Nehézkes folyamat, ezért hónapokig eltarthat és a 2024-es romániai választási évre is kitolódhat az úzvölgyi katonatemető ügyében hozott végleges bírósági ítélet végrehajtása, mely a törvénytelenül felállított betonkeresztek lebontását rendelte el – nyilatkozta a Krónikának Kis Júlia jogász.
A Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat ügyvédje – aki egy kolléganőjével a csíkszentmártoni önkormányzatot is képviselte a perben – az erdélyi közéleti portál hétfő esti cikkében rámutatott: Romániában minden bírósági végrehajtás nehézkes folyamat, a törvények számos kiskaput biztosítanak az alperes számára, amellyel akadályozhatja a végrehajtást. „Ez nem csak az úzvölgyi katonatemető esetében áll fenn” – mondta a Krónikának a kolozsvári ügyvéd, aki szerint a végrehajtási procedúra lépésről lépésre történő betartásával érvényesíteni lehet a betonkeresztek eltávolítását elrendelő táblabírósági végzést, de ez hónapokig, sőt évekig is eltarthat.
Mint részletezte, a végrehajtást megelőző jogi procedúra szerint jelenleg a bírósági határozat véglegesítésére várnak. Miután az ítélőtábla kiküldte a feleknek az írásos bírósági határozatot, véglegesítik az alapfokú, illetve másodfokú bírósági döntést; ez egy adminisztratív bírósági procedúra, ezt követően lehet végrehajtóhoz fordulni.
Az MTI úgy értesült, hogy a csíkszentmártoni önkormányzat – mely a végrehajtást kezdeményezheti – még nem kapta meg az írásos bírósági határozatot. Ennek kiküldése és a végzés véglegesítése után lehet kiválasztani a területileg illetékes végrehajtót, akitől a Hargita megyei község önkormányzata kérheti a végzés végrehajtását. A végrehajtás folyamatát a bíróságnak is jóvá kell hagynia.
„A bírósági határozat birtokában a végrehajtó kiközöl egy hivatalos felszólítást az alperes Dormánfalva (Darmanesti) polgármesteri hivatalának, amelyben záros határidőn belül felszólítja a betonkeresztek lebontására” – vázolta a procedúrát Kis Júlia.
Kifejtette, ha a moldvai önkormányzat nem tesz eleget a felszólításnak, Csíkszentmárton polgármesteri hivatalának új pert kell indítania, amelyben kéri, hogy saját költségén szerezzen érvényt a végleges ítéletnek. Ennek a bírósági döntésnek a birtokában felfogadhat egy erre szakosodott építkezési céget, amelyik eltávolítja a temetőből az illegális építményeket.
„Tudni kell azonban, hogy a végrehajtás bármelyik fázisában az alperes a végrehajtás felfüggesztését kérheti a bíróságon” – mondta az ügyvéd, aki szerint ez esetben a tárgyalások idejére a bíróság a végrehajtás átmeneti leállítását rendelheti el.
Az úzvölgyi katonatemetőben törvénytelenül kialakított román parcella építési engedélyének érvénytelenítéséért indított perben február 10-én hirdettek jogerős ítéletet. A Bákói Táblabíróság megalapozatlannak ítélte a Bákó megyei Dormánfalva fellebbezését, és az alapfokú ítéletet léptette jogerőre, amely érvénytelenítette a temető román parcellájának építési engedélyét, és a törvénytelen felállított betonkeresztek és emlékmű lebontását rendelte el.
Dormánfalva önkormányzata 2019 márciusában nyilvánította saját közvagyonává a katonatemetőt, és áprilisban önkényesen román parcellát alakított ki a Hargita és Bákó megye határán fekvő, elnéptelenedett Úzvölgye sírkertjében. Korábban a temetőt a székelyföldi Csíkszentmárton község gondozta, a magyar közösség magyar katonatemetőként tartotta számon.
2019. június 6-án több ezer román megemlékező erőszakkal nyomult be a temetőbe, hogy részt vegyenek a román parcella és emlékmű román ortodox felszentelésén, miután a székelyek ezt élőlánccal igyekeztek megakadályozni. Egy héttel az erőszakos cselekmények után az illetékes román hatóság tisztázta: nem az úzvölgyi katonatemetőben nyugszik az a 149 román katona, akiknek a névsorát felolvasták a temető erőszakos elfoglalása utáni ceremónia részeként.
A nacionalista temetőfoglalók azóta többször szerveztek koszorúzásokat a temetőben azoknak a román katonáknak, akik – immár a hivatalos román álláspont szerint – nem is ott nyugszanak.
