2024-ben Törökország aktívan elkezdte népszerűsíteni a Fekete-tenger partját, arra összpontosítva, hogy több turistát vonzzon az ismert Antalya és Alanya határain kívül eső területekre. Erről a Turizm Ajansı számolt be.
Az egyik új prioritású régió Mersin lett – egy üdülőváros, amelyet a turisták Törökország határain kívül még kevesen ismernek. Azonban a helyiek gyakran „paradicsomnak” nevezik.
Mersin parlamenti képviselője, Gülkan Kiş beszédében elmondta, hogy Mersinnek nagy potenciálja van a turizmusban, de ezeket a lehetőségeket évekig figyelmen kívül hagyták.
Most azonban a helyzet fokozatosan változik, a befektetők aktívan dolgoznak az infrastruktúra és a szállodák fejlesztésén, amelyek közül egyesek már a közelgő turisztikai szezon kezdetére, június elejére működni fognak.
Mersin hosszú strandokkal rendelkezik, amelyek a török fél szerint még hosszabbak, mint az Antalyában találhatóak. A helyi környezet ideális kombinációja a tengernek, a hegyeknek és a zöld tájaknak.
Fontos lépés volt egy új repülőtér megnyitása Adana és Mersin között, amely gyorsabb és kényelmesebb utazást biztosít a déli török üdülőhelyekre.
Észak-Korea csak 2023-ban csökkentette a korlátozásokat a Covid–19-járványt követően, majd újra fogadott turistákat, először oroszokat, majd 2025 februárjában már nyugatiakat is. Több utazási iroda viszont arról számolt be, hogy ismét törölniük kellett foglalásaikat. Ugyanakkor az észak-koreai vezetés nem közölte, miért nem látogathatják turisták az országot.
Észak-Korea más országokhoz hasonlóan bezárkózott a Covid–19-járvány elején, és csak 2023 közepén kezdte el csökkenteni a korlátozásokat. 2024-ben már orosz turistákat is fogadtak, de csak 2025 februárjában engedélyezték meg nyugati látogatók érkezését Raszonba. Ennek ellenére több utazási iroda állítja, hogy az Észak-Koreába induló utazásokat további értesítésig törölték, indoklást azonban Phenjan nem adott − írta a BBC.
A kínai székhelyű KTG Tours szerdán írta közösségi oldalán, hogy észak-koreai partnerei tájékoztatása alapján nem lehet beutazni az országba. Rajtuk kívül az információt megerősítette a Young Pioneer Tours és a Koryo Tours is. Előbbi megjegyezte, hogy akik áprilisra és májusra foglaltak időpontot, azok még ne vegyenek repülőjegyet, amíg nem lesz több információjuk.
Raszonba február 20-án érkeztek az első nyugati turisták a lezárások óta, ugyanakkor még korlátozottabb mozgást tettek számukra lehetővé a hatóságok, mint a pandémiát megelőzően. Emellett telefon- és internet-hozzáférés sem volt elérhető az országban.
Egy idegenvezető szerint azért választhatta az észak-koreai vezetés Raszont, mert a város viszonylag zárt és könnyen ellenőrizhető. A járvány előtt Észak-Korea mintegy 350 ezer turistát fogadott, akiknek 90 százaléka kínai volt a médiajelentések szerint.
A túlturizmus fékezése érdekében szabályozásokat vezetnek be világszerte. Görögországban, Portugáliában és Olaszországban is emelik az idegenforgalmi adót, de nagy számban akadnak olyan városok vagy látnivalók, ahol a látogatószámot is korlátozzák.
Spanyolország
Bizonyos spanyol városokban és üdülőhelyeken tilos fürdőruhában vagy félmeztelenül az utcán közlekedni. A tilalom a tengerparti sétányokra és az azokhoz közeli utcákra is kiterjedhet, és pénzbírságot kaphatnak azok, akik nem tartják be az előírást.
Ibizán és Mallorcán szigorú alkoholkorlátozások vannak érvényben, többek között tilosak a „happy hour” akciók, a nyitott bárok, valamint a kocsmatúrák és a bulihajók szervezése. Az üzletekben 21:30 és 8:00 között nem árusíthatnak alkoholt.
