Körülbelül 200 ezer, az Egyesült Államokban tartózkodó ukrán veszítheti el tartózkodási engedélyét – számolt be a Reuters amerikai kormányzati forrásokra hivatkozva. A hírügynökség emlékeztetett arra, hogy az ukrán menekültek számára még a Biden-adminisztráció indított humanitárius programot, amely nagyjából 260 ezer embernek tette lehetővé, hogy – kezdetben – két évre belépjenek az országba.
Donald Trump az év elején azonban befagyasztotta a programot, ennek értelmében leállt az új kérelmek elfogadása, valamint a korábbi kérelmek meghosszabbítása is.
Májusban viszont a meghosszabbítási kérelmek feldolgozása újraindult. Ennek ellenére annak, akinek lejár a tartózkodási engedélye, őrizetbe vehetik a hatóságok.
Az ukrán menekültek helyzete az Európai Unióban is egyre nehezebb.
Az elmúlt hónapban az Európai Bizottság bejelentette, hogy nem hosszabbítják meg az ideiglenes védelmi rendszert 2027 után.
Eközben Németországban és Lengyelországban is fogy a türelem az ukrán menekültekkel szemben, miután idén ősszel tömegesen menekültek el a hadköteles ukrán férfiak a kényszersorozás elől. Az adatok szerint néhány hónap leforgása alatt több mint százezer ukrán hagyta el ezeket az országokat, ami komoly elégedetlenséget váltott ki a befogadó országok állampolgárai körében.
Ahogy korábban írtunk róla, Kijev örömmel fogadja, hogy Trump kitoloncolja az ukránokat az Egyesült Államokból. Volodimir Zelenszkij egyik magas rangú tanácsadója a The Washington Postnak nyilatkozva üdvözölte, hogy az Egyesült Államok ukrán állampolgárok tömeges kitoloncolására készül. Hazatérésük után sokukat azonnal besorozzák a hadseregbe a tervek szerint. „Az Egyesült Államok annyi embert deportálhat, amennyit csak akar – jó hasznukat vesszük” – mondta a névtelenséget kérő elnöki tanácsadó.
Az Egyesült Államok hadereje ritkán vonja ki szolgálatból repülőgépeit, hiszen ezek rendkívül költséges eszközök, és amíg hasznosak, a katonai vezetés igyekszik megtartani őket.
A Slashgear összeállítása szerint azonban a következő 5 évben több ikonikus vadászgép is megkezdi vagy befejezi pályafutását, miközben a modernebb típusok fokozatosan átveszik a helyüket.
A Harrier II és a Hornet a tengerészgyalogság állományában szolgált hosszú évtizedeken át. A Harrier II 1981-ben állt hadrendbe, különlegessége a függőleges és rövid felszállási képesség volt, amely lehetővé tette, hogy repülőgép-hordozókon és rövid kifutópályákon is bevethető legyen.
A Hornet a 70-es évek prototípusaiból fejlődött ki, és sokoldalúságával vált meghatározóvá. A két típust a F-35B Lightning II Joint Strike Fighter váltja, mivel – ahogy a Slashgear írja – „a F-35B mindazt tudja, amit a Harrier II és a Hornet, csak jobban”.
Fairchild Republic A-10 Thunderbolt II Az A-10 Thunderbolt II, közismertebb nevén Warthog, 1976 óta szolgálja az amerikai légierőt. A gép különlegessége, hogy közvetlen földi támogatásra tervezték, és képes túlélni akár 23 mm-es lövedékek találatát is. A kongresszus 2023-ban engedélyezte a teljes flotta nyugdíjazását, majd két évvel később visszavonta a döntést, és előírta, hogy 103 darabot továbbra is szolgálatban kell tartani. A Slashgear szerint „ez jól mutatja, mennyire furcsán alakulhat egy katonai repülőgép nyugdíjazása”.
