A hangalapú adattovábbítás a jövőben nemcsak a hagyományos, de a kvantumszámítógépekben is fontos szerephez juthat.
A klasszikus számítógépes processzorok az elektronok segítségével továbbítják és dolgozzák fel az adatokat. Ez a tranzisztorok segítségével történik, amelyek a 0-ák és 1-esek segítségével gépi nyelvre fordítja az utasításokat. A fotonikus chipek a fényt használják ugyanerre, az amerikai Harvard Egyetem pedig most egy újabb módszerrel állt elő: a hanghullámok segítségével továbbította az adatokat.
Az Interesting Engineering beszámolója szerint az akusztikus hullámok ugyan lassabbak, mint az azonos frekvenciájú elektromágneses hullámok, ám ez nem feltétlenül baj. Azért nem, mert a rövid hanghullámokat könnyű nanoméretű struktúrákba zárni, és erős kölcsönhatásban vannak azzal a rendszerrel, amelyekbe be vannak zárva. Emiatt nemcsak a klasszikus, de a kvantumprocesszorok szempontjából is hasznos lehet a megoldás.
Marko Loncar, a Nature Electronics-ban publikált tanulmány egyik szerzője szerint a hanghullámok alacsony vesztesége miatt hatékony lehet a megoldás a chipen belüli adattovábbítás során. A szakember kiemelte, a kísérletek során képesek voltak irányítani a hanghullámot egy lítium-niobát alapú platformon, így egy lépéssel közelebb kerültek az ilyen áramkörök létrehozásához.
Ha egy mondatban szerepelnek a „chip” és az „agy” kifejezések, manapság valószínűleg Elon Musk Neuralink-projektjére asszociálnak a legtöbben, amely az agyba ültetett chipek útján igyekszik két lábon járó számítógépet varázsolni az emberekből.
Egy ilyen technológiának kétségtelenül meglennének a maga előnyei (pl. eszközök vezérlése fizikai beavatkozás nélkül), ám egyelőre a szakmai körökben is aggódva figyelik a projekt alakulását. Az indianai Purdue Egyetemen viszont fordítva közelítették meg a kérdést: mi lenne, ha a chipek viselkednének úgy, mint az emberi agy?
Így hozták létre azt a forradalmi mesterséges intelligencia-processzort, ami az agyunkhoz hasonlóan képes újrahuzalozni magát a tanulási folyamat során. A chip „rekonfigurálható neuromorfikus funkciókat” tartalmaz, így szobahőmérsékleten, egyszerű elektromos impulzusokkal átprogramozható. Ezek az impulzusok a neuronok, szinapszisok és memóriakondenzátorok különböző funkcióit hozzák létre, amelyek kulcsfontosságúak az emberekéhez hasonló adaptív tanulás eléréséhez.
„Az élőlények agya folyamatosan képes tanulni az egész életük során, mi pedig most létrehoztunk egy szintetikus platformot a gépek számára, hogy a teljes életciklusukon át tanulhassanak. […] Ha olyan számítógépet vagy gépet akarunk építeni, amelyet az agy ihletett, akkor szükségünk lesz rá, hogy ennek megfelelően a chipet is folyamatosan programozhassuk, átprogramozhassuk és megváltoztathassuk.” – nyilatkozta Shriram Ramanathan, a Purdue Egyetem anyagmérnöki karának professzora. A projekt eredményeit a Science folyóiratban publikálták. A beszámoló szerint az önmagát optimalizáló hardverrel a neurális hálózatok is hatékonyabbnak bizonyultak egyes tanulási folyamatok esetében.
A kutatók most azon dolgoznak, hogy egy nagyobb léptékű demonstráció keretében mutathassák be az MI-chip képességeit, a végső cél pedig egy emberi agy ihlette számítógép megépítése, ami sokak számára bizonyára épp annyira ijesztő, mint Elon Musk elmechipjei.
Released video of the destruction of the observation post of the Armed Forces of Ukraine near Avdeyevka by the Russian FPV drone "Ovod". pic.twitter.com/OXKAcKoEIs
Bard is an experimental conversational AI service, powered by LaMDA. Built using our large language models and drawing on information from the web, it’s a launchpad for curiosity and can help simplify complex topics → https://t.co/fSp531xKy3pic.twitter.com/JecHXVmt8l
👋 Meet Victoria Shi — a digital representative of the MFA of Ukraine, created using AI to provide timely updates on consular affairs!
For the first time in history, the MFA of Ukraine has presented a digital persona that will officially comment for the media. pic.twitter.com/KTtuCVR1ku
👋 Meet Victoria Shi — a digital representative of the MFA of Ukraine, created using AI to provide timely updates on consular affairs!