2024. december 2-től a spanyol szállodák a korábbinál részletesebb személyes adatokat kérhetnek el a vendégektől, beleértve családi adatokat, bankkártyaadatokat és lakcímeket.
Több spanyol régióban emelkednek a turistailletékek, köztük Asztúriában, Galíciában, Tenerifén, Alicantéban és Sevillában. Az illetékeket általában a szálláshelyekre való bejelentkezéskor kell kifizetni.
2025-ben szigoríthatják az autóbérlés feltételeit, személyazonosításra vonatkozó plusz dokumentumok kérhetők a turistáktól.
Tenerifén megtiltják a turistabuszok behajtását az Anaga Natúrparkba a környezet védelme érdekében. Sevilla ikonikus Plaza de España tere várhatóan belépődíjat vezet be a karbantartási költségek fedezésére. Menorca Binibeca Vell falujában korlátozzák a látogatási időszakokat, így turisták csak meghatározott órákban léphetnek be.
Görögország
A görög hatóságok megkövetelik, hogy mindig legyen nálunk az útlevelünk vagy más hivatalos személyazonosító dokumentum. Ezt egy rutinellenőrzés során bármikor elkérhetik.
Görögországban tilos zárt, nyilvános helyeken dohányozni. Ha ezt valaki megszegi, akár 500 eurós bírságot is kiszabhatnak rá.
Ha Görögországba bulizni megyünk, érdemes figyelni a viselkedésedre. A görög rendőrség szigorúan fellép azok ellen, akik túlzottan hangoskodnak vagy illetlenül viselkednek. Bizonyos jelmezeket sértőnek tarthatnak, és az ilyen öltözék viselése közszeméremsértésnek minősülhet. A bíróság akár súlyos bírságot vagy börtönbüntetést is kiszabhat.
2025-ben áprilistól októberig Görögországban új turistailletéket vezetnek be. A látogatóknak naponta 8 eurót kell fizetniük, ami egy egyhetes nyaralás esetén 56 eurós extra költséget jelent személyenként.
Ha az athéni Akropoliszt vagy az Epidauroszi Színházat szeretnénk meglátogatni, figyeljünk oda a lábbelire! Görögország 2009-ben bevezette a magassarkú cipők tilalmát a történelmi helyszíneken, hogy megvédje az ősi emlékeket a sérülésektől.
Ha mégis magas sarkúban jelenik meg valaki ezeken a helyszíneken, akár 900 eurós bírságot is kaphat.
Portugália
A portugál rendőrség bármikor igazoltathat, és bár egy útlevélmásolatot általában elfogadnak, jobb, ha mindig magunknál tartjuk az eredetit is.
Portugáliában a szerencsejáték kizárólag az állam által engedélyezett kaszinókban és játéktermekben legális.
Ha engedély nélküli helyen szervezik, nemcsak a szervezőket, hanem a játékosokat és akár az ott tartózkodókat is letartóztathatják. Az illegális szerencsejátékért pénzbüntetés vagy akár börtönbüntetés is kiszabható.
Portugália több népszerű turistacélpontján turistailletéket kell fizetni:
Lisszabonban: 4 euró fejenként és éjszakánként, legfeljebb hét éjszakáig.
Portóban: 3 euró személyenként és éjszakánként, legfeljebb hét éjszakáig.
Faro és Algarve régió: Éves szinten is érvényes illetékeket vezettek be, amelyek településenként változnak.
Albufeira: A turistailleték 2024 májusától lépett életbe, így itt is pluszköltségekre lehet számítani.
Az Algarve régióban, különösen Albufeirában, a helyi hatóságok szigorúan fellépnek azok ellen, akik fürdőruhában sétálnak az utcán.
Bikiniben vagy fürdőnadrágban való közterületi tartózkodásért akár 1250 fontos bírságot is kiszabhatnak.
Nyilvános helyen végzett illetlen viselkedésért (pl. szexuális cselekményekért) a büntetés akár 1500 font is lehet.
A világ legelzártabb országa még 2020 elején, a koronavírus-járvány megfékezése érdekében döntött úgy, hogy lezárja a határokat a külföldi turizmus előtt. A járvány elmúltával a kínai–észak-koreai gazdasági kapcsolatok fellendültek, és tavaly már az orosz turistáknak is újra engedélyezték az országba való beutazást.
