A mozgósítás során az emberi jogok megsértésével kapcsolatos legkritikusabb helyzetet Odessza, Kárpátalja, Lemberg és Ternopil megyékben jegyezték fel – jelentette ki szerdán Dmitro Lubinec, a Legfelső Tanács emberi jogi biztosa a sajtótájékoztatóján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint az ombudsman elmondta, hogy 2025-ben az ombudsmani hivatal 333-szor több panaszt kapott a mozgósítás során elkövetett állampolgári jogsértésekről, mint 2022-ben. Akkor 18 ilyen bejelentést rögzítettek. „Vagyis minden évben tízszeresére nőtt az intézményünkhöz ezen a területen benyújtott panaszok száma. Egyértelmű, hogy rendszerszintű problémát látunk” – jegyezte meg.
Lubinec szerint jelenleg Odessza, Kárpátalja, Lemberg és Ternopil megyékben jegyezték fel a legkritikusabb helyzetet az emberi jogok megsértésével kapcsolatban a mozgósítás során. Mint megjegyezte, jelenleg az egyetlen mechanizmus, amely „bármilyen hatással van erre a kérdésre”, a nyilvánosság. „Amit találunk, annak körülbelül 1%-át mutatjuk meg nyilvánosan” – tette hozzá.
Az emberi jogi biztos egy friss példát hozott fel: miután jelet kaptak egy személy őrizetbe vételéről, a központi iroda megfigyelőcsoportja azonnal a helyszínre indult. „Öt olyan személyt azonosítottunk, akiknek nem lett volna szabad ott lenniük, akiknek minden orvosi igazolás a kezükben volt arról, hogy egészségi állapotuk miatt nem mozgósíthatók. Általános szabályként az eredmény: az embereket szabadon engedik, büntetőeljárást indítanak” – mondta el Dmitro Lubinec.
Ugyanakkor vannak olyan régiók, amelyek megtörik azokat a sztereotípiákat, miszerint a terv végrehajtása lehetetlen önkény nélkül. Az ombudsman kiemelte Hmelnickij és Kirovohrad megyék példaértékű munkáját.
Munkájának első négy hónapjában a katonai ombudsman hivatala közel 8 ezer panaszlevelet kapott a katonák jogainak megsértésével kapcsolatban, jelentette be Olha Resetilova katonai ombudsman a Szuszpilne-nek adott interjújában.
Mint megjegyezték, június 1-jéig a Katonai Ombudsman Hivatala képviselői 7981 panaszt kaptak.
„Január 27-én jelentettük be a munka megkezdését, és hivatalosan is elkezdtük a panaszok fogadását és feldolgozását. Azóta közel nyolcezer panaszlevél érkezett be”, jelentette ki Resetilova.
Elmondása szerint egy konkrét panasz kivizsgálása egy következtetéssel zárul, amelyet elküldenek a katonai vezetés felelős tisztviselőjének vagy egy magasabb szintű parancsnoknak. „Ha egy dandárparancsnok által a katonák jogainak megsértésével kapcsolatban vizsgálatot folytatunk le, a következtetéseket elküldjük a hadtestparancsnoknak azzal a követeléssel, hogy szüntesse meg a jogsértéseket, és tegyen intézkedéseket annak biztosítására, hogy ezek a jogsértések ne forduljanak elő újra” – magyarázta.
Az ombudsman elmondta, hogy a hivatal már több mint 20 követelést küldött ki számos katonai egységnek és parancsnoknak. Elmondása azonban az intézmény még nem rendelkezik a megfelelő eszközökkel ahhoz, hogy felelősségre vonja őket a katonai ombudsman követeléseinek be nem tartásáért. „Ehhez egy törvényjavaslat már a parlamentben van, amely lehetőséget ad arra, hogy jegyzőkönyveket készítsünk, és közigazgatási bírósághoz forduljunk. De eddig úgy látjuk, hogy a parancsnokok készek együttműködni, és még nem észleltünk rosszindulatú elmulasztást a követeléseink teljesítésében” – mondta Resetilova.
Pontosította, hogy a katonák főbb panaszai közé tartoznak az egészségügyi problémák, többek között a kivizsgálás vagy kezelés elmulasztása, valamint a bérezés. A panaszok mintegy 3%-a fizikai erőszak vagy erőszakkal való fenyegetés, valamint pszichológiai erőszak alkalmazására vonatkozik.
Mint ismeretes, áprilisban arról számoltak be, hogy 2026 első negyedévében a Legfelső Tanács Emberi Jogi Biztosának Hivatalába 1657 indítvány érkezett be a toborzóközpontok esetleges jogsértései miatt.
