Lengyelország elindította a nagyszabású „Horizont” műveletet, amelynek célja az ország kritikus infrastruktúrájának védelmének megerősítése, számolt be az RMF24 tudósítója.
A publikáció szerint a „Horizont” műveletben közel 10 ezer honvéd vesz részt felszereléssel, beleértve a drónokat és helikoptereket. A fő hangsúly azokon a területeken van, ahol a szabotázs kockázatát a legmagasabbnak tekintik.
„A művelet elindításáról szóló döntést nemrégiben a vasúton végrehajtott két szabotázsakció után hozták meg, amelyekben a nyomozás szerint ukrán állampolgárok is részt vehettek, akik együttműködtek az orosz különleges szolgálatokkal” – jegyezték meg a közleményben.
Az állam lehetőséget nyit a stratégiai vállalatok számára, hogy légvédelmi csoportokat alakítsanak és részt vegyenek az állami légvédelmi rendszerben – közölte az MTI, Denisz Smihal ukrán védelmi miniszter szerdai bejelentése alapján.
A stratégiai vállalatok a katonai parancsnokság irányítása alatt vehetnek részt az állami légvédelmi rendszerben. Először nyílik meg számukra ez a lehetőség, és az állam támogatja erőfeszítéseiket. A fegyveres erők főparancsnokának határozata értelmében a kormány kísérleti szabályozást fogadott el, amely lehetővé teszi a vállalatok bevonását a légvédelmi csoportok kialakításába – írta a tárcavezető a Telegramon.
Szavai szerint a projekthez csatlakozhatnak az elsődleges jelentőségű infrastruktúra üzemeltetői, vagyis az energia-, a távközlési, a közlekedési, a vízellátási és más stratégiai ágazatokban működő vállalatok. A részvétel nyitott azon cégek számára is, amelyek rendelkeznek a szükséges erőforrásokkal és megfelelnek a biztonsági követelményeknek – tette hozzá Smihal.
„A légvédelmi csoportok kizárólag a katonai parancsnokság utasításai szerint, a légierő egységes irányítási rendszerén belül működhetnek. A vállalatok a légvédelmi eszközöket a katonai parancsnokság döntése alapján vagy a védelmi minisztérium által jóváhagyott beszerzési eljárások révén szerezhetik be. A légvédelmi csoportokba bevonhatók a vállalatok megbízható munkatársai, különösen azok, akik átestek az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) ellenőrzésén” – fejtette ki a miniszter.
Smihal kifejezte meggyőződését, hogy ez a döntés „hatékonyabbá teszi az ukrán légvédelmet, védi a stratégiailag fontos létesítményeket, és összefogja az állam és az üzleti szféra erőfeszítéseit az emberek és a közösségek biztonsága érdekében”.
A kormány számos sürgős döntést hozott a kritikus infrastruktúra védelmének és helyreállításának felgyorsítása érdekében – jelentette ki szombaton Julija Szviridenko miniszterelnök, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint a miniszterelnök elmondta, hogy a kormány már most is erősíti a kritikus infrastruktúra védelmét. „Gyorsan kell cselekednünk, hogy az embereknek mindig legyen áramuk, fűtésük és vizük, még az ellenséges tüzérségi támadások ellenére is” – tette hozzá.
Mint a kormányfő kifejtette, a rendkívüli ülésen számos olyan döntés született, amelyek hatékonyabbá teszik a kritikus létesítmények védelmét és helyreállítását. Ahogy megjegyezte, ezek lehetőséget biztosítanak az illetékes osztályoknak és szolgálatoknak a források gyors elosztására és a károk helyreállítására.
Szviridenko elmondta, hogy Ukrajnában létrehoznak egy Mérnöki Védelmi Koordinációs Központot, amely egyesíti majd a kormány, a megyei és helyi hatóságok, valamint az infrastruktúra-üzemeltetők képviselőit.
A Központ határozza meg a létesítmények finanszírozásának és helyreállításának prioritásait, koordinálja a tevékenységeket és figyelemmel kíséri a munka végrehajtását, a munkáját pedig Olekszij Kuleba miniszterelnök-helyettes és a Felújítási Ügynökség felügyeli.
