Jelentősen, mintegy 13 százalékkal csökkent a Németországba irányuló bevándorlás tavaly, miután a legfőbb származási országokból – Szíriából, Afganisztánból és Ukrajnából – a korábbinál lényegesen kevesebben érkeztek – közölte a német szövetségi statisztikai hivatal, a Destatis hétfőn.
A hivatal szerint a nettó migráció Szíriából 67 százalékkal, Afganisztánból 41 százalékkal, Ukrajnából pedig 21 százalékkal mérséklődött. Csökkent a Németországot elhagyók száma is, 1,25 millióra, ami 2 százalékos visszaesést jelent az előző évhez képest. A nettó migráció – azaz a kivándorlás és a bevándorlás egyenlege – 235 ezer fő volt, 45 százalékkal kevesebb, mint 2024-ben.
Mérséklődött az uniós országokból Németországba költözők száma is. A német állampolgárok 2025-ben elsősorban Svájcba, Ausztriába és Spanyolországba vándoroltak ki. Németországon belül tavaly mintegy 996 ezer költözést regisztráltak a tartományok között. A belső migráció legnagyobb vesztese Berlin, legnagyobb nyertese pedig a főváros körzetével szomszédos Brandenburg volt: előbbi 12 ezer lakost veszített, utóbbi 9 ezerrel gyarapodott.
A mozgósítás alól felmentett munkavállalók száma meghaladja az 1,3 millió ukrán férfit, jelentette ki Olekszij Szobolev gazdasági, környezetvédelmi és mezőgazdasági miniszter a telemaraton adásában.
„A felmentett hadkötelesek száma jelenleg meghaladja az 1,3 milliót. Az elmúlt években ez a szám 1,1 millió és 1,3 millió között ingadozott. A felmentési rendszer évek óta ezeken a paramétereken belül működik, és továbbra is ezeken a paramétereken belül fog működni”, jelentette ki a miniszter.
Szobolev elmondása szerint ugyanakkor a minisztérium jelenleg a Védelmi Minisztériummal együttműködve azon dolgozik, hogy mintegy kétmillió, a katonai nyilvántartási adatait még nem frissítő személyt vonjon be a gazdaságban és a Védelmi Erők igényeinek kielégítésére.
„Mert hadiállapot idején, mint most is van, az embernek vagy dolgoznia, vagy harcolnia kell. Ezért velük kapcsolatban keressük a verziókat, hogy melyik eljárást lehetne leegyszerűsíteni, és mit lehet tenni annak érdekében, hogy az embereket vagy a gazdaságba, vagy a védelmi erőkbe lehessen bevonni” – tette hozzá a gazdasági tárca vezetője.
A gazdasági miniszter ugyanakkor megjegyezte, hogy az új feltételek mellett a vállalatoknak újra meg kell erősíteniük a kritikus fontosságú vállalkozás státuszát. Elmondása szerint, ha ezek a vállalkozások nem felelnek meg a frissített kritériumoknak, elveszíthetik ezt a státuszt és a jogot arra, hogy felmentség alkalmazottjaikat.
Szobolev hangsúlyozta, hogy júniusban a központi hatóságok és a megyei adminisztrációk felülvizsgálják ezen vállalkozások meghatározásának kritériumait.
A háború idején az ukránok elsősorban amiatt aggódnak, hogy a gyermekeik szegénységben nőnek fel – számolt be pénteken az rbc.ua hírportál a Rating Szociológiai Csoport vizsgálatának eredményeire hivatkozva.
A felmérés szerint az ukránok számára a gyermekek szegénységben való felnövésének kockázata ad legnagyobb aggodalomra okot. Összességében a válaszadók 88%-a aggódik emiatt, ebből 74% mondta, hogy nagyon aggódik. A három legfőbb aggodalomra okot adó tényezők között szerepelt az oktatás minőségével és az általános szegénységgel kapcsolatos kérdések is.
Szegénységben élő gyermekek – 88% aggódik, 74% nagyon. Az oktatás minősége – 85% aggódik, 59% nagyon. Általános szegénység – 84% aggódik, 57% nagyon aggódik.
