Svédország elektronikus karkötők bevezetését tervezi azoknak a veszélyeztetett fiataloknak a megfigyelésére, akiket bűnszervezetek toborozhatnak erőszakos bűncselekmények elkövetésére.
A hatóságok a tervek szerint 13 éves vagy annál idősebb fiatalok esetében rendelhetnék el az elektronikus megfigyelést annak ellenőrzésére, hogy betartják-e az állami intézmények által előírt kijárási korlátozásokat. A kormány becslése szerint kezdetben mintegy 50-100 fiatalt érinthet az intézkedés.
Svédországban a bűnszervezetek egyre gyakrabban használnak fel gyermekeket és fiatalokat gyilkosságok és más erőszakos cselekmények elkövetésére, mivel az országban jelenleg 15 év a büntethetőségi korhatár. A svéd parlament döntése értelmében július 1-jétől 13 évre csökken a büntethetőségi korhatár a legalább négyéves szabadságvesztéssel járó bűncselekmények esetében.
Camilla Waltersson Grönvall szociális miniszter elmondta: az elektronikus eszközt úgy tervezik, hogy inkább órára vagy karkötőre hasonlítson, így kevésbé legyen feltűnő és megbélyegző, mint az elítéltek esetében alkalmazott bokaperec.
A miniszter szerint jelenleg 173 tizenöt év alatti gyermek esetében merült fel a gyanú, hogy gyilkosságban vagy gyilkossági kísérlet előkészítésében lehet érintettek.
Tavaly emellett 52 olyan eljárás indult gyermekek ellen Svédországban, amelyben a bíróság ugyan megállapíthatja, hogy a büntethetőségi korhatár alatti gyermek elkövette a bűncselekményt, büntetést azonban nem szabhat ki rá.
Május 5-én, kedden a svéd kormány bejelentette, hogy folytatja egy új, polgári külső hírszerző szolgálat létrehozására irányuló terveit.
A bejelentést Maria Malmer Stenergard külügyminiszter tette egy sajtótájékoztatón, a Reuters beszámolója szerint.
Az új, közvetlenül a kormánynak alárendelt civil hírszerző ügynökség létrehozásának ötlete egy nyilvános vizsgálat során merült fel, és már tavaly előzetes jóváhagyást kapott.
„Mint ismert, súlyos biztonsági helyzettel állunk szemben, és nap mint nap széles és összetett fenyegetésekkel találkozunk, ami új és magasabb követelményeket támaszt képességeinkkel szemben” – mondta a miniszter.
Hangsúlyozta azt is, hogy Svédországnak új elvárásoknak kell megfelelnie NATO-szövetségesként.
„A hírszerzési struktúra fejlesztésével jobban összehangoljuk azt a NATO és szövetségeseink meglévő rendszereivel” – tette hozzá Stenergard.
A tervek szerint az új ügynökség létrehozása mintegy 2,8 milliárd svéd koronába (körülbelül 302 millió dollárba) kerül, és a szükséges forrásokat nagyrészt a fegyveres erők költségvetéséből csoportosítják át.
A Hortica Nemzeti Rezervátum 1,3 millió dollárt kap védelemre és helyreállításra egy nemzetközi projekt keretében, amelyet az UNESCO és a Svéd Kulturális Minisztérium támogat, számolt be az ukrán Kulturális Minisztérium.
A kezdeményezés 18 hónapra szól, és intézkedéseket tartalmaz Ukrajna egyik legfontosabb kulturális örökségi helyszínének megőrzésére.
A projekt keretében többek között javítási munkálatokat terveznek a rezervátum múzeumi épületeiben, folytatják a régészeti kutatásokat, valamint oktatási és ismeretterjesztő programokat fejlesztenek ki.
Különös figyelmet fordítanak az intézményfejlesztésre és a szakemberek képzésére.
A Kulturális Minisztérium megjegyezte, hogy a történelmi értékek megőrzésének kérdése továbbra is prioritást élvez háború idején.