Ezzel egy időben a miniszterelnök bejelentette, hogy a kormány frissítette azon kiadások listáját, amelyeket az állam prioritásként finanszíroz. „A Pénzügyminisztérium mostantól gyorsabban tud majd forrásokat elkülöníteni az állami költségvetésből az energetikai létesítmények építésére, javítására és védelmére, hogy azok támadások idején is működhessenek” – mondta.
Szviridenko arról is beszámolt, hogy a kormány az ülésen olyan döntéseket fogadott el, amelyek lehetővé teszik az energetikai, közlekedési és létfontosságú rendszerek mérnöki védelme kiépítésének felgyorsítását. „A munka minősége és biztonsága feletti ellenőrzés megmarad, de az eljárási rész – a jóváhagyástól a szerződéskötésig – hónapokkal lerövidül” – mondta a kormányfő.
Kijev 235 millió hrivnyát különített el elfogódrónok beszerzésére – közölte Vitalij Klicsko, az ukrán főváros polgármestere hétfőn a Telegramon.
Klicsko kiemelte, hogy az év eleje óta Kijev több mint 40 ezer különböző típusú drónt, 200 elektronikai hadviselési rendszert, földi robotizált komplexumot és járművet adott át a fronton harcoló ukrán csapatoknak.
Ma a védelmi tanácsban azt is megvitatjuk, hogyan halad ez a projekt, és milyen további segítségre van szüksége Kijev közösségének a hadsereg részéről – tette hozzá bejegyzésében.
A program a lőszerektől a kiképzésig minden szükséges elemet tartalmaz, összesen több mint hétmilliárd dollár értékben. Románia a védelmi képességeinek gyors bővítésére készül: a parlament elé terjesztett javaslat szerint több mint 200 újabb amerikai Abrams harckocsi beszerzésére kerülhet sor. Közben az országban futószalagon hozzák a megszorító intézkedéseket.
A román védelmi minisztérium kedden bejelentette, hogy a parlamenttől jóváhagyást kér több mint 200 újabb amerikai Abrams harckocsi, valamint a hozzájuk tartozó lőszerek, alkatrészek és kiképzési programok beszerzésére. A tervezett költség meghaladja a hétmilliárd dollárt, ami átszámítva körülbelül 2300 milliárd forintot jelent.
Bukarest 2023-ban már tett egy lépést az Abrams-haderő felépítésére: akkor 54 harckocsi vásárlásáról írt alá szerződést amerikai készletekből, 1,07 milliárd dollár értékben.
A leszállítás várhatóan 2028-ra fejeződik be – ám a román kormány a közelmúltban azonnali bővítést és korszerűsítést jelentett be.
A mostani javaslat a Reuters értesülései alapján nemcsak új tankokat tartalmaz: a román kormány lőszert, alkatrészeket, szimulátorokat, műszaki támogatást és kiképzést is szeretne vásárolni 458,2 millió dollárért.
Ezen felül további 216 Abrams tankot és alkatrészt is rendelnének a General Dynamics gyárától 7,6 milliárd dollár értékben.
A román ambíció egyértelmű: gyorsan növelni a harckocsi-haderőt, miközben biztosítják a teljes képzést és logisztikai hátteret az új eszközökhöz. A lépés egyértelmű jelzés a régióban a védelmi képességek modernizálására és a NATO-val való szorosabb együttműködésre, közvetlenül az Oroszországgal háborúzó Ukrajna szomszédjában.
A civil ukránok többsége kész fegyverrel megvédeni az országot, ha szükséges, a nők körében szintén nagyon magas ez az arány – számolt be kedden az rbc.ua hírportál a Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet (KMISZ) frissen végzett felmérésére hivatkozva.
A jelentés szerint a katonai szolgálatot nem teljesítő ukránok több mint fele (54%) nyilatkozott úgy, hogy készen áll a csatlakozásra az ukrán fegyveres erőkhöz, és fegyverrel a kezében megvédeni az országot. Közülük 23% mondta azt, hogy „határozottan készen áll”, további 31% pedig azt, hogy „inkább készen áll”.
Ugyanakkor a válaszadók 15%-a állította, hogy inkább nem áll készen, 23%-uk pedig azt, hogy határozottan nem. Vagyis összesen 38% nem fejezte ki harckészségét, de csak néhányan közülük ellenzik határozottan azt.