Észak-Korea csütörtökön megnyitotta a külföldi turisták előtt az orosz és a kínai határához egyaránt közeli Raszon városát – jelentette több kínai és egy spanyol utazásszervező cégre hivatkozva az AFP francia hírügynökség.
A pekingi székhelyű Koryo Tours utazási iroda honlapját idézve hozzátették, hogy az ország többi része egyelőre még zárva marad a külföldi turistáknak Az iroda azt is közölte, még nincsenek információi arról, hogy milyen jellegű utazásokat lehet majd szervezni, és arról sem, hogy milyen nagyságrendben engednek majd be turistákat a városba.
Raszon és környéke korábban arról vált ismertté, hogy 1991-ben ezt a területet minősítette elsőként speciális gazdasági térséggé az észak-koreai kormány, ahol azóta is elsőként ültetik át a gyakorlatba és tesztelik az új gazdaságpolitikai elképzeléseket.
A világ legelzártabb országa még 2020 elején, a koronavírus-járvány megfékezése érdekében döntött úgy, hogy lezárja a határokat a külföldi turizmus előtt. A döntés egyik célja az volt, hogy megakadályozzák a Kínában dolgozó és esetleg már megfertőződött észak-koreai állampolgárok hazatérését.
A járvány elmúltával a kínai–észak-koreai gazdasági kapcsolatok fellendültek, és tavaly már az orosz turistáknak is engedélyezték az országba való beutazást.
Az Észak-Koreába irányuló külföldi turizmus azonban már a koronavírus-járvány előtt is korlátozott volt.
A beutazók repülőgéppel vagy Kínán keresztül, vonattal érkeztek az országba, és a külföldi turisták döntő többsége az utazásszervezők adatai szerint kínai volt. Összesen 5 ezer nyugati turista jutott be az országba évente. A pandémia előtti rekordévnek 2019 bizonyult, amikor mintegy 300 ezer ember érkezett Észak-Koreába, ami a szakértők szerint 90 és 150 millió dollár közötti bevételt hozhatott az országnak.
Duplájára, 10 euróra emelkedik a későn regisztrálók számára a napi belépő ára Velencében a következő turisztikai szezon kezdetén, jövő tavasszal, és az ideinél kétszer több napon át kell megfizetni – jelentette be az észak-olaszországi város vezetése.
A megemelt díjat csak azoknak kell megfizetniük, akik nem a városban szállnak meg. A szállóvendégek ugyanis idegenforgalmi adót fizetnek. A napi belépőt ráadásul tovább, július végéig kell majd fizetniük a városba látogatóknak, és kétszer annyi napon át, mint idén.
A belépődíjat csak a különösen nagy forgalmú napokon, hétvégéken (a pénteket is beleértve) és a június 2. nemzeti ünnepen kell megfizetni, és csak reggel fél 9-től délután 4-ig, így jövőre összesen 54 napon (szemben az idei 29 nappal).
Velencében idén tavasszal vezettek be 5 eurós belépődíjat azoknak, akik nem ott szállnak meg. 485 ezer turista mintegy 2,4 millió euróval gazdagította a várost az idei idényben.
Akik legkésőbb 4 nappal érkezésük előtt lefoglalják a jegyet, azok továbbra is 5 euróért léphetnek majd be a városba. Tizennégy évnél fiatalabbak után nem kell fizetni.
A napijegy meglétét okostelefonon megjeleníthető QR-kóddal kell igazolni. Aki ezt nem tudja bemutatni, az akár 300 euróra is büntethető, de a kísérleti fázisban ezt még nem ellenőrizték a hatóságok.
Velencében 50 ezren élnek és a vendégágyak száma is nagyjából ugyanennyi. A napijegyekből befolyó bevételt a városvezetés a csatornák, az utak és az épületek felújítására fordítja.
A besorolás élén Izland végzett, amely azonnal nyolc pozíciót emelkedett tavalyhoz képest.
Tekintettel a világ jelenlegi kihívásaira – háborúk, terrorizmus, gazdasági válság – a turisták egyre inkább a biztonságra gondolnak, amikor új útnak indulnak.
2024-ben Izlandot ismerték el a világ turisták számára legbiztonságosabb országaként, amely a rangsorban azonnal nyolc helyet emelkedett tavalyhoz képest – írja a Time Out a Berkshire Hathaway Travel Protection friss tanulmányára hivatkozva.
