Ukrajnában az állatkínzásért járó büntetés drasztikus szigorítását javasolják. Egy új kezdeményezés a szándékos állatölésért és állatkínzásért valódi szabadságvesztés bevezetését, valamint az ilyen cselekményekért járó pénzbírság lehetőségének megszüntetését szorgalmazza. A javasolt büntetés konkrétan akár 15 év börtönbüntetés, az állatok veszélyeztetéséért való felelősség, valamint számos egyéb büntetőjogi változás.
A Minisztertanácsot arra kérik, hogy kezdeményezze az állatok elleni bűncselekményekért való felelősség radikális szigorítását. A 41/010149-26еп számú petíció az állatok elleni bűncselekményekért való felelősség jelentős megerősítését javasolja. Az indítvány szerzője felszólítja a kormányt, hogy kezdeményezze az ukrán Büntető Törvénykönyv módosítását, amely kizárólag szabadságvesztés formájában írja elő a büntetőjogi büntetést az állatok szándékos megölése vagy kínzása esetén.
Szigorítanák az állatok elleni bűncselekményekért való felelősséget
A petíció kimondja, hogy Ukrajna jelenlegi jogszabályai közigazgatási és büntetőjogi felelősséget is előírnak az állatkínzásért.
Többek között az ukrán közigazgatási bűncselekményekről szóló törvénykönyv 89. cikkelye az állatkínzásért járó felelősséget pénzbírság formájában írja elő. Ugyanakkor az ukrán büntető törvénykönyv 299. cikkelye büntetőjogi felelősséget ír elő, amely bizonyos esetekben pénzbírságot vagy szabadságkorlátozást is előírhat.
A petíció szerzője véleménye szerint a pénzbírság lehetősége nem elegendő visszatartó erő azok számára, akik tudatosan bántalmazzák az állatokat.
A petíció egy példát közöl egy olyan személyről, aki a szerző elmondása szerint súlyos sérüléseket okoz az állatoknak, és miután kifizette a bírságot, folytatta ezeket a cselekményeket, felismerve, hogy a legsúlyosabb következmény számára csak a pénzbírság lehet.
A dokumentum két fő kérdést vet fel.
Az első arra vonatkozik, hogy az állatok kínzásával vagy szándékos megölésével járó cselekmények miért büntethetők pénzbírsággal, vagy minősíthetők kevésbé súlyos bűncselekménynek.
A második az ismételt állatkínzás kockázatával foglalkozik olyan személyek esetében, akik valójában nem szembesülnek súlyos büntetéssel az ilyen cselekményekért.
Milyen jogszabály-módosításokat javasolnak?
A petíció azt javasolja, hogy a Minisztertanács kezdeményezze a büntetőjogi jogszabályok módosítását, és terjessze be a vonatkozó törvényjavaslatokat a parlament elé.
A szerző többek között azt javasolja, hogy az állatnak testi sértéssel, kínzással vagy éheztetéssel szándékosan fájdalmat okozó személy büntetőjogi felelősségre vonható legyen háromtól öt évig terjedő szabadságvesztés formájában, a büntetés pénzbírsággal való helyettesítésének lehetősége nélkül.
Az állat szándékos megölése esetén héttől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés büntetését javasolja megállapítani, a büntetés pénzbírsággal való helyettesítésének lehetősége nélkül.
A petíció kimondja, hogy az ilyen szankciókat az ember megveréséért, kínzásáért és szándékos megöléséért járó felelősséggel analóg módon javasolják megállapítani. Ugyanakkor a szerző külön hangsúlyozza, hogy a háziállatok élelmiszer-előállítás céljából történő megölése nem tekinthető bűncselekménynek.
Milyen körülményeket javasolnak súlyosbítónak tekinteni?
Az állat megölésekor vagy kínzásakor súlyosbító körülménynek az alábbiak elismerését javasolják:
két vagy több állat megölése vagy kínzása;
bűncselekmény elkövetése fiatal vagy vemhes állat ellen;
különös kegyetlenség;
olyan módszer, amely veszélyes sok állat vagy ember életére;
huliganizmus;
egy másik bűncselekmény eltitkolása vagy elkövetésének elősegítése;
állat elleni szexuális erőszak;
megrendelésre történő elkövetés;
személyek csoportjának korábbi összeesküvése;
állat ismételt szándékos megölése;
az elkövető alkohol vagy kábítószer hatása alatt állt.
