A francia törvényhozóknak kedden kell jóváhagyniuk egy törvényjavaslatot, amely betiltaná a 15 év alatti gyermekek közösségi médiához való hozzáférését, ezzel Franciaország lenne az első uniós ország, amely ilyen intézkedést hozott – írja a France 24.
Hétfőn a parlament felső- és alsóházának képviselői kompromisszumra jutottak a törvényjavaslat szövegéről, megnyitva az utat a végleges elfogadásáról szóló szavazás előtt, amelyre várhatóan a baloldali pártok kritikája ellenére is sor kerül.
„Holnap Franciaország lesz az első ország Európában, amely digitális korhatárt vezet be gyermekeink jobb online védelme érdekében” – mondta hétfőn Anne Le Haenanf, a francia digitális miniszter. Emmanuel Macron elnök a törvényt utolsó hivatali idejének zászlóshajó-reformjaként védte, és megígérte, hogy szeptemberre biztosítja a hatályba lépést.
A közösségi hálók alkalmazásának szabályait várhatóan két szakaszban vezetik be: az első szakaszban, szeptember 1-jétől kezdődően a 15 év alatti gyermekek számára tilos lesz új fiókokat létrehozni. A törvény szövege szerint a tilalom 2027 januárjától a meglévő fiókokra is vonatkozik.
A két ház azonban még nem állapodott meg a tilalom végrehajtásának megközelítésében.
A francia szenátorok egy kétszintű rendszer mellett döntöttek, amely különbséget tesz a gyermek fejlődésére károsként azonosított „feketelistán” szereplő platformok és azok között, amelyekhez szülői beleegyezéssel továbbra is hozzá lehet férni.
Azonban az alsóház szélesebb körű megközelítése, amely előírja a közösségi hálózatok számára, hogy megtagadják a regisztrációt a 15 év alatti új felhasználóktól, és blokkolják az e kor alatti gyermekek fiókjait, győzedelmeskedett.
Kivételt képeznek az olyan oldalak, mint az online enciklopédiák és az oktatási platformok.
A törvény elfogadásával Franciaország csatlakozik ahhoz a több mint 20 országból álló, egyre bővülő listához, amelyek intézkedéseket hoztak a gyermekek közösségi hálókhoz való hozzáférésének szabályozására.
[type] => post
[excerpt] => A francia törvényhozóknak kedden kell jóváhagyniuk egy törvényjavaslatot, amely betiltaná a 15 év alatti gyermekek közösségi médiához való hozzáférését, ezzel Franciaország lenne az első uniós ország, amely ilyen intézkedést hozott – írja a France...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1784751840
[modified] => 1784712523
)
[title] => A francia parlament azt tervezi, betiltja a 15 év alatti fiatalok számára a közösségi hálókat
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=291652&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 291652
[uk] => 291550
)
[trid] => ild5234
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 271962
[image] => Array
(
[id] => 271962
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/02/socmerezha.jpg
[original_lng] => 158419
[original_w] => 1200
[original_h] => 725
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/02/socmerezha-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/02/socmerezha-300x181.jpg
[width] => 300
[height] => 181
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/02/socmerezha-768x464.jpg
[width] => 768
[height] => 464
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/02/socmerezha-1024x619.jpg
[width] => 1024
[height] => 619
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/02/socmerezha.jpg
[width] => 1200
[height] => 725
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/02/socmerezha.jpg
[width] => 1200
[height] => 725
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/02/socmerezha.jpg
[width] => 1200
[height] => 725
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1784701724:12
[_thumbnail_id] => 271962
[_edit_last] => 12
[views_count] => 33
[_hipstart_feed_include] => 1
[_algolia_sync] => 1021916867002
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 49
[2] => 592
[3] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Hírek
[2] => Társadalom
[3] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 4862
[1] => 4208692
[2] => 12212
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Franciaország
[1] => közösségi hálózatok
[2] => tiltás
)
)
[1] => Array
(
[id] => 290878
[content] =>
A mobiltelefonok és más digitális eszközök iskolai alkalmazásának kérdése még nem kapott végleges törvényi szabályozást. Annak ellenére, hogy a képviselők támogatják a digitális eszközök a tanórákon való használata ellenőrzésének szükségességét, hangsúlyozzák: az új szabályoknak nemcsak a tanulást kell segíteniük, hanem figyelembe kell venniük a háborús idők biztonsági kockázatait és a gyermekek jogait is. Az Oktatási és Tudományos Minisztériumtól átfogó megoldásokat várnak, amelyek lehetővé teszik az egyensúly megtalálását a fegyelem, a biztonság és a diákok modern igényei között.