A rangsor vezetőjének meghatározásához a szakértők megkérdezték az Egyesült Államokból érkező utazókat az elmúlt öt évben meglátogatott helyekről, valamint elemezték a legfrissebb Global Peace Indexet és a GeoSure biztosító adatait is.
A második helyen Ausztrália végzett, amely tavaly tizedik volt, a harmadikon pedig Kanada végzett, amely tavaly első volt.
A világ 15 legbiztonságosabb országa a turisták számára 2024-ben:
A túlturizmus problémája egy folyamatosan visszatérő kérdés, hiszen vannak olyan városok amiket a turisták annyira sokan látogatnak, hogy a helyi lakosság életére már komoly negatív hatást gyakorol. Növekednek az ingatlanárak, nehezebben veszik igénybe a szolgáltatásokat, nagyobb a szemét és a dugók száma is megnövekedett.
Már korábban írtunk róla, hogy egyre nagyobb mértéket öltenek a népszerű országokban a túlzott turizmussal járó problémák a lakosság számára.
Így éreznek a görögországi Santorini városában élő emberek is, hiszen évente több mint 3,4 millió ember tölti ott a nyaralását. A 20 000 fős lakosság arra panaszkodik, hogy kénytelenek behúzódni az otthonaikba, mert annyi turista van, hogy már nem férnek el a közös területeken. A túlturizmus problémája a helyiek életét ellehetetleníti.
Panos Kavalaris politikus arra kéri a lakosságot, hogy inkább maradjanak az otthonaikban, hogy helyet szabadíthassanak a turisták számára.
Nemcsak el kell tűrnünk őket, de most el kell bújnunk a házainkba, hogy utat engedjünk nekik – mondta az egyik dühös lakos.
A fellendülő turizmus igencsak megváltoztatta a sziget életét, mindennaposak a dugók, a szemétlerakók megteltek, és az utcák is jelentősen koszosabbak.
Zorzos Nikosz Santorini polgármester elismerte, hogy az emelkedő létszám miatt a város infrastruktúrája kezdi elérni a határait. Azt mondta: Egy nagyváros összes problémájával szembesülünk, még akkor is, ha nem arra terveztek, hogy nagyvárosok legyünk.
A sziget nem csupán a szárazföldön, de a vízen is leterheltségtől szenved, naponta 17 ezer embert szállítanak a komppal Santorinire, ezért Görögország miniszterelnöke 20 eurós illetéket vezetett be.
Görögországban bevezetésre került szigorításokról írtunk már korábban, az intézkedéscsomag a turistaáradat megfékezése mellett a kialakult lakhatási válságot is kezelni kívánja. A világ többi népszerű pontján is küzdenek a túlzott mértékű turizmussal, Kiotoban már egy templomot is teledobáltak szeméttel a turisták, a templom papja több nyelven próbálja jelezni a látogatóknak, hogy ne szemeteljenek. Mallorcán is egyre dühösebbek az emberek az oda áramló turisták miatt, olyan feliratú graffitik jelentek meg a falakon, hogy „A te luxusod, a mi nyomorúságunk” illetve „Fejezd be Mallorca elpusztítását. Malagában bevezettek néhány viselkedési szabályt a turisták számára, megbírságolják őket, ha megszegik a szabályokat. A turisták gyakran hiányos öltözetben mutatkoznak, hangoskodnak és szemetelnek.
Prága betiltja az éjszakai kocsmázást a „kulturáltabb, gazdagabb” turisták vonzása érdekében. A főpolgármester-helyettes szerint a cseh főváros nem akar olyan típusú látogatókat, „akik csak azért jönnek, hogy jól berúgjanak”.
Prága városi tanácsai betiltották az utazási irodák által szervezett éjszakai kocsmatúrákat, mert a város a „kulturáltabb” turistákat akarja megcélozni. Az 1,3 millió lakosú cseh főváros hosszú időn keresztül a zajos legénybúcsúk és a főként Nagy-Britanniából érkező kocsmatúrázók kedvelt célpontja volt, írja a The Guardian.
Zdenek Hrib prágai főpolgármester-helyettes hétfőn újságíróknak elmondta, hogy a szervezett éjszakai kocsmatúrákat mostantól betiltják.