For the first time in history, the MFA of Ukraine has presented a digital persona that will officially comment for the media. pic.twitter.com/KTtuCVR1ku
BREAKING NEWS The Royal Swedish Academy of Sciences has decided to award the 2024 #NobelPrize in Physics to John J. Hopfield and Geoffrey E. Hinton “for foundational discoveries and inventions that enable machine learning with artificial neural networks.” pic.twitter.com/94LT8opG79
A GSM Arena szúrta ki azokat a bennfentes iparági szivárogtatásokat, melyek alapján szakértők már biztosra veszik, hogy első körben a Xiaomi, majd később a Motorola implementálhatja a Qualcomm újgenerációs chipjét a készülékeikbe.
A Snapdragon 898 az előzetes Geekbench pontok alapján 15 százalékkal jobb teljesítményre képes, mint elődje, a Snapdragon 888, és 5 százalékkal erősebb, mint a jelenlegi csúcslapka, a Snapdragon 888+, ami az androidos zászlóshajók szívében duruzsol.
Természetesen mindössze alapértelmezett mérésekről van szó, így a valós adatok eltérhetnek majd tőlük, hiszen a gyártók általában valamelyest húznak mindig a processzor és a grafikus vezérlő teljesítményén.
A Qualcomm előreláthatólag december első hetében mutathatja be az új chipeket, és elképzelhető, hogy az előző három évhez hasonlóan ismét a Xiaomi vezérigazgatója zárhatja a konferenciát, aki reagálhat majd az elhangzottakra.
Forrás: Liner.hu
[type] => post
[excerpt] => A GSM Arena szúrta ki azokat a bennfentes iparági szivárogtatásokat, melyek alapján szakértők már biztosra veszik, hogy első körben a Xiaomi, majd később a Motorola implementálhatja a Qualcomm újgenerációs chipjét a készülékeikbe.
[autID] => 10
[date] => Array
(
[created] => 1636410780
[modified] => 1636379995
)
[title] => Kiderült, mely gyártók kaphatják meg először a legerősebb Snapdragon chipet
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=78233&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 78233
)
[aut] => nyesi
[lang] => hu
[image_id] => 78234
[image] => Array
(
[id] => 78234
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/11/snapdragon.jpg
[original_lng] => 73791
[original_w] => 784
[original_h] => 441
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/11/snapdragon-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/11/snapdragon-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/11/snapdragon-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/11/snapdragon.jpg
[width] => 784
[height] => 441
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/11/snapdragon.jpg
[width] => 784
[height] => 441
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/11/snapdragon.jpg
[width] => 784
[height] => 441
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/11/snapdragon.jpg
[width] => 784
[height] => 441
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1636372800:10
[_thumbnail_id] => 78234
[_edit_last] => 10
[views_count] => 2115
[_oembed_e33b300984d571d21157b3b8581959f3] => {{unknown}}
[_oembed_dca716e85ce7500960870dde68eec5a0] =>
[_oembed_time_dca716e85ce7500960870dde68eec5a0] => 1636372800
[_oembed_a90af659fd1d15591083f411decb4387] =>
[_oembed_time_a90af659fd1d15591083f411decb4387] => 1647551478
[_oembed_a3cb4a835d7693fdc8568f28547f63d4] =>
⚡️ NACP included the Chinese company Xiaomi in the list of international sponsors of the war
It is known that since the beginning of the full-scale invasion, Xiaomi has increased deliveries in Russia by almost 40% pic.twitter.com/b13cp1UwFN
Az Intel szerdán hivatalosan is leleplezte azt a nagyszabású arculatfrissítését, aminek részletei már egy hónappal ezelőtt kiszivárogtak. Ennek keretében a cég saját, valamint minden fontosabb terméke logóját lecseréli egy, az eddigieknél modernebb grafikára.
Ezek az eddigi nagyrészt kerek, de legalábbis ívelt, illetve lesarkított helyett szigorúan szögletes formák, valamint a pasztellebb színek jellemzik. Ezen kívül a terméklogók sajátossága, hogy azok mindegyikében az „e” betű – ha van benne – kis formában szerepel, miközben a termékek neve amúgy ezt leszámítva csupa nagybetűvel került szedésre.
Az Intel arculatváltásának főbb jegyei beleillenek az informatikai világ legjelentősebb szereplői által az elmúlt években végrehajtott hasonló designváltásokhoz, amik keretében többek között a Windows 10 és az Android is hasonló jellegű átalakításokat vezetett be felületében.
Az Intel a logója mellett egyébként reklámszpotjait záró egyedi hangsort is lecserélte egy másikra, de ez nyilván sajátosságainál fogva kevesebb médiumban fog majd megjelenni, mint az új logók.
