A mozgósítás során az emberi jogok megsértésével kapcsolatos legkritikusabb helyzetet Odessza, Kárpátalja, Lemberg és Ternopil megyékben jegyezték fel – jelentette ki szerdán Dmitro Lubinec, a Legfelső Tanács emberi jogi biztosa a sajtótájékoztatóján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint az ombudsman elmondta, hogy 2025-ben az ombudsmani hivatal 333-szor több panaszt kapott a mozgósítás során elkövetett állampolgári jogsértésekről, mint 2022-ben. Akkor 18 ilyen bejelentést rögzítettek. „Vagyis minden évben tízszeresére nőtt az intézményünkhöz ezen a területen benyújtott panaszok száma. Egyértelmű, hogy rendszerszintű problémát látunk” – jegyezte meg.
Lubinec szerint jelenleg Odessza, Kárpátalja, Lemberg és Ternopil megyékben jegyezték fel a legkritikusabb helyzetet az emberi jogok megsértésével kapcsolatban a mozgósítás során. Mint megjegyezte, jelenleg az egyetlen mechanizmus, amely „bármilyen hatással van erre a kérdésre”, a nyilvánosság. „Amit találunk, annak körülbelül 1%-át mutatjuk meg nyilvánosan” – tette hozzá.
Az emberi jogi biztos egy friss példát hozott fel: miután jelet kaptak egy személy őrizetbe vételéről, a központi iroda megfigyelőcsoportja azonnal a helyszínre indult. „Öt olyan személyt azonosítottunk, akiknek nem lett volna szabad ott lenniük, akiknek minden orvosi igazolás a kezükben volt arról, hogy egészségi állapotuk miatt nem mozgósíthatók. Általános szabályként az eredmény: az embereket szabadon engedik, büntetőeljárást indítanak” – mondta el Dmitro Lubinec.
Ugyanakkor vannak olyan régiók, amelyek megtörik azokat a sztereotípiákat, miszerint a terv végrehajtása lehetetlen önkény nélkül. Az ombudsman kiemelte Hmelnickij és Kirovohrad megyék példaértékű munkáját.
A mozgósítás során a területi toborzási és szociális támogatási központok (TCK) alkalmazottai nem sérthetik meg az emberi jogokat, mert ezért büntetést kapnak – jelentette ki Fegyir Veniszlavszkij parlamenti képviselő, a Legfelső Tanács nemzetbiztonsági, védelmi és hírszerzési bizottságának tagja a Kijev 24 tévécsatornának nyilatkozva, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Veniszlavszkij kifejtette: vitathatatlan, hogy a mozgósítási intézkedések során nem sérthetők meg az emberi jogok, a magánélet sérthetetlenségéhez való jog, a tulajdonhoz való jog, amely nem korlátozódik a hadiállapotra. „Minden intézkedést az emberi méltóság tiszteletben tartásával kell megtenni, mert az emberi méltósághoz való jog az, ami még hadiállapot idején sem korlátozható” – magyarázta.
A parlamenti képviselő kitért arra is, hogy vannak olyan ügyek, amelyek nyilvánosságot kapnak, és a rendvédelmi szervek reagálnak rájuk, ha a TCK-k munkatársainak cselekményei akár büntetőjogi, akár közigazgatási bűncselekményre utaló jeleket mutatnak, majd azokat nyilvántartásba veszik és kivizsgálják.
„A TCK-k sok alkalmazottja az emberi jogok ilyen botrányos megsértésének esetei után egyszerűen megszűnnek a TCK-k munkatársainak lenni, és harcoló egységekbe küldik őket” – tette hozzá Fegyir Veniszlavszkij.