„Fő prioritásunk a kulturális értékek megőrzése. A jelenlegi körülmények között különösen fontos, hogy haladéktalanul döntéseket hozzunk evakuálásukról és a megfelelő tárolási körülmények biztosításáról”, hangsúlyozta Ivan Verbickij kulturális miniszterhelyettes.
A projekt megvalósításáról a Kulturális Minisztérium képviselői Chiara Deci Bardeschi, az UNESCO ukrajnai küldöttségének vezetője és Maria Achetoso kulturális osztályvezető közötti találkozón tárgyaltak.
[type] => post
[excerpt] => A Hortica Nemzeti Rezervátum 1,3 millió dollárt kap védelemre és helyreállításra egy nemzetközi projekt keretében, amelyet az UNESCO és a Svéd Kulturális Minisztérium támogat, számolt be az ukrán Kulturális Minisztérium.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1777585560
[modified] => 1777542886
)
[title] => Kulturális Minisztérium: az UNESCO és Svédország 1,3 millió dollárt különített el a Hortica nemzeti rezervátum megőrzésére
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=281792&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 281792
[uk] => 281712
)
[trid] => ild5234
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 281713
[image] => Array
(
[id] => 281713
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/1777467461-3709-large.webp
[original_lng] => 73032
[original_w] => 700
[original_h] => 467
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/1777467461-3709-large-150x150.webp
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/1777467461-3709-large-300x200.webp
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/1777467461-3709-large.webp
[width] => 700
[height] => 467
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/1777467461-3709-large.webp
[width] => 700
[height] => 467
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/1777467461-3709-large.webp
[width] => 700
[height] => 467
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/1777467461-3709-large.webp
[width] => 700
[height] => 467
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/1777467461-3709-large.webp
[width] => 700
[height] => 467
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1777532086:12
[_thumbnail_id] => 281713
[_edit_last] => 12
[views_count] => 1019
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_f59d15b82739cb7aea783d25f5747da8] =>
[_oembed_time_f59d15b82739cb7aea783d25f5747da8] => 1777532088
[_oembed_1a641deaac11ca7f3241c230aec009e9] =>
I filmed these videos in Lviv two days ago. I was about 300 meters from the church hit by a Russian drone and witnessed the moment of impact. Putin’s war machine is once again targeting civilians— not even a place of worship is safe. This must not be forgotten. #Lvivpic.twitter.com/Mp0cVOYjef
Oroszország jelenti a fő fenyegetést Svédország és a NATO-szövetség számára, ráadásul Moszkva egyre kockázatosabb viselkedése veszélyes eszkalációt válthat ki – számolt be szerdán az rbc.ua hírportál a Politico című brüsszeli-amerikai kiadványra hivatkozva.
A jelentés szerint a svéd hírszerző ügynökség éves jelentése példákat hozott fel az orosz ellenséges akciókra a régióban, beleértve a Balti-tengert is, közte a légtér megsértését, a szabotázst és a kiberhadműveleteket. „Oroszország jelenti a fő katonai fenyegetést Svédország és a NATO számára” – áll a jelentésben, hozzátéve, hogy a fenyegetés „komoly és konkrét”, Moszkva fellépése pedig „opportunista és agresszív”.
Svédország értékelése azután érkezett, hogy egy héttel korábban az észt hírszerzés „az alkalmatlansága ellenére veszélyesnek” nevezte Oroszországot. Észtország ugyanakkor mindenkit óva intett a „pániktól”, mivel nem talált bizonyítékot arra, hogy Oroszországnak szándékában állna megtámadni az országot vagy a NATO-t 2027-ben. Feltételezte, hogy Oroszország valószínűleg nem fog a közeljövőben inváziót végrehajtani, tekintettel az európai védelmi intézkedések megerősítésére.