General Dynamics F-16 Fighting Falcon Az F-16 Fighting Falcon a 70-es évek óta az amerikai légierő gerincét adta, és több mint 40 évig szolgált. Az első példányt 1979-ben adták át, és azóta számos konfliktusban bizonyított, a Perzsa-öböl háborújától a terrorizmus elleni globális harcig. Az amerikai légierő már nem képez új pilótákat az F-16-ra, helyette az F-35A-ra koncentrál, így a típus fokozatosan háttérbe szorul. A világban azonban továbbra is az egyik legnépszerűbb vadászgép, számos NATO-ország használja.
McDonnell Douglas F-15C Az F-15C és D változatok 1979 óta vannak munkában, és a légierő egyik legrégebbi típusai közé tartoznak. 2025 áprilisában bejelentették, hogy az F-15C utolsó repülését teljesítette a japán Kadena légibázison, ám novemberben az amerikai légierő közölte, hogy néhány példányt még négy évig megtartanak a hazai védelem érdekében. A Slashgear szerint „nem lenne meglepő, ha a teljes nyugdíjazás öt évnél is tovább tartana”.
Lockheed Martin F-22 Raptor A legfiatalabb típus, az F-22 Raptor 2005-ben debütált, ám már most a kivonásra készül. A tervek szerint 2026-ban kezdődik a folyamat, és 2034-ig 31 darabot vonnak ki a 186-ból. A döntés oka, hogy az F-35A minden tekintetben korszerűbb, ráadásul az F-22 üzemeltetése drága, és a pilótaképzés infrastruktúrája is sérült, például a 2018-as hurrikánban.
Az Egyesült Államokban már mintegy másfél ezer légi járatot töröltek helyi idő szerint a hétfő reggeli órákban, a légi forgalmi irányítók hiánya miatt, ami a kormányzati leállás következménye.
Légi közlekedési adatok szerint a keleti parti idő szerint kora reggeli órákban már 1540 járat nem indult, továbbá mintegy 1100 repülőgép késve közlekedett. A közlekedési fennakadások oka a szövetségi kormány több mint 40 napja tartó működésképtelensége, miután nincs elfogadott költségvetés az Egyesült Államokban.
A kormányzati leállás érinti a légi irányítási hivatalhoz (FAA) tartozó légi forgalmi irányítókat, akik kénytelenek fizetés nélkül is dolgozni.
Az amerikai légitársaságok szombaton több mint 1500 járatot töröltek, vasárnap már 2900 járatot érintett az intézkedés.
A szövetségi közlekedési minisztérium a múlt héten arról határozott, hogy a légi közlekedés biztonsága, és a létszámhiánnyal küzdő légi irányítás leterheltségének csökkentése érdekben péntektől 10 százalékkal csökkentik az amerikai légtér forgalmát.
A kongresszus felsőháza vasárnap éjszaka előzetes szavazást tartott annak érdekében, hogy az átmeneti költségvetést elfogadja. Szeptember vége óta első alkalommal sikerült elérni a száz tagú szenátusban a hatvanfős minősített többséget azzal, hogy nyolc demokrata szenátor igennel voksolt. Ezzel kézzelfogható közelségbe került, hogy a következő napokban a kongresszus elfogadja az amerikai szövetségi intézmények újraindítását célzó átmeneti költségvetést.
