Nem mindennapi megoldással szállítottak el egyben egy kisebb városrészt Sanghajban. A mesterséges intelligencia által vezérelt robotok összehangolt munkájáról látványos videó is készült.
Hogyan lehet áthelyezni egyik helyről a másikra egy nagyobb épületegyüttest vagy akár egy kisebb városrészt? Ezt a kihívást szerették volna megoldani Kínában, amikor egy 8270 tonnás, 43 380 négyzetméteres, 100 éves sikumen téglaépület-együttest helyeztek át. A megoldás nem meglepő módon a robotok bevetése volt.
A New Atlas számolt be arról a ma még építészeti kuriózumnak számító megoldásról, amit a Shanghai Construction Group mérnökei hajtottak végre Sanghajban. A sikumen stílusú Huajanli komplexum
a nyugati sorházak és a kínai udvarok ötvözeteként,
a kínai városi középosztály számára épült
az 1920-as és 1930-as években.
Azonban ideiglenesen át kellett költöztetni, hogy helyet csináljanak egy grandiózus, 53 ezer négyzetméteres föld alatti fejlesztésnek.
A kínai mérnökök többek között 3D-s szkennelést, önvezető fúrórobotokat és több ezer méternyi szállítószalagot vetettek be a művelethez és az építési hulladékok és a törmelékek elszállításához. Olyan mesterséges intelligenciát is alkalmaztak, amely képes megkülönböztetni a talajszerkezeteket. A projekt egyik leglátványosabb technikai megoldását a 432 apró hidraulikus sétáló robot jelentette, amelyek az egész háztömböt maguk fölé függesztve haladtak, naponta mindegy 10 méterrel arrébb szállítva azt. A műveletről a sanghaji kormány honlapján egy szórakoztató timelapse videót is közzétettek.
A sétáló robotok lényegében minden irányba haladni képes moduláris hidraulikus emelők, amelyek egyenként körülbelül 10 tonna felemelésére képesek. Az érzékelőik figyelik a nyomást, a rezgést és az igazodást is, miközben egy központi, mesterséges intelligencián alapuló vezérlőegység összehangolja a mozgásukat egy szinkronizált kúszássá.
A különleges költözési projekt 2023 végén kezdődött, akkor helyezték át a háztömböt az eredeti helyétől nagyjából 48 méterre nyugatra, és 46 méterre északra, hogy helyet biztosítsanak a föld alatti építkezésnek. A háztömb „hazasétálása” idén május 19-én kezdődött, és tizenkilenc nappal később, június 7-én fejeződött be azzal, hogy az épületkomplexumot visszahelyezték az eredeti alapjaira.
Amikor még robotok nélkül kellett épületeket mozgatni…
Nem a mostani az első alkalom, amikor nagy méretű építmények költöztetésére van szükség. 1985-ben a texasi San Antonióban található Fairmount Hotelt helyezték át a hat háztömbnyire található új otthonába. A költöztetés hat napig tartott dömperek, daruk valamint rengeteg kábel- és csigás rendszer segítségével. Továbbra is ez szerepel a Guinness-rekordok könyvében a legnehezebb kerekeken szállított épületként, súlya 1,45 millió kilogramm, vagyis 1450 tonna volt.
1930-ban az Indiana Bell telefontársaság 90 fokkal elfordította hét emelet magas székházát, hogy helyet csináljon egy új főhadiszállás építéséhez. A legőrültebb az egészben az, hogy a forgatás közben az üzletmenet a szokásos módon folyt, az operátorok, alkalmazottak és a vezetők is ki-be jártak. Sőt, a gáz-, a víz-, az áram- és a telefonszolgáltatás sem szünetelt az egy hónapig tartó költözés alatt.
Ez volt az egyik első alkalom, amikor úgy döntöttek, hogy inkább áthelyeznek egy nagy épületet ahelyett, hogy lerombolják, és újat építenek helyette. Az épület azonban így sem úszta meg a rombolást, ugyanis 1963-ban lebontották, hogy helyet biztosítsanak egy 22 emeletes irodaháznak. Ez jelenleg, ironikus módon, az AT&T tulajdonában van.
