30 napos áramszünet után helyreállt az áramellátás a Zaporizzsjai Atomerőműben, a szakemberek megjavították a megrongálódott nagyfeszültségű vezetéket és helyreállították a külső áramellátást – közölte csütörtökön az orosz ellenőrzés alatt álló létesítmény vezetése az MTI szerint.
Az erőmű – amely hat reaktorával Európa legnagyobbja – 2022-ben, az orosz–ukrán háború első heteiben került orosz csapatok kezére. Jelenleg nem termel áramot, de külső áramellátásra van szüksége a nukleáris üzemanyag hűtéséhez és a megolvadás kockázatának elkerüléséhez.
A közelben dúló harcok miatt a létesítmény biztonsága elsődleges fontosságú kérdés az ENSZ nukleáris felügyeleti szerve, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) számára. Oroszország és Ukrajna gyakran vádolta egymást a létesítmény támadásával, és egymást okolták a legutóbbi áramellátás-megszakításért.
Csütörtökig az erőmű 30 napig külső áramellátás nélkül működött, tartalék dízelgenerátorokra támaszkodva. „Az áramellátás visszaállítása kulcsfontosságú lépés a nukleáris biztonság szempontjából” – írta a NAÜ az X közösségi oldalon.
Az erőmű vezetése nyilatkozatában köszönetet mondott a NAÜ-nek, hogy segített megszervezni a helyi tűzszünetet, hogy elvégezhessék a javításokat. Kifejtette, hogy reméli, a tűzszünet folytatódik, hogy befejezhessék a május 7-én megrongálódott második távvezeték javítását.
A négyhetes leállás után megkezdődtek a Zaporizzsjai Atomerőmű sérült külső áramvezetékeinek helyreállítási munkái – közölte szombaton Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) főigazgatója.
Grossi tájékoztatása szerint a javítás azután kezdődhetett el, hogy a helyszínen tűzszüneti övezeteket hoztak létre, ezzel lehetővé téve a biztonságos munkavégzést.
Az erőmű oroszok által kinevezett vezetősége megerősítette a karbantartási munka megkezdését, és közölte, hogy mindez a NAÜ és a Roszatom orosz állami atomenergia-vállalat közötti „szoros együttműködésnek” köszönhető. Az erőműnek a Telegramon közzétett közleménye szerint az orosz védelmi minisztérium kulcsszerepet játszik a javítások biztonságának garantálásában.
Az erőművet az orosz hadsereg a 2022 februárjában Ukrajna ellen indított inváziója első heteiben foglalta el. A létesítmény jelenleg nem termel villamosenergiát, a reaktorok hűtéséhez azonban továbbra is külső áramellátásra szorul.
Oroszország megszakította a megszállt Zaporizzsjai Atomerőmű és az ukrán villamosenergia-hálózat közötti kapcsolatot, hogy tesztelje annak orosz hálózatba való integrációját – jelentette be október 12-én Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter.
A döntés különösen aggasztó, mivel Európa legnagyobb atomerőműve szeptember vége óta közel három hétig áram nélkül maradt, ami súlyos kockázatot jelent a nukleáris biztonság szempontjából. A jelentések szerint az orosz csapatok szeptember 23-án szándékosan megrongáltak egy elektromos vezetéket, ezzel elvágva az erőművet az ukrán energiahálózattól, aminek következtében a létesítmény kénytelen volt tartalék dízelgenerátorokra hagyatkozni a biztonsági rendszerek működtetéséhez – számolt be a Kyiv Independent.
Szibiha szerint ez a lépés nem csupán egy békés célú ukrán nukleáris létesítmény „ellopásának” kísérlete, hanem a Roszatom és az orosz hadsereg részéről a nemzetközi nukleáris biztonsági protokollok tudatos megsértése is. A külügyminiszter hangsúlyozta, hogy Oroszország ezzel közvetlenül növeli egy nukleáris baleset kockázatát, és felszólította Moszkvát, hogy azonnal állítsa le az erőmű elleni támadásokat, valamint engedélyezze a távvezetékek javítását. Szibiha arra kérte a nemzetközi közösséget és a Nemzetközi Atomenergia Ügynökséget (NAÜ), hogy ismerjék el az orosz intézkedéseket illegálisnak, és gyakoroljanak nyomást Oroszországra a helyzet rendezése érdekében.