Miért nem fogadták el még a telefonok az iskolában való alkalmazásáról szóló törvényt?
A Legfelső Tanács Oktatási, Tudományos és Innovációs Bizottsága megvizsgált egy törvényjavaslatot, amely betiltaná a digitális eszközök használatát az iskolai oktatási folyamat során, kivéve azokat az eseteket, amikor oktatási vagy orvosi célokra van szükség rájuk.
A megvitatást követően a dokumentumot felülvizsgálatra küldték vissza. Ezenkívül az Oktatási és Tudományos Minisztériumot megbízták, hogy dolgozzon ki átfogó megoldásokat, amelyek lehetővé teszik a mobileszközök használatának szabályozását az órákon oly módon, hogy azok ne vonják el a diákok figyelmét, és ne csökkentsék a tanulás hatékonyságát.
A digitális eszközök alkalmazása az iskolában az oktatási szféra egyik legvitatottabb témájává vált. A parlamenti képviselők szerint a probléma valóban létezik, mivel a gyerekeket gyakran elvonják a telefonok és más digitális eszközök, ami negatívan befolyásolja az oktatási folyamatot és a tudásszerzés szintjét. Ezért ellenőrizni kell az eszközök használatát az órákon, de az ilyen szabályozás modellje még további kidolgozást igényel.
Milyenek lehetnek az új szabályok a tanulók számára?
A parlamentben úgy vélik, hogy célszerű törvényi korlátozásokat kell bevezetni a digitális eszközök a tanórákon való használatára vonatkozóan, kivételeket csak oktatási vagy orvosi szükségletek esetén engedélyezve. Ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy a végleges szabályok kidolgozásakor figyelembe kell venni a háborús idők realitásait. A biztonsági kockázatok miatt a mobiltelefonoknak a gyermekeknél kell maradniuk, mivel azokra szükség lehet a szülőkkel való gyors kommunikációhoz vagy más vészhelyzetekben.
Ezenkívül a telefon felhasználható a gyermek jogainak esetleges megsértéseinek vagy a zaklatás eseteinek rögzítésére. Ezért a parlamenti képviselők véleménye szerint a problémát átfogóan kell kezelni, hogy a digitális eszközök használata az oktatási folyamat során biztonságos legyen és hozzájáruljon a tanuláshoz, ne pedig elvonja a figyelmet róla.
Miről döntött már a parlament, és miért küldték vissza a javaslatot felülvizsgálatra?
Amint arról „Szudovo-juridicsna gazeta” korábban beszámolt, a parlament Oktatási, Tudományos és Innovációs Bizottsága már megvizsgálta a 15105. számú, „Az ukrán oktatási törvény 53. cikkelyének módosításáról szóló törvénytervezetet, amely a diákok azon kötelezettségét írja elő, hogy ne használjanak telefonokat, táblagépeket és okosórákat a tanórák alatt, kivéve, ha ez oktatási és/vagy orvosi szükségletekkel kapcsolatos.” A dokumentum azt javasolta, hogy törvénybe iktassák a diákok azon kötelezettségét, hogy ne használjanak telefonokat, táblagépeket és okosórákat a tanórák alatt, kivéve, ha az oktatási vagy orvosi szükségletekkel kapcsolatos.
