Spanyolország másodszor is adócsalással vádolja Shakirát, több mint 6,7 millió eurót (azaz több mint 2,5 milliárd forintot) követelnek a kolumbiai énekestől, írja az Euronews.
A spanyol ügyészség azzal vádolja a popsztárt, hogy nem fizetett be 6,7 millió euró adót a 2018-as jövedelmei után. Barcelonai ügyészek szerint az énekesnő egy offshore céget használt arra, hogy kikerülje az adó befizetését. A közleményük szerint minderről tájékoztatták a Miamiban élő sztárt.
Shakirának – teljes nevén Shakira Isabel Mebarak Ripollnak – már tavaly novemberben is bíróság elé kellett állnia Barcelonában egy másik hasonló ügyben, akkor 14,5 millió eurós (kb. 5,9 milliárd forintos) adócsalással vádolták. A 2019-es vád szerint a Grammy-díjas énekesnő 2012 és 2014 között nem fizetett adót külföldi bevételei után, holott már Spanyolországban élt. Shakira, aki végig ártatlannak vallotta magát, befizette a spanyol költségvetésbe a követelt összeget és kamat címén három millió eurót (kb. 1,2 milliárd forintot) is.
Az énekesnő volt focista férje, Gerard Piqué miatt került közelebb Spanyolországhoz. A pár gyerekeikkel Barcelonában élt, azonban tavaly júniusban bejelentették, hogy elválnak útjaik. Azóta Shakira több szakítós számot is kiadott, az egyikben arról énekel, hogy Piqué egy Ferrarit cserélt egy Twingóra.
A decemberben elfogadott jogszabály ellen a legfelsőbb bíróság, az ombudsman és az akkori kormány is alkotmányossági óvást emelt, de hiába. Akit adócsaláson kapnak, annak mostantól elég visszafizetnie az elcsalt adót egy büntetőkamattal együtt, és nem kerül börtönbe.
Elkerülhetik ezentúl a börtönt Romániában azok az adócsalók, akik kamatostul megfizetik az államkincstárnak okozott kárt. Az erről szóló törvénymódosítást szerdán hirdette ki Klaus Iohannis államfő.
A változás lényege az, hogy a jövőben nem ítélik szabadságvesztésre azokat az adócsalókat, akik jogerős elítélésük előtt 20 százalékos büntetőkamattal megfizetik az államkincstárnak általuk okozott kárt. Amennyiben az adócsalást többen követték el, elegendő, ha a vádlottak egyike visszafizeti a teljes kárt, ez esetben a bíróság valamennyiükkel szemben megszünteti a büntetőeljárást. A jogszabály egyébként háromtól tíz évig terjedő szabadságvesztéssel vagy pénzbírsággal sújtja az adócsalást, az e célból alakult bűnszövetkezetek tagjainál pedig öttől tizenöt évig terjedhet a börtönbüntetés.
A törvénymódosítást tavaly decemberi utolsó plenáris ülésén szavazta meg a korábbi szociáldemokrata képviselőházi többség. A tervezet támogatói szerint ez egy korszerű megközelítés, amely nem a börtönöket akarja megtölteni, hanem az államnak okozott kár megtérítését ösztönzi. A jogszabály ellen a legfelsőbb bíróság, az ombudsman és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) akkori kisebbségi kormánya is alkotmányossági óvást emelt, arra hivatkozva, hogy a tervezet sérti a jogállamiságra és a törvények tiszteletére vonatkozó alkotmányos előírásokat, és valósággal „bátorítja a feketézőket”, hiszen az elkövető legfeljebb azt kockáztatja, hogy ha elkapják – 20 százalékos többlettel –, mégis be kell fizetnie az adót. Az alkotmánybíróság azonban február 16-án szavazattöbbséggel meghozott döntése megalapozatlannak minősítette a kifogásokat. Az államfő visszaküldhette volna megfontolásra a jogszabályt az időközben megváltozott összetételű parlamentnek, mégis úgy döntött, hogy kihirdeti az adócsalók által okozott kár megtérítését ösztönző jogszabályt.