Idén több mint 15 ezer robotot szállítanak a harctérre, és ezek szinte mindegyike ukrán gyártásból származik majd.
Hlib Kanevszkij, a védelmi minisztérium beszerzési politikáért felelős osztályának vezetője hangsúlyozta, hogy a fejlesztések és beszerzések már elkezdődtek.
2025 első negyedévében 31 szerződést kötöttek különféle robotikai eszközökre, összesen 6 milliárd hrivnya értékben – számolt be róla az Ekonomicsna Pravda.
A védelmi minisztérium tájékoztatása szerint a robotikai eszközök 2024 második felében is megjelentek a hadseregben, amikor hat szerződés alapján 100 millió hrivnya értékben történtek szállítások. Mindez előkészítette az idei, több ezer darabra bővülő fejlesztési hullámot.
„Tavaly több százat küldtünk a frontra, idén több ezerben gondolkodunk” – nyilatkozta Makszim Vaszilcsenko, a Tencore vállalat igazgatója.
Kanevszkij hangsúlyozta: az eszközök túlnyomó többsége ukrán gyártmány lesz, mivel az importmodellek jelentősen drágábbak. A védelmi cégek egyben kötelezettséget vállaltak arra is, hogy folyamatosan fejlesztik a robotjaikat a szerződéses együttműködés során.
A South China Morning Post szerint már létezik egy teljesen automatizált klónozási folyamat, amelyben a mesterséges intelligencia drasztikusan csökkentette az emberi hibák számát.
A Nankai Egyetem Mesterséges Intelligencia Főiskolájának kutatói által megalkotott technológia hét malac születését segítette elő bérkocán keresztül, emberi közreműködés nélkül. Ez bevett gyakorlattá teheti a kereskedelmi célú klónozást.
Ez a jövő, egyétek!
A klónozás, amelyet leggyakrabban az úgynevezett szomatikus sejtmagtranszferen keresztül végeznek, kényes és időigényes. A sejtek könnyen megsérülnek az út során, és az emberi hibák is hátráltatják a széles körű használatot.
Az egyik kutató, Pan Dengke bevallotta, hogy a sok éven keresztül tartó mikroszkóp fölé görnyedés hátproblémákat okozott neki – és ez csak az egyik, de igen fontos gond az ember általi klónozással. Ezt is orvosolhatja a mesterséges intelligencia bevetése.
A mesterséges intelligencia által működtetett rendszer képes pontos számításokat alkalmazni, és utasítja a robotot, hogy minimális erőt alkalmazzon a klónozási folyamat befejezéséhez – így csökken az emberi kéz által okozott sejtkárosodás – mondta Liu Yaowei, egy másik kutató a lapnak.
Hszi Csin-ping kínai elnök kiemelt fontosságú ügyként kezeli az élelmezésbiztonságot, a sertéshús pedig az egyik legnépszerűbb étel az országban. A kínai sertésipar még mindig csak lábadozik az afrikai sertésvírus 2018–2019-es járványából, ami súlyosan megtizedelte az állományt. A sok egészséges koca elvesztése miatt megnőtt az igény az importra, de az iparág azóta is az önellátás visszaállítására törekszik.
Liu reméli, hogy a hatékony, automatizált klónozás a tömegek számára is elérhető, jó minőségű sertéshúst eredményez, miközben segíti a nemzeti önellátási törekvéseket is.
For 1.4 billion Chinese citizens that had the government dictate their movements since the pandemic began, the past six weeks have forced them to suddenly figure out how to survive on their own https://t.co/ERgSldpAME
A Reuters egy videóban mutatta be, hogyan is működik a kiszolgálás abban az étteremben, ahol a versenyzők hozzájuthatnak majd a finom falatokhoz. Elég egyedi lesz a személyzet, ugyanis robotok fogják főzni a rizst, a tésztát, de még a hamburgereket is ők állítják össze. A vendégek láthatják, éppen hol tart a folyamat, majd egy nyíláson keresztül juthatnak hozzá az ételükhöz.
