésével. A projektben a szintén amerikai hátterű GER3 humanitárius szervezet is kiemelkedő szerepet vállalt, akik amellett, hogy vidékünk rehabilitációs kapacitását bővítik, Ukrajna szerte óvóhelyeket alakítanak ki óvodák és iskolák számára.
A litván hatóságok csütörtökön arra kérték az önkormányzatokat és a helyi közösségeket, hogy gyorsítsák fel légvédelmi óvóhelyek létesítését.
A kormány azt szeretné, ha a tulajdonosok maguk építenének óvóhelyeket, vagy az ukrán tapasztalatok és gyakorlat alapján alakítanának ki biztonságos helyiségeket, például úgy, hogy legalább két fal legyen az óvóhely és a kültér között.
Donatas Gurevicius, a Litván Tűzoltóság és Katasztrófavédelem szóvivője közölte: „Litvániában az új lakóházakat és a nagy középületeket mostantól óvóhelyekkel kell felszerelni annak mintájára, ahogyan ezt a polgári védelemre olyan jól felkészült országok alkalmazzák évtizedek óta, mint például Finnország és Svájc”.
A litván belügyminisztérium tavaly polgári védelmi programot hirdetett, melynek keretében több tízmillió eurót ajánlott fel az önkormányzatoknak óvóhelyeik korszerűsítésére.
A kormány júniusi közlése szerint jelenleg 6453 óvóhely található Litvániában, amelyek körülbelül 1,5 millió embert, azaz az ország lakosságának mintegy 54 százalékát tudják befogadni. A települések valamivel több mint fele óvóhelyhiánnyal küzd, és a kritikusok szerint sok ilyen létesítmény csak papíron létezik, a meglévők közül pedig kevés van ténylegesen felkészülve a válsághelyzetekre.
A főváros, Vilnius önkormányzata közölte, hogy 32 óvóhely korszerűsítését tervezi, amelyek becslésük szerint a vészhelyzet beálltától számított 12 órán belül használatra készek lesznek. A főváros az idén már egy háborús evakuálási tervet is jóváhagyott.
Litvániában azóta mutatkozik egyre nagyobb érdeklődés a légvédelmi óvóhelyek iránt, hogy júliusban Fehéroroszország felől két Gerbera típusú orosz drón lépett be az ország légterébe.
Személyi sérülés vagy egyéb káreset nem történt, de az incidens lökést adott az óvóhelyek építésének.
A belügyminisztérium már korábban közzétett egy interaktív térképet az óvóhelyekről és a befogadóközpontokról. Ezenkívül frissítették azt a weboldalt is, amely elmagyarázza, hogyan lehet legalább 72 órán át túlélni egy válság esetén.
🇺🇦🇱🇹 Ukraine has received 22 generators (13 MW total) to support hospitals and district heating and water utilities in Kyiv. Since the start of the full-scale invasion, Lithuania has provided 348 humanitarian shipments - over 5,900 tonnes of energy equipment. Lithuania’s… pic.twitter.com/9noM8UxRsf
A németek attól tartanak, hogy Putyin háborút indíthat a NATO ellen.
Bunkerépítési-láz Németországban: január óta 50%-al nőtt a magánbunkerek utáni kereslet, ami az orosz támadás után még tovább fokozódott – írja a Bild cikke alapján a TCH Telegramon.
Mint közölték, a németek attól tartanak, hogy Putyin háborút indíthat a NATO ellen, emiatt hajlandóak hatalmas összegeket is kifizetni magánbunker építésért. A média szerint az árak 30 és 50 000 euró között mozog.
Lengyelország szerte megkezdődtek az óvóhelyek ellenőrzései, számolt be az RMF24. Mint ismeretes, a 2025–2026-os időszakra az ország kormánya 5 milliárd zlotyit különített el az óvóhelyek korszerűsítésére/javítására, védőszerkezetek építésére, valamint riasztó- és kommunikációs rendszerek fejlesztésére.
2025. szeptember 12-ig a lengyel biztonsági szolgálatok közel 4000 ellenőrzést végeztek olyan épületekben, amelyek óvóhelyként vagy ideiglenes óvóhelyként használhatók. Az ellenőrzések az állambiztonság területén egyre növekvő kihívásokra adott válaszok voltak.
Lengyelország Állami Tűzoltó Szolgálata (PSP) és a járási építési felügyelet (PINB) már több mint 2000 ellenőrzést végezett, amelyek eredményei alapján műszaki következtetéseket adtak ki a polgári védelmi hatóságok számára. Az előzetes adatok szerint több mint ezer épület felel meg a Belügyminisztérium és a lengyel hatóságok követelményeinek, és vészhelyzet esetén óvóhelyként használhatóak.