[type] => post
[excerpt] => Az Egyesült Államokban már mintegy másfél ezer légi járatot töröltek helyi idő szerint a hétfő reggeli órákban, a légi forgalmi irányítók hiánya miatt, ami a kormányzati leállás következménye.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1762863120
[modified] => 1762839276
)
[title] => Már másfél ezer légi járatot töröltek az Egyesült Államokban a kormányzati leállás miatt
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=261317&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 261317
[uk] => 261240
)
[trid] => vik3255
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 261241
[image] => Array
(
[id] => 261241
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/630-360-1752079636-583.jpg
[original_lng] => 54103
[original_w] => 630
[original_h] => 360
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/630-360-1752079636-583-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/630-360-1752079636-583-300x171.jpg
[width] => 300
[height] => 171
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/630-360-1752079636-583.jpg
[width] => 630
[height] => 360
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/630-360-1752079636-583.jpg
[width] => 630
[height] => 360
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/630-360-1752079636-583.jpg
[width] => 630
[height] => 360
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/630-360-1752079636-583.jpg
[width] => 630
[height] => 360
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/630-360-1752079636-583.jpg
[width] => 630
[height] => 360
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1762832081:12
[_thumbnail_id] => 261241
[_edit_last] => 12
[views_count] => 822
[_algolia_sync] => 502952243001
[_oembed_bf04c86fd115a452f177e9127172e22e] =>
BREAKING NEWS The Royal Swedish Academy of Sciences has decided to award the 2025 #NobelPrize in Physics to John Clarke, Michel H. Devoret and John M. Martinis “for the discovery of macroscopic quantum mechanical tunnelling and energy quantisation in an electric circuit.” pic.twitter.com/XkDUKWbHpz
Az Egyesült Államok Szövetségi Légügyi Hivatala (FAA) rendeletet adott ki, amely ideiglenesen korlátozza a kereskedelmi űrmissziók indításának időkeretét az országban zajló kormányzati leállás (shutdown) miatt – írja a Space.com.
A dokumentum értelmében november 10-én, hétfőn reggel 6:00-tól (keleti parti idő szerint, azaz 13:00-kor kijevi idő szerint) a kereskedelmi indítások csak 22:00 és 6:00 között (05:00–13:00 kijevi idő szerint) engedélyezettek.
Az intézkedés célja, hogy minimalizálja a légiforgalomra gyakorolt hatást a NASA floridai és az Amerikai Űrerők kaliforniai indítóállomásai körül. A repülőjáratok késései ezeken a területeken nőnek, mivel a szövetségi hivatalok részleges leállása miatt személyzethiány alakult ki.
Az Egyesült Államok légierejének globális csapásmérő parancsnoksága szerdán tesztelt egy Minuteman III-as, nukleáris robbanófej hordozására is alkalmas interkontinentális ballisztikus rakétát (ICBM). A rakétateszt pár nappal azt követően történt, hogy Donald Trump az amerikai nukleáris képességek tesztelésére szólította fel a haderőt.
A Fox News újságírója, Lucas Tomlinson X-oldalán adott hírt a tesztről, és videót is közzétett egy másik, idén májusban tartott rakétakilövésről.
Az amerikai légierő globális csapásmérő parancsnoksága honlapján közzétette, hogy valóban tesztelték a Minuteman III rakétát. A parancsnokság szerint a rakéta nem hordozott robbanófejet.
A rakétát a kaliforniai Vandenberg légitámaszpontról lőtték ki, és mintegy 4200 mérföldet, vagyis csaknem 6800 kilométert tett meg a Marshall-szigetek Kwajalein-atolljáig, ahol a Ronald Reaganről elnevezett rakétateszt-terület található.
A sajtóban már hétfőn megjelent a hír, hogy Trump múlt heti utasítása nyomán sor kerülhet egy nukleáris bevetésre is képes fegyver tesztelésére, és ez valószínűleg egy Minuteman III rakéta lesz.
BREAKING NEWS The Royal Swedish Academy of Sciences has decided to award the 2025 #NobelPrize in Physics to John Clarke, Michel H. Devoret and John M. Martinis “for the discovery of macroscopic quantum mechanical tunnelling and energy quantisation in an electric circuit.” pic.twitter.com/XkDUKWbHpz
Egy amerikai szövetségi ügynök felajánlotta Nicolás Maduro venezuelai elnök főpilótájának, hogy a gépet olyan helyre irányítsa, ahol az amerikai hatóságok letartóztathatnák az elnököt – számolt be az AP hírügynökség.