A megvitatás után a bizottság tagjai egyhangúlag azt javasolták a Legfelső Tanácsnak, hogy küldje vissza a törvénytervezetet a szerzőnek átdolgozásra. Ugyanakkor azt javasolták az Oktatási és Tudományos Minisztériumnak, hogy az érdekelt felekkel együttműködve dolgozzon ki egy átfogó mechanizmust a digitális eszközök iskolai használatára vonatkozóan.
Jelenleg a törvény nem tartalmaz közvetlen tilalmat a diákok mobiltelefon-használatára az oktatási folyamat során. Ugyanakkor az oktatási intézmények az ukrán „Oktatásról” szóló törvényben biztosított autonómia keretein belül saját szabályokat állapíthatnak meg a digitális eszközök használatára vonatkozóan.
A törvényjavaslat megvitatása során felhívták a figyelmet arra is, hogy a teljes tilalomnak figyelembe kell vennie a gyermekek háborús körülmények közötti biztonságának kérdéseit, valamint a mobiltelefonok használatának lehetőségét a zaklatás vagy az oktatási folyamatban résztvevők jogainak egyéb megsértése eseteinek rögzítésére. Az oktatás érdekei, a gyermekek jogai és a biztonsági kihívások egyensúlyának szükségessége volt az egyik oka annak, hogy a törvényjavaslat átdolgozása mellett döntöttek, és az Oktatási és Tudományos Minisztériumtól átfogó javaslatok várnak.
Az Európai Bizottság kezdeményezést terjeszthet elő, amely európai szintű korlátozásokat vezetne be, vagy akár már szeptemberben megtiltaná a gyermekek közösségi hálókhoz való hozzáférését – számolt be az Euractiv uniós tisztviselőkre és diplomatákra hivatkozva.
A kiadvány adatai szerint Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szeptember 16-án, az Unió helyzetéről szóló éves beszédében tervezi bejelenteni politikai szándékait olyan szabályok bevezetésére, amelyek megtilthatják bizonyos kor alatti gyermekek számára a közösségi hálókon fiókok létrehozását. A kezdeményezés végleges jogi formáját még nem határozták meg, de alapul szolgálhat a jövőbeni uniós jogszabályokhoz vagy a platformokra vonatkozó szabályozási követelményekhez.
A cél a gyermekek online védelmének megerősítése, ami von der Leyen második mandátumának egyik prioritásává vált. Európai tisztviselők elmondása szerint a korlátozások különböző lehetőségeit vitatják meg – a kötelező szülői beleegyezéstől a fiatalabb felhasználók életkor-ellenőrző technológiákat használó hozzáférésének teljes tilalmáig.
Az alsó korhatár kérdése jelenleg nyitva marad. Ismeretes, hogy az Európai Bizottság online gyermekvédelemmel foglalkozó tanácsadó csoportja július 13-án hozza nyilvánosságra ajánlásait, ezt követően további politikai döntések várhatók.
Már most is egyre nagyobb a nyomás Brüsszelre, hogy szigorítsa a szabályozást az uniós országokban. Franciaország, Spanyolország, Németország, Dánia és Görögország nemzeti korlátozásokat vezet be vagy tárgyal. Más országok is hasonló lépéseket tesznek, köztük Ausztrália, amely már elfogadott egy törvényt, amely betiltja a közösségi médiát a 16 év alatti felhasználók számára, és az Egyesült Királyság is hasonló intézkedéseket készít elő.
Eközben az EU-ban is felszólítások hangzanak el a döntéshozatal felgyorsítására, hogy elkerülhető legyen a nemzeti törvények közötti eltérés. A kezdeményezésről szóló végső döntés valószínűleg a szakértői csoport ajánlásaitól és az Európai Bizottság szeptemberi politikai álláspontjától függ majd.
