Array
(
[count_posts] => 10
[cache_key] => Query_Posts::global::hu::YTo1OntzOjQ6ImxhbmciO3M6MjoiaHUiO3M6NzoiZG9tYWlucyI7YToxOntpOjA7czo0OiJsaWZlIjt9czo2OiJvZmZzZXQiO2k6MDtzOjk6InRheF9xdWVyeSI7YToxOntpOjA7YTozOntzOjg6InRheG9ub215IjtzOjg6InBvc3RfdGFnIjtzOjU6ImZpZWxkIjtzOjI6ImlkIjtzOjU6InRlcm1zIjthOjE6e2k6MDtpOjc1ODQ1O319fXM6MTE6ImFmdGVyTG9ja2VyIjtpOjA7fQ==
[has_result] => 1
[posts] => Array
(
[0] => Array
(
[id] => 223046
[content] =>
Folytatódott Popovics Béla művelődéstörténet- és irodalomtanár, munkácsi helytörténész „Művelődéstörténeti barangolások” előadássorozata. Az alkalomra a Munkácsy Mihály Magyar Ház rendezvénytermében került sor a Munkácsi Magyar Egylet szervezésében. A tartalmas előadás során a jelenlévők egyfajta időutazáson vettek részt: megismerhették a történelmi események eddig ismeretlen részleteit, betekinthettek irodalmi és művészeti korszakokba, felfedhették az történések közötti összefüggéseket. Popovics Béla egyedi, lebilincselő stílusú előadása pedig rendkívüli, nem mindennapi élményt szerzett a közönségnek. Ha megértjük és felfedjük egy adott korszakon belül az összefüggéseket, jobban megértjük annak eredményeit, fogalmazott Popovics Béla. A 2003-ban lelkes, aktív közösségi életre vágyó fiatalok által létrehozott Munkácsi Magyar Egylet hosszú szünet után idén kezdte újra tevékenységét. A jelenlévők nyilatkozataiból kiderült, hogy célkitűzését, miszerint érdekes és értékkel bíró programokat szervezzen a Latorca-parti város magyar közössége számára, sikerül megvalósítania.
Az idősek megsegítése kiemelt társadalmi felelősség, vélik a Dorcas Jótékonysági Alapítvány munkatársai. A keresztyén indíttatású ukrajnai Dorcas a háborús konfliktus idején sem feledkezik meg az idősekről. A Fogadj örökbe egy nagymamát! elnevezésű programjuk több mint harminc településen működik Kárpátalja-szerte. Céljuk az egyedül és nehéz körülmények között élő, sokszor magatehetetlen idősek támogatása. Az Ukrajnában dúló háború következtében sokkal aktuálisabbá vált az országban élő idős emberek megsegítése, mint korábban bármikor. A szervezettől a gondozottak negyedévente élelmiszer illetve higiéniai csomagokat vehetnek át, ezen kívül pedig a Dorcas helyi önkéntesei, olyan programokat szerveznek, amelyekbe bevonják az időseket és a fiatalokat is, ez által egyfajta hidat építve a generációk között. Ezeknek az önkénteseknek szerettek volna kedveskedni a napokban a Munkácsy Mihály Magyar Házban, ahol lehetőség volt a lelki feltöltődésre és a tapasztalatcserére egyaránt. A nap folyamán Kondor Erzsébet, a Dorcas Románia Bihar megyei koordinátorától tanulhattak pozitív példákat a résztvevők. A Kárpát – medencében szinte mindenhol azonos problémákkal kell megküzdenünk, így a megoldásokban is tanulhatunk egymástól, emelte ki Kondor Erzsébet. Az önkéntes napon kiemelt szerepet kapott az, hogy pozitív és motiváló példákkal szolgáljanak a résztvevőknek. Ebben Popovics Béla helytörténész is segített, akinek jóvoltából interaktív városnézésen vehettek részt az önkéntesek. Bemutatásra került az elkövetkezendő hónapok programsorozata is, amelyek között kiemelt szerepet kapott az október 1-i idősek világnapja és a hozzá kapcsolódó programok. A Dorcas Jótékonysági Alapítvány az őszi- téli időszakra is számos programmal készül, amelyekről a résztvevő gyülekezetek önkénteseinél lehet információkat kapni, továbbá idén is meg fogják hirdetni a kék vödör akciót, amelyen keresztül bárki támogathat egy – egy magára maradt szépkorút.