A szociológusok megjegyzik, hogy az éghajlati és politikai megosztottság az ukránokat is aggasztja – sokkal kevésbé, mint az átlagos uniós polgárt. Háborús körülmények között a társadalmi-gazdasági és humanitárius kérdések háttérbe szorítják őket.
Általánosságban elmondható, hogy az ukránok válaszai hasonlóak az Európai Unió országainak átlagos mutatóihoz. Ugyanakkor a különbség a tapasztalataik intenzitásában rejlik. Az ukránok érzékenyebbek a szegénység kockázataira, az oktatás minőségére és a népesség elöregedésére, mint az uniós polgárok. Ugyanakkor valamivel kevésbé aggódnak a politikai megosztottság és az éghajlatváltozás miatt.
A szociológusok hangsúlyozták, hogy a gyermekek jövője vált az ukrán társadalom legfájdalmasabb témájává. Összehasonlításképpen, az EU-ban átlagosan a polgárok 40%-a aggódik nagyon a gyermekszegénység kockázata miatt, míg Ukrajnában ez az arány eléri a 74%-ot. Hasonló a helyzet az oktatással: az aggodalom szintje összességében majdnem azonos – 85% Ukrajnában, szemben az EU 81%-ával –, de az ukránok körében jelentősen magasabb a nagyon aggódók aránya – 59% az EU-s 39%-kal szmben.
Ukrajna 2026 kezdete óta összesen 3209 darab energetikai berendezést kapott nemzetközi partnereitől – tájékoztatott az Energiaügyi Minisztérium.
Az országba generátorok, transzformátorok, kazánházak, kogenerációs egységek, kazánok és más energetikai eszközök érkeztek.
A minisztérium szerint a közeljövőben további több mint 2000 berendezés beérkezése várható, köztük:
1465 generátor,
419 transzformátor,
153 egyéb berendezés.
Ukrajnának az EU tagállamai és több mint húsz másik ország nyújtott segítséget, köztük az Egyesült Államok, Németország, Franciaország, Kanada, Japán, Lengyelország, Svédország és Törökország.
A támogatásban nemzetközi szervezetek és vállalatok is részt vettek.
A minisztérium adatai szerint az év eleje óta már 360 humanitárius segélyszállítmányt juttattak el Ukrajna különböző régióiba.
A leszállított felszerelések között szerepel:
2357 generátor,
55 transzformátor,
160 darab kazánház, kogenerációs egység és kazán.
A minisztérium hozzátette, hogy a teljes körű orosz invázió kezdete óta összesen 38 ország nyújtott energetikai humanitárius segítséget Ukrajnának.
Csak a múlt hónapban legkevesbb 238 civil halt meg és 1404 sérült meg Ukrajnában, ami a legmagasabb havi mutató 2025 júliusa óta.
Az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosa Hivatalának adatai szerint 2022 februárja óta 15 850 civil halálát erősítették meg Ukrajnában, köztük 791 gyermek, további 2752 gyermek sérült meg, jelentette be Kayoko Goto, az ENSZ Politikai Ügyek és Békeépítés Osztályának képviselője az ENSZ Biztonsági Tanácsának május 19-i ülésén, jelentette az Interfax-Ukrajina. Elmondása szerint további 44 809 ember, köztük 2752 gyermek sérült meg. A tényleges számok valószínűleg sokkal magasabbak.
Goto emlékeztetett arra, hogy csak a múlt hónapban legalább 238 civil halt meg és 1404 sérült meg Ukrajnában, ami a legmagasabb havi civil áldozatok száma 2025 júliusa óta.
„Ez a civileket ért károk folyamatos növekedését is tükrözi” – tette hozzá az ENSZ.
Goto megerősítette, hogy az elmúlt héten Ukrajna egyik legnagyobb légi bombázása történt az Oroszországi Föderáció 2022. februári teljes körű inváziója óta. Május 13-14-én az Oroszországi Föderáció állítólag több mint 1500 drónt és több tucat rakétát indított ukrán városok célpontjává országszerte.
Megjegyezte, az ENSZ ukrajnai személyzete két drónokkal kapcsolatos incidensben is részt vett a múlt héten. Május 14-én kétszer is megtámadtak egy ENSZ-járművet Herszonban.
