Pünkösd ünnepéhez kapcsolódva immár harmadik alkalommal szerveztek hazaváró családi napot Tiszacsomán a helyi görögkatolikus templom kertjében.
A háború kitörése előtt alig ezer főt számláló Beregszászi járási településen mindig nagy hangsúlyt fektettek a közösséget összekötő, építő programokra. A helyi szervezetek, intézmények és magánszemélyek példaértékű összefogásának köszönhetően az elmúlt években is számos, a falu apraját-nagyját megszólító rendezvényeket sikerült lebonyolítani. Alig egy héttel ezelőtt adták át a magyar kormánytámogatásból finanszírozott, s a helyiek együttes munkájának köszönhetően felépített vadonatúj, színes hintákkal, mászókákkal és csúszdákkal ellátott játszóteret, melyet a gyerekek boldogan vesznek birtokba nap mint nap. Pünkösdhétfőn pedig hagyományőrző szándékkal szerveztek az összetartozás jegyében családi napot, mely fontos egy olyan országban, ahol háború dúl és megannyi család él szétszakítottságban. Ebben a helyzetben ez az alkalom lehetőség arra, hogy az itthon maradtak osztozzanak örömükben, miközben a gyerekek a játékban és az ezzel járó önfeledt nevetésben élhetik át az élet apró örömeit.
Az esemény szentliturgiával kezdődött, amelyet Demkó Ferenc esperes, a Munkácsi Görögkatolikus Egyházmegye püspöki helynöke celebrált, majd ünnepi körmenettel folytatódott, melyben a Bokréta hagyományőrző csoport egyedi, helyi motívumokkal ellátott népviseleteibe öltözött fiatalok vitték a templomi zászlókat. Az öltözékeket a Csoóri Sándor Alap támogatásával varratták meg szakemberekkel együttműködve.
A családi nap megszervezése közös ügy volt a faluban, melyből aki csak tehette, kivette a részét. Az alkalomra nemcsak a helyieknek kívántak minőségi programmal szolgálni, hanem azokat is várták, akik a községből származnak, így üzenve: Tiszacsoma mindenkit hazavár.
A rendezvényre ellátogató családok számára számos lehetőség adódott, hogy jól érezzék magukat: a gyerekeket körhinta, ugrálóvár és arcfestés várta, valamint különböző kézműves-foglalkozásokon is részt vehettek, melyeken színes gyöngykarkötőket készíthettek, vagy Gogola Éva iránymutatásával beleshettek a nemezelés rejtelmeibe.
Természetesen a finomságokból sem volt hiány: a résztvevőket töltött káposztával, hot-doggal, vattacukorral, édes és sós süteményekkel kínálták, s különösen népszerű volt a Csirpák Viktória által frissen sütött kürtőskalács.
A tiszacsomai pünkösdi hazaváró családi nap nem csupán arról szólt, hogy együtt töltsék az időt gyerekek, szülők és nagyszülők, fiatalok és idősek, hanem megmutatta azt is, hogy az összetartozás érzését erősítve a szeretet és az egymás iránti törődés átsegít minket a nehéz időkön. Ez a közös időtöltés megerősítette a családi kötelékeket és egyfajta menedéket nyújtott a nehézségek közepette.
A program megvalósulását a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. támogatta.
A kölcsönös félelmek, előítéletek, megosztottság leküzdését, testvériséget és befogadást, valamint megbékélést sürgetett a társadalomban éppúgy, mint a népek között XIV. Leó pápa, aki a Szent Péter téren mutatott be ünnepi misét pünkösdvasárnap, pontosan egy hónappal megválasztása után.
XIV. Leó beszéde végén békét szorgalmazott a családokban, a társadalomban és a nemzetközi közösségben. Arra kérte a nemzetközi felelősöket, bátorsággal keressék a párbeszédet és a megbékélést a háborúk befejezése érdekében.