„Én optimista természet vagyok, és akarok hinni abban, hogy lesz ennek a nemzetnek jövője itt Kárpátalján is. Ugye, a költő szavaival: lesz még egyszer ünnep a világon. És hiszem azt, hogy lesz egy jobb kor, miután buzgó imádság epedez, de ez akkor fog megtörténni, ha valóban az Isten tenyerébe tudjuk helyezni az életünket egyrészt. Emberileg mindent megteszünk, ami tőlünk telik, a jóra törekedve, a tökéletességre törekedve és merítünk abból a hagyományból, amit a szüleink, nagyszüleink generációja hagyott ránk. Abból a keresztény magyar hagyományból, amely mindig erőt adott, és, amely mindig át tudott billenteni bennünket a több évszázad alatt azokból a nehéz periódusokból, amelyek mindig voltak, és valahogy mindig lesz folytatása ennek a nemzetnek.” Ezekkel az optimista gondolatokkal kezdte mondanivalóját a Kárpát-medence szerte ismert munkácsi helytörténész, Popovics Béla, aki számos érdeme mellett arról is ismert, hogy pár évvel ezelőtt ő találta meg azt a dombtetőt, ahol Feszty Árpád megfestette a Honfoglalás című panoráma vázlatát. Popovics Béla a kárpátaljai magyar cserkészet fő tartóoszlopa, akinek helytörténeti előadásai mindig teltházasak, most stábunkkal osztotta meg gondolatait e jelenlegi kárpátaljai helyzetről. Popovics Béla szerint sokkal nehezebb helyzetben vannak azok az emberek, akik elmentek, mint azok, akik Kárpátalján maradtak, mert miután él a közösség és vannak gyökerei, ezért könnyebben veszi az akadályokat is, hiszen egymásra mindig lehet számítani. Ehhez azonban fontos az Istenbe vetett hit is – ezt már teszi Popovicsné Palojtay Márta teszi hozzá. A Popovics házaspár szerint óriási különbség van aközött, hogy van egy megtartó erő, egy közösség, egy hit, vagy pedig az ember teljesen talajt vesztve, csak a híreket hallgatva süllyed bele egyre mélyebben ebbe a mostani háborús helyzetbe. A legfontosabb szerintük az, hogy a nehéz külső körülmény ellenére, a jelenre koncentrálva, másokon segítve sikerüljön megtalálni a világosságot a mostani sötét időkben.
Tizenegy évvel ezelőtt avatták fel a Feszty-panoráma emlékművet a Munkács melletti kendereskei dombtetőn. Kevesen tudják, de 1892-ben itt készítette Feszty Árpád a ma Ópusztaszeren látható Honfoglalás című festmény vázlatait. Mivel az alkotás témája a magyarok bejövetele, ezért sokáig azt gondolták, hogy a háttér Verecke vidékét ábrázolja. Ám a festő teljes egészében a kárpátaljai Munkács környékét vitte vászonra. Minderről K. Debreceni Mihály mesélt. Kárpátalja annyi felfedezni való történetet rejt magában, hogy a vidék legelszántabb kutatói akár egy egész emberöltőre is találhatnak maguknak itt elfoglaltságot. A várak, a kastélyok, az erődök, a kúriák, és az ezeréves templomok is mesélni tudnak, de még az őket körülölelő dombok is, melyek magukba szívták a történelmet. Tizenegy évvel ezelőtt kéttagú stábunk egy valódi csodának lehetett a részese. Popovics Béla, híres kárpátaljai helytörténész megmutatta nekünk egyik korábbi felfedezését a Munkács melletti kendereskei domb tetején. Megtalálta ugyanis azt a pontot, ahol Feszty Árpád 1892-ben megrajzolta a híres körkép, a Honfoglalás vázlatát. A körképen egyértelműen felismerhetőek a várost körülölelő hegyek, a Latorca folyó és a nyugati irányban elnyúló alföld, melynek határán a várhegy magasodik. Jól látszik a hármashalom, a Paphegy, a Naphegy, és a várhegy, illetve Lovácska hármashalma, odébb pedig a Zsornyó és a Vöröshegy is. A kendereskei magaslaton festett vázlaton rohangáltak a lovasok, a dombnak a tetején pedig még a fák is megvannak, sőt még a fáknak a vonalai is, így egy nagyon valós tájat festett le Feszty a barátaival. És ezt a konkrét behatárolható tájat vittek rá