Romániának fel kell készülnie a határai közelében zajló súlyos fegyveres konfliktus elhúzódására, az ezzel járó kockázatok kezelésére, és erősítenie kell nemzeti ellenállóképességét – állapította meg a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) 2026-ra szóló kockázatelemzése, amelyet hétfői ülésén vitatott meg a nemzetbiztonsági testület.
A számos témát érintő, több mint háromórás tanácskozás után kiadott közleményben a román elnöki hivatal úgy értékelte: növelni kell a román hadsereg harci képességét, és fel kell gyorsítani a román védelmi ipar „újjáélesztését”, azokkal a kiképzési és haderőfejlesztési programokkal összhangban, amelyeket Románia a többi NATO- és EU-tagállammal közösen bonyolít le. A reakcióképesség javítása a hadsereg alkotmányos, és a nemzetközi partnerekkel szemben is vállalt kötelezettsége, amihez elengedhetetlen a jól képzett aktív és tartalékos katonák számának növelése – állapította meg a dokumentum.
A CSAT hétfői ülése jóváhagyta az Európai Biztonsági Akcióprogram (SAFE) keretében lehívható, 16,7 milliárd eurót közelítő hitelkeret felhasználásáról szóló román pályázatot, amelyet a héten továbbítanak Brüsszelnek. Az összeg 75 százalékát Románia a haderő, közbiztonság és polgári védelem erősítéséhez szükséges felszerelések beszerzésére akarja fordítani, azzal a feltétellel, hogy a legjelentősebb projekteknél – szuverenitási és nemzetbiztonsági megfontolásból – legalább 50 százalékban a hazai gyártás is kikötés legyen. A keretösszeg maradék 25 százalékából a keleti országrészben épülő A7-es autópályát építenék tovább Pascanitól az ukrán (Siret), illetve a moldovai (Ungheni) határig.
A CSAT elfogadta a májusban megválasztott Nicusor Dan államfő megbízatásának időszakára vonatkozó, 2025–2030 közötti védelmi stratégia tervezetét. Az elnöki hivatal honlapján november 12-én közzétett, és első ízben közvitára bocsátott 40 oldalas nemzetbiztonsági dokumentum véglegesítésénél figyelembe vették a beérkezett javaslatokat is.
Hatósági fellépést vár a bukaresti Elie Wiesel Holokausztkutató Intézet, miután a fasiszta legionárius mozgalom ismert költőjének versét énekelték el a múlt héten átadott román Nemzeti Székesegyházban – nyilatkozott vasárnap Alexandru Florian, az intézet igazgatója a G4Media hírportálnak.
Elmondta: elvárja, hogy a román hatóságok hivatalból indítsanak bűnvádi eljárást az ügyben a fasiszta, legionárius, rasszista és idegengyűlölő propaganda büntetését előíró jogszabály alapján. A G4Media azt követően kérdezte a holokausztkutató intézet vezetőjét, hogy a világ legnagyobb ortodox keresztény templomának minősülő bukaresti székesegyházban csütörtökön a fasiszta legionárius mozgalom propagandistájának tartott Radu Gyr versének sorait énekelte az ortodox patriarchátus gyermekkórusa.
Az erről készült videófelvételt az ortodox egyház hírügynöksége is megosztotta. Alexandru Florian hozzátette: elvárja, hogy a védelmi miniszter, a román királyi család és a román ortodox egyház is elhatárolódjon a történtektől, mert az ő tagjaik szintén részt vettek a katonalelkészek napja alkalmából megrendezett eseményen.
A történtek ellen Csoma Botond, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) szóvivője is tiltakozott Facebook-oldalán. A parlamenti képviselő rámutatott: Radu Gyr a legionárius, vasgárdista mozgalom propagandistája, a Vasgárda pedig „fasiszta szekta, gyilkos ideológia volt”.
„Most a múlt sötét hangja kapott szót a katedrálisban, méghozzá a gyermeki ártatlanság mögé rejtve” – mutatott rá. Hozzátette, hogy a történteket nem lehet kimagyarázni.
„Ez nem botlás, hanem morális összeomlás, amikor a szent hely és az ártatlanság válik a múlt bűneinek díszletévé” – fogalmazott Csoma Botond.