Összehasonlításképpen: a Gallup 2023-as adatai szerint Lengyelország lakosságának 45%-a, az Egyesült Államokban 41%, az Egyesült Királyságban 33%, Németországban pedig 23% kész harcolni a hazájáért. Átlagosan ez a szám 32%. Ukrajnában 2023-ban a polgárok 62%-a válaszolt ugyanerre a kérdésre igennel.
„Ugyanakkor figyelembe kell venni, hogy az ukránok számára ez a kérdés nem hipotetikus és elvont, hanem egészen valós, vagyis az ukránoktól olyan válaszokat várhatunk, amelyek közelebb állnak a valósághoz” – jegyezték meg a szociológusok.
A 60 év alatti férfiak körében a többség (60-64%) hajlandó belépni a fegyveres erőkbe, ha szükséges. A legalacsonyabb arány a 18-29 éves férfiak körében van – 60%.
Ugyanakkor a nők jelentős része (46%) a hajlandóságát kifejezte ki, hogy kész részt venni az ország fegyveres védelmében. 45% azonban nem áll készen erre.
A KMISZ a felmérését 2025. szeptember 2. és 14. között végezte 1023 válaszadó körében Ukrajna-szerte.
A kormány támogatta azt a törvényjavaslatot, amely megerősíti a hadseregben tapasztalható korrupciós tényeket bejelentő katonák jogait és garantálja a védelmet – számolt be szerdán az rbc.ua hírportál Denisz Smihal védelmi miniszterre hivatkozva.
A jelentés szerint Smihal közölte: „A kormány támogatta a törvényjavaslatot, amely további jogokat és védelmet garantál azoknak a katonáknak, akik korrupciós vagy kapcsolódó bűncselekmények lehetséges tényeit jelentik.”
A dokumentum szavatolja a katonák jogát, hogy a korrupciós jogsértésekről információkat küldjenek a korrupció megelőzéséért és felderítéséért felelős meghatalmazott egységeknek vagy személyeknek, valamint lehetőséget biztosít arra, hogy a bejelentéshez kényelmes csatornát válasszanak – beleértve a közvetlen bejelentést a NAZK-nak.
A törvénytervezet mentesíti a katonákat az alól a kötelezettség alól, hogy az ilyen tényeket közvetlen parancsnokuknak jelentsék, ami csökkentheti a nyomásgyakorlás és az üldöztetés kockázatát.
A változtatások célja a védelmi erők átláthatóságának növelése és egy biztonságos korrupciójelentési mechanizmus létrehozása, ami újabb lépés lesz egy hatékony és modern, visszaélésektől mentes hadsereg létrehozása felé.
Ukrajna az orosz invázió kezdete óta a legnagyobb építkezésbe kezdett a frontvonal megerősítése érdekében. A nagyszabású munkálatok célja az orosz csapatok újabb nyári offenzívájának elrettentése, számolt be a The Wall Street Journal.
A kiadvány publikációja szerint az ukrán hadsereg jelenleg a keleti országrészben a páncéltörő árkok és a szögesdrót gyors kiépítésére helyezi a hangsúlyt.
„Az a hadsereg marad életben, amelyik mélyebbre ás” – mondta Oleh hadimérnök, aki a nagyszabású projekt részeként közel 300 kilométernyi védelmi vonalért felelős. A kiadvány szerint a front megerősítésére irányuló program már két éve tart. Ugyanakkor folyamatos problémákkal néz szembe: késedelmekkel, orosz csapásokkal, valamint korrupciós botrányokkal és tisztviselők letartóztatásával.
Többek között az elmúlt másfél évben az orosz csapatok több gyenge pontot is áttörtek az ukrán védelemben, és kihasználták az északi félbehagyott határszakaszokat, új offenzívát indítva mintegy 50 000 fős erővel. „Ukrajna abban reménykedik, hogy a hármas erődítményvonal képes lesz megállítani a hasonló áttöréseket keleten, ahol Oroszország Pokrovszkért és Kosztyantinivkáért harcol” – áll a cikkben.
A Wall Street Journal közölte, hogy Ukrajna három védelmi vonalat épít:
Az első vonalat gyalogosok építik közvetlenül a front közelében;
A második vonalat műszaki csapatok hozzák létre;
A harmadik vonalat a helyi közigazgatások alakítják ki a kulcsfontosságú városok és regionális központok védelmére.