a körképre Pesten a mai Szépművészeti Múzeum helyén. Popovics Béla büszke volt felfedezésére, hiszen mint mondta, a körképnek a részletei csak innen látszanak, ha a kendereskei dombon kicsit feljebb vagy lejjebb megyünk, akkor az arányok megváltoznak, erről a pontról viszont mindig ugyanaz marad. Feszty és művésztársai több helyszínen is dolgoztak, rengeteg vázlat készült, de mindebből kizárólag a munkácsi panoráma került fel a körképre. A korabeli lapok azt írták, hogy a művészurakat csengőbongó fiákerekkel vitték ki a helyszínre, ahol a helyi elbeszélések szerint nagyon finomat főztek, és finom volt a borocska is. Ráadásul nagyon hangulatos volt a közeli Munkács, a polgári város, így nem akartak távolabb, Vereckénél hegyet mászni. Igazi polgári világ volt tehát egy másik hangulattal, egy másik léptékkel, lüktetéssel, ahol a festők nagyon jól érezték magukat. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség tizenegy évvel ezelőtt, 2013-ban állított emlékművet az alkotás megfestésének helyén. A tízszer tíz négyzetméternyi alapterületű kilátó közepén egy kör alakú emlékjel van, melynek belsejében, a tájnak megfelelően, bazalttáblákra vésték rá a körkép kicsinyített másolatát. A munkácsiak a felfedezés óta rendkívül büszkék arra, hogy a Feszty-körképen a városukat körülölelő hegyek vannak. A kendereskei kilátó pedig egyfajta magyar zarándokhellyé vált az elmúlt több mint egy évtizedben. Békeidőben turistacsoportok, magyar ünnepek alkalmával pedig a helyeik keresik fel azt. A Munkács környéki magyaroknak ugyanis fontos, hogy legyen hol megemlékezniük a jeles alkalmakról, pláne azután, hogy a város vezetése másfél éve eltávolíttatta a vár faláról azt a Turul-emlékművet, mely napsütéses időben a kendereskei dombról is jól látszott. A kárpátaljai panoráma azonban maga a Feszty-körkép, ami most Ópusztaszeren van. És a munkácsi tájat pedig lebontani nem lehet, hiszen az 1100 éve állandó és vélhetően még jó sokáig az is marad.
„A család, a közösség erőt ad és átment a nehézségeken”
Popovics Béla munkácsi helytörténész rendkívül tartalmas, lebilincselő előadásával kezdte újra tevékenységét a Munkácsi Magyar Egylet. Az alkalomra a Munkácsy Mihály Magyar Ház rendezvénytermében került sor. A 2003-ban lelkes, aktív közösségi életre vágyó fiatalok által létrehozott társaság több éves kihagyást követően szervezett programot a Latorca-parti város magyar közössége számára. A rendezvény elején a MME megalakulását, sikeres rendezvényeit felidéző bemutatót Popovics Pál, az egyesület egyik alapítója tartotta meg. Egyben hangsúlyozta, a nehéz idők ellenére a munkácsi magyar közösség él, és szüksége van az ilyen találkozásokra, együttlétekre. Akárcsak 21 évvel ezelőtt, az Egylet feletti védnökséget a két munkácsi egyházközség vezetői vállalták. Kellemes élmény volt visszaemlékezni a múltbeli rendezvényekre, fogalmazott Gulácsy Dániel református lelkész és hangsúlyozta, nagy szükség van az ilyen közösségi alkalmakra. Popovics Béla helytörténész, pedagógus, aki szintén egyik alapítója az Egyletnek, egy rendkívül tartalmas, illusztrációkban gazdag, zenével és versfelolvasásokkal tarkított művészettörténelmi barangolásra invitálta a jelenlévőket. Stábunknak elmondta, számára hatalmas élmény volt látni az érdeklődést a közönség arcán. A közönség vastapssal köszönte meg az előadást és az MME újraindulását. Az alkalom szervezői várják azon lelkes munkácsi magyarok jelentkezését, akik munkájukkal, ötleteikkel szeretnék segíteni az Egylet tevékenységét.
Hosszú szünet után új lendülettel kezdte újra tevékenységét a Munkácsi Magyar Egylet (MME). A május 7-én megtartott rendezvénynek a Munkácsy Mihály Magyar Ház adott otthont.