2026 eleje óta az Oktatási Ombudsman Szolgálatához 168 panasz érkezett be az oktatási intézményekben elkövetett erőszakkal, kegyetlen bánásmóddal és diszkriminációval kapcsolatban, számolt be Nagyija Lescsik oktatási ombudsman.
Elmondása szerint június 2-ig az ilyen bejelentések száma már meghaladta a 2025-ös éves adatokat. Tavaly a szolgálat 165 panaszlevelet kapott az oktatási folyamat résztvevőinek zaklatásával, kegyetlen bánásmódjával és diszkriminációjával kapcsolatban.
Lescsik megjegyezte, hogy minden eset külön elbírálást és választ igényel.
A helyzettől függően az ombudsman az oktatási intézmények vezetőségéhez, az intézmények alapítóihoz, és bizonyos esetekben a rendvédelmi szervekhez fordul.
Nehéz helyzetekben a konfliktusban részt vevő felek személyes találkozókat szerveznek, valamint oktatási intézmények vagy oktatásirányítási szervek által létrehozott különbizottságok keretében is folyik a munka.
Az oktatási ombudsman hangsúlyozta, hogy az iskoláknak és más oktatási intézményeknek biztonságos környezetet kell biztosítaniuk az oktatási folyamat minden résztvevője számára, és zéró toleranciát kell tanúsítaniuk az erőszakkal és a diszkriminációval szemben.
Felszólította továbbá a szülőket és a tanárokat, hogy ne hagyják figyelmen kívül a gyermekek zaklatásának vagy megalázásának eseteit, és a mások iránti tisztelet jegyében neveljék a gyerekeket.
Tavaly az államnyelvvédelmi Ombudsman 2888 panaszbejelentést kapott, és a szankciók száma is nőtt, miközben egyre több állami tisztviselő beszél oroszul – közölte kedden Olena Ivanovszka államnyelvvédelmi biztos, számolt be az rbc.ua hírportál a Media Center Ukrainere hivatkozva.
A jelentés szerint az ombudsman elmondta, hogy a legtöbb szabálysértést – 26%-ot – az online képviseleti irodákban, 19%-ot a feliratok és reklámok terén, a harmadik helyen pedig – 18%-kal – a szolgáltatási szektorban jegyezték fel. „A panaszok benyújtásának minősége is emelkedett, és a nyelvi szabálysértésekkel kapcsolatos közigazgatási ügyek elbírálása is aktívabbá vált +63%-kal. A szankciók száma is nőtt. Összesen 706 szankciót alkalmaztak – 57,2%-ot –, ezek figyelmeztetések voltak, és 95 esetben bírságot szabtak ki” – mutatott rá.
Ivanovszka hozzátette, hogy a tavalyi évhez képest a kormánytisztviselők elkezdtek többet kommunikálni oroszul. „Ez annak köszönhető, hogy a tisztviselők a nyilvános kommunikációban nem állami nyelvet használnak. De a demokrácia szempontjából pozitívan értékelem ezt, a polgárok már nem bocsátják meg a tisztviselőknek a hivatali hanyagságot” – jegyezte meg. Emellett hangsúlyozta a bírságok összege emelésének szükségességét.
A közigazgatási szabálysértési törvénykönyv szerint a következő szankciók vonatkoznak az államnyelv használatáról szóló törvény követelményeinek be nem tartása esetén: első szabálysértés: figyelmeztetés vagy 3400 és 5100 hrivnya közötti pénzbírság. Ismételt szabálysértés (egy éven belül): 8500 és 11 900 hrivnya közötti pénzbírság.
Ukrajna Ombudsmani Hivatalába tavaly 123 ezer polgári indítvány érkezett be, ami közel 30%-kal több mint 2023-ban, közölte Dmitro Lubinec a telemaraton adásában.
Az ombudsman megjegyezte, az indítványok hadifoglyok családjaitól, a szolgálatot teljesítő katonai állománytól, veteránoktól, valamint hadifoglyoktól és eltűnt személyek családjaitól érkeznek. 2023-hoz képest a kérelmek száma több mint 28%-kal nőtt.
A jogaik védelmét kérelmezők fő kategóriát Ukrajna állampolgárai, a hadifoglyok családjai, a szolgálatot teljesítő katonai állomány, veteránok, valamint a hadifoglyok és az eltűnt személyek családjai alkotják. 3500 írásos kérelmet kaptam szolgálatot teljesítő katonáktól. Több mint 10,5 ezer kérés a „forróvonalon” érkezett be” – mondta Lubinec.