A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy a NAÜ október 6-án arról számolt be, miszerint megfigyelői több tüzérségi lövést hallottak az erőmű közelében, ami újabb aggodalmakat keltett a telephely biztonságát illetően. Miközben az orosz állami média az ukrán hadsereget tette felelőssé a támadásokért, Kijev szerint ez is „Oroszország szándékos provokációja” volt. A Zaporizzsjai Atomerőmű 2022 márciusa óta orosz megszállás alatt áll, és bár hat reaktorát már korábban leállították, a létesítménynek továbbra is folyamatos áramellátásra van szüksége a hűtés biztosításához és egy esetleges nukleáris katasztrófa megelőzéséhez. Ukrajna ismételten követeli az orosz erők kivonását és egy demilitarizált övezet létrehozását a terület körül, amit Moszkva továbbra is elutasít.
Megkezdték az Ukrajna déli részén, az orosz megszállás alatt működő Zaporizzsjai Atomerőmű külső áramellátásának helyreállítását, miután a létesítmény szeptember 23-a óta nem kap áramot az országos hálózatról.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök október elsején úgy fogalmazott, hogy „még soha nem volt ilyen vészhelyzet” a frontvonal közelében fekvő erőműben. Az elnök szerint az orosz támadások következtében lehetetlenné vált az elektromos vezetékek javítása, amelyek nélkülözhetetlenek a reaktorok biztonságos hűtéséhez.
A zaporizzsjai erőműben 2022 óta rendszeressé váltak az áramszünetek, mióta az orosz hadsereg elfoglalta. Bár a reaktorokat leállították, az energiaellátás továbbra is kulcsfontosságú a hűtési és biztonsági rendszerek fenntartásához. A jelenlegi helyzet immár tizedik alkalommal kényszerítette az üzemet vészhelyzeti generátorokra, ezúttal minden korábbinál hosszabb ideig. Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) vezetője bejelentette, hogy a helyreállítási munkálatok megkezdődtek, miután az elmúlt hetekben mindkét féllel tárgyaltak a szükséges biztonsági garanciákról.
Grossi közlése szerint néhány napba telhet, mire a külső áramellátás teljesen helyreáll, addig az erőmű hét működő és tizenhárom tartalék generátorra támaszkodik. A NAÜ helyszínen tartózkodó ellenőrei szerint egyelőre nem észleltek hőmérséklet-emelkedést, ami arra utal, hogy a hűtési rendszerek működnek. A generátorok tíznapos üzemanyag-tartalékkal rendelkeznek, és a szervezet jelentése szerint a dízel folyamatos utánpótlása biztosított.
A Zaporizzsjai Atomerőmű kilenc napja áram nélkül van, ha nem állítják helyre sürgősen, nukleáris katasztrófa fog bekövetkezni – jelentette ki csütörtökön Oleh Korikov, Ukrajna nukleáris és sugárbiztonsági főfelügyelője, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Korikov a Zaporizzsjai Hőerőmű területén található 750 kilovoltos vezeték oroszok általi megrongálása miatt kilenc napja nincs áram a Zaporizzsjai Atomerőműben. A kár az oroszok által ideiglenesen elfoglalt területen keletkezett.
Az atomerőmű biztonsági rendszereinek működését dízelgenerátorok biztosítják. Ezek eddig elegendő energiát szolgáltattak ahhoz, hogy hat reaktorban biztosítsák a nukleáris üzemanyag hűtését.
„Ezt vészhelyzetként jellemezzük, amely még nem eszkalálódott balesetté, de eszkalálódhat, ha nem tesznek sürgős reagálási intézkedéseket – különösen a külső áramellátás sürgős helyreállítását” – jegyezte meg Korikov.
A szakember hozzátette, hogy ez a Zaporizzsjai Atomerőmű orosz megszállásának következménye. A megszállók nemcsak hogy teljesen figyelmen kívül hagyják a nukleáris biztonsági szabályokat, hanem szándékosan akadályozzák az erőmű áramellátásának helyreállítását is. Ha a külső áramellátás nem áll helyre, a reaktorokban lévő víz hőmérséklete megemelkedik. A víz hűti a nukleáris üzemanyagot: az túlmelegedhet, ami radioaktív termékek ki- és bejutását okozhatja a reaktorba.
