Több európai ásványvízről is kiderült, hogy TFA-val szennyezett, amely a PFAS vagyis az „örökkévaló vegyi anyag” egyik típusa, a világszerte riasztó mértékben felhalmozódó reprodukciós mérgező anyag megtalálható benne – írja a The Guardian.
A felfedezés azért megdöbbentő, mert az ásványvíznek érintetlennek és az ember által előállított vegyi anyagoktól elszigeteltnek kellene lennie. A szennyeződés feltehetően a világszerte használt, TFA-t tartalmazó növényvédő szerek, illetve a környezetben TFA-vá alakuló vegyületek nagymértékű alkalmazásából ered.
A Pesticide Action Network Europe 19 ásványvízből 10-ben mutatta ki a TFA-t, amely a megengedett küszöbérték 32-szerese. Ennek azonban már az Európai Unióban szabályozási intézkedéseket kellene kiváltania.
Teljesen rejtve maradt eddig a jelenség, pedig a probléma aggasztóbb, mint valaha. Ennek ellenére nem hibáztatjuk az ásványvízgyártókat, ez az egész nem az ő hibájuk – mondta Angeliki Lysimachou, a Pesticide Action Network Europe társszerzője.
Azt már régen megállapították, hogy a PFAS-szennyezés mindenütt jelen van, most azonban olyan TFA-szinteket találtak, amelyek nagyságrendekkel magasabbak, mint más „örök” vegyi anyagoké.
A növényvédő szerek használatakor a TFA egy gyakori hűtőközeg, amelyet a régebbi üvegházhatású gázok, például a CFC-k biztonságos helyettesítésére szántak, és gyakran használják a tiszta energia előállításában. A legújabb kutatások azonban azt is megállapították, hogy ez egy olyan erős üvegházhatású gáz, amely 1000 évig is megmaradhat a légkörben. A 2019 és 2022 között gyártott összes PFAS mintegy 60 százaléka fluorozott gáz, amely TFA-vá alakul.
A legnagyobb problémát jelenleg az jelenti, hogy a PFAS vízből, a hatékony szűrési technológia nem képes a TFA ipari méretű kezelésére.
Ennek ellenére az ipar egyre nagyobb mértékben használja a TFA-t, illetve a környezetbe kerülve azzá átalakuló vegyi anyagokat. A vállalatok azt állítják, hogy ezek biztonságos, természetes úton előforduló és nem mérgező helyettesítői a régebbi PFAS-oknak és hűtőközegeknek. Azonban a független kutatók egyre több bizonyíték cáfolják ezeket az állításokat.
Egy új tanulmány egy olyan kutatást követ, amely több mint 600 belga vízminta 93 százalékában talált TFA-t, főként a mezőgazdasági régiókban. A svájci hatóságok szerint a vegyszer mindenütt jelen van a talajvízben. Emellett az Egyesült Államokban, Michiganben az összes ellenőrzött esővízminta tartalmazta a vegyi anyagot.
Veszélyes mennyiségű klórpirifosz növényvédőszert találtak a Németországból exportált zöldkávéban. A hírt a Poltava Megyei Állami Termelési és Fogyasztói Szolgálat közölte az Európai Élelmiszer- és Takarmányügyi Riasztási Rendszer (RASFF) adataira hivatkozva.
A Rehm & Benecke Coffee GmbH & Co. kávé észlelése esetén óvatosságra intik a lakosságot és arra kérik, hívják az Élelmiszerbiztonsági és Állategészségügyi Hivatal forróvonalát: tel. (0532) 56-99-63.
Ezenkívül a Poltava Megyei Állami Termelési és Fogyasztói Szolgálat Főosztályán is lehet bejelentést tenni: tel. (0532) 60-66-47, e-mail: pol_gydpss@polvet.gov.ua.
Az Európai Bizottság szerdán jogilag kötelező érvényű célértékeket javasolt a kémiai növényvédő szerek használatának csökkentésére, illetve a természet és a biológiai sokféleség helyreállítására az unióban.