Ezen védelmi vonalak célja az orosz csapatok megállítása, mielőtt azok mélyen behatolhatnának Ukrajna területére.
2024-ben több mint 46 milliárd hrivnyát különítettek el erődítményekre, ami a teljes katonai költségvetés közel 2%-a. A tisztviselők azt állítják, hogy a valós összeg még magasabb, de pontos számokat nem hoznak nyilvánosságra.
A háború gyorsan változik. Ha 2022-ben a fő fenyegetést a tüzérség jelentette, és a hangsúly a hosszú árkokon volt, akkor most a drónok. A modern árkokat mélyebbre ássák, menedékhelyekkel kisebb csoportok számára, valamint a pilóta nélküli repülőgépek kezelőinek parancsnoki állásaival látják el. A megfigyelőállások elvesztették hatékonyságukat. A nehézgépek hiánya miatt az Orosz Föderáció egyre inkább kis mobil csoportokat használ motorkerékpárokon és buggy-kon. Válaszul az ukrán csapatok sűrű, nem feltűnő fémspirálokból álló hálózatot telepítenek, amely megnehezíti a mozgást, és könnyű célponttá teszi az ellenséget a drónok számára.
Egy dán fregatt és egy mentőhajó, illetve egy német aknaszedőhajó érkeztek Észtország partjaihoz, Tallinba. Hamarosan egy francia aknaszedő is csatlakozik hozzájuk, és még több NATO-hajót várnak. A Balti Őrszem (Baltic Sentry) nevű NATO-művelet egyik parancsnoka szerint a hajóraj végül várhatóan 6-7 hajóból áll majd – írja a Guardian.
Erik Kockx elmondása szerint a hajóraj első körben amolyan biztonsági kameraként funkcionál majd. Ha bármi történne a Balti-tengeren, biztos, hogy a NATO-hajók látják – adott esetben pedig képesek megtenni a szükséges lépéseket.
A legutóbbi eset, ami a NATO-t a Balti-tengeri jelenlétének megerősítésére ösztönözte karácsonykor történt: megsérült a Finnországot Észtországgal összekötő Estlink 2 energiavezeték, illetve négy egyéb kábel. A gyanú szerint a kárt egy olajtanker okozta, amely – aligha véletlenül – 100 kilométeren keresztül vonszolta a leeresztett horgonyát a tengerfenéken.
A tanker a Cook-szigetek zászlaja alatt hajózik, tulajdonosa egy dubaji cég, de egy indiai cég menedzseli, a kapitánya grúz, a legénysége grúz és indiai. A gyanú szerint része lehet Oroszország árnyékflottájának, amellyel a nyugati szankciókat igyekszenek kijátszani.
Dánia mérlegeli annak lehetőségét, hogy F-35-ösö vadászbombázókkal védjék meg Grönlandot ellenséges fenyegetésektől – írta meg a Eurasian Times.
A lap annak kapcsán írt a témáról, hogy Dánia újabb három F-35-öst vett át az Egyesült Államoktól, a gépek most érkeztek meg a Skrydstrup légibázisra, Jyllandra. Dánia 27 F-35-öst vásárolt az Egyesült Államoktól, ebből eddig 17-et vehettek át, 11 van Dánia területén.
A lap arról ír: dánia kormánya jelenleg mérlegeli, hogy f-35-ösöket küldenének grönlandra, mivel a térség geopolitikai versengés központja lett.
Arra a lap nem tér ki, hogy ez pontosan mit jelent, van-e szó arról, hogy például légibázist építenének Grönlandon, vagy valamilyen más megoldás után néznének. Azt írják csak, hogy a NATO-tagállam „növelné katonai jelenlétét” Grönlandon és hogy az időzítés nem véletlen, hiszen Donald Trump megválasztott elnök jelentős figyelmet irányított most a térségre.
Trump korábban arról beszélt: meg akarja szerezni Grönlandot Amerikának (Kanada és a Panama-csatorna mellett), azt sem zárta ki, hogy szankciókat, katonai nyomásgyakorlást alkalmazzon a szövetséges Dániával szemben. Emellett Kína és Oroszország is aktív a régióban – ez volt Donald Trump egyik kifogása is.
