A svájci parlament tegnap jóváhagyta az intézkedéseket, amelyek lehetővé teszik a kormány számára, hogy engedélyezze a fegyvereladásokat fegyveres konfliktusokban érintett országoknak, amennyiben a miniszterek úgy ítélik meg, hogy az nem veszélyezteti Svájc semlegességét, külpolitikáját vagy nemzetbiztonságát.
A döntés alapvető változást jelent Svájc korábbi re-exporttilalmában: eddig a külföldi vásárlóknak írásban kellett vállalniuk, hogy a svájci gyártmányú alkatrészeket Bern engedélye nélkül harmadik országoknak nem adják tovább. Ez a megszorítás a hagyományos semlegesség része volt, amely az országot a konfliktusoktól való távolságtartásban támogatta, ezzel biztosítva diplomáciai hitelességét és közvetítői szerepét. Az új szabályozás ezt a záradékot eltörli, gyakorlatilag beágyazva a svájci védelmi ipart az európai ellátási láncba éppen egy olyan időszakban, amikor a kontinens gyors ütemben újrafegyverkezik – erről ír a Brussels Signal.
Svájc feladja a semlegességet?
A lap kiemeli, hogy az EU országai a Moszkvával való elhúzódó konfrontáció miatt milliárdokat fordítanak ipari kapacitásaik bővítésére, és Svájc, bár nem EU-tag, folyamatosan bekapcsolódik ebbe a folyamatba. Júniusban a Szövetségi Tanács bemutatta az ország első fegyverzetpolitikai stratégiáját, amely a nemzetközi együttműködés, az ipari konszolidáció és a kritikus technológiák stabil hozzáférésének fontosságát hangsúlyozta.
A mostani döntés szorosan illeszkedik ehhez a célkitűzéshez, és Bern szándékát tükrözi, hogy védelmi iparát szorosabban integrálja Európa biztonsági infrastruktúrájába.
A reform egyben politikai feszültséget is teremt, különösen a Svájc potenciális szerepe miatt az ukrajnai konfliktusban. Svájc eddig a közvetítői szerepére épített, igazodott az Oroszország elleni európai szankciókhoz, de a fegyverszállítások engedélyezésétől tartózkodott, így kevésbé volt közvetlenül érintett a háborúban.
Az új jogi keretrendszer azonban lehetővé teszi, hogy EU-tagállamok vagy más vásárlók Bern jóváhagyása nélkül is juttathassanak svájci felszerelést Ukrajnába.
Bár Svájc továbbra sem szállít közvetlenül fegyvert, a változás finoman módosítja a semlegesség értelmezését, és Moszkva ezt akár az Oroszország elleni közvetlen beavatkozásként értelmezheti. A reform újraélesztette a vitát a semlegesség értelméről.
Kritikusai – köztük békecsoportok és emberi jogi szervezetek – attól tartanak, hogy a változás alááshatja Svájc hírnevét semleges szereplőként, és fegyverei humanitárius jogot sértő konfliktusokban jelenhetnek meg.
Svájc tehát nem adta fel semlegességét, de döntő elmozdulást tett egy rugalmasabb értelmezés felé, amely szorosabban köti az országot Európa újrafegyverkezési törekvéseihez.
A svájci hatóságok úgy döntöttek, hogy november 1-jétől korlátozzák a menedékkérők külföldre való kiutazását, ugyanakkor az ukránok nem esnek a tilalom alá, számolt be a svájci SRF kiadvány.
A tisztviselők elmondása szerint november 1-jétől a Svájcban menedékjogot kérelmező személyek – néhány kivételtől eltekintve – nem utazhatnak külföldre, beleértve a schengeni övezet országait és származási országaikat sem. Az ország parlamentje által elfogadott határozat értelmében a Migrációs Államtitkárság (SEM) csak kivételes esetekben, például egy rokon halála vagy súlyos betegsége esetén engedélyezi az ilyen utazásokat. Ezen esetekben az utazás legfeljebb 30 napra engedélyezett, pontosították a tisztviselők.
Ezenkívül Svájcban élő menekültek hazautazhatnak hazájukba, hogy megoldják a vagyonnal vagy az oktatással kapcsolatos kérdéseiket, illetve ha az utazás a svájci területen való munkavégzésükhöz szükséges.
„Az ukrán menekültek mentesülnek az utazási tilalom alól. A jövőben félévente 15 napot tartózkodhatnak Ukrajnában. A kormány konzultációkat kezdeményezett a határozat erre vonatkozó módosításairól, amelyek 2026 február elejéig tartanak” – pontosította az SRF kiadvány.