„Este 10 és reggel 6 óra között nem lehet majd idegenvezetést tartani” – tette hozzá.
Jiri Pospisil, egy másik alpolgármester azt mondta, hogy a prágai városháza „kulturáltabb, gazdagabb turistákat keres… nem pedig olyanokat, akik csak rövid időre jönnek, hogy berúgjanak”.
A külföldi sörkedvelők évek óta segítik a Cseh Köztársaságot abban, hogy megőrizze a világ legszomjasabb nemzetének pozícióját. Csehországban tavaly fejenként 128 liter sör fogyott, s ezzel annak ellenére világelső, hogy az országban a Covid-járvány 2020-as kitörése óta folyamatosan csökken a sörfogyasztás.
A sör egyes éttermekben még mindig olcsóbb, mint a víz, az UNESCO-listán szereplő történelmi belvárosban számos kocsma kevesebb mint 3 euróért kínálja a híres helyi lágert. Vaclav Starek, a Cseh Szállodák és Éttermek Szövetségének vezetője üdvözölte a városháza döntését.
„A városközpontba szervezett sörtúrák nagy problémát jelentettek a helyieknek és más turistáknak is” – mondta.
„Nem hiszem, hogy ez ártani fog az eladásainknak. Senkit sem tiltanak meg a kocsmába járástól, de ezekre az éjszakai szervezett kocsmajárásokra (…) semmi szükségünk nem lenne”.
Nem Prága az első európai főváros, amely megpróbálja eltántorítani a turisták egy bizonyos típusát a látogatástól. Amszterdam tavaly indította el a fiatal brit kocsmaturistákat célzó „távolmaradási” kampányát.
A hirdetések a túlzott alkohol- és drogfogyasztás kockázatait és következményeit írják le: pénzbírságok, büntetett előélet, kórházi kezelés és maradandó egészségkárosodás.
Más európai városok pedig intézkedéseket vezettek be a tömegturizmus visszaszorítására, például Velence, amely korlátozta az idegenvezetői csoportok méretét és betiltotta a hangosbeszélőket, vagy Barcelona, amely közölte, hogy 2028-ig megtiltja a turistáknak történő lakáskiadást.
Az ENSZ Turisztikai Világszervezetének kezdeményezésére minden évben szeptember 27-én ünneplik a turizmus világnapját. Ennek alkalmából a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Földrajz és Turizmus Tanszéke, valamint a Rákóczi-Tour Turisztikai Információs Központ előadást szervezett, amelyen Horváth Zoltán, a Kárpátjáró program vezetője tartott beszédet a jelenlévő diákoknak és érdeklődőknek.
Az előadást megelőzően Berghauer Sándor oktatási-módszertani rektorhelyettes, a Földrajz és Turizmus Tanszék docense köszöntötte a résztvevőket. Ezt követően Horváth Zoltán osztotta meg tapasztalatait a helyi túrázás kapcsán.
Horváth Zoltán 2018 óta több mint 250 túrát szervezett Kárpátalja hegyvidéki tájain. Előadásában hangsúlyozta, hogy szülőföldünk számos izgalmas természeti látnivalót kínál, különösen a hegycsúcsok meghódítása jelent kihívást, hiszen hat csúcsunk magasabban van mint 2 000 méter.
A helyi folyók ‒ Borzsa, Ung, Tisza, Latorca ‒ és azok forrásvidéke is különleges élményeket kínálnak. Horváth Zoltán említette, hogy a vízesések, a hegyi tavak felfedezése mindig izgalmas kalandot jelent. Az éjszakai túrák és sátras kirándulások szintén komoly kihívásokkal járnak, míg a téli túrák külön felkészülést igényelnek, de a lenyűgöző látvány minden erőfeszítést megér. Az előadás során videófelvételekkel is közelebb vitte az előadó a hallgatóságot az említett túrákhoz.
A túrák tervezésének fontosságát is kiemelte, hangsúlyozva az alapos felkészülés szükségességét annak érdekében, hogy elkerüljük a nem várt nehézségeket. Beszámolt a modern technológia előnyeiről, olyanokról mint a navigációs eszközök és alkalmazások, amelyek megkönnyítik a tervezést és a kapcsolattartást.
