A legtöbb német ellenzi a készpénzes kifizetéseket az ukrán menekülteknek, miközben támogatják a hadköteles korú férfiak visszaküldését Ukrajnába – számolt be vasárnap az Ukrajinszka Pravda hírportál az INSA Közvélemény-kutató Intézet felmérésére hivatkozva.
A kutatás adatai szerint arra a kérdésre, hogy minden Németországban tartózkodó ukrán menekültnek meg kellene-e kapnia a pénztámogatást, a válaszadóknak csak a 17%-a válaszolt igennel vagy inkább igennel. A válaszadók további 66%-a ellene van, és határozott nemmel válaszolt. További 7%-uk azt mondta, hogy nem érdekli őket, 10%-uk pedig nem tudott válaszolni.
Arra a kérdésre, hogy a Németországban élő, hadköteles korú ukrán férfiaknak vissza kellene-e térniük Ukrajnába, a németek 62%-a igennel válaszolt. Csupán 18% ellenezte ez. További 8% mondta, hogy nem aggódik a kérdés miatt, 12% pedig nem válaszolt.
Az INSA Közvélemény-kutató Intézet felmérését október 16-án és 17-én végezte 1003 válaszadó bevonásával. Amint azt megjegyezték, a Német Szövetségi Munkaügyi Hivatal szerint 2025 márciusáig 701 000 ukrán volt jogosult pénzsegélyre, amelyet munkakeresőknek és alacsony jövedelműeknek fizetnek ki. Közülük 502 ezer munkaképes, 15 és 66 év közötti állampolgár. A tavalyi évhez képest számuk körülbelül 4300 fővel csökkent.
Under a scenario of a so-called “fragile peace” between Ukraine and Russia, more than half of Ukrainian refugees could remain in Europe until at least the end of 2029. This is according to a study by the Office of the United Nations High Commissioner for Refugees.
A németek fele tart az Oroszországgal való konfliktus eszkalálódásától, ha Németországban nagy hatótávolságú amerikai rakétákat állomásoztatnak a Funke Mediengruppe lapcsoport újságjai számára készített felmérés szerint.
A Civey közvélemény-kutató intézet által augusztus 5. és 7. között mintegy ötezer 18 évesnél idősebb német állampolgár bevonásával készített felmérésben arra a kérdésre, hogy eszkalációhoz vezetne-e egy ilyen lépés, a megkérdezettek 50 százaléka válaszolt igennel, míg 38 százalék nem így gondolja, 12 százalék pedig bizonytalan.
A Fehér Ház és a német kormány a júliusi NATO-csúcson jelentette be, hogy 2026-tól ismét Oroszország területét elérő fegyverrendszereket terveznek Németországban állomásoztatni.
Például Tomahawk manőverező robotrepülőgépeket, SM-6 rakétákat és új hiperszonikus fegyvereket. Olaf Scholz szociáldemokrata kancellár azzal érvelt, hogy a fegyverrendszereket elrettentő céllal, a háború megelőzése érdekében telepítenék. A felmérés szerint a megkérdezettek 47 százaléka számít ilyen elrettentő hatásra Oroszországgal szemben, 45 százalék viszont nem.
A tervet bírálat érte a kormányzó Német Szociáldemokrata Párton belül is.
Rolf Mützenich frakcióvezető szintén a katonai eszkaláció veszélyére figyelmeztetett. A türingiai, szászországi és brandenburgi tartományi választások előtt a felmérés meglehetősen szkeptikusnak találta a tervvel szemben a keletnémeteket: a válaszadók mindössze 26 százaléka támogatja a telepítést, 60 százalékuk pedig ellenzi. A nyugati tartományokban jobban egyetértenek vele, 50 százalék támogatja és 36 százalék ellenzi a tervet.
A német lakosok mindössze 15 százaléka hiszi, hogy Oroszország Ukrajna elleni háborúja 2024-ben véget ér. Valamivel optimistábbak Izraellel és a Gázai övezettel kapcsolatban – írja a dw.com.
A német lakosok 70 százaléka tartja valószínűtlennek, hogy az év végéig véget ér az orosz–ukrán konfliktus.
Az ezzel ellentétes véleményt csak a megkérdezettek 15 százaléka osztja – derül ki a YouGov szociológiai intézet által a dpa hírügynökség megbízásából hétfőn, január 1-jén készített felmérés eredményeiből.
A németek valamivel több reményt fűznek a Gázai övezetben zajló ellenségeskedések végéhez, de a többség, 52 százalék nem hisz azok 2024-es megszűnésében. A béke megteremtését 32 százalék tartja valószínűnek, 16 százalék pedig nem biztos benne.
A közvélemény-kutatást december 15-19. között végezték online, 2092 válaszadó bevonásával. Ez a német felnőttek körében reprezentatívnak tekinthető.
Minden negyedik német állampolgár a lehető leggyorsabban kereket oldana az országából egy fegyveres támadás esetén – derült ki egy friss közvélemény-kutatás eredményeiből, számolt be pénteken az Ukrajinszka Pravda hírportál az ntv német hírtelevízióra hivatkozva.
A jelentés szerint a YouGov közvélemény-kutató intézet felmérése kimutatta, hogy minden tizedik német állampolgár kész lenne fegyverrel a kezében megvédeni hazáját. Ebben az esetben azonban a németeknek csak az 5%-a jelentkezne önként katonai szolgálatra. A felnőtt lakosság további 6%-a számít arra, hogy háború esetén behívják, és szükség esetén védenie kellene hazáját.
A felmérés szerint minden harmadik (33%) német igyekezne a lehető legnagyobb mértékben folytatni a megszokott életét. Majdnem minden negyedik német állampolgár (24%) háború esetén a lehető leghamarabb elmenekülne az országból.
A hírportál emlékeztetett arra, hogy a német lakosság ma Oroszországot látja a világ békéjét fenyegető legnagyobb veszélynek.
I filmed these videos in Lviv two days ago. I was about 300 meters from the church hit by a Russian drone and witnessed the moment of impact. Putin’s war machine is once again targeting civilians— not even a place of worship is safe. This must not be forgotten. #Lvivpic.twitter.com/Mp0cVOYjef