„A szövetség ereje és az 5. cikkelybe vetett hitünk, amelyet Oroszországgal együtt vallunk, véd minket” – mondta egy magas rangú tisztviselő, aki szerint a NATO-tagok közelmúltbeli ígéretei, miszerint a védelmi kiadásokat GDP-jük 3,5%-ára emelik, szintén szerepet játszanak a védelemben. „Amíg folytatjuk a befektetéseket, az lehetővé teszi számunkra, hogy az egyenlet azon oldalán maradjunk, amelybe Oroszország nem merne beavatkozni” – állította a tisztviselő.
Az észt jelentés ugyanakkor megjegyezte, hogy Oroszország jelentősen növelte tüzérségi termelését, ami arra utal, hogy Moszkva továbbra is fenyegetést jelent majd, még akkor is, ha béke születik Ukrajnában. Azt is állította, hogy Oroszország „a következő háborúra készül”. Becslések szerint a lövedékek és tüzérségi fegyverek gyártása 17-szeresére nőtt, mióta Moszkva teljes körű inváziót indított Ukrajna ellen.
„Nem lehet mindezt csak úgy kikapcsolni a háború befejezésének napján. Bizonyos területeken Oroszország katonailag erősebb lesz, mint az Ukrajna elleni háború kezdetén” – összegezte egy magas rangú NATO-tisztviselő.
(vb/rbc.ua)
[type] => post
[excerpt] => Oroszország jelenti a fő fenyegetést Svédország és a NATO-szövetség számára, ráadásul Moszkva egyre kockázatosabb viselkedése veszélyes eszkalációt válthat ki.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1771442700
[modified] => 1771414536
)
[title] => A svéd hírszerzés szerint Oroszország komoly biztonsági fenyegetést jelent az egész NATO-ra
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=273371&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 273371
[uk] => 273375
)
[crid] => bey5821
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 273373
[image] => Array
(
[id] => 273373
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/02/orosz-katona.jpg
[original_lng] => 27102
[original_w] => 480
[original_h] => 270
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/02/orosz-katona-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/02/orosz-katona-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/02/orosz-katona.jpg
[width] => 480
[height] => 270
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/02/orosz-katona.jpg
[width] => 480
[height] => 270
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/02/orosz-katona.jpg
[width] => 480
[height] => 270
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/02/orosz-katona.jpg
[width] => 480
[height] => 270
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/02/orosz-katona.jpg
[width] => 480
[height] => 270
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1771407571:2
[_thumbnail_id] => 273373
[_edit_last] => 12
[views_count] => 1269
[_hipstart_feed_include] => 1
[_algolia_sync] => 703770403001
[_oembed_1a641deaac11ca7f3241c230aec009e9] =>
I filmed these videos in Lviv two days ago. I was about 300 meters from the church hit by a Russian drone and witnessed the moment of impact. Putin’s war machine is once again targeting civilians— not even a place of worship is safe. This must not be forgotten. #Lvivpic.twitter.com/Mp0cVOYjef
A svéd kormány az állampolgársági szabályok módosítását javasolja, amely legalább nyolcéves tartózkodási időt és minimális fizetési küszöböt írna elő, számolt be az SVT svéd közszolgálati műsorszolgáltató.
Február 9-én, hétfőn a svéd kormánypártok képviselői szigorúbb állampolgársági követelményeket terjesztettek elő. A változások várhatóan június 6-án lépnek hatályba.
A kormány azt javasolja, hogy a svéd állampolgárságot kérelmezőknek legalább nyolc évig kellene az országban élniük a korábbi öt helyett. Aki büntetett előéletű, akár Svédországban, akár külföldön, annak tovább, akár 17 évig kell várnia.
A kérelmezőknek havi 20 000 svéd koronánál (1800 eurónál több) nagyobb jövedelemmel kell rendelkezniük, és egy, a dániai és amerikai gyakorlathoz hasonló nyelvi és kulturális tesztet kell teljesíteniük.
Svédország emellett jövedelemvizsgálati követelményt is bevezet. Az állampolgárságot kérelmezők az elmúlt három évben nem kaphattak hat hónapnál hosszabb ideig szociális segélyt, a diákok kivételével.