„A jól láthatóan megjelölt jármű egy, a Humanitárius Ügyek Koordinációs Hivatala által vezetett ügynökségek közötti humanitárius misszió része volt. A misszióról a feleket előzetesen értesítették. Ezt egy május 12-i incidenst követte, amikor egy másik, jól láthatóan megjelölt ENSZ-járművet, amely a Világélelmezési Program humanitárius konvojának része volt, állítólag egy távirányítású drón támadott meg” – mondta az ENSZ képviselője.
Kiemelte, a nemzetközi jogot, beleértve a nemzetközi humanitárius jogot is, mindenkor tiszteletben kell tartani, és a civileket, beleértve a humanitárius személyzetet, valamint a civil objektumokat meg kell védeni.
Under a scenario of a so-called “fragile peace” between Ukraine and Russia, more than half of Ukrainian refugees could remain in Europe until at least the end of 2029. This is according to a study by the Office of the United Nations High Commissioner for Refugees.
Az orosz társadalom kezd belefáradni az Ukrajna elleni háborúba. Az oroszok gazdasági jövője bizonytalan. A háború végével kapcsolatos beteljesületlen remények, az internet leállása és a romló gazdasági helyzet okozta a kormány politikájával szembeni elégedetlenség legnagyobb növekedését az orosz társadalomban nyolc év óta. Ez derül ki az Oroszországi Közvélemény-kutatási Központ felméréséből.
Az oroszországi belpolitikával „általánosságban elégedetlen” állampolgárok aránya április végén elérte a 36%-ot, ami a 2021 decembere óta a legmagasabb érték. Négy hónap alatt az elégedetlenek aránya 14 százalékponttal nőtt, ami rekordnövekedés a 2018-as nyugdíjreform óta eltelt időszakhoz képest (akkoriban a mutató négy hónapon belül 21%-ról 38%-ra nőtt).
Ugyanakkor az Ukrajna elleni háború kezdete óta először a belpolitikával „általánosságban elégedetlen” orosz állampolgárok száma meghaladta az azzal „általánosságban elégedett” orosz állampolgárok számát (33%).
Az orosz társadalom elégedetlenségének szintje frontálisan megnőtt. Az ország külpolitikájával „elégedetlenek” aránya decemberben 16%-ról 26%-ra nőtt, ami rekordmagas érték a rendelkezésre álló statisztikák két évtizede (2007 óta) alatt. A gazdaságpolitikával elégedetlenek aránya elérte a 46%-ot, bár decemberben 31% adott ilyen választ. A gazdasági elégedetlenség megugrása – négy hónap alatt 15 százalékponttal – a nyugdíjkorhatár rekordmértékű emelésével is együtt járt 2018-ban.
Szociológusok elmondása szerint az orosz társadalomban egyre erősödik a fáradtság a háború miatt. Egy évvel ezelőtt, nagyjából ekkoriban sok orosz abban reménykedett, hogy Donald Trump amerikai elnök betartja ígéretét, miszerint véget vet Oroszország Ukrajna elleni háborújának. De ez nem történt meg, és az oroszok gazdasági jövője bizonytalan: új adókat vezettek be, magas az infláció.
A Rendkívüli Helyzetek Állami Szolgálata (DSZNSZ) szerint országszerte csaknem 2250 hektárnyi terület semmisült meg az ökoszisztémákban keletkezett tüzek következtében.
A mentőszolgálatok összesen 1821 tűzesetet regisztráltak, amelyek erdőket, mezőket, száraz növényzetet és nyílt területeket érintettek az ország különböző régióiban.
A legnagyobb károkat az alábbi megyék szenvedték el:
Zsitomir megye — 842,3 hektár
Csernyihiv megye — 503,65 hektár
Kijev megye — 201,47 hektár
Rivne megye — 182,73 hektár
Kárpátalja — 114,04 hektár
Dnyipropetrovszk megye — 80,13 hektár
Voliny megye — 61,27 hektár
Harkiv megye — 60,26 hektár
Vinnicja megye — 41,69 hektár
Lviv megye — 40,08 hektár
Poltava megye — 23,75 hektár
Cserkaszi megye — 17,64 hektár
Ivano-Frankivszk megye — 13,42 hektár
Odessza megye — 13,23 hektár
A katasztrófavédelem hangsúlyozta: a nagyszabású tüzek fő okai továbbra is a hőség, az ellenséges támadások következményei és az emberi gondatlanság.