Büntetés gyermekek jelenlététől függetlenül
Külön javaslat született annak megállapítására, hogy az ilyen cselekményekért büntetőjogi felelősségre vonás attól függetlenül fennálljon, hogy a gyermek tanúja volt-e a bűncselekménynek.
Ugyanakkor javaslat született arra, hogy a gyermek előtt elkövetett kegyetlen bánásmódot vagy állat megölését olyan körülménynek ismerjék el, amely súlyosbítja a büntetést, és befolyásolhatja annak súlyát.
A bűncselekmény tanúinak felelőssége
A petíció szerzője azt is javasolja, hogy büntetőjogi felelősségre vonják azokat a személyeket, akik tanúi voltak egy állat elleni bűncselekménynek, de nem avatkoztak közbe, és nem jelentették azt a bűnüldöző szerveknek.
Véleménye szerint az ilyen személyeket bűnrészesként kell elismerni, és legfeljebb két évig terjedő szabadságvesztéssel kell büntetni őket.
Mit javasolnak az elhagyott és sérült állatok esetében?
Egy külön javaslatblokk foglalkozik az állat életveszélyes állapotban történő segítség nélkül hagyásának eseteivel.
A petíció benyújtója úgy véli, hogy azt a személyt, aki saját maga sodorta veszélyes helyzetbe az állatot, és segítség nélkül hagyta, öt év szabadságvesztéssel kellene felelősségre vonni, ha az állat túlélte, és akár tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel, ha az állat elpusztult.
Ezenkívül javasolják, hogy a bűnös személyt kötelezzék az állat teljes kezelésének megfizetésére, amíg az felépül.
Gondatlanságból vagy arroganciából eredő, nem szándékos károkozás esetén a szerző azt javasolja, hogy a személyt kötelezze az állat állatorvosi rendelőbe szállítására, a kezelés költségeinek megfizetésére és az eset bejelentésére a bűnüldöző szerveknek. Azt is javasolja, hogy azok a személyek, akik nem szándékosan okoznak kárt egy állatban, anélkül, hogy bűncselekmény okozta gondatlanságra vagy arroganciára utaló jelek mutatkoznának, kötelesek legyenek minden lehetséges intézkedést megtenni annak megmentése érdekében, és az eset bejelentésére a bűnüldöző szerveknek.
Milyen esetekben javasolják az eutanázia engedélyezését
A petíció külön javaslatot tartalmaz az állat életének humánus okokból történő kioltására vonatkozóan.
Többek között azt javasolják, hogy az ilyen intézkedéseket csak olyan esetekben engedélyezzék, amikor súlyos betegség vagy szenvedés miatt az állaton más módon nem lehet segíteni.
Ilyen esetben az eutanáziát a szerző véleménye szerint kizárólag állatorvosi klinikán szabad elvégezni, megfelelő vizsgálat és a kezelés lehetetlenségének megerősítése után.
Hány aláírás szükséges egy petíció elbírálásához?
Ahhoz, hogy a Minisztertanács elbíráljon egy petíciót, legalább 25 000 aláírást kell összegyűjtenie. Az aláírásgyűjtés befejezéséig még 92 nap van hátra.
A Trump-adminisztráció Nemzeti Egészségügyi Intézetei (NIH) bezárták azokat a laboratóriumokat, amelyekben az állatvédők elmondása szerint évtizedekig kegyetlen kísérleteket végeztek több ezer kutyán.
Az NIH hivatalosan leállította az összes beagle-kísérletet, amelyet a kampuszon végeztek. Az intézet igazgatója, dr. Jay Bhattacharya elmondása szerint a döntést az etikátlan kutatási módszerek kritikája után hozták meg.