A Munkácsy Mihály Magyar Ház központi rendezvénytermét zsúfolásig megtöltő érdeklődőket elsőként Popovics Pál, a 2003-ban létrehozott MME egyik megálmodója és alapítója köszöntötte, aki felelevenítette az egylet több mint húsz évvel ezelőtt megfogalmazott célkitűzéseit, melyeknek legfontosabb pontjaként érdekes, igényes és lényeges értékkel bíró programok szervezését tűzték maguk elé: olyan találkozók lebonyolítását, melyek „életet lehelnek a Munkácson és környékén élő magyar közösségbe”.
„A Munkácsi Magyar Egyletet azzal a szándékkal hozták létre alapítói, hogy […] fórumot teremtsenek a meghívott vendégeiknek, érdekes, teljesítményükkel a magyarság hírnevét öregbítő személyiségeknek és a helyi magyarságnak” – mondta el az első előadás előtti rövid bevezetőjében Popovics Béla, az MME alapítóinak egyike. „A rendezvényeket a római katolikus és református egyház, valamint magyar vállalkozók és magánszemélyek támogatják” – olvasható a Kárpátalja hetilap hasábjain 2003-ban megjelent tudósításban. Az akkor kitűzött cél ma sem változott.
Rövid visszatekintésében Popovics Pál felidézte azokat az alkalmakat, amikor a város akkori kultúrházában több mint háromszázan gyűltek össze például Erőss Zsolt hegymászó, a Mount Everest első magyar meghódítója, valamint Balczó András, a Nemzet Sportolója címmel kitüntetett háromszoros olimpiai bajnok magyar öttusázó élménybeszámolóira, Katona Tamás történésznek az 1848. március 15-ei budapesti eseményeket bemutató előadására, ifj. Béres József, aki a Béres-csepp feltalálója fiának filmbemutatóval egybekötött prezentációjára, a Gulagot megjárt Olofsson Placid atya a szovjet lágerben átélt tapasztalatainak meghallgatására, valamint Dévai Nagy Kamilla és az általa alapított Krónikásének Zenede növendékeinek fellépésére. „A mai háborús időben újra nagy szükség van a közösségben rejlő hatalmas erő átérzésére, a közös élmények megélésére, hiszen közösségünk igenis él” – szögezte le Popovics Pál, hozzátéve: „Amíg csak tíz embernek tud az ember valamilyen élményt nyújtani, egy közösségi lehetőséget adni, addig ezt csinálni kell!” Végigtekintve a termen, s látva, hogy alig maradt szabad szék, az MME alapító tagja örömmel konstatálta: „Van még értelme Kárpátalján, s azon belül itt, Munkácson a magyar közösségünket megszólítani, mert van rá igény, s örüljünk annak, hogy találkozni tudunk!”
Bár még nagyon fiatal volt, ezért a részletekre nem emlékszik, ugyanakkor az élményt és az akkor átélt hangulatot azóta sem tudja feledni – ez pedig erőt tud adni az embernek –, emlékezett vissza Erőss Zsolt 21 évvel ezelőtti munkácsi beszámolójára Gulácsy Dániel református lelkész, aki az egylet védnöke is Pogány István római katolikus plébános mellett. „Nagy szükség van a közösségben az összetartásra a mostani embert próbáló nehéz időkben. Úgy vélem, hogy a közösség az egy erőforrás. Akkor, amikor fontos kulturális eseményekről, múltról, történelmi tanulságokról hallhatunk, mint akár a mai előadásban, akkor le tudjuk vonni azokat a következtetéseket, amelyek erőt adnak a mai időkben is” – hívta fel a jelenlévők figyelmét az összetartás fontosságára.
A köszöntőket követően Popovics Béla helytörténész, tanár rendkívül tartalmas, képekkel illusztrált, zenével és versekkel gazdagított előadásával igazán különleges hangulatú művelődéstörténeti barangolásra hívta a jelenlévőket. A másfél órás kalandozás alatt rávilágított az irodalom, a zene, a festészet, a szobrászat, az építészet, a filozófia és a történelem összefüggésein át egy-egy adott kor hangulatára, arra a korszellemre, amely alapján megértjük az elmúlt korok napjaink emberének sugallt üzenetét.
Popovics Béla Művelődéstörténeti barangolások című előadását az ókori világ hét csodájának felsorolásával kezdte, kiemelve az alexandriai világítótorony, a rodoszi kolosszus, az olümpiai Zeusz-szobor, az epheszoszi Artemisz-templom, a halikarnasszoszi mauzóleum, Szemiramisz függőkertje és a gízai piramisok csodáját. Az előadó szubjektív gondolattársítását támasztja alá, hogy egy szempillantás alatt kalauzolta el hallgatóságát az Istár-kapu (Babilon városának egyik kapuja) történetétől a 137. zsoltáron át Dsida Jenő – aki fiatal korának egy jelentős részét Beregszászban töltötte – ismert Psalmus Hungaricus című verséig, melyben a költő Babilonra tett utalásai mellett tesz mély hitet magyarságáról.