Nagy tömeg hallgatta a május 8-án megválasztott egyházfő első pünkösdi beszédét, a Szent Péter tér és a térre vezető sugárút több mint felét megtöltötte a tömeg, köztük a katolikus mozgalmak, egyesületek és új közösségek jubileumi ünnepére érkezett hetvenezer zarándok.
A pápa a Szentlélek jelenléte mai üzenetéről szólt homíliájában.
Példaként az apostolokat idézte, akik Jézus halála után gyászukba és félelmeikbe zárkóztak, és a Szentlélek segített nekik félelmeik leküzdésében, belső láncaik elszakításában, sebeik gyógyításában, erőt és bátorságot adott nekik, hogy ki tudjanak lépni a világba – hangoztatta a pápa. Úgy vélte, hasonlóképpen a Szentlélek ma is képes feloldani a bennünk levő korlátokat, keménységet, bezárkózást, egoizmust, segít elkerülni, hogy csonka, bénító életet éljünk és elmerüljünk az individualizmusban.
„Szomorú megfigyelni, hogy a szocializáció egyre sokszorozódó lehetőségét kínáló világban, paradox módon egyre nagyobb egyedüllét fenyeget bennünket, folyamatosan csatlakozva vagyunk, mégsem vagyunk képesek hálózatot teremteni, elmerülünk a tömegben, miközben tájékozódásukat vesztő és magányos utasok maradunk” – mondta XIV. Leó. Hangoztatta: a Szentlélek segít abban, hogy másképpen lássuk és új módon éljük meg világunkat, „levetve az általunk öltött álarcot (…), megnyitva a bennünk található korlátokat, hogy életünk a befogadás terévé változzon”.
Az egyházfő a másokkal szembeni félelmek, előítéletek leküzdésére szólított fel.
A másik emberen való uralkodási vágynak és visszaélésnek tulajdonította a nőkkel szembeni családi erőszakot. A megosztottság helyett egységet és mindenki iránti befogadást szorgalmazott az egyházban. A közömbösség és a gyűlölet emelte falak ledöntését a népek között, a kirekesztés logikájának elhagyását, amely a pápa szerint a politikai nacionalizmusok sajátosságának számít, és háborúhoz vezet.
XIV. Leó pápa idézett elődei, XVI. Benedek 2005-ös és Ferenc pápa 2023-as pünkösdi beszédéből is. A mise végén jó tanévzárást kívánt a pedagógusoknak és a diákoknak, valamint megemlékezett az Olaszországban a következő napokban érettségizőkről is.
Nemcsak a Szent Péter téren, hanem a római Pantheonnál is több tízezres volt a tömeg: szokás szerint pünkösdvasárnap délben a tűzoltók vörös rózsaszirmokat hullajtottak le az ókori csarnok mennyezeti nyílásából a Szentlélek kiáradásának jelképeként.
