Első hallásra úgy tűnhet, hogy a nemrégiben berobbant „Fragile” című ázsiai popsláger egy szirupos romantikus dal, ha a rózsaszín felszín alá nézünk, valójában tele van Kínával, a kormányzó kommunista párttal és Hszi Csin-ping elnökkel kapcsolatos gúnyos utalásokkal. Éppen ezért a zene három héttel ezelőtti megjelenése óta a kínai kormány minden eszközzel igyekszik megakadályozni a terjedését.
„Kérlek, légy óvatos, ha törékeny rózsaszín vagy” – indul a dal, amelyet péntekig több mint 29 millió alkalommal néztek meg a YouTube-on. Már önmagában ez a nyitómondat „kódolt üzenetet” rejt, lévén a „kis rózsaszínekre” utal, amely lekicsinylő kifejezéssel azokat a kínai nacionalistákat szokták illetni, akik az interneten megvédik hazájukat és Hszit minden észlelt kritikával szemben.
Október 15-ei megjelenése óta a dal a YouTube zenei toplistáinak élén vagy annak közelében van például Hong Kongban, Malajziában, Szingapúrban és Tajvanon, de Ausztráliában és Új-Zélandon is eléggé felkapták. Szerzői és előadói Namewee malajziai rapper és Kimberley Chen ausztrál-kínai énekesnő. Namewee köztudottan szószátyár és nagyon vicces, illetve politikailag is elég határozott.
Na de miről is szól valójában a dal?
A kínai és tajvani internetes szlengekben bővelkedő alkotás számos aktualitást rejt, többnyire anélkül, hogy közvetlenül megemlítené azokat.
Tajvan: Az „elválaszthatatlan kapcsolat” és az „egy cseppet sem hiányzik” szövegrészekre az elemzők úgy tekintenek, mint Kína területi vitáira, köztük a Tajvanra vonatkozó követeléseire. Egy sor erejéig az almát és az ananászt is megemlítik – ezek olyan termékek, amelyek importját Kína az év elején leállította a szigetről. Namewee és Chen egyébként egyaránt Tajvanon élnek.
Hszincsiang: A dal utal az ujgurok és más, többségében muszlim kisebbségek elleni emberi jogi visszaélésekre a nyugat-kínai Hszincsiang régióban, valamint annak egyik fő exportcikkére, a pamutra, amelyet aktivisták szerint kényszermunkával állítanak elő. A kínai vezetés mindig is tagadta az ujgurok elnyomásával kapcsolatos vádakat. Peking álláspontja szerint a Hszincsiangban fenntartott központok önkéntes alapon biztosítanak képzéseket azok számára, akiknek az életére „hatással volt a terrorizmus és a radikalizmus”.
Hongkong: Egyesek úgy látják, hogy az alma megemlítése az Apple Daily-re, a Hongkong kínai területén működő demokráciapárti újságra utal, amelyet júniusban bezárásra kényszerítettek, miután a rendőrség rajtaütést tartott az irodáiban, letartóztatta a vezető szerkesztőket és befagyasztotta a vagyonát. A nemzetközi közösség számos tagja fejezte már ki aggodalmát a hongkongi szabadságjogok visszaszorításával kapcsolatban, miután a városban tavaly júniusban életbe lépett a pekingi kormányzat által Hongkongra szabottan kidolgozott nemzetbiztonsági törvény.
Hszi Csin-ping: A dal Micimackóként emlegeti Hszi-t, ami több éve tabunak számít Kínában, miután a kínai internetezők korábban sokszor hasonlították az elnököt a rajzfilmfigurához.
„Közös jólét”: ezt a kifejezést az államfő vezette be a kínai köztudatba; azon törekvés része, hogy az ország vagyonát egyenletesebben osszák el a lakosság körében.
A dal mindemellett a vadon élő állatok – például a denevérek és a cibetmacskák – fogyasztásával viccelődik; ez nyilvánvaló utalás a koronavírus eredetére. Ugyancsak utal a kínai „nagy tűzfalra”, amely a szigorú internet-ellenőrzés és a cenzúra metaforája.
Namewee és Chen Weibo-fiókjait nem sokkal a dal megjelenése után letiltották a közösségi oldalon. Magát a YouTube-ot 2009 óta blokkolják Kínában.
„Ez egy dal a cenzúráról, amit aztán cenzúráztak. Ez persze csak felerősíti a hatását” – fogalmazott Jeroen de Kloet, az Amszterdami Egyetem professzora, aki a globalizáció kulturális hatásait tanulmányozza, különös tekintettel Kínára.
