Öt NATO-tagállam öt katonai rehabilitációs központot fog újjáépíteni Ukrajnában a Renovator művelet részeként, beleértve azokat is, amelyeket az orosz légitámadások megrongáltak – számolt be kedden az rbc.ua hírportál a szövetség sajtóosztályára hivatkozva.
A jelentés szerint ma Lettország csatlakozott Litvániához, Norvégiához, Svédországhoz és Nagy-Britanniához, amelyek részt vesznek a programban. Ezen országok mindegyike az öt katonai rehabilitációs központ egyikének újjáépítését fogja vezetni. A projektet a NATO fogja vezetni és koordinálni.
A Renovator műveletet 2023-ban indították, és Ukrajnával együttműködésben hajtják végre. 100 millió eurós költségvetéssel rendelkezik, koordinálja a felszerelések biztosítását, támogatja az orvosi képzést és az infrastruktúra-helyreállítási munkálatokat.
A NATO közölte, hogy a projekt hozzájárult a mentési műveletekhez, a protézisek beszerzéséhez, valamint ukrán egészségügyi szakemberek, köztük orvosok, pszichológusok és gyógytornászok képzéséhez.
„Valamint olyan építési munkálatok elvégzése és olyan felszerelések biztosítása mellett, amelyek javítják Ukrajna képességét a sebesült katonák ellátására – mind fizikailag, mind pszichológiailag” – áll a bejegyzésben.
A segítségnyújtás a NATO azon programjának keretében történik, amelynek célja Ukrajna nem halálos támogatása és a Szövetséggel való teljes interoperabilitás elérésében való támogatás.
A szükséges projektekre vonatkozó tendereket, amelyeket 2025-ben kell megvalósítani, tavasszal tervezik kiírni. Ukrajna átadta Törökországnak a 2025-re tervezett újjáépítési projekteket. A tendereket április-május környékén fogják meghirdetni – írja a török Türkiye lap.
A török nagykövetség képviselői és az Ukrajnai Infrastruktúrafejlesztési és Újjáépítési Állami Ügynökség vezetősége találkozót tartott, ahol megvitatták a török cégek által megvalósított projekteket és a jövőbeni együttműködés lehetőségeit.
Az ukrán fél hangsúlyozta, hogy az ország újjáépítése folyamatban van. Tavasszal ki fogják hirdetni a szükséges projektek tendereit, amelyek 2025-ben valósulnak meg.
Az újjáépítés prioritásai a következő irányokat határozták meg:
vámellenőrző pontok rekonstrukciója.
új autópályák építése.
országos fizetős autópályák rendszerének kialakítása.
Az ukrán fél emellett más fontos kezdeményezésekkel kapcsolatos dossziékat is átadott a török képviselőknek, például energiaügyi projektekkel, a szociális lakhatás és vízellátás fejlesztésével kapcsolatban.
Ukrajna és Lettország jövőre több területen is együttműködik: Csernyihiv megye helyreállításában, a közlekedési kapcsolatok fejlesztésében, valamint az energiabiztonság területén.
Erről Olekszij Kuleba, Ukrajna újjáépítéséért felelős miniszterelnök-helyettese, Ukrajna közösségi és területfejlesztési minisztere, valamint Lettország rendkívüli és meghatalmazott ukrajnai nagykövete állapodott meg.
A találkozón a nagykövet biztosította, hogy Lettország 2025-ben is folytatni fogja az Ukrajnának nyújtott támogatási források elkülönítését. A hangsúly továbbra is a szociális szféra épületein – iskolák, kórházak, nem kormányzati intézmények – áll. Emellett sok lett önkéntes dolgozik a régióban, hogy kényelmesebbé tegye a háború által érintett csernyihivi lakosok életét.
Ezenkívül Lettország energiavállalatai kifejezték azon szándékukat, hogy napelemeket biztosítsanak a csernyihivi régió számára. Ezek kiszállításának, beszerelésének a kérdése meg van oldva. Az Állami Újjáépítési és Fejlesztési Ügynökség vezetője azt javasolta, hogy a napelemeket adják át a víziközművekhez, ahol a munkájuk hatékonysága magas lesz.