A felszolgálás pedig úgy zajlik, hogy egy emelő segítségével ereszkedik alá a plafonról az étel, így elkerülhető a sorban állás, és a pincérrel sem kell érintkezni. A versenyzők egyszerűen csak elvehetik a rendelésüket, amit aztán elfogyaszthatnak a négy, plexivel elválasztott részre osztott asztaloknál.
Az amerikai Országos Közúti Közlekedésbiztonsági Hivatal vizsgálat alá vonta a 2014–2021 között forgalomba állított Tesla Y, X, S és 3-as modelleket, miután az önvezető funkcióval közlekedő járművek rendőr, mentő vagy tűzoltóautókkal ütközve 17 embert megsebesítettek, egynek pedig a halálát okozták.
Nemrég két férfi meghalt, amikor Houstonban fának ütközött egy elektromos önvezető Tesla: Szakértők szerint a robotpilótás járművek technológiája alapján beazonosítható, hogy mi állhat a veszélyes jelenség hátterében.
Nagy a valószínűsége annak, hogy az ilyen típusú Tesla autók még nem képesek teljes mértékben elkülöníteni az esetkocsikat, és megzavarodnak ezek észlelésekor – magyarázta Raj Rajkumar, a Carnegie Mellon Egyetem önvezető járművekre szakosodott villamos-és számítástechnikai professzora.
Az önvezető járművek általában radar és kamerák segítségével azonosítják, hogy mi lehet a közelükben. Mindkét technológiánál komoly programozói munka és mesterséges intelligencia kell ahhoz, hogy az autó pontosan lásson, és érzékeljen. A radar hullámokat bocsát ki, amelyek visszapattannak a környezetükről, és ezek alapján azonosítja, hogy hol található a közelében a tárgy / személy. A nehézséget az álló helyzetű tárgyakhoz történő közeledés, illetve az ezek melletti elhaladás jelenti, ami vészfékezésre késztetheti a robotpilótákat.
A Tesla már egyáltalán nem használ radart – jelezte Rajkumar –, mert állítása szerint a kameráival és a mesterséges intelligenciával együtt remekül felismeri az autó környezetébe kerülő tárgyakat.
A technológiát részben manuálisan fejlesztik, azaz megtanítják az autónak, hogy az adott tárgy micsoda. Emellett a rendszert jellemzi egy öntanuló automatizmus is, magyarul, minél gyakrabban lát egy adott embert, autót vagy kerékpárt, annál nagyobb magabiztossággal érzékeli azt a jövőben is, a gép pedig ennek megfelelően dönt a manőverről. Annak érdekében, hogy egy ilyen rendszer biztonságos legyen, milliószámra kell döntési helyzet elé állítani a mintaérzékelő mesterséges intelligenciát.
Az esetkocsik jelentik a rendszer Achilles-sarkát, ugyanis azok piros-kék villogása, jelzőfénye vakká teszik.A megoldás az lehet, ha a szakértők képesek lennének megtanítani a mesterséges intelligenciának a villogó fények értelmezését. Ehhez pedig még sok hasonló szimulációs helyzet elé kell állítani, hogy különböző fényviszonyok között is érzékelni tudja ezeket a járműveket. Rajkumar tanácsa azonban az, hogy a a kamerák mellett a Tesla térjen mégis vissza a radar, vagy lézeres alapú alternatív radar használatára.
Idén is a koronavírus-járvány miatt bevezetett korlátozások közepette kezdték meg vasárnap Szaúd-Arábiában a muszlimok hagyományos zarándoklatát Mekkában.
Ez a második év, amikor az iszlám vallás egyik pillérének számító zarándoklaton (arabul haddzson) a koronavírus-járvány nyomán hozott beutazási korlátozások miatt csak a királyság területén élők vehetnek részt.
A zarándoklatot az idei rendelkezés szerint 60 ezer, 18 és 65 év közötti, szaúdi állampolgársággal vagy tartózkodási engedéllyel rendelkező, a vírus elleni oltás mindkét adagját felvevő (vagy korábban megfertőződött, így védettséget élvező) hívő végezheti el.
A járvány előtt a zarándoklaton évente körülbelül 2,5 millió ember vett részt.
