A South China Morning Post szerint már létezik egy teljesen automatizált klónozási folyamat, amelyben a mesterséges intelligencia drasztikusan csökkentette az emberi hibák számát.
A Nankai Egyetem Mesterséges Intelligencia Főiskolájának kutatói által megalkotott technológia hét malac születését segítette elő bérkocán keresztül, emberi közreműködés nélkül. Ez bevett gyakorlattá teheti a kereskedelmi célú klónozást.
Ez a jövő, egyétek!
A klónozás, amelyet leggyakrabban az úgynevezett szomatikus sejtmagtranszferen keresztül végeznek, kényes és időigényes. A sejtek könnyen megsérülnek az út során, és az emberi hibák is hátráltatják a széles körű használatot.
Az egyik kutató, Pan Dengke bevallotta, hogy a sok éven keresztül tartó mikroszkóp fölé görnyedés hátproblémákat okozott neki – és ez csak az egyik, de igen fontos gond az ember általi klónozással. Ezt is orvosolhatja a mesterséges intelligencia bevetése.
A mesterséges intelligencia által működtetett rendszer képes pontos számításokat alkalmazni, és utasítja a robotot, hogy minimális erőt alkalmazzon a klónozási folyamat befejezéséhez – így csökken az emberi kéz által okozott sejtkárosodás – mondta Liu Yaowei, egy másik kutató a lapnak.
Hszi Csin-ping kínai elnök kiemelt fontosságú ügyként kezeli az élelmezésbiztonságot, a sertéshús pedig az egyik legnépszerűbb étel az országban. A kínai sertésipar még mindig csak lábadozik az afrikai sertésvírus 2018–2019-es járványából, ami súlyosan megtizedelte az állományt. A sok egészséges koca elvesztése miatt megnőtt az igény az importra, de az iparág azóta is az önellátás visszaállítására törekszik.
Liu reméli, hogy a hatékony, automatizált klónozás a tömegek számára is elérhető, jó minőségű sertéshúst eredményez, miközben segíti a nemzeti önellátási törekvéseket is.
For 1.4 billion Chinese citizens that had the government dictate their movements since the pandemic began, the past six weeks have forced them to suddenly figure out how to survive on their own https://t.co/ERgSldpAME
A Reuters egy videóban mutatta be, hogyan is működik a kiszolgálás abban az étteremben, ahol a versenyzők hozzájuthatnak majd a finom falatokhoz. Elég egyedi lesz a személyzet, ugyanis robotok fogják főzni a rizst, a tésztát, de még a hamburgereket is ők állítják össze. A vendégek láthatják, éppen hol tart a folyamat, majd egy nyíláson keresztül juthatnak hozzá az ételükhöz.
A felszolgálás pedig úgy zajlik, hogy egy emelő segítségével ereszkedik alá a plafonról az étel, így elkerülhető a sorban állás, és a pincérrel sem kell érintkezni. A versenyzők egyszerűen csak elvehetik a rendelésüket, amit aztán elfogyaszthatnak a négy, plexivel elválasztott részre osztott asztaloknál.
Az amerikai Országos Közúti Közlekedésbiztonsági Hivatal vizsgálat alá vonta a 2014–2021 között forgalomba állított Tesla Y, X, S és 3-as modelleket, miután az önvezető funkcióval közlekedő járművek rendőr, mentő vagy tűzoltóautókkal ütközve 17 embert megsebesítettek, egynek pedig a halálát okozták.
Nemrég két férfi meghalt, amikor Houstonban fának ütközött egy elektromos önvezető Tesla: Szakértők szerint a robotpilótás járművek technológiája alapján beazonosítható, hogy mi állhat a veszélyes jelenség hátterében.
Nagy a valószínűsége annak, hogy az ilyen típusú Tesla autók még nem képesek teljes mértékben elkülöníteni az esetkocsikat, és megzavarodnak ezek észlelésekor – magyarázta Raj Rajkumar, a Carnegie Mellon Egyetem önvezető járművekre szakosodott villamos-és számítástechnikai professzora.
Az önvezető járművek általában radar és kamerák segítségével azonosítják, hogy mi lehet a közelükben. Mindkét technológiánál komoly programozói munka és mesterséges intelligencia kell ahhoz, hogy az autó pontosan lásson, és érzékeljen. A radar hullámokat bocsát ki, amelyek visszapattannak a környezetükről, és ezek alapján azonosítja, hogy hol található a közelében a tárgy / személy. A nehézséget az álló helyzetű tárgyakhoz történő közeledés, illetve az ezek melletti elhaladás jelenti, ami vészfékezésre késztetheti a robotpilótákat.
A Tesla már egyáltalán nem használ radart – jelezte Rajkumar –, mert állítása szerint a kameráival és a mesterséges intelligenciával együtt remekül felismeri az autó környezetébe kerülő tárgyakat.
A technológiát részben manuálisan fejlesztik, azaz megtanítják az autónak, hogy az adott tárgy micsoda. Emellett a rendszert jellemzi egy öntanuló automatizmus is, magyarul, minél gyakrabban lát egy adott embert, autót vagy kerékpárt, annál nagyobb magabiztossággal érzékeli azt a jövőben is, a gép pedig ennek megfelelően dönt a manőverről. Annak érdekében, hogy egy ilyen rendszer biztonságos legyen, milliószámra kell döntési helyzet elé állítani a mintaérzékelő mesterséges intelligenciát.