[type] => post
[excerpt] => Az Európai Bizottság kezdeményezést terjeszthet elő, amely európai szintű korlátozásokat vezetne be, vagy akár már szeptemberben megtiltaná a gyermekek közösségi hálókhoz való hozzáférését – számolt be az Euractiv uniós tisztviselőkre és diplomatá...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1783096980
[modified] => 1783112980
)
[title] => Az EU-ban szeptemberben betilthatják a gyermekek számára közösségi hálókat
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=289781&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 289781
[uk] => 289686
)
[trid] => ild5234
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 289687
[image] => Array
(
[id] => 289687
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/07/239526-1-large.jpg
[original_lng] => 107955
[original_w] => 1098
[original_h] => 685
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/07/239526-1-large-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/07/239526-1-large-300x187.jpg
[width] => 300
[height] => 187
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/07/239526-1-large-768x479.jpg
[width] => 768
[height] => 479
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/07/239526-1-large-1024x639.jpg
[width] => 1024
[height] => 639
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/07/239526-1-large.jpg
[width] => 1098
[height] => 685
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/07/239526-1-large.jpg
[width] => 1098
[height] => 685
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/07/239526-1-large.jpg
[width] => 1098
[height] => 685
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1783102182:12
[_thumbnail_id] => 289687
[_edit_last] => 12
[views_count] => 556
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_d415cf83350aeb68ae68dcd6e4be9dd0] =>
[_oembed_time_d415cf83350aeb68ae68dcd6e4be9dd0] => 1783086187
[_algolia_sync] => 983314333002
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 596
[2] => 49
[3] => 592
[4] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Érdekes
[2] => Hírek
[3] => Társadalom
[4] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 1072
[1] => 4704
[2] => 12212
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Európai Unió
[1] => közösségi média
[2] => tiltás
)
)
[3] => Array
(
[id] => 289148
[content] =>
Az ukrajnai állatkertek tevékenységének kérdése évek óta társadalmi vita tárgyát képezi. Ugyanakkor a kontakt állatkertek munkája, ahol az állatok állandó közvetlen kapcsolatban állnak a látogatókkal, a legvitatottabb.
Különböző szinteken felmerült a kérdés, hogy szükség van-e jogszabályi korlátozásokra vagy az ilyen intézmények teljes betiltására. Az erre vonatkozó változtatások támogatói hangsúlyozzák, hogy az emberekkel való állandó tapintható kapcsolat, a zaj és az egyedüllét hiánya negatívan befolyásolhatja az állatok fizikai és pszichológiai állapotát, és a kontakt állatkertek formátumát egyre inkább kritizálják, mivel nem felel meg a humánus bánásmód modern elveinek.
A háború csak súlyosbította az állattartás problémáját
Ez a téma különösen aktuálissá vált a teljes körű háború kitörése után. Több tucat állatkert, ökopark, menhely és állatmentő központ sérült meg az orosz tüzérségi támadások és az ukrajnai harcok következtében. Az állatok egy részét evakuálni kellett a veszélyes területekről, és sok intézményben áram-, víz-, élelmezési és állatorvosi ellátási zavarok tapasztalhatók. A hadiállapot alatt az állatok tartása megfelelő feltételeinek biztosításának kérdése még érzékenyebbé vált, és új lendületet kaptak a kontakt állatkertek tevékenységéről és az állatok szórakoztató célú kizsákmányolásának megakadályozásáról szóló viták.
Ennek fényében elektronikus petíciót nyújtottak be az ukrán minisztertanácshoz, amelyben a kontakt állatkertek és minden olyan kereskedelmi létesítmény tevékenységének teljes betiltását követelik, ahol az állatok állandó közvetlen kapcsolatban állnak a látogatókkal.
Miért követelik az állatsimogatók betiltását?
A petíció célja a kontakt állatkertek és más olyan kereskedelmi létesítmények működésének teljes törvényi tilalma, ahol az állatok állandó közvetlen kapcsolatban vannak az emberekkel.