A svéd kormány ezen a héten olyan nagyszabású biztonsági gyakorlatot hajtott végre, amely háborús kockázati forgatókönyvre épült. A gyakorlaton az állami vezetés teljes egésze részt vett, beleértve a királyi családot is.
A szimuláció „Svédországot és a szomszédos országokat érintő, jelentősen romló biztonsági helyzetet” feltételezett. A cél az volt, hogy a résztvevők áttekintsék, hogyan lehetne ilyen körülmények között biztosítani az ország védelmét, valamint megerősítsék az állami szervek közötti együttműködést.
A gyakorlaton a királyi család tagjai, a parlament, a hadsereg, a katasztrófavédelmi hatóság és több kormányzati intézmény is részt vett – ilyen átfogó részvételre az 1990-es évek óta nem volt példa.
Érdekesség, hogy a svéd kormány a gyakorlatról kiadott hivatalos közleményhez orosz nyelvű fordítást is mellékelt. Más kormányzati sajtóközlemények esetében ez nem jellemző.
[type] => post
[excerpt] => A svéd kormány ezen a héten olyan nagyszabású biztonsági gyakorlatot hajtott végre, amely háborús kockázati forgatókönyvre épült. A gyakorlaton az állami vezetés teljes egésze részt vett, beleértve a királyi családot is.
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1764440760
[modified] => 1764418313
)
[title] => Svédország rendkívüli katonai gyakorlatot tartott – az erről szóló közleményt oroszul is kiadták
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=263607&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 263607
[uk] => 263535
)
[trid] => vik3255
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 263536
[image] => Array
(
[id] => 263536
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/ef2351f3746d2a63.jpg
[original_lng] => 77847
[original_w] => 1020
[original_h] => 574
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/ef2351f3746d2a63-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/ef2351f3746d2a63-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/ef2351f3746d2a63-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/ef2351f3746d2a63.jpg
[width] => 1020
[height] => 574
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/ef2351f3746d2a63.jpg
[width] => 1020
[height] => 574
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/ef2351f3746d2a63.jpg
[width] => 1020
[height] => 574
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/ef2351f3746d2a63.jpg
[width] => 1020
[height] => 574
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1764411113:5
[_thumbnail_id] => 263536
[_edit_last] => 5
[views_count] => 1656
[_hipstart_feed_include] => 1
[_algolia_sync] => 587814572000
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 49
[2] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Hírek
[2] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 10483
[1] => 4107
)
[tags_name] => Array
(
[0] => hadgyakorlat
[1] => Svédország
)
)
[6] => Array
(
[id] => 259780
[content] =>
Svédország évek óta küzd a bűnbandákkal, amelyek kiskorúakat toboroznak súlyos bűncselekmények elkövetésére. A kormány ezért csökkenteni akarja a büntethetőségi korhatárt, így a jövőben akár 13 és 14 évesek is börtönbe kerülhetnek.
A súlyos bandabűnözéssel küzdő Svédországban a jövő nyártól már a 13 éves korú elkövetőket is ifjúsági börtönökben kívánják elhelyezni. A stockholmi kormány korábban már megbízta az állami büntetés-végrehajtási hatóságot, hogy alakítson ki részlegeket azoknak a 15–17 éves fiataloknak, akik súlyos bűncselekményeket követtek el. Most ez a feladat bővül, és a 13–14 éves korosztályra is kiterjed – közölte a svéd igazságügyi minisztérium.
A jelenlegi törvények szerint a 13 és 14 évesek még nem büntethetők, de Ulf Kristersson miniszterelnök kormánya olyan törvényjavaslatot terjesztett elő, amely ezt a jövőben különösen súlyos bűncselekmények esetén megváltoztatná – írja a Die Welt.
A legkomolyabb bűncselekmények esetében a büntethetőségi korhatár csökkentése többek között azért is fontos, hogy megvédjék a társadalmat, azonban szintén lényeges szempont, hogy segítsenek a gyerekeknek letérni a bűnözői útról – mondta Gunnar Strömmer igazságügyi miniszter, akinek elmondása szerint kezdetben 100–150 férőhelyet terveznek a 13–17 éves elkövetők számára.