Minden mindennel összefügg – vallja Popovics Béla, s ezt bizonyította az is, amikor részletesen beszélt Széchenyi István vágyáról, Buda, Pest és Óbuda egyesüléséről, Budapest megalakulásáról, melyre már Arany János utalást tett a Toldi 9. énekében, amikor azt írta: „Budapest városát sok ezeren lakják.” Bartók Béla, Kodály Zoltán és Dohnányi Ernő magyar zeneszerzők Budapest 1873-as megalakulásának 50. évfordulójára írt műveiben pedig minden megszólal, amit az akkori kor embere nem tudott kimondani.
Sokan bele sem gondolnak, hogy lehet összefüggés Nabukodonozor, az Újbabiloni Birodalom legismertebb királya, Jeruzsálem lerombolója, az Istár-kapu építtetője és az olaszok szabadságvágya között. Giuseppe Verdi első operája ad választ a kérdésre.
Az előadás második részében Popovics Béla képzeletbeli utazásra invitálta hallgatóságát: ezúttal Észak-Olaszország népesebb városai voltak a desztinációk – Milánó, Róma, Torino, Genova, Pisa, Bologna, Velence, Verona és Bergamo. A kalandozások során arra is választ adott, hogy az olaszok által elnevezett gótikus építészeti stílus milyen kapcsolatban állt az európai keresztény értékrenddel, s Szent Ágoston megtérése milyen üzenettel bír a XXI. századi európaiak számára. Milánót érintve az előadó arra is felhívta a figyelmet, hogy a hagyomány szerint a milánói dómban található Krisztus keresztjének egyik szege, valamint a város Ambrosiana Könyv- és Képtárának belső udvarában áll mások mellett Shakespeare, Dante és Aquinói Szent Tamás társaságában Petőfi Sándor egész alakos szobra, amely annak a Ferenczy Béni szobrászművésznek a munkája, aki az Ungváron látható Petőfi-szobor alkotója is.
„Szerettem volna egy ajándékot adni a munkácsiaknak és az itt jelenlévőknek. Elhatároztam, hogy valamilyen formában összefüggéseket adjak egy adott korról a művészeteken, a filozófián és a történelmen keresztül, melyek együtt adják meg a kor hangulatát, szellemiségét. Ez volt előttem mint vezérfonal, amelyből Ariadné fonalát csináltunk; korokat, stílusokat, műfajokat kapcsoltam úgy össze, hogy átjártunk egyik korból a másikba. Úgy vélem, hogy ezeket a mozaikdarabokat felfedezve érdekesebb lesz az életünk, és elviselhetőbbek lesznek a nehezebb napok” – osztotta meg gondolatait az előadását követően Popovics Béla.
A találkozó kötetlen baráti beszélgetésekkel folytatódott. A tervek szerint a következő alkalmakra havonta-kéthavonta kerülne sor, melyekről a Munkácsi Magyar Egylet közösségi oldalain kaphatnak részletes információt az érdeklődők.
(CsA/Kárpátalja hetilap)
[type] => post
[excerpt] => Hosszú szünet után új lendülettel kezdte újra tevékenységét a Munkácsi Magyar Egylet (MME). A május 7-én megtartott rendezvénynek a Munkácsy Mihály Magyar Ház adott otthont.