Megjegyezte, hogy Ukrajna emberi jogi rendszere egyre több kihívással néz szembe. Az ukrán állampolgárok jogainak és szabadságainak elsődleges megsértője az Oroszországi Föderáció – tette hozzá Lubinec.
Az ukránok egyre gyakrabban fordulnak az ombudsmani hivatalhoz, mivel a területi toborzási és szociális támogatási központok (TCK) alkalmazottai megsértették az emberi jogaikat, az ilyen jogsértések széles körben elterjedtek és rendszeressé váltak – számolt be szerdán az rbc.ua hírportál Dmitro Lubinecnek, a Legfelső Tanács emberi jogi biztosának a Telegram-közlésére hivatkozva.
A jelentés szerint Lubinec megjegyezte, hogy a Legfelső Tanács azt javasolta, hogy hívják meg, hogy megvitassák az emberi jogok megsértését a mozgósítási kampány során. Az ombudsman szerint kész részletes helyzetelemzést bemutatni a parlamenti képviselőknek, és javaslatokat tenni a probléma megoldására.
„Az ombudsmani hivatalhoz intézett számos állampolgári fellebbezés eredménye alapján egyértelműen kijelenthetem: a TCK alkalmazottai által elkövetett emberi jogi jogsértések rendszeressé és tömegessé váltak. Úgy tűnik, hogy a TCK alkalmazottai által elkövetett illegális letartóztatások és verések új vírustrenddé váltak, amit nem lehet megállítani az állam kemény reakciója nélkül” – állította az emberi jogi biztos.
Amint Lubinets hangsúlyozta, nemcsak az egyéni jogsértéseket rögzítik, hanem az erőszak és a hatalommal való visszaélés nyílt megnyilvánulásait is. Ez elsősorban a következőkre vonatkozik: az állampolgárok megverésének gyakori esetei. Férfiakat fognak el erőszakkal az utcákon, bevásárlóközpontokban, a metró közelében; szándékos balesetek okozása, amikor a TCK alkalmazottai erőszakkal megállítják a kerékpárosokat vagy motorosokat.
A TCK alkalmazottai által elkövetett jogsértések a következőkre vonatkoznak: a fogva tartott személyek ügyvédi igénybevételének megtagadása; a fogva tartott állampolgárokra vonatkozó információk eltitkolása a rokonok és emberi jogi aktivisták elől; az ombudsman képviselői által a fogva tartottakhoz való hozzáférés megtagadása; behívók vagy egyéb dokumentumok aláírására kényszerítés; megfelelő indok nélküli őrizetbe vétel.
„Ezen jogsértések szisztematikus jellege és mértéke sürgős állami szintű megoldásokat igényel az emberi jogok tiszteletben tartásának biztosítása érdekében a mozgósítási folyamaton belül” – szögezte le Dmitro Lubinec.
A legtöbb indítvány kivizsgálása során megállapítást nyert, hogy a toborzó központok képviselői nem sértették meg az ukrán állampolgárok jogait, közölte Dmitro Lubinec, a Legfelső Tanács emberi jogi biztosa zsitomiri látogatásán – írta az Ukrinform.
„A nap mint nap beérkező panaszok kivizsgálása során a legtöbb esetben megállapítást nyert, hogy a toborzó központok képviselői nem sértették meg az ukrán állampolgárok jogait. Meg kell mutatni a társadalomnak, hogy nemcsak jogok, hanem kötelességek is vannak. A toborzó központok jogainak megsértésének eseteit illetően megfelelő mechanizmusok állnak rendelkezésre arra, hogyan reagáljunk. Amikor megállapítjuk, hogy tetteik nem sértették az ukrán állampolgárok jogait, elmagyarázzuk az állampolgároknak, hogy nem történt jogsértés” – mondta Lubinec.
Az ombudsman megjegyezte, hagyományosan a biztoshoz érkezik a legtöbb indítvány a Nemzeti Rendőrségtől. A procedúra értelmében az ombudsman eljárást indít, leveleket ír, választ kap, és dönt arról, hogy megsértették-e a jogokat.
„Jogsérelem esetén követelem a megsértett jogok helyreállítását, megelőző intézkedéseket, hogy a jövőben ne fordulhasson elő hasonló eset. Ha megállapítjuk, hogy nem történt jogsértés, személyesen magyarázzuk el a kérelmezőnek, hogy az állam kizárólag jogszerűen járt el, és jogait nem sérültek” – tette hozzá.