[type] => post [excerpt] => A kölcsönös félelmek, előítéletek, megosztottság leküzdését, testvériséget és befogadást, valamint megbékélést sürgetett a társadalomban éppúgy, mint a népek között XIV. Leó pápa, aki a Szent Péter téren mutatott be ünnepi misét pünkösdvasárnap, p... [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1749419400 [modified] => 1749400245 ) [title] => XIV. Leó pápa arra kérte a nemzetközi felelősöket, bátorsággal keressék a párbeszédet és a megbékélést a háborúk befejezése érdekében [url] => https://life.karpat.in.ua/?p=244783&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 244783 ) [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 244784 [image] => Array ( [id] => 244784 [original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/leo.png [original_lng] => 606309 [original_w] => 976 [original_h] => 497 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/leo-150x150.png [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/leo-300x153.png [width] => 300 [height] => 153 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/leo-768x391.png [width] => 768 [height] => 391 ) [large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/leo.png [width] => 976 [height] => 497 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/leo.png [width] => 976 [height] => 497 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/leo.png [width] => 976 [height] => 497 ) [full] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/leo.png [width] => 976 [height] => 497 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => life [color] => red [title] => Життя ) [_edit_lock] => 1749389445:12 [_thumbnail_id] => 244784 [_edit_last] => 12 [views_count] => 1733 [_algolia_sync] => 76835743001 [_oembed_a8529b3f7f74dc936b496f9dbef076e3] => [_oembed_time_a8529b3f7f74dc936b496f9dbef076e3] => 1749979170 [_oembed_91de98c1baf44fc54307a0a6814d9b2b] => [_oembed_time_91de98c1baf44fc54307a0a6814d9b2b] => 1762447328 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 41 [1] => 11 [2] => 592 [3] => 854 [4] => 39 ) [categories_name] => Array ( [0] => Cikkek [1] => Kiemelt téma [2] => Társadalom [3] => vallás [4] => Világ ) [tags] => Array ( [0] => 202841 [1] => 9934 [2] => 1920964 ) [tags_name] => Array ( [0] => beszéd [1] => pünkösd [2] => XIV. Leó pápa ) ) [2] => Array ( [id] => 244796 [content] =>
Pünkösd a keresztény világ egyik legfontosabb ünnepe, amely a Szentlélek eljövetelére és az egyház születésére emlékeztet. A katolikus és protestáns templomok világszerte, így Kárpátalján is megtelnek hívekkel, sok helyen elsőáldozásra és bérmálásra, konfirmálásra is sor kerül. A kárpátaljai magyar családok számára, még a háború idején is, ez az időszak a lelki megújulás és a hagyományőrzés ideje. A Beregszászi és az Ungvári járás egyes falvaiban még ma is él a pünkösdi királyválasztás szokása. Az ünnephez szorosan kapcsolódik a csíksomlyói búcsú, amely a világ legnagyobb Mária-kegyhelyei közé tartozik, és minden évben magyar zarándokok tízezreit vonzza Erdélybe – köztük sok kárpátaljai hívőt is. A zarándoklat az összetartozás és a hit közös ünnepe, így különösen fontos a határon túli magyarság számára. A templomokat ilyenkor zöld ágakkal és pünkösdi rózsákkal díszítik fel, jelképezve a természet újjászületését. Az iskolák és óvodák, és az olyan közösségi helyek, mint például a Nagyberegi Tájház is ilyenkor tartanak a pünkösdi ünnepkörhöz kötődő néphagyományokat bemutató foglalkozásokat, így a legkisebbek is megismerhetik az ünnep üzenetét. Pünkösd ma is a közösség, a remény és a lelki megerősödés ideje. A kárpátaljai magyarság számára ez az ünnep egyszerre jelent vallási élményt és a nemzeti identitás megerősítését.
Május 28-án a tavaszi évad zárásaként ismét benépesült a Nagyberegi Tájház, ahol a Pro Cultura Subcarpathica civil szervezet pünkösdi ünnepkörhöz kapcsolódó programot szervezett a környékbeli iskolások számára. Az évadzáró eseményen Beregszászból és Mezőkaszonyból érkezett diákok vettek részt, akik tartalmas és élményekben gazdag nap során kapcsolódhattak ki a tanév hajrájában.
A diákokat és kísérő tanárokat Gál Adél, a Nagyberegi Tájház programfelelőse köszöntötte. Örömét fejezte ki a sok résztvevő miatt, és hangsúlyozta a közösségépítés fontosságát: „Jó népes csapat gyűlt össze, több helyről érkeztetek, több iskolából és több osztályból […], majd az együtt játszással és együtt alkotással összekovácsolódtok egy picit.”