A titkos találkozón az ügynök a pilótának jelezte, hogy a művelet végrehajtásáért jelentős pénzbeli jutalmat kaphat. A pilóta nem vállalt közvetlen kötelezettséget, de átadta az ügynöknek a telefonszámát.
A következő 16 hónap során, még Edwin López ügynök állami szolgálatból való távozása után is, kapcsolatban maradt a pilótával egy titkosított alkalmazáson keresztül.
Források szerint a művelet célja a pilóta lojalitásának tesztelése és az amerikai hatóságokkal való együttműködési lehetőség felmérése volt. Az eset rávilágít azokra az amerikai lépésekre, amelyeket az elmúlt években alkalmaztak Maduro eltávolítására, akit az országban a demokratikus elvek megsértésével vádolnak.
Az USA és nemzetközi szervezetek szerint Nicolás Maduro kormánya állítólag aktívan részt vesz a kábítószerek, különösen a kokain Venezuela–Észak-Amerika és Európa közötti szállításában. A vádak szerint az állami biztonsági erőket – katonaságot, rendőrséget és vámszerveket – használják a csempészet fedezésére és a szállítási útvonalak védelmére.
2025-ben Donald Trump elnök adminisztrációja fokozta a nyomást Maduro rezsimjére. Az USA flottát telepített a Karib-tengerre és légi csapásokat hajtott végre a gyanúsított csempészjárművek ellen. Mindkét ország jelezte, hogy készen áll minden lehetséges forgatókönyvre.
BREAKING NEWS The Royal Swedish Academy of Sciences has decided to award the 2025 #NobelPrize in Physics to John Clarke, Michel H. Devoret and John M. Martinis “for the discovery of macroscopic quantum mechanical tunnelling and energy quantisation in an electric circuit.” pic.twitter.com/XkDUKWbHpz
Két amerikai szövetségi bíró beismerte, hogy munkatársaik mesterséges intelligenciát használtak olyan bírósági határozatok megfogalmazásához, amelyeket Chuck Grassley, a Szenátus Igazságügyi Bizottságának elnöke „hibásnak és pontatlannak” nevezett, számolt be a Reuters.
Grassley hivatala által október 23-án közzétett levélben Henry Wingate szövetségi bíró Mississippi államból és Julien Xavier Niles bíró New Jersey államból azt nyilatkozta, hogy két külön ügyben a határozatok nem estek át a szokásos felülvizsgálati eljáráson a közzétételük előtt. Mindkét bíró azt mondta, hogy további ellenőrzéseket végeznek a felülvizsgálati folyamat javítása érdekében.
Niles newarki bíró elmagyarázta, hogy az értékpapír-ügyben hozott határozattervezetet „tévedésből – emberi hiba miatt – tették közzé, és azonnal visszavonták, miután felhívták rá a figyelmét”. Azt mondta, hogy egy jogi egyetemi gyakornok engedély nélkül használta az OpenAI ChatGPT-jét egy tanulmány elkészítéséhez. Az incidens után a bíró írásos szabályzatot vezetett be a mesterséges intelligencia használatára vonatkozóan, és megerősítette a belső dokumentum-felülvizsgálati folyamatot.
Wingate bíró levelében azt írta, hogy Jackson ügyében az asszisztense a Perplexityt „eszközként használta az ügyben nyilvánosan elérhető információk összefoglalására”. A bíró szerint a határozattervezet nyilvánosságra hozatala „emberi felügyeleti hiba” volt. Wingate ezután visszavonta és felülírta az eredeti végzést a polgárjogi ügyben, „technikai pontatlanságokra” hivatkozva. Chuck Grassley szenátor arra kérte a bírákat, hogy tisztázzák, használtak-e mesterséges intelligenciát a határozatok megfogalmazásakor, miután a felek ügyvédjei ténybeli hibákról és súlyos pontatlanságokról számoltak be a szövegekben.