Az orosz ellenőrzés alatt álló Zaporizzsjai Atomerőmű továbbra is vészhelyzeti dízelgenerátorokkal biztosítja a hűtést, miután bő egy hete megszakadt az utolsó külső áramellátási vonal – közölte szerdán az erőmű orosz vezetése a Reuters szerint.
Az orosz állami RIA hírügynökség alapján az erőmű orosz vezetése azt állítja, a tartalék áramellátás egyelőre elegendő, de a rendszeres külső áramellátás helyreállítása az ukrán tüzérségi támadások miatt lehetetlen. Ukrajna ezzel szemben az orosz támadásokat hibáztatja ugyanezért.
Európa legnagyobb atomerőműve több mint egy hete külső áramellátás nélkül működik, ami messze a leghosszabb ilyen incidens a több mint három és fél éve tartó háború során – nyilatkozta Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ, illetve angolul IAEA) főigazgatója.
A veszély abban rejlik, hogy bármiféle áram nélkül nem lenne hűthető a nukleáris fűtőanyag a reaktorokban, és fennállna az olvadás veszélye, mindössze 500 kilométerre a világ legsúlyosabb nukleáris balesetének, az 1986-os csernobili katasztrófának a helyszínétől. Jelenleg minden reaktor leállított állapotban van, így a szokásosnál hűvösebbek.
A reaktoregységek és a kiégett fűtőelemek jelenlegi állapota stabil, amíg a dízelgenerátorok elegendő energiát tudnak biztosítani a létfontosságú biztonsági funkciók és a hűtés fenntartásához – mondta Grossi, hozzátéve: „Rendkívül fontos, hogy a külső áramellátást helyreállítsák.”
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tegnap azt mondta, még soha sem volt ehhez fogható vészhelyzet a zaporizzsjai erőműben.
Az oroszok megtagadták a NAÜ szakértőinek a hozzáférést az elfoglalt Zaporizzsjai Atomerőmű egyik hűtőtava csatornáján épült gáthoz, áll a NAÜ jelentésében, számolt be az RBC-Ukrajina.
„A Zaporizzsjai Atomerőműben, Európa legnagyobb atomerőművében dolgozó NAÜ-csapat továbbra is kéri a hozzáférést az újonnan épített gáthoz, de biztonsági okokból még nem kaptak rá engedélyt” – áll a jelentésben.
Megjegyezték, a gát célja, hogy az egyik csatornát elválassza a Zaporizzsjai Atomerőmű egyik hűtővíztározójától. A gát segít majd a csatorna vízszintjét körülbelül 14 méteren tartani. Ez a szint elegendő az erőmű reaktorai hűtőrendszerének működéséhez.
Rafael Grossi, a NAÜ főigazgatója kijelentette, hogy a szakértők hozzáférése ehhez a gáthoz elengedhetetlen a hűtővíz helyzetének felméréséhez, ami rendkívül fontos a Zaporizzsjai Atomerőmű instabil nukleáris biztonsági helyzete miatt.
Ezenkívül a NAÜ szakértőit nem engedték be az állomás egyik rektora gépházának nyugati részébe a heti ellenőrzésük során.
A NAÜ missziója arról is beszámolt, hogy katonai tevékenységet hallottak az elfoglalt Zaporizzsjai Atomerőmű közelében.
Rafael Grossi, a NAÜ vezetője interjút adott Varsóban. Szerinte a Zaporizzsjai Atomerőmű műszaki kialakítása jóval modernebb, mint a csernobili erőmű volt, de a frontvonal közelsége súlyos kockázatot jelent – különösen, ha újra beindítják az erőművet. Grossi emellett Irán atomprogramjáról is beszélt.