A kollektív védelmi létesítmények két típusba sorolhatók:
ideiglenes óvóhelyek,
védelmi építmények, óvóhelyek.
Mindkét kategória kulcsfontosságú a városok és falvak lakosainak biztonsága szempontjából.
A 2025–2026-os Lakosságvédelmi és Polgári Védelmi Program részeként a helyi önkormányzatok közel 5 milliárd zlotyi támogatást kapnak. Az összeget az alábbiakra fordítják:
meglévő óvóhelyek korszerűsítése és javítása,
új védelmi létesítmények építése,
riasztó- és kommunikációs rendszerek fejlesztése.
Elsőbbséget élveznek a „Keleti Pajzs” nemzeti elrettentési és védelmi programban részt vevő régiók, de finanszírozást kapnak számos, a vajdaságok által a legsebezhetőbbnek minősített városok és területek is. Az új lakosságvédelmi és polgári védelmi rendelet kötelezi a helyi önkormányzatokat, hogy határozzák meg azokat az objektumokat, amelyek védelmi építményekké alakíthatóak át. Ez vonatkozik mind a meglévő épületek földalatti tereire, mind az új beruházásokra.
Az ilyen épületek tulajdonosai és kezelői célirányú támogatásokra pályázhatnak – az állam akár 100%-ban is fedezheti az óvóhelyek kialakításának költségeit.
A programba az iskolákat is bevonták, beleértve az úgynevezett „millenniumi generációt” (az 1960-as években nagy számban épült oktatási intézmények). A tervek szerint korszerűsítik őket, hogy fenyegetés esetén biztonságos helyekké válhassanak a gyermekek és a tanárok számára.
Az új normák értelmében a városokban a lakosság legalább 50%-a (beleértve a menedékhelyeken élő 25%-ot), vidéki területeken pedig a lakosok 25%-a (ebből 15% menedékhelyen) számára kell helyet biztosítani a kollektív védelmi létesítményekben.
A polgármestereket, a közösségek vezetőit, a vajdaságokat, a vajdasági marsallokat és a belügyminisztert jelölték ki a menedékhelyi infrastruktúra létrehozásáért és karbantartásáért felelős személyeknek.
A minisztérium már kiadta az összes szükséges jogszabályt az óvó- és menedékhelyek modernizálását és építését előíró nagyszabású program elindításához.
A polgári védelmi ügynökség vezetője szerint az ország nincs felkészülve a konfliktusokra, és a hidegháborús óvóhelyek sürgős korszerűsítésére szólít fel.
Németország terveket készít a bombabiztos bunkerek és óvóhelyek hálózatának gyors bővítésére – közölte a kormány legmagasabb rangú polgári védelmi tisztviselője, figyelmeztetve, hogy az államnak fel kell készülnie egy orosz támadásra a következő négy évben – írja a The Guardian.
Ralph Tiesler, a Szövetségi Polgári Védelmi és Katasztrófavédelmi Hivatal (BBK) vezetője szerint Európa legnagyobb gazdaságának fel kell ébrednie a konfliktusok valóságára és arra, hogy jelenlegi állapotában Németország nincs megfelelően felkészülve.
Németországban sokáig széles körben elterjedt volt az a vélemény, hogy a háború nem olyan forgatókönyv, amelyre fel kell készülnünk. Ez megváltozott. Aggódunk egy nagyobb agressziós háború kockázata miatt Európában – nyilatkozta a Süddeutsche Zeitung hírportálnak. Tiesler országos erőfeszítéseket sürgetett az alagutak, metróállomások, föld alatti garázsok, parkolók és középületek pincéinek pontos meghatározására és védőhelyiséggé alakítására, hogy „gyorsan helyet teremtsenek egymillió ember számára”. Azt mondta, hogy ügynöksége a nyár folyamán átfogó tervet fog benyújtani.
Az ország versenyfutásban van az idővel, és az új bunkerlétesítmények építésére hagyatkozni nem elegendő. Az ilyen óvóhelyek megtervezése és megépítése hosszú időt venne igénybe, és nagyon költségesek lennének – mondta Tiesler. Ezért a meglévő építményeket azonnal alaposabban meg kell vizsgálni.
A Németországban található körülbelül 2000 bunkerből és a hidegháborúból megmaradt védelmi helyiségből csak mintegy 580 működik, és a legtöbbjük több millió eurós felújításra szorul. Ezek körülbelül 480 ezer embernek, a német lakosság mindössze fél százalékának adnának menedéket. Összehasonlításképpen, a BBK szerint Finnországban 50 ezer védelmi helyiség található, ami 4,8 millió ember, azaz a lakosság 85 százalékának a befogadására alkalmas.