A háború okozta demográfiai válság miatt Ukrajna a külföldi migránsok erőforrásait használhatja fel az ország újjáépítésére. Olena Suljak, a parlament állami, helyi önkormányzati, területfejlesztési és városrendezési bizottságának elnöke elmondása szerint Ukrajnában 40%-kal csökkent a munkaképes lakosság száma a háború előttiidőszakhoz képest, közölte az RBC-Ukrajina. Suljak hangsúlyozta, hogy a külföldi munkaerő bevonása a demográfiai veszteségek leküzdésének és a nagyszabású újjáépítési projektek megvalósításának fontos elemévé válhat.
Olena Suljak kifejtette, hogy jelenleg körülbelül 31,1 millió ember él az ukrán ellenőrzés alatt álló területeken, szemben a teljes körű invázió előtti 37,3 millióval. Körülbelül 6 millió ukrán tartózkodik külföldön menekültként, többségük fiatal nő és gyermek, valószínűleg nem mindenki tér vissza hazájába.
„Ez nemcsak az újjáépítés, hanem az ország működésének alapelvei számára is kihívás. A gazdaságnak, az infrastruktúrának, a munkaerőpiacnak és az állami politikának alkalmazkodnia kell az új valósághoz” – mondta Suljak. Az ország helyreállításához minden lehetséges eszközt be kell vetni, beleértve az ukránok hazatérését külföldről. Kiemelte ugyanakkor, hogy érdemes realistának lenni, és megfontolni a külföldi migránsok bevonásának lehetőségét az újjáépítési projektekbe.
A munkaerőért cserébe az EU negatív társadalmi és büntetőjogi következményekkel nézett szembe a migránsok beáramlása miatt
Suljak megjegyezte, hogy sok fejlett ország, többek között az EU, a migrációt használja fel a népesség elöregedésével és a munkaerőhiánnyal kapcsolatos problémák megoldására. Ha Ukrajna komoly háború utáni fellendülést tervez, akkor valójában nincs más választása – olyan migrációs politikát kell választani, amely számba veszi más országok hibáit. A fő hangsúlyt az újjáépítéshez szükséges szakemberek bevonzására kell helyezni.
Suljak Románia példáját hozta fel, amely az EU-csatlakozás után ázsiaiakat kezdett alkalmazni, mivel a munkaerő kivándorolt a nyugati országokba. Izrael is hasonló stratégiát alkalmazott, Nepálból hívott munkásokat a mezőgazdasági szektorba. Az EU országaiban a migráns munkavállalók jelenleg a teljes munkaerő több mint 12%-át teszik ki.
Az EU-s országok mély válságot élnek át a más országokból érkező migránsok miatt, akik magukkal hozták kultúrájukat, szokásaikat, és gyakran nem akarnak asszimilálódni, a hatályban lévő törvények szerint élni vagy az új országokban dolgozni. Ez pedig komoly kihívás az EU számára, amely problémák, társadalmi elégedetlenség, gazdasági és kriminogén gondok egész sorával jár.
Munkaerőhiány nem csak az építőiparban van
Suljak elmondása szerint Ukrajnában egyre súlyosabb a szakképzett munkaerő hiánya, különösen olyan területeken, mint az építőipar és az ipar.
Olena Suljak megjegyezte, hogy a háború miatt Ukrajnában a munkaképes lakosság száma 40%-kal csökkent a háború előtti szinthez képest. Különösen szembetűnő a munkaerőhiány az építőiparban és az iparban. Az építőiparban a munkaerőhiány meghaladja a 30%-ot. A probléma megoldására Afrikából és Ázsiából, például Nepálból, Indiából, Bangladesből, Pakisztánból és a Fülöp-szigetekről kezdtek munkásokat alkalmazni. Elmondása szerint a munkáltatók 60%-a nehézségekbe ütközik a képzett szakemberek felkutatása során. A szervizmunkásokra, sofőrökre, rakodókra és szerelőkre van a legnagyobb kereslet, ez a probléma a felújítás során csak fokozódni fog.
Átképzési és oktatási programokra van szükség
Suljak kiemelte, hogy fontos szempont a lakosság átképzése. Sok nő kezdett el a hagyományosan „férfi” szakmákat elsajátítani, és a belföldi menekültek, akikből 4,6 millióan élnek Ukrajnában, szintén új szakmák elsajátítására kényszerülnek. A hivatalosan regisztrált 1,2 millió veterán esetében átképzésre is szükség lesz.