Az esetkocsik jelentik a rendszer Achilles-sarkát, ugyanis azok piros-kék villogása, jelzőfénye vakká teszik.A megoldás az lehet, ha a szakértők képesek lennének megtanítani a mesterséges intelligenciának a villogó fények értelmezését. Ehhez pedig még sok hasonló szimulációs helyzet elé kell állítani, hogy különböző fényviszonyok között is érzékelni tudja ezeket a járműveket. Rajkumar tanácsa azonban az, hogy a a kamerák mellett a Tesla térjen mégis vissza a radar, vagy lézeres alapú alternatív radar használatára.
Idén is a koronavírus-járvány miatt bevezetett korlátozások közepette kezdték meg vasárnap Szaúd-Arábiában a muszlimok hagyományos zarándoklatát Mekkában.
Ez a második év, amikor az iszlám vallás egyik pillérének számító zarándoklaton (arabul haddzson) a koronavírus-járvány nyomán hozott beutazási korlátozások miatt csak a királyság területén élők vehetnek részt.
A zarándoklatot az idei rendelkezés szerint 60 ezer, 18 és 65 év közötti, szaúdi állampolgársággal vagy tartózkodási engedéllyel rendelkező, a vírus elleni oltás mindkét adagját felvevő (vagy korábban megfertőződött, így védettséget élvező) hívő végezheti el.
A járvány előtt a zarándoklaton évente körülbelül 2,5 millió ember vett részt.
Robotok és csíkok között
A több napig tartó esemény a mekkai nagymecsetben elvégzendő imával kezdődik. Idén a szertartás alatt cirkáló „okosrobotok” osztanak majd vizet a sorban álló hívők között, betartandó a társadalmi távolságtartást. Ezután gyalogolva, futva, majd ismét gyalogolva hétszer kell megtenni a fél kilométeres távolságot a Szafá és a Marva dombok között, ma már fedett, légkondicionált folyosón. A járványügyi rendelkezések értelmében a folyosón a távolságtartást a földre felfestett csíkok segítik.
Az al-Ihbaríja szaúdi hírtelevízió azt közölte, hogy eddig körülbelül 36 ezer zarándok érkezett a Mekkától mintegy öt kilométerre található Mína völgyébe, ahol a hívők a nap hátralevő részét és az éjszakát – imádkozással és meditációval – töltik sátraikban. Hétfőn az emberek az Arafat hegyre mennek, a rákövetkező nap pedig visszatérnek Mínába, és jelképesen megkövezik az ördögöt.
A haddzs az iszlám egyik alappillére, amelyen a hagyomány szerint minden muszlimnak életében legalább egyszer részt kell vennie, ha meg tudja engedni magának, és lehetővé teszi egészsége – illetve a másoké.
Pleased to meet with ?? Premier Li Keqiang. We discussed #COVID19 and the need for an aggressive effort on #VaccinEquity this year to vaccinate 70% of all populations. Solidarity is key to ensuring access and affordability of vaccines. pic.twitter.com/9aMgWR2j7R
Egyre többen vásárolnak távol élő, a fertőzésveszély miatt nem látogatható szüleiknek olyan mechanikus játékszereket, mint a Sony robotkutyája – közölte a Kyodo japán hírügynökség. A Sony az Aibo legújabb verzióját úgy alkotta meg, hogy a robotkutya „őrjáratra menjen” a házon belül. A tulajdonosok beprogramozhatják, hogy Aibo bizonyos időszakokban megjelenjen a ház adott pontjain. Az ilyen robotoknak „gyógyító” szerepük lehet a koronavírussal terhelt időszakban.
Az Aibo észleli a mosolygást, a dicsérő szavakat, a hátát vagy fejét érintő simogatást is. Ráadásul a mesterséges intelligencia segítségével képes alkalmazkodni az emberek reakcióihoz. Beépített kamerájával és mikrofonjával tíz arcot képes felismerni.
Más robot, mint a Yukai Engineering Qoobo nevű terméke, puha párnaként ölelhető, a simogatásra pedig farokcsóválással reagál. Az Aibo és a Groove X fejlesztő Lovot nevű humanoid robotja adatokat is gyűjt tulajdonosuk hogylétéről, ezeket azonnal lejelenti, így nagy segítséget jelent a szüleiktől távol lévőknek. „Amikor az emberek nem érzik jól magukat vagy magányosak, jobban vágynak a fizikai érintésre. A gyógyító robotok próbálják megadni egy másik lény valódi jelenlétének érzetét, amelyet nehéz megtapasztalni a telefonon vagy egy videokonferencián keresztül” – mondta Isiguro Hirosi, az Oszakai Egyetem intelligens robotikával foglalkozó professzora.
A Lovot 43 centiméter magas, több mint 50 szenzora segítségével felismeri, megközelíti tulajdonosát, és szemkontaktust létesít vele. Megérzi, hol érintették meg a testét, el tudja kerülni a tárgyakat. Mivel mindössze 4,2 kilogramm, könnyen felemelhető, karjai „ölelési módra” állíthatók, hőmérséklete pedig az emberi testéhez hasonlóan 37 Celsius-fokos. Ez az első robot, amely képes a féltékenységre is: ha páros módozatra állítják és a háztartásban lévő másik Lovot több figyelmet kap, féltékenyen néz.
Isiguro szerint a gyógyító robotok iránti igény egyre nagyobb lesz, minél inkább elhúzódik a járvány.