Birtók Vanessza, a Rákóczi-főiskola munkatársa az esemény kapcsán hetilapunknak elmondta: „Az előadás során olyan videórészleteket is láthattunk olyan extrém túrákról, amelyek nehéz, sőt sokszor életveszélyes helyzeteket teremtettek. A cél egyértelmű volt: a hallgatóknak bemutatni, milyen kihívásokkal kell szembenézniük egy téli, esős vagy ködös túra során. Az egyik legizgalmasabb rész az volt, amikor a barlangmászásról mutatott be az előadó néhány lenyűgöző felvételt. A barlangmászás nemcsak szűk, sötét, denevérekkel teli tereket jelent, hanem olykor valódi fizikai és mentális kihívásokat is. Elképzelni is nehéz, hogy milyen érzés lehet, amikor egy ilyen »szorult helyzeten« kell áthaladni. Horváth Zoltán mint tapasztalt túravezető, a turizmus világnapján megosztotta velünk a legfontosabb tudnivalókat és tanácsait is. Nem véletlenül, hiszen már több mint 250 túrán vett részt, és mindezt átadni a hallgatóságnak rendkívül inspiráló volt. Kiemelte, hogy az ilyen túrák során mindig figyelni kell a körülményekre, hiszen egy apró hiba is végzetes lehet. Az előadás végén a diákok több kérdést is feltettek az előadónak főként azzal kapcsolatban, hogy hogyan kell cselekedni életveszélyes szituációkban, és kitől kérhetünk segítséget, ha esetleg éppen a hegyek között ragadnánk. Az ő válaszai nemcsak megnyugtatóak voltak, de egyben rámutattak arra is, hogy mennyire fontos a felkészültség és a megfelelő tudás ezekben a helyzetekben.”
Az előadás végén kötetlen beszélgetés alakult ki a diákok és Horváth Zoltán között, amely lehetőséget biztosított a fiatalok számára, hogy további kérdéseket tegyenek fel és tapasztalataikat megosszák a turizmus területén. A rendezvény remek alkalmat teremtett a Kárpátalja iránti érdeklődés fokozására és a helyi túrázás népszerűsítésére, a megfelelő felkészülés hangsúlyozására.
A pekingi székhelyű Koryo Tours szerint Szamdzsijon lesz az első célpont Észak-Koreában, amely ismét látogatható lesz a külföldi turisták számára, de egy másik utazási iroda szerint valószínűleg hamarosan Phenjan is megnyitja a kapuit. Az országot még a koronavírus-járvány idején hermetikusan lezárták, az utazási korlátozásokat pedig azóta sem oldották fel.
Észak-Korea csaknem öt évvel azután, hogy a koronavírus-járvány miatt teljesen lezárta az ország határait, 2024 végétől újra megnyitja kapuit, és engedélyezi a korlátozott nemzetközi turizmust – jelentette be két, az elszigetelt országgal kapcsolatban álló utazási iroda a CNN szerint.
A pekingi székhelyű Koryo Tours és a shenjangi székhelyű KTG Tours szerdán külön-külön online bejelentést tett, amelyben közölték, hogy az utazási csoportok számára ismét engedélyezik a hegyvidéki Szamdzsijon városába, a néhai észak-koreai vezető, Kim Dzsongil állítólagos szülőhelyére történő látogatást.
Megerősítést kaptunk helyi partnerünktől, hogy a Szamdzsijonba és valószínűleg az ország többi részébe irányuló turizmus hivatalosan 2024 decemberében újraindul – közölte a Koryo Tours, hozzátéve, hogy az útvonalat és a további részleteket „az elkövetkező napokban és hetekben” véglegesítik.
Egy külön Facebook-bejegyzésben a KTG Tours azt is közölte, hogy a túrák pontos időpontját még meg kell erősíteni. „Eddig csak Szamdzsijonról van szó, de úgy gondoljuk, hogy Phenjan és más helyek is megnyílnak” – tették hozzá.
Szamdzsijon a kínai határ mentén fekszik, és közel van a Koreai-félsziget legmagasabb hegycsúcsához, a Pektu-hegyhez, amely egy aktív vulkán. A hegy mind az észak-, mind a dél-koreaiak számára kiemelkedő fontosságú és történelmi jelentőségű, mivel a koreai nép bölcsőjének tekintik.