Ukrajna nem követett el hibát azzal, hogy lemondott az atomfegyvereiről, amikor Oroszországnak átadta azokat – mondta Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) főigazgatója. A legnagyobb európai atomerőmű, a zaporizzsjai létesítmény a frontvonal közelében van. Grossi hangsúlyozta, hogy a Zaporizzsjai Atomerőmű technológiailag teljesen máshogy épül fel, mint a csernobili erőmű. A modernebb reaktorok védettebbek, mégis aggodalomra ad okot a fontvonal közelsége. A fő veszélyforrás tehát nem a reaktorok esetleges műszaki hibája, hanem a rakéta- vagy tüzérségi találatok lehetősége. Ha több találat érné Zaporizzsjai Atomerőművet, az okozhatna katasztrófát. Jelenleg a létesítmény nem működik, ám az oroszok tervei között szerepel az újraindítás.
Iráni atomfegyverek
Grossi az interjúban arról is beszélt, hogy Iránból kivonták a NAÜ ellenőreit és nincs bizonyíték egy iráni atombomba létezésére, de Irán technológiailag kellően fejlett az atombomba előállításához és emiatt a tárgyalások fontosságát hangsúlyozta.
Több mint hét hete az Oroszország által megszállt Zaporizzsjai Atomerőmű továbbra is egyetlen külső áramellátó vezetékre van csatlakoztatva, amely feladata, hogy a 6 reaktort és a használt nukleáris üzemanyagot hűtse le, jelentette a NAÜ sajtóosztálya.
Rafael Grossi, a NAÜ főigazgatója megjegyezte, hogy az erőmű rendkívül sebezhető energiaellátása és a kahovkai gát lerombolását követően a hűtővízhez való hozzáférés problémája „rendkívül instabillá” teszi a nukleáris biztonsági helyzetet.
„Sok fontos kérdést kell megoldani, mielőtt az állomás újraindíthatná a működését” – mondta.
A NAÜ emlékeztetett arra, hogy a Zaporizzsjai Atomerőmű jelenleg csak egyetlen 750 kV-os vezetéktől függ, mivel a 330 kV-os vezeték május 7-én megrongálódott a harcok során.
A teljes körű háború kezdete előtt az állomásnak tíz külső áramellátó vezetékhez volt hozzáférése. Az atomerőmű mind a hat reaktora 2024 óta „hideg leállás” állapotában van, de továbbra is hűtésre szorul.
„Az elmúlt héten az atomerőmű területén állomásozó NAÜ-csapata szinte minden nap hallott robbanásokat a helyszíntől különböző távolságokra, ami folyamatosan a frontvonalhoz való közelségre emlékeztetet” – tette hozzá a szervezet.
Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) főigazgatója szerint jelenleg nem adottak a feltételek az oroszok által megszállt Zaporizzsjai Atomerőmű újraindításához.
Rafael Grossi kedden Kijevben adott interjújában elmondta, hogy a leállított erőmű újraindításához hiányzik a megfelelő hűtővíz és a stabil áramellátás. Az erőmű működtetéséhez a Dnyeper folyóból kellene vizet szivattyúzni.
A dél-ukrajnai létesítményt Oroszország 2022 márciusában, nem sokkal a teljes körű invázió megindítása után foglalta el. Grossi szerint az oroszok „soha nem titkolták”, hogy újra akarják indítani az erőművet, de erre egyelőre nincs lehetőségük.
Nem állunk közel az erőmű újraindításához. Ettől még messze vagyunk, és meglehetősen sok időbe telne, mire ez megtörténhetne – nyilatkozta az NAÜ vezetője. Hozzátette, hogy a három éve nem működő berendezéseket alapos vizsgálatnak kellene alávetni bármilyen újraindítás előtt.
Ukrajna korábban veszélyesnek minősítette az orosz technikusok által tervezett újraindítást, mivel álláspontjuk szerint nem rendelkeznek a zaporizzsjai erőmű üzemeltetéséhez szükséges képesítéssel. Grossi szerint azonban az orosz nukleáris személyzet technikailag képes lenne az újraindításra, és a képesítés kérdése inkább politikai, mint műszaki jellegű.
Ukrajna azt is kifogásolta, hogy az NAÜ megfigyelő missziója orosz megszállás alatt álló területen keresztül közelíti meg az erőművet. Ugyanakkor Grossi ezt a személyzet biztonságával indokolta.