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1715423400
[modified] => 1715446645
)
[title] => Munkácsi Magyar Egylet: művelődéstörténeti barangolások Popovics Bélával
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=186837&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 186837
[uk] => 186859
)
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 186844
[image] => Array
(
[id] => 186844
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/dsc-9305-4k-scaled.jpg
[original_lng] => 683313
[original_w] => 2560
[original_h] => 1707
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/dsc-9305-4k-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/dsc-9305-4k-300x200.jpg
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/dsc-9305-4k-768x512.jpg
[width] => 768
[height] => 512
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/dsc-9305-4k-1024x683.jpg
[width] => 1024
[height] => 683
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/dsc-9305-4k-1536x1024.jpg
[width] => 1536
[height] => 1024
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/dsc-9305-4k-2048x1365.jpg
[width] => 2048
[height] => 1365
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/dsc-9305-4k-scaled.jpg
[width] => 2560
[height] => 1707
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1715435846:5
[_thumbnail_id] => 186844
[_edit_last] => 5
[views_count] => 2025
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_2d149a42ce3aec5700479f25c01bdd28] => {{unknown}}
[_oembed_8515c111c9f0e08aae8e9d8eae78774e] => {{unknown}}
[_oembed_f7612cbdc4f0bf6eb84ce630431e3d41] => {{unknown}}
[translation_required_done] => 1
[_oembed_99766f3e910869c6649187c5575d862b] =>
[_oembed_time_99766f3e910869c6649187c5575d862b] => 1715412607
[_oembed_fadb179b55836eeb1fcd78a083e01adb] =>
[_oembed_time_fadb179b55836eeb1fcd78a083e01adb] => 1715412607
[_oembed_132cb7479b289ebe0b1fab53e89c3bb2] =>
[_oembed_time_132cb7479b289ebe0b1fab53e89c3bb2] => 1715610611
[_oembed_13b60525b65e31a1d939522e014c47a3] =>
[_oembed_time_13b60525b65e31a1d939522e014c47a3] => 1715846737
[_oembed_1d24aa1bbd77612021eb8e20a77a4007] => {{unknown}}
[_oembed_63a4dab942067ae5d5bfd890dddae3e9] =>
[_oembed_time_63a4dab942067ae5d5bfd890dddae3e9] => 1719697152
[_oembed_29e7ac58adad9dab3ee05be68fd6dbff] =>
[_oembed_time_29e7ac58adad9dab3ee05be68fd6dbff] => 1719697153
[_oembed_d1c526db440e9e61f4c5497739bd25c6] =>
[_oembed_time_d1c526db440e9e61f4c5497739bd25c6] => 1719697153
[_oembed_7da8299a1cf7b77fd5a5f2e71a9526b6] =>
[_oembed_time_7da8299a1cf7b77fd5a5f2e71a9526b6] => 1719697153
[_oembed_2e326aeb6770005766be5f0087350bc9] =>
[_oembed_time_2e326aeb6770005766be5f0087350bc9] => 1719697153
[_oembed_1afcb72ce7359fe439749ded2480f3d7] => {{unknown}}
[_oembed_1116f9ab24fc964f845a854ab81e9b19] =>
[_oembed_time_1116f9ab24fc964f845a854ab81e9b19] => 1721228786
[_oembed_4ec7bb27d84a48135ede47b7f2b26b50] =>
[_oembed_time_4ec7bb27d84a48135ede47b7f2b26b50] => 1727853294
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 4000
[1] => 41
[2] => 23
[3] => 49
[4] => 31
[5] => 271
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Aktuális
[1] => Cikkek
[2] => Fotók
[3] => Hírek
[4] => Kárpátalja
[5] => Kultúra
)
[tags] => Array
(
[0] => 966244
[1] => 75845
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Munkácsi Magyar Egylet
[1] => Popovics Béla
)
)
[7] => Array
(
[id] => 186363
[content] =>
„A kárpátaljai magyarság megmaradása érdekében át kell adnunk értékeinket a fiataloknak”.
Gondolatok március 15 kapcsán.
A Munkácsy Mihály Magyar Házban tartotta éves közgyűlését a KMKSZ Munkácsi Alapszervezete. Papp Ferenc ungvári magyar konzul felolvasta Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnökének a külhoni magyarokhoz intézett ünnepi üzenetét, amelyben többek között az áll, hogy „1848-ban a magyar nemzet a szabadság zászlóvivője lett. A márciusi ifjak nemcsak felelős kormányt, a cenzúra eltörlését és törvény előtti egyenlőséget követeltek, de arra is vágytak, hogy végre olyan Európában élhessenek, amelynek nemzetei együtt, egymás mellett, nem pedig egymás romjain akarnak emelkedni. Korolyova Erzsébet alapszervezeti elnök beszámolójában hangsúlyozta, minden betervezett rendezvényt sikerült megvalósítani. Igaz, a nehéz helyzet miatt szerényebb körülmények között. Ebben a mai felbolydult és értékvesztett világban nagyon fontos, hogy tanúságot tegyünk a hitünk és az értékeink mellett, s az Isten meg fogja áldani ezt a nemzetet-fogalmazott előadásában Popovics Béla helytörténész. Az eseményt Györkené Csákány Marianna verses-zenés összeállítása zárta.
Popovics Béla (1 Oldal)