Adrian Agachi, a román ortodox egyház szóvivője a G4Mediának azt válaszolta, hogy a kifogásolt dal szövege nem népszerűsít egyetlen politikai doktrínát vagy totalitárius rezsimet sem. Meglátása szerint felmerül a gyanú, hogy a hírportál az egyházat hitétől és tanításaitól idegen politikai tanokkal akarja társítani. A román ortodox egyház vasárnap esti közleménye szerint a csütörtöki eseményen elhangzott Van egy országunk (Avem o tara) című verset „teljesen hibásan” tulajdonítják az utóbbi években Radu Gyrnek. A vers egyébként az irodalmi gyűjtőportálokon is Gyr költeményeként jelenik meg.
Hangsúlyozták továbbá, hogy a szöveg nem népszerűsít egyetlen totalitárius politikai doktrínát sem. „Az ortodox egyházhat szélsőséges ideológiákkal társító kísérlet teljesen alaptalan, főleg, hogy a román patriarchátus sorozatosan kifejezte: határozottan elhatárolódik minden olyan mozgalomtól, amely a gyűlöletet és erőszakot, az idegengyűlöletet és rasszizmust népszerűsíti, melyek ellentétesek a keresztény tanítással és hittel” – írták. Hozzátették, hogy a patriarchátus tisztában van az érvényes törvényekkel és teljes egészében tiszteletben tartja azokat. A Securitate Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS) dokumentumai szerint
Radu Gyr (eredeti nevén Radu Stefan Demetrescu) a fasiszta legionárius mozgalom költője és rövid időre parancsnoka is volt.
1945-ben háborús bűnökért ítélték el, majd 1956-ban szabadon engedték. 1958-ban újra börtönbe került legionárius tevékenység miatt. Verseit a legionárius ideológia népszerűsítésére írta, rendezvényeken szavalta, de sokszorosították és felvételről is sugározták őket. Romániában sajtóbeszámolók szerint az ortodox egyház több rendezvényén is volt már rá példa, hogy a Vasgárda vezéralakjaitól idéztek vagy éppen rájuk emlékeztek.
Jászvásárban néhány tucatnyi ember kifütyülte a román elnököt, Nikuşor Dan-t, mielőtt részt vett volna egy ünnepi ceremónián a Nemzeti Színháznál – számolt be a Hotnews.ro.
Dan péntek délután érkezett Jászvásárba, hogy részt vegyen az Alexandru Ioan Cuza Egyetem és a George Enescu Nemzeti Művészeti Egyetem alapításának 165. évfordulójára szervezett ünnepségen.
Amikor az elnök kiszállt a gépkocsiból a színház bejáratánál, néhányan a tömegből „Szégyen”, „Áruló”, „Menj Ukrajnába!”, „Te vagy a leggyengébb elnök” kiáltásokkal fogadták.
Nikuşor Dan intett a tömegnek, majd belépett a színház épületébe, nem reagálva a kiabálásokra.
Az elnök közvetlenül Brüsszelből érkezett Jászvásárba egy C-27J Spartan katonai repülőgépen, miután részt vett az Európai Tanács ülésén. A gép 13:00-kor szállt le Jászvásárban.
Ukrajna, Magyarország, Románia és Szlovákia a jövőben együtt fog küzdeni a határokon átterjedő, állatok által hordozott fertőző betegségek visszaszorításáért. Erről tanácskoztak az adott országok szakemberei Kisvárdán. Jelenleg a veszettség az, amely a legjobban terjed a régióban. A „Protect” program kiemelt feladata, hogy erősítse a zoonózisokra vonatkozó járványügyi felkészültséget és az együttműködést.
Moldovában október 20-31-ke között közös hadgyakorlatot tart a moldovai és a román hadsereg – Joint Combined Exchange Training–2025 (JCET) elnevezéssel – számolt be a NewsMaker a moldovai védelmi minisztérium közleményére hivatkozva, írta a Jevropejszka Pravda.
A kiképzés a Nemzeti Hadsereg 2025-re vonatkozó Kiképzési tervének része, és a két ország katonái közötti együttműködés ebben a formátumban 2009 óta folyamatban van. A minisztérium adatai szerint a honvédeket a Nemzeti Hadsereg oktatói központjaiban fogják kiképezni.
„A forgatókönyv szerint a honvédek lövészetet tanulnak, az állóképességet fejlesztő gyakorlatokat végeznek, valamint katonai orvosi tréninget is kapnak. Ezenkívül a tisztek, őrmesterek és katonák ejtőernyős ugrásokat hajtanak végre – felhúzókötéllel és szabadesésben – az MC-6/T11R, Safire és Sigma rendszereket használva”, jelentette a Védelmi Minisztérium.