Korábban arról számoltak be, hogy a svájci hatóságok november 1-jétől megváltoztatják az ukrán menekültek védelmi státuszának (S státusz) megadására vonatkozó szabályokat, mivel az ország Szövetségi Tanácsa új megközelítést fogadott el az ideiglenes védelem megadásának eljárásával kapcsolatban. Most a parlament kérésére a svájci kormánynak figyelembe kell vennie a régiók közötti különbséget – annak meghatározása során, hogy hol tekinthető biztonságosnak a visszatérés, és hol nem.
A svájci tisztviselők többek között meghatározták Ukrajna azon régióit, ahová a visszatérés biztonságosnak tekinthető – Volinyi, Rivnei, Lembergi, Ternopili, Ivano-Frankivszki és Csernyivci megyék, valamint Kárpátalja.
Az új szabályok 2025. november 1-jén lépnek hatályba. Ugyanakkor nem vonatkoznak azokra az ukránokra, akik már megkapták a védelmi státuszt Svájcban. Ezenkívül a Szövetségi Tanács úgy döntött, hogy az ukránok védelmi státuszának visszavonása 2027 márciusa előtt nem történik meg, összegezték a tisztviselők.
Svájcban 1847-ben dörögtek utoljára fegyverek, és akkor is már csak egy kisebb polgárháború keretében. Az alpesi országot szigorúan semleges politikája óvta meg mindkét világháborútól, noha akkor sem volt garancia arra, hogy ne érje támadás, főként Németország részéről.
Svájc arra törekszik, hogy újjáéleszti a háborús bunkerek rendszerét, amelyek közül sok kihasználatlanul áll, és omlik-romlik évtizedek óta. A bennük elhelyezett fegyverzet is korszerűtlenné vált.
A hadsereg felkérte a technológiai cégeket, kutatókat és startupokat, hogy innovatív és olcsó megoldásokkal segítsenek modern védelmi központokká alakítani ezeket a kis háborús fészkeket. A svájci haderő az ukrajnai háborút követő fokozott biztonsági aggályok miatt stratégiai szerepet szán a védelmi pontoknak, noha a mintegy 8 000 bunker közül jó pár még 1886-ban épült.
A békés kis ország nem is olyan gyönge, mint amilyennek elsőre gondolnánk
Svájc rendelkezik Európa legjobban szervezett milíciarendszerű hadseregével. A Schweizer Armee békeidőben nagyjából 23–25 ezer főből áll, de mozgósítás esetén a tartalékosok akár 150–170 ezerre is duzzaszthatják a haderőt. A katonai kiképzés után a leszerelők gépfegyvert is hazavihetnek.
A tavalyi védelmi költségvetés mintegy 7 milliárd dollár volt, ami a GDP 0,8%-át teszi ki, de rövidesen 1%-ra emelik. A svájci hadsereg jelentős beruházásokat indított modernizációs célokkal: fejlett drónvédelemmel, Patriot légvédelmi rakétákkal, amelyekhez hamarosan az amerikai F-35A Lightning II vadászgépek csatlakoznak.
A légierő és a légvédelem fejlesztése prioritás, mert szárazföldön az ország nehezen támadható és járható, és emellett rengeteg természetes csapdát tartogat az agresszor számára.
Noha Svájc hivatalosan semleges állam, régóta együttműködik a NATO-val, az 1996-ban létrejött Partnerség a Békéért (PfP) program keretében. Svájc is részt vesz közös gyakorlatokban, válságkezelési és békefenntartó műveletekben, valamint katonai kiképzési projektekben.
Svájc ezen túl részt vesz olyan nemzetközi missziókban is (pl. Koszovóban), amelyek NATO-parancsnokság alatt zajlanak, de békefenntartó jellegűek, összhangban a svájci semlegességi elvekkel.
Esetleges támadás esetén a haderő tekintélyes részét ezekben a védett létesítményekben kellene elhelyezni és megfelelő ütőképességgel ellátni
A bunkerek rendszere eredetileg stratégiai fontosságú helyek, így a Gotthard vasútvonal és az alpesi hágók védelmére épült. Bár sok bunkert egykor fejlett védelmi rendszerekkel szereltek fel a szovjet rakétafenyegetés elleni védelem érdekében, a hidegháború után használatuk visszaszorult.
A költségvetési megszorítások és a változó védelmi prioritások miatt sok helyszínt el is adtak civileknek. Lett belőlük sajtpince, művészeti galéria, adattároló központ, némelyiket pedig kriptovaluták biztonsági termeivé alakították át, például a „Fort Knoxot” Bern kantonban.
Egyes kantonokban a polgári óvóhelyeket átalakítottak a migránsok ideiglenes szállásává.
A svájci hadsereg azonban az ukrajnai agresszió után 2023-ban leállította bunkerek értékesítését, és inkább azt vizsgálta, hogyan lehetne a legjobban újrahasznosítani őket. „Ki kell használnunk, amink van” – mondta a döntésről Thomas Süssli, a svájci hadsereg vezérkari főnöke.
