Április 11-én fontos állomáshoz érkezett a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetem (II. RF KME) által életre hívott Kótyuk István nyelvi akadálymentesítő tanfolyamok sorozata. Az intézmény Filológia Campusán a tanulók számot adhattak az elmúlt hónapokban szerzett magyarnyelv-tudásukról. A szintfelmérőre 19 helyszínről 56 vizsgázó érkezett.
A 2025 szeptemberében indult, Magyarország Kormánya, a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága és a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. támogatásával megvalósuló projekt kárpátaljai léptékben is egyedülállónak számít. A program hiánypótló szerepet tölt be a régióban: a magyar, illetve ukrán mint idegen nyelv tanfolyamok célja a két közösség közötti hatékonyabb kommunikáció és a társadalmi integráció elősegítése.
Váradi Natália, az egyetem Felnőttképzési Központjának vezetője, a program koordinátora a vizsga kapcsán hetilapunknak kiemelte, hogy a projekt iránti igény minden várakozást felülmúlt: a tavaly nyári jelentkezési időszakban összesen 1943-an regisztráltak a tanfolyamokra. A hatalmas létszámot 170 csoportra bontották, amelyek Kárpátalja 52 különböző helyszínén működnek.
„Elsősorban gyermekcsoportokkal dolgozunk – szám szerint 102-vel –, de felnőttek is szép számmal jelentkeztek. A legfiatalabb tanulónk 6 éves, míg a legidősebb egy 79 éves szépkorú, ami jól mutatja, hogy a nyelvtanulás iránti vágy és a közösségi együttélés javításának igénye korosztálytól független” – fogalmazott Váradi Natália.
A tanfolyamokon jelenleg 82 elkötelezett pedagógus dolgozik a csoportokkal, akik egy speciálisan erre a célra kidolgozott, 100 órás, 17 nagy témakört felölelő tananyagcsomag alapján készítik fel a résztvevőket a mindennapi élethelyzetekre.
A szombati vizsganap lehetőséget kínált a legbátrabbaknak, hogy hivatalos keretek között is visszajelzést kapjanak a magyar nyelv elsajátítása terén elért fejlődésükről. Bár a vizsga nem volt kötelező, 56-an mégis úgy döntöttek, hogy megmérik nyelvi kompetenciáikat. A regisztrációs időszakban jelentkezők között akadtak vizsgázók Ungvártól Técsőig, Beregszásztól Szolyváig.
A vizsga felépítése szigorú szakmai alapokon nyugodott: a résztvevők először egy kétórás írásbeli tesztet töltöttek ki, majd rövid szünetet követően vizsgabizottság előtt, szóbeli fordulón bizonyították rátermettségüket A1, A2 és B1 szinteken. A követelményrendszer az ECL nemzetközi nyelvvizsga szabályaira épült, ami nem véletlen, hiszen a Rákóczi Egyetemen immár 10 éve működik ECL-nyelvvizsgaközpont, ahol az elmúlt évtizedben több mint 300-an szereztek nemzetközi bizonyítványt.
Ahogy a teljes, 100 órás képzéssorozat, úgy a mostani szintfelmérő vizsga is teljesen ingyenes volt a résztvevők számára, köszönhetően az anyaországi támogatásnak. Ez a konstrukció biztosítja, hogy a nyelvi akadálymentesítés ne anyagi kérdés, hanem valódi közösségi lehetőség legyen.
A vizsgázók 20 napon belül kapják meg az eredményeiket, amelyek pontos visszajelzést adnak majd arról, ki milyen szinten sajátította el a magyar nyelvet. Fontos hangsúlyozni, hogy ez a megmérettetés nem nemzetközi ECL-bizonyítványt, hanem a II. RF KME által kiállított egyetemi szintű kétnyelvű tanúsítványt ad.
A projekt azonban itt nem áll meg: a tanfolyamok májusig folytatódnak, tovább építve azokat a hidakat, amelyek a kárpátaljai többségi és kisebbségi társadalom közötti békés, megértésen alapuló együttélést szolgálják.
Szombaton reggel ismét vizsgázók népesítették be a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetem folyosóit. Ezúttal azonban nem a hagyományos iskolai tantárgyak, hanem a magyar nyelv elsajátítása volt a központban. A Felnőttképzési Központ által szervezett Kótyuk István nyelvi akadálymentesítő tanfolyam résztvevői érkeztek el képzésük záró szakaszához. A program kifejezetten azoknak nyújt segítséget, akik számára a magyar nyelv nem az anyanyelvük, de a mindennapi boldoguláshoz vagy munkavállaláshoz elengedhetetlen a nyelvismeret. A hallgatók egy intenzív, 100 órás felkészítő szakaszon vannak túl, amely során a szakszókincs mellett a hétköznapi kommunikációt is gyakorolták. Az elmúlt nap a magyar mint idegen nyelv tanfolyam hallgatói írásbeli és szóbeli szintfelmérő vizsgán adtak számot a megszerzett tudásukról. A szervezők szerint az ilyen típusú képzések hidat képeznek a régióban élő különböző nemzetiségek között, elősegítve a kölcsönös megértést és a nyelvi akadályok lebontását.
2027-től az állami záróvizsgát ismét kötelezővé teszik minden 4. osztályos tanuló számára, amit ZNO formátumban fognak megtartani, olvasható az Oktatási Minisztérium 1152. számú rendeletében.
A dokumentum kimondja, hogy a kötelező állami záróvizsga ZNO-teszt formátumban való bevezetésének előkészületei a 2025/26-os tanévben kezdődnek meg. A tervek szerint 2026 februárja és áprilisa között létrehoznak egy speciális oktatási platformot a záróvizsga lebonyolítására, és azt az Ukrán Oktatási Minőségértékelési Központnak adják át.
2026 tavaszán pedig 10 ezer általános iskolai végzettségű diák záróvizsgáját tesztelik. 2027-től a záróvizsga új formátuma kötelezővé válik minden 4. osztályos tanuló számára.
Az elemi iskolai záróvizsga finanszírozását az állami költségvetésből fedezik.