A parlamenti képviselő kiemelte, hogy az ország újjáépítése során leginkább keresett szakterületekre oktatási programokat, gyakorlati helyeket kell kidolgozni. Ebbe a folyamatba be kell vonni az ukrán és nemzetközi oktatási intézményeket, magánoktatási intézményeket és nemzetközi szervezeteket.
A leghíresebb ukrán építészeti emlékek közül ötöt választottak ki, amelyekből a LEGO gyár építőjátékot hozott létre. A hírt az United24 közölte.
A következő építészeti emlékek mintájára készült legojáték: kijevi Aranykapu, pidhorecki vár, bahcsiszarajai káni palota, odesszai opera- és balettszínház, mikolajivi csillagászati obszervatórium.
Összesen 15 legojátékot hoztak létre – mindegyik típusból hármat. Mindegyiknek különböző számú alkatrésze van: 2000-től 7700-ig. A megalkotásban az USA, Lengyelország, Németország és Ukrajna szakemberei vettek részt.
A tervezők 24 dollár vagy annál nagyobb adománynál sorsolják ki. A pénzt a Dnyipropetrovszk megyében található velikokosztromi gimnázium helyreállítására gyűjtik, amelyet 2022. október 11-én talált el egy orosz rakéta.
Az ukránok szerint továbbra is a korrupció és a háború az ország fő problémája. Sőt, a jövőbeni újjáépítéssel kapcsolatos korrupció még jobban aggasztja a lakosságot, mint a harci cselekmények megismétlődése, számolt be a Transparency International Ukraine.
Az ukránok a korrupciót tartják a legnagyobb kockázatnak az újjáépítés során: a korrupciós sémák visszatérését (79%), illetve az ellenőrzés hiánya következtében a pénzeszközök elsikkasztását (75%). A harmadik és negyedik helyen pedig a lakosságot a nagyszabású pusztítás (65%) és az ellenségeskedések megismétlődésének veszélye (63%) aggasztja. Érdemes megjegyezni, hogy hat hónap alatt szinte minden mutató jelentősen nőtt.
Az ukránok a háborút (novemberi 96%, a márciusi 98%-hoz képest), a korrupciót (novemberi 88%, a márciusi 77%-hoz képest), valamint az infrastruktúra és a lakások lerombolását (novemberben 82% márciusihoz 87%-hoz képest) tekintik még a fő problémának. Ha azonban az év végén kevésbé tartottak a háborútól és a pusztítástól, a korrupciós kockázatok éppen ellenkezőleg, 11%-kal jobban aggasztják az ukránokat.
A szociológiai tanulmányt az Info Sapiens kutatási ügynökség készítette a Transparency International Ukraine megbízásából a Vezető szervezetek támogatása a korrupció elleni küzdelemben Ukrajnában „VzajemoGyija” USAID projekt támogatásával.
Ukrajna jövőbeni újjáépítésével kapcsolatos igényekről és elvárásokról készült felmérés a lakosság és a polgármesterek körében készült.
[type] => post
[excerpt] => Az ukránok szerint továbbra is a korrupció és a háború az ország fő problémája. Sőt, a jövőbeni újjáépítéssel kapcsolatos korrupció még jobban aggasztja a lakosságot, mint a harci cselekmények megismétlődése, számolt be a Transparency Internationa...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1702072020
[modified] => 1702057827
)
[title] => Felmérés: az ukránok a korrupciót tartják a legnagyobb kockázatnak az újjáépítés során
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=171658&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 171658
[uk] => 171581
)
[trid] => ild5234
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 171582
[image] => Array
(
[id] => 171582
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/12/tysiachaporiziv.jpg
[original_lng] => 24182
[original_w] => 645
[original_h] => 426
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/12/tysiachaporiziv-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/12/tysiachaporiziv-300x198.jpg
[width] => 300
[height] => 198
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/12/tysiachaporiziv.jpg
[width] => 645
[height] => 426
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/12/tysiachaporiziv.jpg
[width] => 645
[height] => 426
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/12/tysiachaporiziv.jpg
[width] => 645
[height] => 426
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/12/tysiachaporiziv.jpg
[width] => 645
[height] => 426
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/12/tysiachaporiziv.jpg
[width] => 645
[height] => 426
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1702050628:12
[_thumbnail_id] => 171582
[_edit_last] => 12
[views_count] => 3389
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_b3cc008674cbe4fd7f4c423dd21afd36] =>
[_oembed_time_b3cc008674cbe4fd7f4c423dd21afd36] => 1717508854
[_algolia_sync] => 1202969526001
[_oembed_6cff6a122e72300b253c4d9595bbe11c] =>
For the first time, a majority of Poles believe the war in Ukraine should end even if it means Kyiv ceding part of its territory or independence.