A White Coat Waste (WCW) jelentésében részletesen számolt be egy laboratóriumról, amelyben állítólag több mint 2133 beagle tüdejébe injektáltak tüdőgyulladást okozó baktériumot, kivéreztették őket, majd szeptikus sokkot okoztak náluk, hogy halálos kimenetelű kísérleteket végezhessenek.
🌻 Ukrainian-born landscaper Alex Babich from Indiana set a Guinness World Record by growing the world’s tallest sunflower at 10.9 meters—73 cm higher than the previous record, Guinness World Records reports. pic.twitter.com/EZ9sO4UYuE
BREAKING NEWS The Royal Swedish Academy of Sciences has decided to award the 2025 #NobelPrize in Physics to John Clarke, Michel H. Devoret and John M. Martinis “for the discovery of macroscopic quantum mechanical tunnelling and energy quantisation in an electric circuit.” pic.twitter.com/XkDUKWbHpz
Once again, our joint interagency forces sent a clear message this morning: “there is no safe haven for criminals.”
In a pre-dawn action, Marines and Sailors from Joint Task Force Southern Spear, in support of the Department of Homeland Security, launched from the USS Gerald R.… pic.twitter.com/StHo4ufcdx
Humanoid robot soldiers Phantom MK-1 that Ukraine received for testing their effectiveness on the front line. This can’t be good. pic.twitter.com/cqteomDsCK
A San Francisco–based robotics startup, Foundation, is in discussions with the U.S. Department of Defense, aiming for its humanoid robot, Phantom MK1, to assist or even replace soldiers in dangerous missions. The company has… pic.twitter.com/sOieeCrhXm
China's robot war dog is here—equipped with a stabilized turret and a QJB-201 belt-fed machine gun!
This is just the beginning. Future versions will have a fully articulated spine for better agility and larger frames for added armor! pic.twitter.com/ih9tuuXM0w
The Pentagon has begun releasing new files on UFOs, saying members of the public can draw their own conclusions on “unidentified anomalous phenomena.” https://t.co/4IcXcOvien
250 ezer euróra büntettek egy krétai férfit Görögországban, amiért kidobta a szemetesbe öt újszülött kismacskáját – írja az Index.
Az Iráklióban élő 59 éves férfi június 3-án szabadult meg macskájának újszülött kölykeitől. Az állatokat egy szemetesgyűjtő zsákba zárt, majd a városon kívülire vitte és kidobta őket egy, az autóút mentén lévő kukába.
Egy nő már jóval később, szörnyű állapotban talált rá a kisállatokra: egyikük addigra elpusztult, a másik négy pedig haldoklott. A megtalált állatokról egy rövid videót is készített:
Ezután a kölyköket gyorsan állatorvoshoz szállították, de az orvosi kezelés ellenére a négy túlélőből végül hárman utóbb elpusztultak, vagyis csak egyetlen kölyök maradt életben.
Az állatokat megtaláló nő bejelentést tett a rendőrségen, és végül egy térfigyelő kamerás felvétel által sikerült azonosítaniuk a férfit június 9-ére. Az illető a rendőrségen be is vallotta a bűncselekményt – írja a keeptalkinggreece.com.
Görögországon nemrég lépett életbe egy új állatvédelmi törvény, amelyet ennél a bűncselekménynél alkalmaztak először. E törvény szerint 50 ezer eurónyi, semmiképp nem elengedhető pénzbüntetést kaphat az, aki egy újszülött állatot elpusztít, vagy akár csak megkísérli ezt (korábban ugyanezért 30 30 ezer eurós bírság járt, azonban bizonyos esetekben ennek megfizetésétől eltekinthettek).
Ennek jegyében a férfit most automatikusan 250 ezer eurónyi pénzbírságra büntették.
Ráadásul az ügynek még nincs vége, ugyanis ezen kívül a bíróság még akár 5 év börtönbüntetésre is ítélheti őt, erről később hoznak döntést. Az 59 éves férfi a kihallgatáson egyébként azt mondta, hogy nem tudott erről az új törvényről.
Maria Houstoulaki, egy görög állatvédő szervezet vezetője azt mondta, hogy Krétán kifejezetten gyakorinak számítanak az efféle bűncselekmények, de az embereknek most, az új törvény hatályba lépése után „végre kell érteniük, hogy az élethez való joga az emberektől és a nem emberektől egyaránt elidegeníthetetlen”, és hogy nem dobhatnak ki csak úgy kismacskákat a szemetesbe.