A felhívás szerzői hangsúlyozzák, hogy Ukrajnában ma is aktívan működik a kontakt állatkerti ágazata, ami véleményük szerint teljes mértékben ellentmond az emberiesség alapelveinek, az állatvédelem európai normáinak és az ukrán „Az állatok a kegyetlenségtől való védelméről” szóló törvénynek. Az ilyen intézmények bezárásának szükségességének fő okai között az állandó stresszt és az állatok pszichéjének lerombolását nevezik meg. A dokumentum megjegyzi, hogy a vadon élő és háziállatokat megfosztják a rejtőzködés, a pihenés vagy az egyedüllét lehetőségétől, a látogatókkal való állandó tapintható kapcsolat, a zaj, a sikolyok és a kamerák villanásai krónikus stresszhez, neurózishoz és mély pszichológiai traumához vezetnek.
A petíció a nem megfelelő tartási körülményekre is felhívja a figyelmet. A szerzők szerint az állatokat gyakran szűk helyeken, műanyag boxokban vagy ketrecekben tartják megfelelő világítás, friss levegő és a természetes környezethez való hozzáférés nélkül. Ennek eredményeként megfosztják őket attól a lehetőségtől, hogy kielégítsék természetes viselkedési szükségleteiket.
Külön hangsúlyozzák az emberi egészségre jelentő veszélyeket is. Az indítvány szerzői véleménye szerint az ilyen intézmények gyakran nem tartják be az egészségügyi és állategészségügyi előírásokat, ami a zooantropon fertőzések – az emberekre és állatokra egyaránt jellemző betegségek – terjedésének kockázatát hordozza magában. Ezenkívül a 41/010198-26еп számú petícióban megjegyzik, hogy az állatok „teljes hozzáférésű játékok” üzemmódban tartása embertelen, kegyetlen, és azt a tévhitet sulykolja a fiatalabb generációba, hogy az állat csupán egy jogtalan szórakozási objektum.
Milyen változtatásokat javasolnak?
A petíció szerzői olyan jogszabály-módosítások kidolgozását és bevezetését szorgalmazzák, amelyek teljesen betiltanák az állatsimogatók, a vadállat-kiállítások és más hasonló szórakoztató formák tevékenységét. Ezenkívül javasolják az állattartási feltételek megsértéséért való felelősség és az ellenőrzés megerősítését a hagyományos állatkertekben.
A petíció azt is javasolja, hogy az állatokat távolítsák el a meglévő állatsimogatókból, és speciális rehabilitációs központokba helyezzék át, vagy biztosítsanak számukra megfelelő tartási körülményeket, illetéktelen személyek számára tapintási hozzáférés nélkül.
Andrej Babis cseh miniszterelnök bejelentette, hogy a kormány benyújtott egy törvényjavaslatot a parlamentnek, amely 2027 szeptemberétől betiltja a mobiltelefonok használatát az iskolákban. A tilalom a telefonok használatára az órán és a szünetekben egyaránt vonatkozna, néhány kivételtől eltekintve, például egészségügyi okokból, vagy ha az iskolák engedélyezik a használatukat oktatási célokra.
„Az iskolák nem engedélyezhetik a diákoknak, hogy szünetekben mobiltelefont használjanak, kivéve az említett okokból előírt eseteket” – áll a törvénytervezetben.
A Reuters beszámolója szerint a lépés más országok kormányai által hozott intézkedéseket követi, amelyek célja a közösségi média vagy a mobiltelefonok gyermekek közötti használatának korlátozása.
Ebben a hónapban Lengyelország Hollandia, Dél-Korea és Olaszország után betiltotta az okostelefonok használatát az iskolákban, mivel aggodalmak merültek fel azok diákok koncentrációjára és viselkedésére gyakorolt hatása miatt.
Ami a közösségi hálókat illeti, Ausztrália volt az első, amely betiltotta a gyermekek számára a közösségi média használatát, az Egyesült Királyság pedig ebben a hónapban jelentette be a 16 év alatti gyermekekre vonatkozó tervezett tilalmat.
Babis elmondta, hogy a kormány a gyermekek esetében közösségi hálók használatának betiltását is fontolgatja, Franciaország és más országok példáját követve, amelyek szigorúbb álláspontot képviseltek a gyermekekre gyakorolt potenciális negatív hatásokkal kapcsolatos aggodalmak miatt.