I filmed these videos in Lviv two days ago. I was about 300 meters from the church hit by a Russian drone and witnessed the moment of impact. Putin’s war machine is once again targeting civilians— not even a place of worship is safe. This must not be forgotten. #Lvivpic.twitter.com/Mp0cVOYjef
Ukrajnában már több mint 61 000 polgári védelmi létesítményt építettek, de ez nem elég, ennyi óvóhely csak a lakosság mintegy felét képes megvédeni ellenséges támadások esetén – jelentette ki pénteken Ihor Klimenko belügyminiszter erről a Városok és Régiók 3. Nemzetközi Csúcstalálkozóján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Klimenko elmondta: „Aktívan dolgozunk a polgári védelmi létesítmények számának növelésén. Ma több mint 61 000 ilyen található az államunkban, de ez nem elég. Ez a szám, 61 000, az állam lakosságának csak körülbelül felét tudja lefedni és védelmet nyújtani.”
A belügyminiszter tájékoztatása szerint a Belügyminisztérium átfogóan dolgozik a lakosságvédelmi létesítmények fejlesztésén, és a korábban nem megfelelően felszerelt óvóhelyek mintegy 20 %-át készenlétbe helyezte. Több mint 40 ezer egyszerű óvóhelyet is nyilvántartásba vettek.
„Több mint 600 mobil óvóhelyet hoztunk létre. Ez Ukrajna, az egész világ számára is hasznos tapasztalat, amikor sürgősen szükség volt nemcsak földalatti, hanem föld feletti vagy félig földbe süllyesztett tárolólétesítmények és óvóhelyek telepítésére is polgáraink számára” – tette hozzá Ihor Klimenko.
(vb/rbc.ua)
[type] => post
[excerpt] => Ukrajnában már több mint 61 000 polgári védelmi létesítményt építettek, de ez nem elég, ennyi óvóhely csak a lakosság mintegy felét képes megvédeni ellenséges támadások esetén – jelentette ki pénteken Ihor Klimenko.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1749246540
[modified] => 1749242937
)
[title] => Ukrajnában már több mint 61 ezer óvóhely működik, de ez nem elegendő – belügyminiszter
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=244581&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 244581
[uk] => 244574
)
[crid] => bey5821
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 244576
[image] => Array
(
[id] => 244576
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/image-95.png
[original_lng] => 551800
[original_w] => 1240
[original_h] => 697
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/image-95-150x150.png
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/image-95-300x169.png
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/image-95-768x432.png
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/image-95-1024x576.png
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/image-95.png
[width] => 1240
[height] => 697
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/image-95.png
[width] => 1240
[height] => 697
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/image-95.png
[width] => 1240
[height] => 697
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1749232138:12
[_thumbnail_id] => 244576
[_edit_last] => 12
[views_count] => 2692
[_hipstart_feed_include] => 1
[_algolia_sync] => 66471579001
[_oembed_48502b6798f08f181a3dbbb55f596772] =>
Today, I held a meeting with almost everyone on our team who works on freeing prisoners and providing them with assistance. There were representatives from the Headquarters, the services involved in the exchanges, the Office team, and our people who were released from Russian… pic.twitter.com/qeTifLkU8L
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) July 28, 2025
Svédország 9,3 millió eurót fordít egy esetleges atomcsapás esetén igénybe vehető óvóhelyeinek ellenőrzésére és korszerűsítésére – közölte a svéd katasztrófavédelmi hatóság (MSB).
A skandináv országban csaknem 64 ezer óvóhely van, ami világviszonylatban kiemelkedően soknak számít.
Az MSB már 2014 óta fokozott figyelmet fordít ezeknek a bunkereknek az ellenőrzésére. A hatóság hétfői közleményében arra is kitért, hogy folyamatban van a nagy méretű – több ezer ember befogadására alkalmas – óvóhelyek korszerűsítése is. A munkálatok várhatóan két-három évet vesznek igénybe, jelenleg a 80 nagy méretű bunker közül 25-nek kezdődött meg a felújítása. Az MSB 2025-re azt tervezi, hogy folytatják a légszűrők cseréjét is az óvóhelyeken annak érdekében, hogy javítsák az esetleges vegyi vagy radiológiai támadások elleni védelmet.
Svédország hatóságai az utóbbi időben több alkalommal is felhívták a figyelmet arra, hogy fel kell készülni egy esetleges háború veszélyére.
Januárban Ulf Kristersson miniszterelnök úgy fogalmazott: Svédország „nem áll háborúban, de nem él békében sem”.
A svéd hatóságok 2015-ben újra bevezették a „totális védelem” koncepcióját, és a 2022-ben kirobbant ukrajnai háború után még tovább erősítették ezt az irányt: polgári védelmi minisztert neveztek ki a védelmi miniszter mellé, hogy mozgósítsák az egész társadalmat.