A külön ifjúsági részlegek a kormány közlése szerint 2026. július 1-jétől lesznek üzemképesek.
Hat börtönben alakítanak ki részleget fiúk, kettőben pedig lányok számára, a fiatalabb és idősebb korosztályokat pedig külön fogják tartani. A minisztérium hangsúlyozta, mindez nem sértheti az ENSZ Gyermekjogi Egyezményét.
[type] => post
[excerpt] => Svédország évek óta küzd a bűnbandákkal, amelyek kiskorúakat toboroznak súlyos bűncselekmények elkövetésére. A kormány ezért csökkenteni akarja a büntethetőségi korhatárt, így a jövőben akár 13 és 14 évesek is börtönbe kerülhetnek.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1761746880
[modified] => 1761689868
)
[title] => Nemcsak a korhatárt viszik le, külön börtönöket is építenek a 13 éveseknek Svédországban
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=259780&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 259780
[uk] => 259916
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 259781
[image] => Array
(
[id] => 259781
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/kristersson.png
[original_lng] => 1179375
[original_w] => 1303
[original_h] => 823
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/kristersson-150x150.png
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/kristersson-300x189.png
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/kristersson-768x485.png
[width] => 768
[height] => 485
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/kristersson-1024x647.png
[width] => 1024
[height] => 647
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/kristersson.png
[width] => 1303
[height] => 823
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/kristersson.png
[width] => 1303
[height] => 823
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/kristersson.png
[width] => 1303
[height] => 823
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1761808897:8
[_thumbnail_id] => 259781
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 2028
[_oembed_646f375ba463d5083240906bc00fdeed] => {{unknown}}
[translation_required_done] => 1
[_algolia_sync] => 525083703000
[_oembed_3a14544d9aa83dc0d84c3aaaf660eb0f] =>
In a legal first, a jury in New York awarded $2 million in damages to a 22-year-old woman over her gender transition surgery that took place when she was a teenager. The plaintiff accused her psychologist and plastic surgeon of violating standard practices in their fields.… pic.twitter.com/PQ8Ea0rk19
Egy új felmérés szerint a svédek egyre jobban aggódnak az esetleges válsághelyzetekben bekövetkező élelmiszerhiány miatt, miközben az ország csak a fogyasztott élelmiszer felét állítja elő – írta az ESM kiskereskedelmi szakportál.
A Novus kutatócég által a Lantmännen svéd mezőgazdasági szövetkezet számára készített felmérés kimutatta, hogy a svédek kétharmada (66%) aggódik amiatt, hogy válság vagy háború esetén nem lesz elegendő élelmiszer. Ez az arány tavaly még 59% volt.
Az aggodalmat fokozza, hogy Svédország csak a lakosság által fogyasztott élelmiszer felét termeli meg, amit a legtöbb svéd túl alacsonynak tart. Per Arfvidsson, a Lantmännen vezérigazgató-helyettese szerint „az aggodalom indokolt. Az a tény, hogy az általunk fogyasztott élelmiszereknek csak a fele készül Svédországban, bizonytalanságot teremt és sebezhetővé tesz minket.”
Növelni kellene a termelést
Bár a kormány stratégiai élelmiszer-tartalékok létrehozását tervezi, a Lantmännen szerint további lépésekre van szükség. A szövetkezet a termelési alapanyagok tárolását és a hazai élelmiszertermelés jelentős növelését szorgalmazza. Arfvidsson kijelentette, hogy a svéd gazdálkodók hajlandóak és képesek többet termelni. Megfelelő támogatással és befektetéssel a politikusok és az ipar részéről, valamint a fogyasztók tudatosságának növelésével a svéd termékek választásában, az ország élelmiszer-ellátási biztonsága jelentősen megerősíthető.