Grassley október 24-i nyilatkozatában megköszönte a bíráknak, hogy elismerték hibáikat, és felszólította az amerikai igazságszolgáltatást, hogy dolgozzon ki egyértelműbb szabályokat a mesterséges intelligencia használatára vonatkozóan.
„Minden szövetségi bírónak és az igazságszolgáltatásnak, mint intézménynek a felelőssége biztosítani, hogy a generatív mesterséges intelligencia használata ne sértse a peres felek jogait, és ne zavarja az ügyek tisztességes tárgyalását” – hangsúlyozta.
BREAKING NEWS The Royal Swedish Academy of Sciences has decided to award the 2025 #NobelPrize in Physics to John Clarke, Michel H. Devoret and John M. Martinis “for the discovery of macroscopic quantum mechanical tunnelling and energy quantisation in an electric circuit.” pic.twitter.com/XkDUKWbHpz
Az amerikai védelmi miniszter, Pete Hegseth elrendelte a Gerald R. Ford repülőgép-hordozó harccsoportjának áthelyezését a Karib-térségbe, ami az USA katonai jelenlétének növekedését jelzi a régióban.
Erről a Pentagon szóvivője, Sean Parnell számolt be az X közösségi oldalon.
„Az Egyesült Államok elnökének azon utasításával összhangban, amely a nemzetközi bűnszervezetek felszámolását és a narkoterrorizmus elleni harcot szolgálja a haza védelme érdekében, a védelmi miniszter a Gerald R. Ford repülőgép-hordozó harccsoportot és annak repülőszárnyát az USA Déli Parancsnokságának műveleti területére irányította” – áll a közleményben.
Parnell hangsúlyozta, hogy az amerikai katonai jelenlét növelése fokozza az USA képességét az illegális tevékenységek felderítésére, nyomon követésére és megszüntetésére, amelyek veszélyt jelentenek az Egyesült Államok biztonságára és jólétére a nyugati féltekén.
Az amerikai légitársaságokat arra utasították, hogy ne használják a nemi semleges „X” jelzést az utasok útleveleiben. Mostantól csak az utasok nemét „M” (férfi) vagy „F” (nő) formában kell feltüntetniük belső rendszereikben.
A döntést az Egyesült Államok Vám- és Határvédelmi Hivatala (CBP) hozta meg, és egy 90 napos átmeneti időszak után októberben lépett hatályba – jelentette a The New York Times. Az „X” jelzés 2022-ben jelent meg az amerikai útleveleken – a személyek nemét férfiként vagy nőként azonosítva jogaik elismeréseként: a nem bináris, interszexuális és nemi szempontból konform egyének.
Az előzetes utasinformációs rendszer (AIR), amelyet a légitársaságok az adatok kormánynak való jelentésére használnak fel, már nem fogadja el az „X” betűt válaszként a „nem” mezőben. Az új szabály csak a nemzetközi járatokra vonatkozik, a belföldiekre nem.
A CBP hangsúlyozta, hogy az „X” jelölésű útlevéllel rendelkező utasok továbbra is utazhatnak, és dokumentumaik a lejárati dátumukig érvényesek maradnak. Ugyanakkor az adatok benyújtásakor a légitársaságnak vagy az utasnak az „M” vagy az „F” jelölést kell választania.
Az újítás olyan programokat is érint, mint a Trusted Traveler Program – a regisztráció során mostantól kötelező csak férfit vagy nőt választani.
