Ukrajna Ombudsmani Hivatalába tavaly 123 ezer polgári indítvány érkezett be, ami közel 30%-kal több mint 2023-ban, közölte Dmitro Lubinec a telemaraton adásában.
Az ombudsman megjegyezte, az indítványok hadifoglyok családjaitól, a szolgálatot teljesítő katonai állománytól, veteránoktól, valamint hadifoglyoktól és eltűnt személyek családjaitól érkeznek. 2023-hoz képest a kérelmek száma több mint 28%-kal nőtt.
A jogaik védelmét kérelmezők fő kategóriát Ukrajna állampolgárai, a hadifoglyok családjai, a szolgálatot teljesítő katonai állomány, veteránok, valamint a hadifoglyok és az eltűnt személyek családjai alkotják. 3500 írásos kérelmet kaptam szolgálatot teljesítő katonáktól. Több mint 10,5 ezer kérés a „forróvonalon” érkezett be” – mondta Lubinec.
Megjegyezte, hogy Ukrajna emberi jogi rendszere egyre több kihívással néz szembe. Az ukrán állampolgárok jogainak és szabadságainak elsődleges megsértője az Oroszországi Föderáció – tette hozzá Lubinec.
Az ukránok egyre gyakrabban fordulnak az ombudsmani hivatalhoz, mivel a területi toborzási és szociális támogatási központok (TCK) alkalmazottai megsértették az emberi jogaikat, az ilyen jogsértések széles körben elterjedtek és rendszeressé váltak – számolt be szerdán az rbc.ua hírportál Dmitro Lubinecnek, a Legfelső Tanács emberi jogi biztosának a Telegram-közlésére hivatkozva.
A jelentés szerint Lubinec megjegyezte, hogy a Legfelső Tanács azt javasolta, hogy hívják meg, hogy megvitassák az emberi jogok megsértését a mozgósítási kampány során. Az ombudsman szerint kész részletes helyzetelemzést bemutatni a parlamenti képviselőknek, és javaslatokat tenni a probléma megoldására.
„Az ombudsmani hivatalhoz intézett számos állampolgári fellebbezés eredménye alapján egyértelműen kijelenthetem: a TCK alkalmazottai által elkövetett emberi jogi jogsértések rendszeressé és tömegessé váltak. Úgy tűnik, hogy a TCK alkalmazottai által elkövetett illegális letartóztatások és verések új vírustrenddé váltak, amit nem lehet megállítani az állam kemény reakciója nélkül” – állította az emberi jogi biztos.
Amint Lubinets hangsúlyozta, nemcsak az egyéni jogsértéseket rögzítik, hanem az erőszak és a hatalommal való visszaélés nyílt megnyilvánulásait is. Ez elsősorban a következőkre vonatkozik: az állampolgárok megverésének gyakori esetei. Férfiakat fognak el erőszakkal az utcákon, bevásárlóközpontokban, a metró közelében; szándékos balesetek okozása, amikor a TCK alkalmazottai erőszakkal megállítják a kerékpárosokat vagy motorosokat.
A TCK alkalmazottai által elkövetett jogsértések a következőkre vonatkoznak: a fogva tartott személyek ügyvédi igénybevételének megtagadása; a fogva tartott állampolgárokra vonatkozó információk eltitkolása a rokonok és emberi jogi aktivisták elől; az ombudsman képviselői által a fogva tartottakhoz való hozzáférés megtagadása; behívók vagy egyéb dokumentumok aláírására kényszerítés; megfelelő indok nélküli őrizetbe vétel.
„Ezen jogsértések szisztematikus jellege és mértéke sürgős állami szintű megoldásokat igényel az emberi jogok tiszteletben tartásának biztosítása érdekében a mozgósítási folyamaton belül” – szögezte le Dmitro Lubinec.
A legtöbb indítvány kivizsgálása során megállapítást nyert, hogy a toborzó központok képviselői nem sértették meg az ukrán állampolgárok jogait, közölte Dmitro Lubinec, a Legfelső Tanács emberi jogi biztosa zsitomiri látogatásán – írta az Ukrinform.
„A nap mint nap beérkező panaszok kivizsgálása során a legtöbb esetben megállapítást nyert, hogy a toborzó központok képviselői nem sértették meg az ukrán állampolgárok jogait. Meg kell mutatni a társadalomnak, hogy nemcsak jogok, hanem kötelességek is vannak. A toborzó központok jogainak megsértésének eseteit illetően megfelelő mechanizmusok állnak rendelkezésre arra, hogyan reagáljunk. Amikor megállapítjuk, hogy tetteik nem sértették az ukrán állampolgárok jogait, elmagyarázzuk az állampolgároknak, hogy nem történt jogsértés” – mondta Lubinec.
Az ombudsman megjegyezte, hagyományosan a biztoshoz érkezik a legtöbb indítvány a Nemzeti Rendőrségtől. A procedúra értelmében az ombudsman eljárást indít, leveleket ír, választ kap, és dönt arról, hogy megsértették-e a jogokat.
„Jogsérelem esetén követelem a megsértett jogok helyreállítását, megelőző intézkedéseket, hogy a jövőben ne fordulhasson elő hasonló eset. Ha megállapítjuk, hogy nem történt jogsértés, személyesen magyarázzuk el a kérelmezőnek, hogy az állam kizárólag jogszerűen járt el, és jogait nem sérültek” – tette hozzá.