A törvény a szigorúbb büntetés mellett az embereknek lehetőséget ad arra is, hogy ha nem tudnak gondozni egy háziállatot, akkor jogi úton, az önkormányzatoktól kérjenek segítséget ahhoz, hogy az állat máshova kerülhessen.
A román kormány tagjait és több állami intézmény képviselőit is vizsgálja a bukaresti főügyészség Székelyudvarhely címere miatt, amely – egy állatvédő szervezet feljelentése szerint – állatkínzásra buzdít. A román főügyészség az MTI írásban feltett kérdéseire küldött válaszában árult el részleteket a román sajtóban is megütközést keltő ügyészségi vizsgálatról.
Az ügyészség eljárásáról Gálfi Árpád, Székelyudvarhely polgármestere számolt be a városi önkormányzati testület múlt csütörtöki ülésén. Mint közölte: a főügyészség azt vizsgálja, hogy állatkínzásra való felbujtásnak minősül-e, hogy a román kormány által tavaly augusztusban hivatalosított évszázados városcímeren a jelképek között karddal átszúrt medvefej is szerepel. A főügyészség az MTI-vel közölte: olyan civil szervezet panasza alapján indított vizsgálatot az ügyben, amelynek a tevékenységi körében az állatok védelme is szerepel. Az ügyészség azt is közölte, hogy a civil szervezet a kormány tagjait is feljelentette, valamint olyan állami hatóságokat is, mint a Román Akadémia heraldikai bizottsága és Hargita megye prefektusi hivatala. A főügyészség a nyomozás nem nyilvános voltára hivatkozva válasz nélkül hagyta azt a kérdést, hogy indult-e nyomozás más települések címerei ügyében is.
A Főtér.ro portál közben kiderítette, hogy a feljelentést a Duna-delta peremén fekvő Tulceán bejegyzett Szövetség az Állatok és a Környezet Védelméért (Federaţia pentru Protecţia Animalelor şi Mediului, FPAM) tette alig egy héttel az után, hogy a kormány elfogadta Székelyudvarhely címerét. A Főtér.ro a feljelentés szövegét is megtalálta a DCNews.ro portálon. A feljelentő szervezet szerint eleve rosszhiszemű, vagy pedig logikai következetlenséget tükröz az a címertani magyarázat, miszerint a fegyveres kar és a karddal átszúrt medvefej a térség lakóinak bátorságát jelképezi. Álláspontja szerint a kardra tűzött medvefej csakis a medve megölését jelentheti, és bűncselekmény elkövetésére történő uszításnak minősül, amely a büntető törvénykönyv szerint három hónaptól három évig terjedő börtönnel, vagy pénzbírsággal büntethető.
A portál azt is kiderítette, hogy a feljelentést tevő egyesület alapító elnöke Marius Marinescu, aki az azóta megszűnt Demokrata Pártnak (PD), majd a Konzervatív Pártnak (PC) volt a szenátora 2004 és 2008 között, majd a szélsőségességéről ismert, parlamenten kívüli Nagy-Románia Párthoz (PRM) csatlakozott.
Cseke Attila, a román kormány fejlesztési, közigazgatási és közmunkálatokért felelős minisztere január 11-én számolt be arról, hogy tárcavezetése első évében kinyitották azt a fiókot, amelyben évek óta elbírálatlanul tartották a különböző települések zászlójának és címerének jóváhagyását kérő iratokat. Azt is megjegyezte, hogy 2021-ben a szaktárca 112 címert és zászlót terjesztett a kabinet elé. Ezek közül két erdélyi megye és harminchárom erdélyi magyar település szabad címer- illetve zászlóhasználatára szereztek törvényes garanciát. Az érvényes romániai jogszabály szerint a helyi jelképekről is a román kormánynak kell a végső döntést meghoznia, miután a jelképek javaslatát megvizsgálta az illetékes megyei, regionális, majd országos címertani bizottság.