„A katonai fenyegetések jellege megváltozott. A bunkerek rosszul vannak elhelyezve, és a bennük lévő fegyverek csak rövid ideig tartanak ki” – tette hozzá a főparancsnok. A védőpontokat nehezen támadható védelmi csomópontokká alakítják át a legmodernebb technológia segítségével, miközben a korszerűsítések költséghatékonyak lesznek, és minimális személyzetet igényelnek.
A Svájci Technológiai és Fegyveres Erők Társasága szeptember közepén innovációs napot tervez, ahol további részleteket fognak bemutatni, és a résztvevők is bemutathatják ötleteiket, nem csak a honvédelem ágazataiból.
Az alpesi ország védelmi minisztériuma közleményben tudatta: az Egyesült Államok arról tájékoztatta a svájci kormányt, hogy késik a Patriot légvédelmi rendszerek szállítása.
Az Egyesült Államok védelmi minisztériuma tájékoztatta (a svájci minisztériumot), hogy elsőbbséget biztosít az Ukrajna támogatását célzó, földi telepítésű Patriot légvédelmi rendszerek szállításának – idézi a közleményt az MTI.
Ez Svájcot is érinti, amely a tervezettnél később kapja meg a legyártott mennyiséget – vonja le a konklúziót a közlemény.
A minisztérium közölte, ezek szerint az öt Patriot légvédelmi rendszer nem érkezik meg 2027-ben, illetve 2028-ban. Arra nem tért ki, kaptak-e új dátumot az amerikaiaktól a szállításra.
Trup azt közölte, hogy a fegyvereket nem közvetlenül Ukrajna kapná, hanem európai NATO-szövetségesek vásárolnák meg a számára az amerikaiaktól.
Keir Starmer brit miniszterelnök csütörtökön célzást tett rá, hogy csatlakozna Németországhoz a vásárlásban – jelentette a Bloomberg. Erre Friedrich Merz német kancellárral közös sajtótájékoztatóján került sor, ahol a két NATO-tag kormányfői azt is bejelentették, hogy kétoldalú védelmi egyezményt kötöttek.
🌻 Ukrainian-born landscaper Alex Babich from Indiana set a Guinness World Record by growing the world’s tallest sunflower at 10.9 meters—73 cm higher than the previous record, Guinness World Records reports. pic.twitter.com/EZ9sO4UYuE
BREAKING NEWS The Royal Swedish Academy of Sciences has decided to award the 2025 #NobelPrize in Physics to John Clarke, Michel H. Devoret and John M. Martinis “for the discovery of macroscopic quantum mechanical tunnelling and energy quantisation in an electric circuit.” pic.twitter.com/XkDUKWbHpz
Az alpesi ország azt tervezi, hogy betiltja a horogkeresztet vagy náci karlendítést. A híresen liberális Svájc ezzel felzárkózna az európai országokhoz.
A lépést az indokolta, hogy Svájcban egyre erősödik az antiszemitizmus a Hamász elleni izraeli háború tavalyi kezdete óta. Egy kormányjelentés szerint a „súlyosnak” minősített incidensek száma 68 százalékkal nőtt az ország egyes részein.
Minden egyes ilyen esemény hozzájárul a biztonságérzet megrendítéséhez, különösen a svájci zsidó lakosság körében – áll a közleményben.
Az elkövetők elrettentése érdekében a kormány 200 frank (körülbelül 90 ezer forint) pénzbírságot akar kiszabni a náci jelképek nyilvános felmutatásáért – közölték pénteken. Második lépésben az adminisztráció azt tervezi, hogy kiterjeszti a tilalmat más szélsőséges és rasszista szimbólumokra is – tették hozzá.
Svájcban eddig csak akkor büntették a náci jelképek használatát, ha valaki aktívan hirdette az azokhoz kapcsolódó ideológiát.
A szimbólumok megmutatását, viselését önmagában ez idáig nem szanckionálták. A mostani rendelkezéssel a svájci szövetségi kormány felzárkózik más európai országokhoz, amelyek közül sok évtizedek óta lényegesen szigorúbb törvényeket tart hatályban. A törvényjavaslat egy három hónapos konzultációs időszakon megy keresztül, ez alatt az állami érdekelt szervezetek észrevételeket tehetnek róla. Ezt követően a parlamentben tárgyalják és szavaznak róla.
Svájc kormánya felfüggeszti a szíriai menedékkérelmek elbírálását, amíg nem lesz képes jobban felmérni a helyzetet Szíriában, miután a damaszkuszi felkelők elfoglalták a fővárost. Ezt a Svájci Migrációs Hivatal közölte a X-en.
A Svájci Migrációs Hivatal kijelentette, hogy az ország jelenleg nem képes alaposan megvizsgálni, hogy van-e alapja a szíriai menedékkérők védelmére, és hogy indokolt lenne-e végrehajtani a kiutasításukkal kapcsolatos döntéseket.
