A COVID-19 betegségen átesettek döntő része csak enyhe tünetekkel vagy tünetmentesen vészelte át a fertőzést és a legtöbben nem is kerültek kórházba. Nagy részüknél a felépülésüket követően a tünetek többsége elmúlt, azonban vannak, akik nem ennyire szerencsések és akár tartós egészségkárosodást szenvedtek. A COVID-19-en átesett betegeknél bizonyos tünetek hosszabb ideig is megmaradhatnak, melynek hátterében az úgynevezett poszt-COVID szindróma állhat.
A poszt-COVID szindróma egy összetett tünetegyüttes, mely a COVID-19-fertőzés késői maradványtüneteit foglalja magába. Ezek a tünetek az akut megbetegedést követően az esetek 10–20%-ában jelentkeznek, elhúzódóak, a fertőzés után még négy hét múlva is fennállnak. Ilyen maradványtünet lehet az erős fáradékonyság érzés, az izomgyengeség, a légszomj, az alvászavar, a szédülékenység, a szorongás, a depresszió, a hajhullás, a tartós ízlés- és szaglászavar, a heves szívverésérzés és az ízületi fájdalom.
Egyre több vizsgálat igazolja, hogy a COVID-19 nemcsak a szívet vagy a tüdő érinti, hanem az idegrendszert is megtámadhatja és a mentális egészségre is hatással van. Ezt támasztja alá egy nívós orvostudományi folyóiratban nemrégiben megjelent tanulmány is, mely szerint a légzőszervi károsodás mellett a kórházból hazabocsátott, COVID-19 betegségen átesett betegek közel 76%-a a fertőzés után még fél évvel is küzd legalább egy tünettel. A vizsgálatban résztvevők 63%-a fáradtságtól vagy izomgyengeségtől, 26%-uk alvászavartól, 23%-uk szorongástól vagy depressziótól, 22%-uk hajhullástól, 11%-uk szaglászavartól, 9%-uk heves szívverésérzéstől, illetve ízületi fájdalomtól szenvedett.
A poszt-COVID szindrómára leginkább hajlamosít a COVID-19 betegség súlyosabb átvészelése, illetve meglévő társbetegségek, úgymint krónikus szív-érrendszeri (szívinfarktus, stroke, érelmeszesedés) vagy légúti betegségek (asztma, COPD, stb.) és anyagcsere-betegségek (cukorbetegség, magas koleszterin-szint).
Egyelőre nem tudni, pontosan mi okozza a tünetegyüttest, és nem áll rendelkezésünkre hatékony gyógymód sem a tünetek enyhítésére vagy megszűntetésére. Egy kisebb vizsgálat eredményei viszont arra mutatnak, hogy az első COVID-19 vakcina beadása után enyhülhetnek a hosszú COVID tünetei.
A poszt-COVID szindróma tünetei olyan magas arányban fordulnak elő a koronavírus-fertőzésen átesett betegeknél, hogy alapvetően fontos az ilyen betegek utánkövetése és gondozása. A szakemberek azt javasolják, hogy a COVID-19-betegek követéséhez olyan ambuláns ellátóhelyeket kell nyitni, ahol a különböző szakorvosokból álló team (neurológus, pszichiáter, tüdőgyógyász, belgyógyász) megállapítja a diagnózist, szükség esetén felállítja a rehabilitációs tervet és megfelelő gondozási programot indít.
Forrás: gyogyzona.hu
[type] => post
[excerpt] => A COVID-19 betegségen átesettek döntő része csak enyhe tünetekkel vagy tünetmentesen vészelte át a fertőzést és a legtöbben nem is kerültek kórházba. Nagy részüknél a felépülésüket követően a tünetek többsége elmúlt, azonban vannak, akik nem ennyi...
[autID] => 10
[date] => Array
(
[created] => 1624996140
[modified] => 1624986665
)
[title] => A COVID-19 késői maradványtünetei
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=62136&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 62136
)
[aut] => nyesi
[lang] => hu
[image_id] => 62140
[image] => Array
(
[id] => 62140
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/06/covid19-1.jpg
[original_lng] => 226951
[original_w] => 800
[original_h] => 450
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/06/covid19-1-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/06/covid19-1-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/06/covid19-1-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/06/covid19-1.jpg
[width] => 800
[height] => 450
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/06/covid19-1.jpg
[width] => 800
[height] => 450
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/06/covid19-1.jpg
[width] => 800
[height] => 450
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/06/covid19-1.jpg
[width] => 800
[height] => 450
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1624975865:5
[_thumbnail_id] => 62140
[_edit_last] => 5
[views_count] => 3491
[_oembed_501bdc29fd50c14c97e01e8d736bf570] =>
[_oembed_time_501bdc29fd50c14c97e01e8d736bf570] => 1641151176
[_oembed_9b8af436193cdf0bbe67e27ce1f5f929] =>
[_oembed_time_9b8af436193cdf0bbe67e27ce1f5f929] => 1641855619
[_oembed_9e060382d54d90711b617d4fb3b3401c] =>
[_oembed_time_9e060382d54d90711b617d4fb3b3401c] => 1644850122
[_oembed_f96e137dc777907e130b4cc8dd5e934b] =>
Pleased to meet with ?? Premier Li Keqiang. We discussed #COVID19 and the need for an aggressive effort on #VaccinEquity this year to vaccinate 70% of all populations. Solidarity is key to ensuring access and affordability of vaccines. pic.twitter.com/9aMgWR2j7R
Egy féléven belül neurológiai vagy pszichiátriai rendellenességeket diagnosztizáltak a Covid fertőzésen átesettek egyharmadánál. Ezt az Oxfordi Egyetem tudósai állapították meg, akik 236 ezer beteg adatait dolgozták fel, akik felgyógyultak a betegségből (az oxfordi tudósok az amerikai TriNetX elektronikus egészségügyi nyilvántartása adatait dolgozták fel).