A javaslat értelmében, az EU 2030-ig 50 százalékkal csökkentené a kémiai növényvédő szerek alkalmazását, az uniós tagállami kormányoknak pedig rendszeres jelentést kell készíteniük a célok megvalósításában elért eredményekről. „A kémiai növényvédő szerekre vonatkozó új szabályok csökkenteni fogják az uniós élelmiszerrendszer ökológiai lábnyomát, védik a polgárok és a mezőgazdasági dolgozók egészségét, és segítenek enyhíteni a talajromlás és a növényvédő szerek okozta beporzók pusztulása miatt már most is jelentkező gazdasági veszteségeket” – olvasható a bizottság sajtóközleményében. Az EU végrehajtó testülete szerdán egy olyan jogszabályjavaslatot is bemutatott, amelynek célja, hogy 2030-ra az EU szárazföldi és tengeri területeinek legalább 20 százalékát lefedjék a természet helyreállítására irányuló intézkedések, majd 2050-re ezeket a helyreállításra szoruló ökoszisztémákra is kiterjesszék. A helyreállítási intézkedések közé tartozik többek között a beporzó populációk csökkenésének 2030-ig történő megállítása, a folyami gátak eltávolítása a vízi ökoszisztéma visszaállítása céljából, valamint a lecsapolt tőzeglápok helyreállítása a szén-dioxid kibocsátás elnyelése végett. A jogszabályjavaslatot az Európai Parlamentnek és az uniós tagországok kormányait tömörítő Tanácsnak is jóvá kell hagynia.
Minister @a_niedzielski, minister zdrowia ??Wiktor Laszko oraz ambasador ?? w ?? @Vasyl_Zvarych podczas odprawy samolotu z pacjentami z Ukrainy, którzy z Medevac Hub Jasionka trafią na leczenie do Norwegii i Holandii. Wkrótce kolejne tego typu loty. pic.twitter.com/N1hYJ8NiaM
Nem hagyomány, hanem a modern kori, súlyosan környezetkárosító gyümölcstermesztés következménye egy furcsa módszer, amelyet szecsuáni földművesek követnek. A kézi beporzás több, mint 30 éves múltra tekint vissza Kína délnyugati részén, Szecsuán tartomány Jiuxiang városában.
Fotók: Fercsik Mariann
Kínában az 1980-as években vezették be az háztáji felelősségteljes gazdálkodásra keresztelt rendszert, amely a gyakorlatban egy profitorientált gazdálkodás volt. Az államtól kapott földterületen a gazdák kvótarendszerben termeltek – főként rizst. A teljesítési kvótán felüli terméssel azonban szabadon rendelkeztek. A földművesek pedig sorra elkezdték lecserélni rizsültetvényeiket gyümölcsfagazdaságokra: például körtét, barackot, cseresznyét vagy almát termesztettek, mivel ezeket a rizshez képest 4-5-szörös profittal tudták értékesíteni a piacon.
A helyi termelők nem kaptak az államtól agrárszakmai támogatást sem a tervezés, sem a kivitelezés folyamatában, melynek mára súlyos következményei lettek. A gazdák a gyümölcsfákat intenzíven és rendszeresen permetezni kezdték, nemcsak hogy elkerüljék a fajtákra jellemző tipikus betegségeket, hanem azért is, mert tartottak attól, hogy ha nem kezelik vegyszerrel a fákat évi 10-12 alkalommal, azok nem hoznak majd megfelelő mennyiségű termést. A növényvédőszerek túlzott használata következtében a területen élő méhek megbetegedtek, sorra omlottak össze és indultak pusztulásnak a méhkolóniák.
A területen élő méhészek – akik a helyi gazdáknak bérbe adták a kaptárjaikat a beporzás segítésére – a közeli Hangduan hegyekbe költöztették kaptárjaikat, hogy biztosítsák a méhkolóniáik túlélését.
A méhek eltűnésével a gyümölcsös gazdáknak más lehetősége nem maradt, mint hogy saját kezükkel segítsék elő a beporzást.