Robotok és csíkok között
A több napig tartó esemény a mekkai nagymecsetben elvégzendő imával kezdődik. Idén a szertartás alatt cirkáló „okosrobotok” osztanak majd vizet a sorban álló hívők között, betartandó a társadalmi távolságtartást. Ezután gyalogolva, futva, majd ismét gyalogolva hétszer kell megtenni a fél kilométeres távolságot a Szafá és a Marva dombok között, ma már fedett, légkondicionált folyosón. A járványügyi rendelkezések értelmében a folyosón a távolságtartást a földre felfestett csíkok segítik.
Az al-Ihbaríja szaúdi hírtelevízió azt közölte, hogy eddig körülbelül 36 ezer zarándok érkezett a Mekkától mintegy öt kilométerre található Mína völgyébe, ahol a hívők a nap hátralevő részét és az éjszakát – imádkozással és meditációval – töltik sátraikban. Hétfőn az emberek az Arafat hegyre mennek, a rákövetkező nap pedig visszatérnek Mínába, és jelképesen megkövezik az ördögöt.
A haddzs az iszlám egyik alappillére, amelyen a hagyomány szerint minden muszlimnak életében legalább egyszer részt kell vennie, ha meg tudja engedni magának, és lehetővé teszi egészsége – illetve a másoké.
Pleased to meet with ?? Premier Li Keqiang. We discussed #COVID19 and the need for an aggressive effort on #VaccinEquity this year to vaccinate 70% of all populations. Solidarity is key to ensuring access and affordability of vaccines. pic.twitter.com/9aMgWR2j7R
Egyre többen vásárolnak távol élő, a fertőzésveszély miatt nem látogatható szüleiknek olyan mechanikus játékszereket, mint a Sony robotkutyája – közölte a Kyodo japán hírügynökség. A Sony az Aibo legújabb verzióját úgy alkotta meg, hogy a robotkutya „őrjáratra menjen” a házon belül. A tulajdonosok beprogramozhatják, hogy Aibo bizonyos időszakokban megjelenjen a ház adott pontjain. Az ilyen robotoknak „gyógyító” szerepük lehet a koronavírussal terhelt időszakban.
Az Aibo észleli a mosolygást, a dicsérő szavakat, a hátát vagy fejét érintő simogatást is. Ráadásul a mesterséges intelligencia segítségével képes alkalmazkodni az emberek reakcióihoz. Beépített kamerájával és mikrofonjával tíz arcot képes felismerni.
Más robot, mint a Yukai Engineering Qoobo nevű terméke, puha párnaként ölelhető, a simogatásra pedig farokcsóválással reagál. Az Aibo és a Groove X fejlesztő Lovot nevű humanoid robotja adatokat is gyűjt tulajdonosuk hogylétéről, ezeket azonnal lejelenti, így nagy segítséget jelent a szüleiktől távol lévőknek. „Amikor az emberek nem érzik jól magukat vagy magányosak, jobban vágynak a fizikai érintésre. A gyógyító robotok próbálják megadni egy másik lény valódi jelenlétének érzetét, amelyet nehéz megtapasztalni a telefonon vagy egy videokonferencián keresztül” – mondta Isiguro Hirosi, az Oszakai Egyetem intelligens robotikával foglalkozó professzora.
A Lovot 43 centiméter magas, több mint 50 szenzora segítségével felismeri, megközelíti tulajdonosát, és szemkontaktust létesít vele. Megérzi, hol érintették meg a testét, el tudja kerülni a tárgyakat. Mivel mindössze 4,2 kilogramm, könnyen felemelhető, karjai „ölelési módra” állíthatók, hőmérséklete pedig az emberi testéhez hasonlóan 37 Celsius-fokos. Ez az első robot, amely képes a féltékenységre is: ha páros módozatra állítják és a háztartásban lévő másik Lovot több figyelmet kap, féltékenyen néz.
Isiguro szerint a gyógyító robotok iránti igény egyre nagyobb lesz, minél inkább elhúzódik a járvány.
The world's oldest person, Japanese woman Tomiko Itooka, died aged 116 on December 29 at a nursing home where she resided since 2019, the city where she lived, Ashiya, announced on Saturday. She was born on May 23, 1908. ➡️ https://t.co/9WxutZPRO1pic.twitter.com/ONkljQ3jqA