Ugyanakkor a hétfőn benyújtott törvényjavaslat ezzel a kérdéssel nem foglalkozik.
Giorgia Meloni olasz miniszterelnök a Politico szerint kijelentette, hogy kormánya nem tervezi a közösségi média betiltását a gyermekek számára.
A bejelentés akkor hangzott el, amikor több más ország, köztük az Egyesült Királyság és Franciaország kormányai is a közösségi hálók betiltását szorgalmazzák a gyermekek számára.
„Nem vagyok a közösségi hálók a 16 év alattiak számára történő betiltása ellen, de arról sem vagyok meggyőződve, hogy ez a javaslat önmagában megoldhatja a problémát, mivel egy ilyen tilalom könnyen megkerülhető” – mondta Maloney.
Elmondása szerint a tilalom azzal a kockázattal jár, hogy „részben a családokra hárítja a problémát”.
Meloni azt is hozzátette, hogy a korlátozások hatástalanok is lehetnek, ha a kormányok nem gyakorolnak nagyobb nyomást a platformokra, hogy cselekedjenek és „vállalják a felelősséget”.
Ukrajna korlátozni fogja a katonák szerencsejátékokhoz való hozzáférését, a kormány elfogadta a vonatkozó rendeletet a katonák szerencsejáték-függősége kockázatának csökkentése érdekében – közölte csütörtökön Hennagyij Novikov, az Ukrán Szerencsejáték- és Lottóüzletág Ellenőrzési Ügynökségének vezetője a Facebook-oldalán, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Novikov jelezte, hogy a felhasználók ellenőrzése automatikusan megtörténik az azonosítás során, amikor belépnek a játéktérbe, vagy engedélyezik az oldalt. A játékszervező elektronikus rendszere egyszerre két forrást fog lekérdezni – a szerencsejátékhoz korlátozott hozzáférésű személyek nyilvántartását és a katonai személyzet nyilvántartását, amelyet jelenleg a Védelmi Minisztérium fejleszt.
Ha a játékos adatai megegyeznek bármelyik nyilvántartásban szereplő információval, a játékhoz való hozzáférés blokkolva lesz. Ugyanakkor a kaszinó szervezői nem fogják látni, hogy melyik adatbázis okozta az elutasítást. A projekt technikai oldalát a PlayCity a Védelmi Minisztériummal közösen biztosítja, maga az adatcsere pedig az állami Trembita rendszeren keresztül történik majd.
Ezzel párhuzamosan az állam fokozza a szerencsejáték feketepiacának leküzdésére irányuló intézkedéseket. A Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO), az Ukrán Nemzeti Bank (NBU), a Gazdasági és Társadalmi Fejlődés Védelméért Felelős Nemzeti Bizottság, az Állami Különleges Kommunikációs Szolgálat és a bűnüldöző szervek is részt vesznek az illegális online kaszinók és terek blokkolásában.
Megtiltja a brit kormány a közösségi média használatát a 16 évnél fiatalabb gyerekek számára. Az intézkedés várhatóan 2027 elején lép érvénybe.
Keir Starmer brit miniszterelnök a Downing Streeten tartott hétfői sajtóértekezletén bejelentette, hogy az intézkedés kivétel nélkül mindegyik olyan gyerekre vonatkozik, aki még nem töltötte be 16. életévét.
Starmer szerint a kormány ugyanis a tapasztalatok alapján arra a következtetésre jutott, hogy a teljes körű tilalom a helyes döntés.
A bejelentés előzményeként a munkáspárti brit kormány országos konzultációt tartott, amelyen 116 ezren fejtették ki véleményüket, és a válaszadó szülők 90 százaléka támogatta a 16 éves alsó korhatár kijelölését a közösségimédia-felületek használatához.
A felmérés résztvevőinek 85 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a közösségi média használata nagyobb kockázatot jelent a gyerekek számára, mint amennyi előnnyel jár.