A programfelelős elmondta, hogy a nap során a résztvevők kézműves-foglalkozásokon vehetnek részt, amelyeket tapasztalt mesterek vezetnek, miközben a háttérben már készülnek a finomságok is. A program középpontjában a pünkösd állt, amelyről Gál Adél rövid ismertetőt is tartott. Kiemelte az ünnep vallási és néphagyománybeli jelentőségét, rámutatva, hogy a pünkösd az egyház születésének az ünnepe, és a Szentlélek kitöltetésének a napja. A foglalkozások három szimbólum köré épülnek: a galamb, a láng és a zöld ág – ezek mind a pünkösd üzenetét közvetítik, legyen szó békéről, újjászületésről vagy lelki megújulásról. A gyerekek a nap folyamán ezekhez kapcsolódó alkotásokon dolgozhattak.
A délelőtt során a résztvevők kisebb csoportokban fedezhették fel a tájház kiállításait, vagy rövid sétát tehettek a Szikura József Botanikus Kertben. Az udvaron kézműves-tevékenységek várták őket: pünkösdi virágokat és rózsákat készíthettek, valamint galambbal és lángnyelvvel díszített zöld ágakat alkothattak – mindhárom motívum a pünkösdi ünnepkör szimbolikus eleme. Emellett nemezkarkötőt is sodorhattak, miközben a népi játékokat is örömmel próbálgatták. A nap egyik fénypontját a tájház konyhájából előkerülő csörögefánk jelentette, melyeket a szokásokhoz híven Olasz Piroska készített a résztvevők legnagyobb örömére.
A civil szervezet egész éves munkájáról beszámolva Gál Adél kiemelte, hogy ez volt a tavaszi évad 15. programja: „Több mint 500 gyereket tudtunk megszólítani a foglalkozásainkon. Igyekeztünk minden alkalmat az ünnepi időszakokhoz igazítani – a farsangtól a húsvéton át egészen a pünkösdig.” Mint elmondta, a Kárpátalja számos településéről érkeztek már hozzájuk iskolák, és ez a széles érdeklődés megerősíti őket abban, hogy érdemes tovább folytatni ezt a munkát. A programok célja továbbra is az, hogy tartalmas és élményszerű formában hozza közelebb a fiatalokhoz a hagyományokat, közösségi élményeket és az ünnepek valódi jelentését.
Szabó Zsuzsanna, a Beregszászi Kossuth Lajos Líceum alsóstanára szintén dicsérte a programot: „Mi már szinte visszajáró vendégek vagyunk. Ezek az alkalmak lehetőséget adnak arra, hogy a gyerekek kiszakadjanak a hétköznapi rutinnal járó tanulásból, és élményszerűen ismerjék meg a népszokásokat.” A tanárnő hangsúlyozta, mennyire fontos a népszokások megismertetése és fenntartása különösen úgy, hogy ezek szervesen illeszkednek az iskolai oktatásba is. „A gyerekek új élményeket szereznek, kizökkennek a mindennapi rutinos tanulásból és megtapasztalhatják, elődeik hogyan ünnepelték a pünkösdöt, a húsvétot, a karácsonyt, az adventet.”
A Pro Cultura Subcarpathica továbbra is elkötelezett a kárpátaljai magyarság kulturális értékeinek bemutatása és megőrzése mellett. A Nagyberegi Tájház programjai a jövőben is folytatódnak, újabb és újabb élményekkel gazdagítva a gyerekeket, pedagógusokat és minden érdeklődőt.
