Yehudi Menuhin világhírű amerikai hegedűművész kezdeményezésére az UNESCO Nemzetközi Tanácsának határozata alapján 1975 óta ünneplik meg világszerte a zene világnapját, ezért október elsején a világ szinte minden pontján ingyenes koncerteket és foglalkozásokat tartanak. Így volt ez a P. Frangepán Katalin Gimnázium beregszászi bázis óvodájában is, ahol az intézmény, a Tulipán Tanoda Magyar Népművészeti Iskola, valamint a Pro Cultura Subcarpathica tartott zenei bemutatót, valamint hangszersimogatót az óvodások számára. A P. Frangepán Katalin Gimnázium óvoda hálózatában kiemelt hangsúlyt fektetnek a népzenei és hagyományőrző foglalkozásokra. A beregszászi bázis óvodában a fiataloknak lehetőségük volt nem csak meghallgatni, de meg is érinteni és kipróbálni a bemutatott hangszereket, emellett pedig nem maradhatott el a népi játék foglalkozás sem, amit Szilágyiné Tóth Gabriella, a Tulipán Tanoda oktatója tartott a kicsiknek. Természetesen a zene világnapján a táncház sem maradhatott el, ahol a bázisóvoda növendékei is bemutatták tudásukat.
I filmed these videos in Lviv two days ago. I was about 300 meters from the church hit by a Russian drone and witnessed the moment of impact. Putin’s war machine is once again targeting civilians— not even a place of worship is safe. This must not be forgotten. #Lvivpic.twitter.com/Mp0cVOYjef
Az Erzsébet királynőről elnevezett zenei versenyt a hegedűsök kategóriában az ukrán Dmitro Udovicsenko nyerte, olvasható a verseny honlapján.
A fődíjat – Matilda királynő 25 000 eurós díját Dmitro Udovicsenko nyerte el.
Emellett a zenész számos koncertet adhat majd Belgiumban és külföldön, és négy éven keresztül játszhat az 1708-as Stradivarius „Huggins” hegedűn.
Az Erzsébet Királynő Verseny évente öt különböző kategória – hegedű, ének, cselló, zongora és zeneszerzés – kiemelkedő művészeit díjazza.
Dmitro Udovicsenko a Harkiv Zeneművészeti Líceumban tanult Ljudmila Varenina osztályában és a németországi esseni Folkwang Művészeti Egyetemen, Borisz Harlickij vezetése alatt.
Az ifjú ukrán hegedűművész a Yasha Heifets Hegedűverseny, az Odesszai Nemzetközi Hegedűverseny és az Andrea Postakini Hegedűverseny díjazottja. 2018-ban közönségdíjat kapott a Joseph Joachim Hegedűversenyen. Udovicsenko nemrég a Jan Sibelius Hegedűversenyen is díjat nyert.
A világon először sikerült azonosítani a Stradivari-hegedűk faanyagának kezelésére használt kemikáliák nagy részét, megerősítve egy magyar professzor évtizedekkel ezelőtti felfedezését, amely szerint a kártevők távoltartására használt oldat kulcsszerepet játszott a hangszerek lenyűgöző hangzásában.
Nagyváry József, a texasi A&M Egyetem nyugalmazott biokémia professzora nagyjából 40 évvel ezelőtt a világon elsőként bebizonyította, hogy a Stradivari-hegedűk egyedülálló hangzásának egyik elsődleges oka, a mesteri kivitelezésen túl, hogy a legendás hegedűkészítő és mások, úgy mint Guarneri del Gesu, vegyszerekkel kezelték hangszereik faanyagát a korabeli élősdifertőzések kivédése céljából – olvasható a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő hírportálon.
„Az évek alatt az összes kutatásom azon a feltételezésen alapult, hogy a nagy mesterek által használt faanyag valamilyen agresszív vegyi kezelésen esett át, ami hozzájárult a Stradivari- és a Guarneri-hegedűk lenyűgöző hangzásához” – mondta Nagyváry, aki társszerzője volt az Angewandte Chemie című folyóiratban publikált mostani tanulmánynak.
A legfrissebb eredmények szerint a hangszerek faanyagát bórax, cink, réz, timsó és mészvíz elegyével kezelték. „A bóraxot régóta használják konzerválószerként, az ókori Egyiptomban balzsamozáskor, később rovarirtóként alkalmazták” – jegyezte meg a szakember. Ezeknek a kemikáliáknak a használata a cremonai hegedűkészítők és a helyi gyógyszerészek közötti szoros együttműködésre utal. Stradivarinak és Guarnerinek is fontos lehetett, hogy megfelelően lekezelje hegedűit, megakadályozva, hogy a rovarok kárt tegyenek a hangszerekben.