Hétfői sajtótájékoztatóján a brit miniszterelnök úgy fogalmazott, hogy a közösségi média „boldogtalanná teszi a gyerekeket”, megkönnyíti a bántalmazóknak, hogy zaklassák őket, és a gyermekek mentális egészsége is károsodhat. Hozzátette: a gyerekek mindemellett olyan tartalmakhoz férhetnek hozzá, amelyek veszélyesek számukra, mivel éppen az ilyen tartalmak keltik a legnagyobb figyelmet. Starmer szerint a közösségi médiát kifejezetten úgy alakították ki, hogy függőséget okozzon és egy-egy alkalommal hosszú órákra magához kösse a használókat.
„Ez megakadályozza a gyerekeket még abban is, hogy elkészítsék házi feladataikat, olvassanak, játsszanak barátaikkal a szabadban, és megfelelő időben aludni térjenek” – mondta a brit kormányfő.
Úgy fogalmazott: az 1970-es évek eleje, az ő gyerekkorának időszaka „nem volt ugyan egy folyamatos piknik”, de az a nemzedék nem volt kitéve egy olyan technológiának, amely az élet minden zugába behatol, amelytől szinte lehetetlen elszakadni, és amely minden hibát megjegyez. Arra a kérdésre, hogy a 16 éven aluliakra vonatkozó közösségimédia-használati tilalom mikor lép érvénybe, Keir Starmer azt mondta: a kormány reményei szerint a szükséges jogszabályokat még karácsony előtt elfogadja a parlament, és az intézkedés 2027 tavaszán hatályossá válik.
A Downing Street által a miniszterelnök sajtótájékoztatójával egy időben ismertetett részletek szerint a kormány ugyanazt a modellt kívánja alkalmazni, amelyet Ausztrália már tavaly bevezetett a 16 éven aluliak közösségimédia-használatának tilalmára. Ez olyan közösségi platformokat vesz célkeresztjébe, amelyek lehetővé teszik a felhasználók egymás közötti érintkezését, illetve tartalmak önálló feltöltését. Ennek alapján a tervezett nagy-britanniai intézkedés által érintett közösségimédia-cégek között szerepel majd mások mellett a Snapchat, a TikTok, a YouTube, az Instagram, a Facebook és az X.
A brit tilalom ugyanakkor nem terjed ki olyan üzenőportálokra, mint a WhatsApp vagy a Signal.
A londoni miniszterelnöki hivatal ismertetése szerint a brit médiafelügyelet (Ofcom) gyors ütemben összeállít egy tanulmányt arról, hogy miként lehet hatékonyan ellenőrizni a közösségi média használóinak életkorát, és igazolni, hogy a felhasználók 16 éven felüliek.
🇬🇧 🇺🇸 It can survive bullets, explosions and chemical weapons, but 'The Beast' -- Donald Trump's famed armoured limousine was brought to a standstill by Larry the Downing Street cat 📸 @lealolivaspic.twitter.com/Twaa0OkFCw
A kanadai kormány benyújtott egy törvényjavaslatot a parlamentnek, amely megtilthatja a 16 év alatti gyermekeknek a közösségi hálókon oldalak létrehozását, ha a társaságok nem tudják bizonyítani, hogy platformjaikat biztonságosan tudják tartani.
„Csalódást okozunk a gyermekeinknek. Elég volt. Alapvető védelemre van szükségünk” – mondta Mark Miller kanadai kulturális miniszter.
A jogszabály hétféle káros tartalomra terjed ki, beleértve az önkárosításra ösztönző tartalmakat, az erőszakra és gyűlöletre uszító tartalmakat, valamint a beleegyezés nélkül megosztott intim képeket.
Létrehoznak egy digitális biztonsági bizottságot. A mentességek meghatározásának kritériumait később jelentik be. Miller elmondta, hogy a szabályozó testület létrehozása akár 18 hónapot is igénybe vehet.
Miller kijelentette, hogy a platformoknak bizonyítaniuk kell biztonságukat. Életkor-ellenőrző rendszert is bevezetnek.
