A román kormány tagjait és több állami intézmény képviselőit is vizsgálja a bukaresti főügyészség Székelyudvarhely címere miatt, amely – egy állatvédő szervezet feljelentése szerint – állatkínzásra buzdít. A román főügyészség az MTI írásban feltett kérdéseire küldött válaszában árult el részleteket a román sajtóban is megütközést keltő ügyészségi vizsgálatról.
Az ügyészség eljárásáról Gálfi Árpád, Székelyudvarhely polgármestere számolt be a városi önkormányzati testület múlt csütörtöki ülésén. Mint közölte: a főügyészség azt vizsgálja, hogy állatkínzásra való felbujtásnak minősül-e, hogy a román kormány által tavaly augusztusban hivatalosított évszázados városcímeren a jelképek között karddal átszúrt medvefej is szerepel. A főügyészség az MTI-vel közölte: olyan civil szervezet panasza alapján indított vizsgálatot az ügyben, amelynek a tevékenységi körében az állatok védelme is szerepel. Az ügyészség azt is közölte, hogy a civil szervezet a kormány tagjait is feljelentette, valamint olyan állami hatóságokat is, mint a Román Akadémia heraldikai bizottsága és Hargita megye prefektusi hivatala. A főügyészség a nyomozás nem nyilvános voltára hivatkozva válasz nélkül hagyta azt a kérdést, hogy indult-e nyomozás más települések címerei ügyében is.
A Főtér.ro portál közben kiderítette, hogy a feljelentést a Duna-delta peremén fekvő Tulceán bejegyzett Szövetség az Állatok és a Környezet Védelméért (Federaţia pentru Protecţia Animalelor şi Mediului, FPAM) tette alig egy héttel az után, hogy a kormány elfogadta Székelyudvarhely címerét. A Főtér.ro a feljelentés szövegét is megtalálta a DCNews.ro portálon. A feljelentő szervezet szerint eleve rosszhiszemű, vagy pedig logikai következetlenséget tükröz az a címertani magyarázat, miszerint a fegyveres kar és a karddal átszúrt medvefej a térség lakóinak bátorságát jelképezi. Álláspontja szerint a kardra tűzött medvefej csakis a medve megölését jelentheti, és bűncselekmény elkövetésére történő uszításnak minősül, amely a büntető törvénykönyv szerint három hónaptól három évig terjedő börtönnel, vagy pénzbírsággal büntethető.
A portál azt is kiderítette, hogy a feljelentést tevő egyesület alapító elnöke Marius Marinescu, aki az azóta megszűnt Demokrata Pártnak (PD), majd a Konzervatív Pártnak (PC) volt a szenátora 2004 és 2008 között, majd a szélsőségességéről ismert, parlamenten kívüli Nagy-Románia Párthoz (PRM) csatlakozott.
Cseke Attila, a román kormány fejlesztési, közigazgatási és közmunkálatokért felelős minisztere január 11-én számolt be arról, hogy tárcavezetése első évében kinyitották azt a fiókot, amelyben évek óta elbírálatlanul tartották a különböző települések zászlójának és címerének jóváhagyását kérő iratokat. Azt is megjegyezte, hogy 2021-ben a szaktárca 112 címert és zászlót terjesztett a kabinet elé. Ezek közül két erdélyi megye és harminchárom erdélyi magyar település szabad címer- illetve zászlóhasználatára szereztek törvényes garanciát. Az érvényes romániai jogszabály szerint a helyi jelképekről is a román kormánynak kell a végső döntést meghoznia, miután a jelképek javaslatát megvizsgálta az illetékes megyei, regionális, majd országos címertani bizottság.
A magyar kormány támogatásával több központi épület is megújul az erdélyi Székelyudvarhelyen. A belvárosi református templom teljes körű, külső és belső felújítási munkálatai idén június 25-én kezdődtek. Elsőként az 1781-ben épült templom tornyának felújítási munkálataival kezdték, amely a végéhez közeledik. Nem csupán a felújítás miatt, hanem történelmi szempontból is kiemelkedő pillanatnak számít a toronygomb leemelése. Az 1781-ben épült templom, valamint az 1862-es felújítás óta érintetlen gömb ugyanis értékes időkapszulát rejtett.
Pénzérméket is rejt az időkapszula (Forrás: udvarhely.ro)
Kiderült, hogy mind 1781-ben, mind pedig 1862-ben is üzentek a jövőnek. A feltételezhetően 1781-ből származó összetömbösödött iratcsomó pontos tartalmát egy több hetes restaurátori munkát követően fogjuk majd pontosan megismerni. A székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum munkatársai az egyházi dokumentumok restaurálására specializálódott csíkcsobotfalvi műhelyt bízták meg a munkával. A régészek az 1633-as építésről, valamint a korabeli várostörténetről remélnek fontos, hiánypótló részleteket – mondta Szász Hunor történész.
A székelyudvarhelyi belvárosi református templom toronygombjának leemelése történelmi pillanattá vált (Forrás: udvarhely.ro)
Az 1862-ben elhelyezett gombirat több pénzérmét rejtett, amelyek közül a legrégebbi egy 1849-ben vert érme. Az írott, nagyon jó állapotban megmaradt, kalligrafikus dokumentum egy kollégiumi diák-és tanárnévsort, valamint egy hosszabb narratív szöveget rejt. Ez utóbbi az egyházközség történetét, a kollégium-épület, valamint a templom építésével kapcsolatos részletes beszámolót tartalmazza. A dokumentumokat piros-fehér-zöld szalaggal kötötték át, amelynek darabjai szintén megmaradtak. A mostani felújítás alkalmával újabb időkapszula kerül a toronygombba, amelybe a most talált régészeti kincsek közül többet vissza fognak helyezni – írja az udvarhely.ro.