A helyzet komplexitásához hozzátartozik, hogy a 90-es évek elején a termelők több különböző fajtájú körtét ültettek Jiuxiangban, így a virágzásuk és beporzási idejük is különböző időszakban történik – a gazdák ezzel sem számoltak.
Érdemes megemlíteni, hogy a körtefa többnyire nem önbeporzó, így a növénynek keresztbeporzásra van szüksége. Ezt a feladatot korábban a természetes beporzók, a méhek végezték – követve a különböző idejű beporzási időszakokat.
A gazdák alapvetően három körtetípust nevelnek. A Yali es a Hanyuan Baili önbeporzók, míg a Jinhuali tipus a keresztbeporzást igényli. A Yali és a Hanyuan Baili beporzása így kevésbé lenne problémás, ám ez a típus nem hoz annyira szép és nagy termést, mint a Jinhuali. Így ebből a típusból ültettek a legtöbbet évtizedekkel ezelőtt, ám ezeket a méhek segítsége nélkül kénytelenek nevelni.
A kézi beporzás technikai bonyodalmai
A kézi beporzáshoz szükséges pollen előkészítéséhez a Yali típus virágjaira van szükség. A beporzáshoz a virágokat megfelelő időben és szakértelemmel kell előkészíteni. A beporzás hatékonysága többek között függ az időjárástól, a hőmérséklettől és a választott módszertől. A Yali porzószálait 20-23 fokos hőmérsékleten kell szárítani és maximum 3 napon belül felhasználni, különben a pollen veszít a vitalitásából.
A körültekintő előkészítés után a termelők készen állnak a kézi beporzás megkezdésére, melynek több változatát is használják. A legkedveltebb és legidőtakarékosabb a bambuszra erősített csirketoll, vagy egy egyszerű tollseprű használata, melyet munkavégzés előtt alkohollal fertőtlenítenek.
Gazdaságonként körülbelül 100-110 fával rendelkeznek, a beporzást napi 2 alkalommal végzik, 5 napon át. A kézi beporzás időigényes, fárasztó és néha veszélyes is – egyes családtagok elmondása alapján tudjuk, hogy éves szinten fordulnak elő balesetek, kéz- és lábtörés.
Érdekes megfigyelni, hogy a helyi lakosság számára ma már megszokott rituálé a fák megtermékenyítése. Óriási összetartásról és csapatmunkáról tesznek tanúbizonyságot nap mint nap, szezonról szezonra a megélhetésük érdekében. Az új generációk számára ma már ez a hétköznapi működés.
A virágról virágra való beporzás után a gazdák augusztus második felében kezdik meg a szüretelést, amit aztán a helyi piacokon adnak el, esetleg megpróbálnak nagy tételben exportra értékesíteni Európába vagy Délkelet-Ázsiába. Mivel a körte termelése a háztartások jövedelmének 40-50 százalékát teszik ki, a tét óriási és az alkalmazkodóképesség kulcsfontosságú a túlélés érdekében.
A természetes beporzók visszatérése lehetséges, de nem valószínű a növényvédő szerek korlátozásának összehangolt megközelítése nélkül. A jövő bizonytalan, és további munkára van szükség az ökológiai egyensúly visszaállítása érdekében.
Pleased to meet with ?? Premier Li Keqiang. We discussed #COVID19 and the need for an aggressive effort on #VaccinEquity this year to vaccinate 70% of all populations. Solidarity is key to ensuring access and affordability of vaccines. pic.twitter.com/9aMgWR2j7R
Not only does tobacco ? kill 8⃣ million people every year, the tobacco industry leaves a long trail of destruction on our environment long before tobacco & nicotine products are even sold.#TobaccoExposed
— World Health Organization (WHO) (@WHO) May 31, 2022
For 1.4 billion Chinese citizens that had the government dictate their movements since the pandemic began, the past six weeks have forced them to suddenly figure out how to survive on their own https://t.co/ERgSldpAME