Nagyváry szerint a mesterek valószínűleg saját fejlesztésű módszerrel kezelték a faanyagot, és az eljárásnak nagy jelentőséget tulajdonítottak, mert rájöttek, hogy az megerősíti a fát és tökéletesíti a hangzást is. Ezeket a módszereket persze titokban tartották, akkoriban még nem volt találmányi szabadalom, ugyanakkor a kész hangszerek puszta szemléléséből nem lehetett rájönni, hogy milyen szerekkel kezelték a faanyagot.
Antonio Stradivari (1644 -1737) nagyjából 1200 hegedűt készített életében és kizárólag gazdagoknak, beleértve az uralkodói családot, adta el hangszereit. Mára körülbelül 600 Stradivari-hegedű maradt a világon. A mester kevésbé ismert kortársa, Guarneri del Gesu nehezebben tudta értékesíteni hegedűit, amelyeket azonban ma már minőségüket és árukat tekintve is egyenragúnak tekintenek a Stradivari-hegedűkkel.
A 87 éves Nagyváry szerint további kutatásokra lesz szükség annak jobb megértéséhez, hogy a kemikáliák és a faanyag együttese hogyan eredményez ilyen hangzást.
Ünnepi hálaadó koncerttel tiszteleg a veszélyhelyzetben dolgozó orvosok és ápolók, valamint a „mindennapi hősök” előtt augusztus 21-én a fővrosi Szent István téren Mága Zoltán hegedűművész.
Már hosszú évek hagyománya, hogy augusztus 20-i állami ünnep alkalmából Mága Zoltán nagyszabású szabadtéri koncertet rendez a Szent István-bazilika előtti téren, ahol csaknem 10 ezer ember hallhatja a hegedűművész szimfonikus zenekara és más neves előadóművészek produkcióit – közölte az MTI-vel kedden Mága Zoltán irodája.
Mint a művész emlékeztetett, a Szent István téren minden eddigi koncertjének jótékonysági célja volt: hősi halott rendőröknek és katonáknak, árváknak, árvízkárosultaknak, gyógyulásra váró gyermeknek és hátrányos helyzetű iskolásoknak segítettek a rendezvények több tízmillió forint értékben.
Az idei ingyenes koncert célja, hogy „köszönetet mondjunk azoknak az orvosoknak, ápolóknak, akik minden egyes percben embertársaink életéért küzdenek a kórházakban és köszönetünket fejezzük ki a védekezésben dolgozó állami vezetőknek, a rendőröknek, a katonáknak és az önkéntesnek, valamint a karitatív szervezeteknek, hogy segítséget nyújtanak a rászorulóknak” – áll Mága Zoltán közleményében. Mint a művész hozzátette, a hálaadó koncerttel tisztelegni szeretnének azok előtt is, akik az alapvető szolgáltatások ellátását végzik a koronavírus miatt elrendelt veszélyhelyzetben és biztosítják a napi szükségletek elérését.
„Meggyőződésem, hogy kellő tisztelettel és megbecsüléssel kell adóznunk a hétköznapi hősöknek, akik vállalva a kockázatot is, lelkiismeretesen és tisztességgel látják el feladatukat”
A nem éppen szokványos agyműtétre egy londoni kórházban került sor. A külső szemmel eléggé hátborzongatónak tűnő beavatkozás során a páciens folyamatosan hegedült, így a sebészek biztosak lehettek benne, hogy a daganat eltávolítása közben nem történik egy rossz mozdulat sem.
Az 53 éves páciens, Dagmar Turner vérbeli hegedűművész, egy dél-angliai zenekar, az Isle of Wight Symphony Orchestra tagja. Az asszonynál még 2013-ban diagnosztizáltak egy lassan növekvő jóindulatú daganatot, ami mostanra viszont már akkora lett, hogy muszáj volt eltávolítani.
Keyoumars Ashkan professzor, a műtétet irányító sebész a jobb oldali lebeny idegsejtjeinek védelmére találta ki a hegedűszóval zajló operációt. Erre pedig azért volt szükség, mert a daganat nagyon közel alakult ki a finom mozgásokat koordináló agyi központhoz.
A műtét szerencsére sikeres volt, a hegedűművész pedig már három nappal a műtét után el is hagyhatta a kórházat, heteken belül újra zenélhet.