A nagyszabású kutatás eredményeit április 6-án a The Lancet Psychiatry orvosi folyóiratban tették közzé.
A tudósok szerint a Covid-19 nemcsak a légzőszerveket érinti, de gyakran okoz idegrendszeri és pszichiátriai rendellenességeket. Sőt, az idegrendszerre gyakorolt hatása nem csak az ízek érzékelésének és a szaglás elvesztésére korlátozódik. A Covid lehetséges szövődményeinek névsor meglehetősen hosszú: a szorongástól és álmatlanságtól kezdve a demenciáig és agyvérzésig.
Az idegrendszeri rendellenességek legnagyobb kockázata azoknál a betegeknél áll fenn, akiknél súlyos lefolyású volt a Covid fertőzés, de azoknál is magas a kockázat, akik nem kaptak kórházi kezelést.
A tanulmány szerzői arra figyelmeztetnek, hogy munkájukban nem létezik úgynevezett „hosszú Covid”, amikor a betegség tünetei (légszomj, fáradtság stb.) hetekig nem múlnak el. Ebben az esetben neuro-pszichiátriai következményekről beszélünk.
A Covid súlyos formája = nagyobb az egészségügyi kockázat
A kutatók megállapították, hogy a Covid fertőzésen átesettek 34%-nál a közeljövőben pszichiátriai vagy neurológiai rendellenességeket állapítottak meg. Az esetek 13%-ban ez volt az első hasonló diagnózis. A leggyakrabban pszichiátriai és neurológiai problémák azoknál merültek fel, akiknél súlyos lefolyású volt a megbetegedés és intenzív osztályon kaptak kórházi kezelést (46%).
A Covid fertőzésen átesettek 17%-nál szorongásos rendellenességeket, 13%-nál – affektív rendellenességeket, 6%-nál pszichiátriai gyógyszerekkel való visszaélést, 5%-nál álmatlanságot diagnosztizáltak. Korábban regisztráltak koponyaűri vérzést, (0,5%), agyvérzést (2%), demenciát (0,7%), némely esetben encephalitis-t (aggyulladás) és Hyena-Barre szindrómát.
A súlyos neurológiai következmények kialakulása sokkal gyakoribbak azok között, akik kórházak intenzív osztályán kaptak kezelést. 7%-uk kapott agyvérzést az elkövetkezendő fél évben (az esetek 3%-ban ez volt az első stroke), körülbelül 3%-uk – koponyaűri vérzést. Ezekben az esetekben gyakrabban diagnosztizáltak szorongást és álmatlanságot.
Még abban az esetben is, ha a súlyos neurológiai következmények, például az agyvérzés és az agyvelőgyulladáshoz képest meglehetősen jelentéktelen mennyiségűek, a járvány mértékét nézve összességében gyakorinak lehet tekinteni.
Ami a másfajta légúti fertőzéssel való összehasonlítást illeti
Az Oxfordi Egyetem kutatói megállapították, hogy pszichiátriai problémák és az agyműködés rendellenességei sokkal gyakrabban alakulnak ki a Covid fertőzést követően, mit az influenza fertőzés esetében (a különbség 44%). 236 ezer személyről gyűjtöttek be adatokat, akik különböző légúti betegségen estek át, (többek között influenza, Covid kivételével). Ebben a csoportban a neurológiai és pszichiátriai problémák 16%-kal alacsonyabbak voltak, mint koronavírus fertőzés esetében.
Mi a magyarázat ezekre a következményekre?
Az oxfordi tanulmányukban külön leírásban foglalkoznak az idegrendszeri és pszichiátriai szövődményekkel. Ha az agyvérzésnek gyakrabban a súlyos lefolyású esetekben van kockázata, akkor a szorongás és hangulatváltozás mind a könnyű, úgy a súlyos lefolyású esetekre is jellemző. Az újságírókkal folytatott beszélgetés során a szerzők megjegyezték, hogy a pszichiátriai rendellenességek megjelenését mind biológiai, mind pszichológiai tényezők befolyásolják. És itt számolni kell az elszigeteltséggel és az anyagi veszteséggel is (munka, jövedelem). A tudósok korábban rámutattak arra, egyrészt a vírus képes behatolni az agyba, másrészt – a gyulladásos folyamat olyan vérrögök kialakulásához vezet, amelyek agyvérzést okozhatnak.
Mennyire pontosak az adatok?
A tanulmány egyik szerzője, Masud Hussein, az Oxfordi Egyetem neurológiai professzora rámutat, hogy némely mutató nem ad teljes képet a helyzetről. Számolni kell azzal, hogy vannak esetek, fertőzés esetén nem készült koronavírus teszt, volt, aki tünetmentes volt, így nem fordult orvoshoz. A kutató elmondása szerint, a biztos következtetések levonásához hosszabb és alaposabb megfigyelést kell végezni.