Support for that view now stands at 55%, more than double the 24% found two years ago.
Ukrajnában elindítottak egy projektet az újjáépítés terén lévő üresedések betöltésére.
A hírt az Újjáépítési Minisztérium közölte – írja a Jevropejszka pravda.
A Munka és újjáépítési projektet a Rehabilitációs Minisztérium valósítja meg az Állami Helyreállítási Ügynökség, az Ukrposta és az Ukrzaliznicja részvételével, illetve az Ukrán Infrastrukturális Szövetség állami szakszervezet támogatásával.
A honlapon több mint 1000 aktuális állásajánlat van, ezek egyebek mellett a közlekedési iparban, a kommunikációs iparban, általában az építőiparban és az újjáépítésben megüresedett állások.
Mariupol polgármestere, Vadim Bojcsenko elmondta, hogy 20 évbe fog telni, hogy a várost teljesen helyreállítsák olyan állapotba, amelyben Oroszország teljes körű inváziója előtt volt. A hírt a városi tanács közölte.
„Ha a Mariupol Reborn tervről beszélünk, az két részből áll. A gyors cselekvési terv 2 évre és 154 projektre szól. Ha a városok teljes helyreállításáról beszélünk a háború előtti lakosságszámhoz képest, az 20 évbe fog telni” – tette hozzá.
A polgármester megjegyezte: a teljes helyreállítás nemcsak a megszállás következményeinek felszámolását foglalja magába, hanem egy új, modern, új gazdasági modellel rendelkező város felépítését is.
Mariupol polgármestere azt is hangsúlyozta, hogy a város újjáépítéséhez 14,5 milliárd dollárra van szükség. A városi tanács európai partnerekhez fordult segítségért.
A háború és az általa okozott kényszermigráció miatt Ukrajna újjáépítéséhez legalább 4,5 millió ember bevonása szükséges. A probléma megoldását a kormány az ukránok hazatérésének ösztönzésével tervezi.
Erről Julija Szviridenko gazdasági miniszter számolt be a Forbesnak adott interjújában.
Szerinte nem csak az újjáépítésről van szó, hanem az ukrán gazdaság szerkezetátalakításáról is.
„Ha sikerül ilyen számú embert bevonzani, jelentősen felgyorsíthatjuk a gyógyulás ütemét” – mondta el.
A Miniszteri Kabinet jelenleg nem mérlegeli a más országokból érkező munkaerő bevonását, és olyan projekteket részesít előnyben, amelyek visszatérésre ösztönzik az ukránokat – részletezte a tárcavezető.
A genfi egyezmény értelmében a hadifoglyokat be lehet vonni a közmunkákba, így az orosz hadifoglyok is részt vesznek Ukrajna újjáépítésében.
A hírt Andrij Juszov, a fegyveres erők hírszerzési főosztályának képviselője közölte.
Arról is tájékoztatott, hogy az orosz hadifoglyok csekély fizetést kapnak, de azt a nemzetközi jog normái szerint állapítják meg. Elmondása szerint a táborban van egy bolt, ahol a hadifoglyok pénzt költhetnek saját szükségleteikre.
Arra a kérdésre válaszolva, hogy nem kapnak-e pénzt a költségvetésből, Juszov elmondta, hogy így vagy úgy (a nemzetközi szervezetek is segítséget nyújtanak), de kapnak ilyen forrásokat.
Az újságírók azt is megkérdezték, hogy vannak-e olyan esetek, amikor az orosz katonák kérelmezik, hogy harcolhassanak a putyini rezsim ellen. Juszov elmondása szerint ilyen esetek is előfordulnak.