A Védelmi Minisztérium arra figyelmeztetett, hogy a hadi technika az ország közútjain fog mozogni – a katonai egységektől a kiképzőközpontokig. A minisztérium képviselői tisztázták, hogy a gyakorlatok a Nemzeti Hadsereg 2025-ös éves kiképzési tervének keretében zajlanak.
[type] => post [excerpt] => A románok közel 75%-a úgy véli, hogy az ukrajnai háború nagyon nagy vagy meglehetősen nagy mértékben érinti Romániát. Ezt bizonyítják az Inscop Research felmérésének eredményei, amelyet a Digi24 tett közzé, írta a Jevropejszka Pravda. [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1758320580 [modified] => 1758280652 ) [title] => A románok háromnegyede úgy véli, hogy az ukrajnai háború közvetlenül érinti országát [url] => https://life.karpat.in.ua/?p=254760&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 254760 [uk] => 254660 ) [trid] => ild5234 [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 254661 [image] => Array ( [id] => 254661 [original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/09/f390b75-1.jpg [original_lng] => 34164 [original_w] => 1200 [original_h] => 629 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/09/f390b75-1-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/09/f390b75-1-300x157.jpg [width] => 300 [height] => 157 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/09/f390b75-1-768x403.jpg [width] => 768 [height] => 403 ) [large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/09/f390b75-1-1024x537.jpg [width] => 1024 [height] => 537 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/09/f390b75-1.jpg [width] => 1200 [height] => 629 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/09/f390b75-1.jpg [width] => 1200 [height] => 629 ) [full] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/09/f390b75-1.jpg [width] => 1200 [height] => 629 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => life [color] => red [title] => Життя ) [_edit_lock] => 1758269853:12 [_thumbnail_id] => 254661 [_edit_last] => 12 [views_count] => 1843 [_hipstart_feed_include] => 1 [_oembed_636cbeb33b2c5d6718ee378005ae44cf] => [_oembed_time_636cbeb33b2c5d6718ee378005ae44cf] => 1758309787 [_algolia_sync] => 403179929002 [_oembed_1e2a9e15b2891dc2634346597da6380f] => [_oembed_time_1e2a9e15b2891dc2634346597da6380f] => 1762354980 [_oembed_8e0af8929b114b0eaa78d48b6da5a02b] => [_oembed_time_8e0af8929b114b0eaa78d48b6da5a02b] => 1762354980 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 41 [1] => 596 [2] => 83882 [3] => 11 [4] => 592 [5] => 39 ) [categories_name] => Array ( [0] => Cikkek [1] => Érdekes [2] => Háború [3] => Kiemelt téma [4] => Társadalom [5] => Világ ) [tags] => Array ( [0] => 44769 [1] => 1985 [2] => 1818 ) [tags_name] => Array ( [0] => háború [1] => közvélemény-kutatás [2] => Románia ) ) [7] => Array ( [id] => 253179 [content] =>
Ukrajna, Magyarország, Románia és Szlovákia közös partnerségi programot indít PROTECT néven. A résztvevő országok közösen dolgozzák ki a járványokra, a veszélyes vírusok és bakteriális fertőzések terjedésére adott válaszreakciók algoritmusát a határ menti térségekben. A program az Interreg Next projekt keretében valósul meg, az európai unió finanszírozásával. A teljes költségvetés több mint 1 millió 150 ezer euró. A kétnapos nyitókonferencián közel ötven szakember vett részt különböző országokból és tevékenységi területekről. A projekt a határ menti régiókban a vírusos és bakteriális fertőzések elleni küzdelemre irányuló közös erőfeszítések kezdetét jelzi.
Oana Toiu román külügyminiszter kijelentette, hogy Románia sokkal jobb helyzetben van az Egyesült Államokba való vízummentes beutazás terén, mint néhány hónapja. A tárcavezető ugyanakkor konkrét részleteket nem árult el – írja a Krónika.
Az amerikai belbiztonsági minisztérium idén márciusban közölte, hogy határozatlan időre felfüggeszti Románia részvételét a vízummentességi programban. Az Egyesült Államok a határbiztonsággal és a bevándorlással kapcsolatos aggályokkal, valamint az elutasított vízumkérelmek túl nagy számával indokolta a lépést.