A felmérés azt is kimutatta, hogy a svédeknek csak 18%-a tudja helyesen, hogy az ország élelmiszer-önellátási aránya 50%, bár ez az arány némileg javult. Kétharmaduk úgy véli, hogy alacsonyabb, és csak 16% gondolja, hogy magasabb. A svédek többsége (kétharmada) érdeklődik az iránt, hogy fogyasztói döntéseikkel hogyan járulhatnak hozzá Svédország önellátásához. A felmérés a Lantmännen Matvärnet kezdeményezésének része, amely a gazdálkodók létfontosságú szerepére összpontosít, és arra ösztönzi a fogyasztókat, hogy támogassák a hazai élelmiszertermelést.
Közös lengyel–svéd hadgyakorlat kezdődött a Balti-tengeren – közölte Wladyslaw Kosiniak-Kamysz lengyel nemzetvédelmi miniszter hétfőn az X-en.
A Gotland Sentry (Gotlandi Őrszem) fedőnevű, rövid határidejű (SNEX) hadgyakorlatot – amely az első a két ország történelmében – a szeptember elején aláírt kétoldalú védelmi megállapodás szellemében rendezik meg. Ebben a felek közös balti-tengeri műveletekről és a védelmi technológiák terén folytatandó együttműködésről állapodtak meg – áll Kosiniak-Kamysz bejegyzésében.
A lengyel hadsereg műveleti főparancsnokságának (DORSZ) hétfői közleménye szerint a Gotlandi Őrszem célja, hogy demonstrálják a lengyel és a svéd fegyveres erők képességét a gyors áttelepülésre, és fejlesszék a kollektív védelmi eljárásokat.
A SNEX a katonai kiképzés „egyik legigényesebb formája, amely a tényleges harckészültséget ellenőrzi” – szögezték le.
Emlékeztettek arra, hogy a gyakorlatra Európa egyik legérzékenyebb régiójában, a Balti-tenger térségében kerül sor, amelynek stratégiai jelentősége kulcsfontosságúvá válik a jelenlegi biztonsági környezetben.
A gyakorlat bizonyítja, hogy a lengyel–svéd politikai partnerség gyakorlati műveleti intézkedésekben is megmutatkozik, e tekintetben különösen fontos a nemrég NATO-taggá vált Svédország szerepe – húzták alá a DORSZ közleményében.
Svédország tavaly lett az észak-atlanti szövetség tagja.
🇩🇪🐋🚨 RESCATE URGENTE DE BALLENA JOROBADA EN ALEMANIA
Un drama contra el reloj se vive en la playa de Timmendorfer Strand, donde equipos de rescate luchan por devolver al mar a una ballena jorobada de 10 metros varada en aguas poco profundas de la bahía de Lübeck desde el… pic.twitter.com/IuDfdlNu4n
Svédország és Finnország, az Európai Unió legnagyobb erdőgazdag országai arra szólították fel az Európai Bizottságot, hogy vizsgálja felül a blokk klímapolitikáját. Az északi országok vezetői aggódnak amiatt, hogy az erdőirtást korlátozó jelenlegi szabályok súlyosan károsíthatják gazdaságukat, írta a Bloomberg.
Ulf Kristersson svéd és Petteri Orpo finn miniszterelnök közös levelet küldött Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének, hangsúlyozva, hogy az erdőirtás csökkentése akadályozhatja a fától függő kulcsfontosságú iparágak, például a cellulóz-, a papír- és a bioenergia-ipar fejlődését.
„A fakitermelés jelentős csökkentése súlyos következményekkel járna gazdaságainkra és a munkaerőpiacokra nézve, és komolyan befolyásolná a fa- és erdei biomassza-ellátást az EU-ban” – írták Kristersson és Orpo a levélben.
A felhívás egy régóta húzódó konfliktus része. Míg az erdőgazdálkodás kulcsfontosságú eleme az EU klímavédelmi erőfeszítéseinek, Stockholm és Helsinki többször is azzal érvelt, hogy az EU-szintű szabályok túl soknak bizonyulnak nemzeti érdekeik szempontjából. Az országok vezetői felszólították az Európai Bizottságot, hogy értékelje újra az erdészeti ágazat szerepét az EU klímacéljainak elérésében.