Különösen veszélyes a száraz növényzet és a hulladék égetése, amely gyakran vezet a lángok ellenőrizetlen terjedéséhez.
A tűzoltóság arra kéri a lakosságot, hogy tartsák be a biztonsági előírásokat, és ne okozzanak tüzeket, mert akár egyetlen szikra is súlyos ökológiai katasztrófát idézhet elő, veszélyeztetve a természetes ökoszisztémákat és az emberi életeket.
A háború után körülbelül 2 millió ukrán tervezi a hazatérést, emiatt Ukrajnának a közösségek támogatására kellene összpontosítania, nem pedig az egyének segítésére – jelentette ki Denisz Uljutyin szociálpolitikai, család- és egységminiszter, számolt be az rbc.ua hírportál a kormányportálra hivatkozva.
A jelentés szerint a miniszter azt mondta: „Az aktív harcok befejezése után körülbelül 2 millió ember tervezi a visszatérést Ukrajnába. Közösségeinknek képeseknek kell lenniük befogadni ennyi új lakost, akiknek megfelelő szociális szolgáltatásokhoz és infrastruktúrához kell jutniuk.”
A Uljutyin hangsúlyozta, hogy emiatt Ukrajnának a közösségek támogatására kellene összpontosítania, ahelyett, hogy az állampolgárok egyéni megsegítésére összpontosítana. Szerinte egy ilyen megközelítés „minden ukránnak előnyös lesz”.
A miniszter azt is megjegyezte, hogy az emberek a külföldi életkörülmények és az otthon kapott lehetőségek összehasonlításával fogják meghozni a döntésüket az Ukrajnába való visszatérésről. „Nem egyetlen tényezőről van szó, hanem a feltételek kombinációjáról – a biztonságtól kezdve a munkához, az oktatáshoz, az orvostudományhoz és a lakhatáshoz való hozzáférésen át” – hangsúlyozta Denisz Uljutyin.
Ukrajnában az orvosi vizsgálaton átesett állampolgárok többsége rokkantsági státuszt kapott. Összesen a több mint 687 ezer megvizsgált esetből a kérelmek 85,3%-ban pozitív döntés született. Erről az Egészségügyi Minisztérium számolt be.
Főbb adatok
A tárca adatai szerint:
587 326 fő (85,3%) kapott rokkantsági státuszt;
közülük 255 ezer fő – első alkalommal;
több mint 310 ezer fő esetében – meghosszabbították a korábban megállapított státuszt;
76 473 esetben (11,1%) a státusz megállapítását elutasították;
24 720 esetben (3,6%) nem született döntés, mivel a kérelmek más kérdésekre vonatkoztak (többek között a rehabilitációs program frissítésére vagy a munkaképesség elvesztésének megállapítására).
Hogyan zajlanak az értékelések?
Az ukránok túlnyomó többsége – 92,93% – személyesen, egészségügyi intézményben esett át az eljáráson.
Körülbelül 7%-kal többen használtak alternatív formátumokat:
online;
levelezői;
a szakértői csoport kiutazott a helyszínre.
Gyorsabban, mint korábban
Marija Karcsevics megjegyezte, az új értékelési rendszer több mint egy éve működik, és lehetővé teszi a vizsgálati idő jelentős csökkentését.
A dokumentumok benyújtásától a döntésig eltelt átlagos idő körülbelül 16 nap;
Korábban a felülvizsgálat több hónapig is eltarthatott.
Ugyanakkor az Egészségügyi Minisztérium megjegyezte, jelentős teher esik egyes régiókra és regionális központokra.
A rokkantság leggyakoribb okai
keringési rendszer megbetegedése – 123 428 eset;
mozgásszervi betegségek – 114 729;
daganatok – 91 144;
idegrendszeri betegségek – több mint 86 ezer;
sérülések és mérgezések – 63 712;
mentális zavarok – 41 656;
endokrin betegségek – 35 525;
látásszervek betegségei – 26 323.
A minisztérium hozzátette, hogy a statisztikákat rendszeresen frissítik, és a polgárokat arra ösztönzik, hogy osszák meg tapasztalataikat a felmérés sikeres letételével kapcsolatban a rendszer fejlesztése érdekében.