A felnőtteknek szóló tartalmat kínáló kanadai platformok nem jogosultak a mentességre.
A jogszabály szabályozni fogja azokat a vállalatokat is, amelyek mesterséges intelligencia alapú chatbotokat fejlesztenek, és megkövetelik tőlük, hogy olyan intézkedéseken keresztül, mint például a válságreagálási protokollok, felelősségteljesen járjanak el.
Ausztráliában a tisztviselők elmondása szerint a közösségi média cégek blokkolták a hozzáférést mintegy 4,7 millió, gyermekekhez tartozó fiókhoz, miután az ország betiltotta a platformok használatát 16 év alattiak számára. A törvény heves vitát váltott ki Ausztráliában a technológia használatáról, az adatvédelemről, a gyermekek biztonságáról és a mentális egészségről, és arra késztetett más országokat, hogy hasonló intézkedéseket fontoljanak meg.
Egy kanadai kormány képviselője egy tájékoztatón az újságíróknak elmondta, hogy a kormány megpróbál majd tanulni Ausztrália tapasztalataiból.
Leanne McDonald, a Kanadai Gyermekvédelmi Központ ügyvezető igazgatója üdvözölte a lépést, megjegyezve, hogy drámaian megnőtt az intim fotókkal való zsarolások száma.
A német fővárosban, Berlinnem betiltják az orosz, fehérorosz és szovjet zászlók, valamint a „Z” és „V” jelekkel ellátott katonai egyenruhák bemutatását. Ezt a rendőrség erősítette meg a Berliner Morgenpost című német kiadványnak.
A berlini rendőrség közölte, hogy Oroszország Ukrajna elleni háborújának ötödik évében be kell tiltani az Oroszországi Föderáció, Fehéroroszország, a Szovjetunió és Csecsenföld zászlóját. Tilos lesz továbbá katonai egyenruhát, annak elemeit, illetve a „Z” és „V” jeleket, valamint az úgynevezett „Szent György-szalagokat” ábrázoló ruházatot viselni.
Ezenkívül nem lehet majd Oroszország, Fehéroroszország és Csecsenföld vezetőinek fotóit bemutatni. A tilalom az orosz katonai indulók és dalok előadására is vonatkozik, többek között az Ukrajna elleni háborút dicsőítő szimbólumokra – az állam olyan térképeire, amelyeken az ideiglenesen megszállt területek oroszként szerepelnek, vagy az el nem ismert, önjelölt megszállt „köztársaságok” zászlójára.
A németországi ukrán egyesületek petíciói nyomán az ukrán szimbólumok nem lesznek betiltva. A második világháborús veteránok és diplomaták részleges mentességet kaptak a korlátozások alól.
[type] => post
[excerpt] => A német fővárosban, Berlinnem betiltják az orosz, fehérorosz és szovjet zászlók, valamint a „Z” és „V” jelekkel ellátott katonai egyenruhák bemutatását. Ezt a rendőrség erősítette meg a Berliner Morgenpost című német kiadványnak.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1778071800
[modified] => 1777974766
)
[title] => Berlin betiltotta a szovjet és orosz szimbólumokat az emlékművek közelében május 8-án és 9-én
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=282306&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 282306
[uk] => 282234
)
[trid] => ild5234
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 282235
[image] => Array
(
[id] => 282235
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/image-13.png
[original_lng] => 379897
[original_w] => 680
[original_h] => 381
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/image-13-150x150.png
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/image-13-300x168.png
[width] => 300
[height] => 168
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/image-13.png
[width] => 680
[height] => 381
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/image-13.png
[width] => 680
[height] => 381
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/image-13.png
[width] => 680
[height] => 381
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/image-13.png
[width] => 680
[height] => 381
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/image-13.png
[width] => 680
[height] => 381
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1777963967:12
[_thumbnail_id] => 282235
[_edit_last] => 12
[views_count] => 811
[_hipstart_feed_include] => 1
[_algolia_sync] => 911076706001
[_oembed_04fb37763916bd889c414ced8c0c442c] =>