A Pro Cultura Subcarpathica civil szervezet rendhagyó, évadzáró pünkösdi programjára gyűltek össze a Tulipán Tanoda Magyar Népművészeti Iskola, valamint a beregszászi Zrínyi Ilona Líceum növendékei a Nagyberegi tájházban. Az alkalom központi témája a pünkösdi ünnepkörrel kapcsolatos bibliai jelenetek megismerése volt. A keresztény egyház egyik legfontosabb ünnepének történetéről Tóth László esperes, a nagyberegi református gyülekezet lelkipásztora mesélt a gyerekeknek. A pünkösdre, mint Isten egyik egyedülálló cselekedetére kell tekinteni, hangsúlyozta a lelkész. A gyerekek az ügyességi játék során a tájház udvarán elrejtett szöveges cédulák összeillesztésével rakhatták ki a pünkösdi történetet, a kézműves foglalkozáson papírhajtogatás technikájával ünnepi ajtódíszt készítettek Kepics Andrea és Markó Veronika kézművesoktatók irányítása alatt. És persze nem maradhattak el a népi- és gyermekjátékok. A Tulipán Tanoda növendékei Botos Krisztina néptáncoktató vezetésével körjátékokat adtak elő. Rácz Zsófia, a beregszászi Zrínyi Ilona Líceum növendéke elmondta, nem először látogatott el a Nagyberegi Tájházba, és minden alkalommal más és más élményekben van része. A Pro Cultura Subcarpathica civil szervezet tájházi programsorozata a Csoóri Sándor Alap támogatásával, valamint a Hagyományok Háza Hálózat Kárpátalja szakmai partnerségével valósult meg. A rendezvényen a Tulipán Tanoda Magyar Népművészeti Iskola növendékei pünkösdi körjátékkal szórakoztatták a jelenlévőket.
Pünkösdi foglalkozással zárult a Nagyberegi Tájház tavaszi programsorozata május 14-én. Az ide látogatók ezúttal Beregszászból érkezett iskolások voltak, akikhez a Tulipán Tanoda Magyar Népművészeti Iskola beregszászi növendékei is csatlakoztak.
A rendezvény megnyitóján Gál Adél, a Nagyberegi Tájház programfelelőse köszöntötte a jelenlévőket. Elmondta, hogy a hagyományhoz hűen idén is a pünkösdi ünnepkörhöz kapcsolódó foglalkozással zárják a tájház tavaszi évadát. „A mai nap egy kicsit rendhagyónak mondható, hiszen aki nyomon követi a tájház életét, az tudja, hogy ilyenkor pünkösdikirály-választással egybekötött vetélkedővel szoktuk zárni az évadunkat, a mai alkalom viszont eltér ettől, ugyanis ma a pünkösd vallási mivoltára, a bibliai történetre alapozzuk a foglalkozást, s erre épülnek majd az ügyességi játékaink, valamint a kézműves-foglalkozásaink is” – emelte ki Gál Adél.
Felszólalásában Fülöp Andrea beregszászi magyar konzul köszönetet mondott a gyerekeknek, amiért ilyen nagy létszámban érdeklődnek a tájház programjai iránt, valamint a szervezőknek és a foglalkozásokon közreműködőknek, akik a magyar kultúra és hagyományok őrzése és továbbadása céljából hétről hétre igényes programokkal várják az ide látogatókat.
A köszöntőket követően Tóth László, a Nagyberegi Református Gyülekezet lelkipásztora arra biztatta a tanulókat, hogy lássák a pünkösdöt is úgy, mint „az Istennek egy olyan rendhagyó cselekedetét, melynek a világtörténelemben sehol nincs párhuzama, hiszen ez egy egyedi esemény a karácsony, Krisztus feltámadása és mennybemenetele mellett; pünkösdkor Isten kinyilvánítja az ő szeretetét, a megbocsátását és a kegyelmét az emberek felé” – fogalmazott Tóth László, hozzátéve: napjainkban rendkívül fontos meglátni azt, hogy Istennek vannak ilyen tettei, cselekedetei, melyekkel megmutatja hatalmát. A kisiskolások figyelmesen hallgatták meg a Bibliából felolvasott pünkösdi történetet, majd nagy örömmel énekelték el közösen a 250. dicséretet.
A programot ezután a Tulipán Tanoda Magyar Népművészeti Iskola beregszászi növendékeinek előadása színesítette. A fiatal néptáncosok csallóközi gyermekjátékfüzért mutattak be, mely a körjátékok és a kapuzósok okán a pünkösdhöz is szorosan kapcsolódik.
Az ügyes kezű gyerekek a láng színeit kiválasztva színes és krepp-papír felhasználásával pünkösdi ajtódíszeket készítettek, melyek közepére egy hajtogatott technikával készült fehér galamb is került.