A Migrációs Hivatal felfüggeszti a menedékkérelmek elbírálásának eljárásait és a döntéshozatalt a szíriai menedékkérőkkel kapcsolatban, a döntés azonnali hatályba lépésével, amíg a helyzetet újra nem értékelik
Svájc meg akarja fosztani a menedékjogtól Ukrajna azon állampolgárait, akik az úgynevezett hátországi régiókban éltek, számolt be a Swissinfo.
A Képviselőház részben jóváhagyta a szenátus azon javaslatát, hogy korlátozzák az S-engedélyek kiadását a háború elől menekülő ukránok számára. A döntést a képviselők 96 igen, 87 nem szavazattal fogadták el. A jóváhagyott javaslat szerint a svájci tartózkodási jog S státuszának megadásakor az ukránokat attól függően különböztetik meg, hogy hol éltek Ukrajnában az ország elhagyása előtt.
„Csak azok számára kell védelmet nyújtani, akik Ukrajna vitatott területein vagy az Oroszország által teljesen vagy részben megszállt területeken élnek. Azok, akik az Ukrajna ellenőrzése alatt álló területen éltek, ahol nincsenek harcok, többé ne kapjanak S státuszt”, írta a svájci kiadvány.
Megjegyezték, hogy az elfogadott módosítás csak az ukránokra vonatkozik, és nem vonatkozik más, S státusszal rendelkező menedékkérőre.
Svájcban egyébként sok ukrán szeretne munkát vállalni, de az álláskeresés továbbra is nagyon nehéz feladat számukra. Adrian Gerber, az S státuszú személyek munkaügyi integrációjáért felelős szövetségi kormánybiztos elmondása szerint Svájcban lényegesen több a magasan specializált munkakör, mint Csehországban, de közrejátszik a magas szintű nyelvi akadály.
Svájcban jövő január 1-jén lép életbe az úgynevezett „burkatilalom”, amely megtiltja az arcot teljesen elfedő ruhadarabok viselését közterületen – jelentette be szerdán a svájci kormány.
Az erről szóló javaslatot 2021-ben szoros eredményű népszavazás hagyta jóvá, és a népszavazást ugyanaz a csoport kezdeményezte, amely korábban, 2009-ben elérte az új minaretek építésének betiltását. A svájci kormány a tilalom életbe lépésének dátumát és a törvény megsértéséért kiszabható bírságot is bejelentette: a törvény megszegői 1000 svájci frankig terjedő pénzbüntetéssel sújthatók.
A tilalom azonban számos kivételt engededélyez: a diplomáciai és konzuli létesítményekben, repülőgépeken, valamint felekezeti épületekben és szertartásokon továbbra is engedélyezett az arc eltakarása. Az arc elfedése szintén engedélyezett lesz egészségügyi, biztonsági és időjárási okokból, valamint hagyományőrzés céljából.
A kormány hozzátette, hogy művészeti, szórakoztató és reklámcélú eseményeken az arc eltakarása szintén megengedett, továbbá a gyülekezési vagy véleménynyilvánítási szabadsághoz kapcsolódó védelmi intézkedéseknél is lehetséges, feltéve, hogy arra az adott eseményre a hatóságok előzetesen engedélyt adtak, és a közrendet nem veszélyezteti.
A szakértők egyelőre tehetetlenül állnak a jelenség előtt, a szokásos módszerek ennél a hangyafajnál nem hatásosak.
Az európai országokban egyre súlyosabb problémát jelent a Tapinoma magnum hangyafaj terjedése, amely ellen szinte lehetetlen védekezni. Franciaország, Németország és Svájc lakói egyaránt küzdenek a falakon, járdákon és elektromos kábeleken is áthatoló hangyák inváziójával.
Ez az alig 3 milliméteres hangyafaj azelőtt csak a Földközi-tenger térségében volt elterjedt, azonban az utóbbi években északabbra is megjelent.
Több millió egyedet számláló kolóniáik kiirtására pedig még nincs hatékony módszer.
Mint írják, Franciaországban súlyos károkat okoz a mezőgazdaságban, illetve az épületekben olyannyira, hogy egyes lakóknak el is kellett hagyniuk az otthonaikat. A németországi Kehl városában pedig már áramkimaradást és internetellátási zavarokat is okoztak, mert átrágják magukat az elektromos kábeleken is.
A hangyák ellen alkalmazott hagyományos módszerek, eddig nem bizonyultak hatékonynak. A hangyafaj egyik különleges tulajdonsága, hogy több királynő képes egyesíteni kisebb kolóniákat, így szuperkolóniák keletkeznek, többmilliós egyedszámmal.
Az entomológusok véleménye szerint a globális felmelegedés segítheti elő a faj terjeszkedését.