[type] => post
[excerpt] => Az amerikai légitársaságokat arra utasították, hogy ne használják a nemi semleges „X” jelzést az utasok útleveleiben. Mostantól csak az utasok nemét „M” (férfi) vagy „F” (nő) formában kell feltüntetniük belső rendszereikben.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1761249540
[modified] => 1761220937
)
[title] => Az amerikai légitársaságok többé nem fogadják el az „X” nemi jelölésű útleveleket: ezentúl csak „férfi” vagy „nő”
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=258983&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 258983
[uk] => 258830
)
[trid] => ild5234
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 258831
[image] => Array
(
[id] => 258831
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/fe51730650f0b9c10785a41be3f522241485c897.png
[original_lng] => 811714
[original_w] => 960
[original_h] => 540
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/fe51730650f0b9c10785a41be3f522241485c897-150x150.png
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/fe51730650f0b9c10785a41be3f522241485c897-300x169.png
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/fe51730650f0b9c10785a41be3f522241485c897-768x432.png
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/fe51730650f0b9c10785a41be3f522241485c897.png
[width] => 960
[height] => 540
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/fe51730650f0b9c10785a41be3f522241485c897.png
[width] => 960
[height] => 540
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/fe51730650f0b9c10785a41be3f522241485c897.png
[width] => 960
[height] => 540
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/fe51730650f0b9c10785a41be3f522241485c897.png
[width] => 960
[height] => 540
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1761210138:12
[_thumbnail_id] => 258831
[_edit_last] => 12
[views_count] => 1005
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_bf04c86fd115a452f177e9127172e22e] =>
BREAKING NEWS The Royal Swedish Academy of Sciences has decided to award the 2025 #NobelPrize in Physics to John Clarke, Michel H. Devoret and John M. Martinis “for the discovery of macroscopic quantum mechanical tunnelling and energy quantisation in an electric circuit.” pic.twitter.com/XkDUKWbHpz
Az Egyesült Államokban tartózkodó ukrán menekülteknek október 16-ától kezdve 1000 dollárt kell fizetniük, ha az országban szeretnének maradni – derül ki az Egyesült Államok Állampolgársági és Bevándorlási Hivatalának (USCIS) honlapján megjelent információkból.
A szabályozás szerint bizonyos kivételek léteznek a nehéz anyagi helyzetben lévők számára, azonban ezeket minden esetben egyedileg bírálják el.
A „Uniting for Ukraine” programot 2022-ben indította el az amerikai kormány, hogy gyorsított eljárással humanitárius védelmet nyújtson az orosz invázió elől menekülő ukrán állampolgároknak. A mostani díjfizetési kötelezettség változást jelent a program eddigi működésében.
[type] => post
[excerpt] => Az Egyesült Államokban tartózkodó ukrán menekülteknek október 16-ától kezdve 1000 dollárt kell fizetniük, ha az országban szeretnének maradni – derül ki az Egyesült Államok Állampolgársági és Bevándorlási Hivatalának (USCIS) honlapján megjelent in...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1760958660
[modified] => 1760925525
)
[title] => Ezer dollárt kell fizetniuk az ukrán menekülteknek az Egyesült Államokban, ha maradni szeretnének
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=258517&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 258517
[uk] => 258607
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 258518
[image] => Array
(
[id] => 258518
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/ukran-menekult-usa.jpeg
[original_lng] => 735621
[original_w] => 2560
[original_h] => 1707
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/ukran-menekult-usa-150x150.jpeg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/ukran-menekult-usa-300x200.jpeg
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/ukran-menekult-usa-768x512.jpeg
[width] => 768
[height] => 512
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/ukran-menekult-usa-1024x683.jpeg
[width] => 1024
[height] => 683
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/ukran-menekult-usa-1536x1024.jpeg
[width] => 1536
[height] => 1024
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/ukran-menekult-usa-2048x1366.jpeg
[width] => 2048
[height] => 1366
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/ukran-menekult-usa.jpeg
[width] => 2560
[height] => 1707
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1760964337:8
[_thumbnail_id] => 258518
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 1663
[translation_required_done] => 1
[_oembed_bf04c86fd115a452f177e9127172e22e] =>
BREAKING NEWS The Royal Swedish Academy of Sciences has decided to award the 2025 #NobelPrize in Physics to John Clarke, Michel H. Devoret and John M. Martinis “for the discovery of macroscopic quantum mechanical tunnelling and energy quantisation in an electric circuit.” pic.twitter.com/XkDUKWbHpz