A foglalkozás végén a szervezők kemencében sült almás és túrós süteménnyel, valamint ízletes bodzaszörppel kedveskedtek a gyerekeknek.
Első alkalommal szerveztek a helyi civil szervezetek és intézmények közös, pünkösdi hazaváró családi napot Tiszacsomán. Az alkalom szent liturgiával és ünnepi körmenettel kezdődött, amelyet Demkó Ferenc, a Munkácsi Görögkatolikus Egyházmegye püspöki helynöke celebrált. A szentmisét valamit a gyermekprogramokat az összetartozás jegyében szervezték. Emlékezetes marad az idei pünkösd a tiszacsomai görögkatolikus hívek számára: 2 év után 16 fiatallal tartottak elsőáldozást. A családi nap megszervezése közös ügy volt a faluban, amiből mindenki kivette a részét. A pünkösdi misére a község fiataljai ünnepi népi öltözékekben érkeztek, amelyeket a Csóri Sándor programnak köszönhetően szereztek be.
A pünkösd a keresztény egyházak nagy ünnepei közé tartozik. Elnevezése a görög pentekoszté, vagyis „ötvenedik” szóból származik, mivel a különféle felekezetű keresztények húsvét után ötven nappal tartják. Ekkor a kereszténység a Szentlélek kiáradását vagy más szóval kitöltetését ünnepli. A pünkösdi időszak a protestáns egyházakban a konfirmáció, az úrvacsorára való előkészítés, az ifjak felnőtt hívővé avatásának ideje.
Május 24-én a Nagyberegi Tájházban Pünkösdi királyság címmel rendezték meg a pünkösdi ünnepkör zárófoglalkozását, mely egyben a Pro Cultura Subcarpathica évadzáró foglalkozása is volt. A tájház látogatói ezúttal beregszászi és halábori iskolások voltak, akikhez a Tulipán Tanoda Magyar Népművészeti Iskola nagyberegi kihelyezett szakkörének növendékei is csatlakoztak.
A magyar pünkösdi szokások szorosan kapcsolódnak az egyházi ünnephez, ugyanakkor a népszokásokban elsősorban a nyár köszöntése áll a fókuszban. A kapuk feldíszítése zöld ágakkal, a májusfa állítása és a pünkösdi királyválasztás mind ehhez az ünnephez fűződnek. Vidékünkön a népi emlékezetben a pünkösdi királyválasztásról nem maradtak meg adatok, ezért ennek megismertetése a fiatalokkal még fontosabb feladata a szakembereknek.
A rendezvény hivatalos megnyitóján elsőként Gál Adél, a Nagyberegi Tájház programfelelőse köszöntötte a jelenlévőket, aki emlékeztetett arra a meghatározó momentumra, amikor a Nagyberegi Tájház tíz évvel ezelőtt éppen pünkösdkor tartotta meg első foglalkozásait. Az azóta folyamatossá vált alkalmak nagy népszerűségnek örvendenek az ide ellátogató gyerekek körében, akik itt játékos formában juthatnak új ismeretekhez. „Továbbra is az a célunk, hogy a népi hagyományok megélése élményszerű módon történjen” – szögezte le Gál Adél.
Köszöntőjében Erdei Péter beregszászi magyar konzul felhívta a figyelmet: a hagyomány megtartó erő, s fokozottan érvényes ez a külhoni magyarság esetében. A diplomata pünkösdi verssel is kedveskedett a közel hetven résztvevőnek.
A pünkösdi hagyományokat felidéző rendezvény nyitóakkordjaként a Tulipán Tanoda Magyar Népművészeti Iskola nagyberegi kihelyezett szakkörének növendékei bemutatták az ünnepkörhöz fűződő népszokásokat, s a pünkösdi királynéjárást felelevenítő körjáték közben olyan ismert népdalok csendültek fel, mint a Két szál pünkösdrózsa, A pünkösdi rózsa, valamint a Boglya tetején áll egy gólya kezdetű, mely rendkívül népszerűvé vált a résztvevők körében, akik be is kapcsolódtak a közös éneklésbe és táncba.