Kiderült, hogy délkeleti szomszédunk teljesítette ugyan az amerikai feltételek közül az egyéves küszöbértéket, vagyis a vízumkérelmek visszautasításának rátája 3 százalék alá került, de a két év átlaga még mindig meghaladja a 3 százalékot, így technikailag alkalmatlannak minősült.
Washington ezek mellett elégedetlen volt Románia emberkereskedelem elleni erőfeszítéseivel is. Bukarest a helyzet kezelésére lobbiszerződést kötött az amerikai Global Security and Innovative Strategies LLC (GSIS) nevű tanácsadó céggel, hogy kiharcolja Romániának az amerikai vízummentességi programhoz (Visa Waiver) való csatlakozást.
A GSIS korábban sikerrel járt Katar esetében, bár a szolgáltatása nem olcsó: havi 25 ezer dollár díjat számít fel Romániának, a megállapodás 2025. október 31-ig érvényes. Oana Toiu nem árulta el, hogy mikor szűnhet meg a románok esetében az amerikai vízumkötelezettség, jelezte, hogy akkor szeretné bejelenteni az előrelépést, amikor az már végleges.
A tárcavezető ennek kapcsán kijelentette: közép- és hosszú távon nem elfogadható, hogy egy schengeni ország ne legyen tagja a Visa Waiver programnak, és szerinte itt nem csak Románia érdekeiről van szó. A Visa Waiver program ugyanis elősegíti a turizmus növekedését, ami az Egyesült Államoknak is érdeke.
[type] => post [excerpt] => Oana Toiu román külügyminiszter kijelentette, hogy Románia sokkal jobb helyzetben van az Egyesült Államokba való vízummentes beutazás terén, mint néhány hónapja. A tárcavezető ugyanakkor konkrét részleteket nem árult el – írja a Krónika. [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1755623580 [modified] => 1755630277 ) [title] => Még mindig nem kapják vissza a románok a vízummentességet Amerikától [url] => https://life.karpat.in.ua/?p=251485&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 251485 ) [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 251486 [image] => Array ( [id] => 251486 [original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/08/utazas.jpg [original_lng] => 151327 [original_w] => 1200 [original_h] => 800 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/08/utazas-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/08/utazas-300x200.jpg [width] => 300 [height] => 200 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/08/utazas-768x512.jpg [width] => 768 [height] => 512 ) [large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/08/utazas-1024x683.jpg [width] => 1024 [height] => 683 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/08/utazas.jpg [width] => 1200 [height] => 800 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/08/utazas.jpg [width] => 1200 [height] => 800 ) [full] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/08/utazas.jpg [width] => 1200 [height] => 800 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => life [color] => red [title] => Життя ) [_edit_lock] => 1755619510:12 [_thumbnail_id] => 251486 [_edit_last] => 12 [views_count] => 1361 [translation_required_done] => 1 [_algolia_sync] => 381409905000 [_oembed_636cbeb33b2c5d6718ee378005ae44cf] => [_oembed_time_636cbeb33b2c5d6718ee378005ae44cf] => 1758043020 [_oembed_bf04c86fd115a452f177e9127172e22e] =>
BREAKING NEWS The Royal Swedish Academy of Sciences has decided to award the 2025 #NobelPrize in Physics to John Clarke, Michel H. Devoret and John M. Martinis “for the discovery of macroscopic quantum mechanical tunnelling and energy quantisation in an electric circuit.” pic.twitter.com/XkDUKWbHpz
Szombaton és vasárnap Romániában tovább fokozódik a hőség, az ország déli részén a hőmérő higanyszála meghaladja a 40°C-ot.
A Román Meteorológiai Szolgálat figyelmeztetést adott ki a július 26-án, szombaton kezdődő hőhullám miatt, az ország déli harmadában a legmagasabb, vörös riasztási szintet rendelték el.
A vörös figyelmeztetéssel ellátott területeken a nappali csúcshőmérséklet elérheti a 43°C-ot, hőérzetben pedig akár 45–46°C is lehet. Bukarestben 42°C-ot jósolnak.
Éjszaka a hőmérséklet 22–25°C között marad, nem hoz enyhülést.
A szombat várhatóan a legforróbb nap lesz, de sok térségben a szélsőséges hőség vasárnap és hétfőn is folytatódik.
Ezt követően az ország nagy részén viharos időjárásra számítanak, heves esőzésekkel, szélviharokkal és jégesővel.