Ezután a gyerekek háromféle kézműves-foglalkozást is kipróbálhattak: az egyik sátorban a kosárfonás mesterségébe tekintettek be, a másikban krepp-papírból készítettek pünkösdi rózsákat, míg a harmadik sátorban a nemez megmunkálását sajátították el. Mindeközben a fiúk a népi játékokat próbálták ki, majd a „nagy megmérettetésre” 12 legény nevezett be, akik öt próbán mérték össze erejüket, ügyességüket és tudásukat. A gólyalábon járás, zsákban ugrálás és célba dobás után a népdaléneklés következett. Az ötödik, a Toldi-próba bizonyult a legnehezebbnek. A legtöbb pontot szerzett két játékos között végül a kötélhúzás döntött. A győztes – aki ezzel kiérdemelte a pünkösdi király címet – ennek értelmében Kesze Levente, a Beregszászi 3. Számú Zrínyi Ilona Líceum tanulója lett. A pünkösdi király ezután királynőt is választott maga mellé, szintén a Zrínyi-líceum egyik tanulóját.
Mint ahogyan minden nagyberegi tájházi foglalkozásnak, ennek a rendezvénynek is része volt az Olasz Piroska által készített finomság megkóstolása. Ezúttal a község szokásaihoz igazodva kapros-túrós sütemény, valamint almás és lekváros porlós sült a kemencében.
Június 4-én a Pro Cultura Subcarpathica civil szervezet munkatársai a Nagyberegi Tájházban pünkösdhöz kapcsolódó népszokásokat elevenítették fel a gyerekekkel.
A kereszténység egyik legnagyobb ünnepéhez a népi kultúrában is számos hagyomány fűződik. Az egyik ilyen a pünkösdi királyválasztás. Többek között ezzel is megismerkedhettek a gyerekek a tájházi foglalkozás alkalmával.
A tájház fennállása óta – az elmúlt tíz évben – a szervezők a tájházi évadot egy pünkösdi királyválasztással zárják. Mindezt játékos vetélkedő formájában teszik, így a gyerekek számára egy élvezetes, közkedvelt programmá nőtte ki magát az alkalom.
„Fontosnak tartjuk, hogy a gyerekek megismerkedjenek a magyar kultúrakörhöz tartozó szokásokkal, hagyományokkal” – fogalmazott a program kapcsán Gál Adél, a Pro Cultura Subcarpathica tájházért felelős munkatársa.
A pünkösdi foglalkozásokra évről évre visszajáró gyerekek már ismerik az ünnephez fűződő hagyományokat, ahogy a pünkösdi királyválasztást is. A a fiatalok jobban megismerkedhetnek a magyar kultúrához köthető népi hagyományokkal, emellett ezek az ismeretek a későbbiekben segítségükre lesznek az iskolai tanulmányaik során is.
A játékos foglalkozás keretében a fiúknak öt fordulóból álló megmérettetésen kellett bizonyítaniuk rátermettségüket a pünkösdi királyságra. A legrátermettebb legénynek – a pünkösdi királynak – pedig az lehetett a kiváltsága, hogy pünkösdi királynét választhatott maga mellé.
A program során különböző kézműves-foglalkozások is várták a gyerekeket, többek között a pünkösdi rózsa készítésének technikáját sajátíthatták el.
A szervezők amellett, hogy ezekkel a foglalkozásokkal népszerűsíteni szeretnék a magyar népi hagyományokat a gyerekek körében, egyfajta kikapcsolódást és tartalmas időtöltést szeretnének biztosítani számukra.
A Csoóri Sándor Alap támogatásával megvalósuló programra mintegy ötven helyi iskolás látogatott el, akik a nap végén megkóstolhattak egy igazi beregi édességet, a kemencében sült kapros-túrós süteményt.
