A Nyugat a nukleáris eszkaláció közepette próbálja megnyugtatni a lakosságot, a nyugati országok illetékesei titokban akciótervet dolgoznak ki arra az esetre, ha esetleg orosz atomtámadás érné Ukrajnát – írta a The Guardian című brit lap, számolt be szombaton a korrespondent.net hírportál.
A jelentés szerint az újság jól értesült forrásaira hivatkozva közölte, hogy a nyugati kormányok meg akarják akadályozni a pánikot országaikban, ezért próbálják megnyugtatni a lakosságot, és titokban akciótervet dolgoznak ki arra az esetre, ha esetleg orosz atomtámadás érné Ukrajnát.
Médiajelentések szerint a nyugati tisztviselők felülvizsgálják a vészhelyzeti támogatás nyújtására és a lakosság megnyugtatására irányuló terveket, mert tartanak a nukleáris eszkalációtól. A The Guardian ugyanakkor megjegyezte, hogy a Nyugat valószínűtlennek tartja a nukleáris válságot. Egyúttal emlékeztetett arra, hogy a közvéleményt felvilágosító kampányok és az iskolai oktatás az atomháború túléléséről a hidegháborús korszak jellemzői voltak.
Az atomháborúra való felkészítést szolgálta a Hasalj le és takard be magad (Duck and Cover) kampány az Egyesült Államokban az 1950-es években, a Mindenkinek van esélye Nyugat-Németországban (Everyone has a chance) az 1960-as évek elején, a Védd meg magad és éld túl (Protect and Survive) Nagy-Britanniában az 1970-es évek végén.
Kate Hudson, a Nukleáris Leszerelési Kampány főtitkára a brit újságnak elmondta, hogy a jelenlegi „észszerű tervezés” a Protect and Survive kampányra alapul.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) serkentené az agyhártyagyulladás elleni új oltóanyagok fejlesztését és az oltások szélesebb körű alkalmazását.
Akciótervet dolgozott ki az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a járványos agyhártyagyulladás (meningitisz) nagymértékű visszaszorítására 2030-ig. A betegségben évente több ezer ember hal meg, sokan a fertőzést túlélve maradandó egészségkárosodással élnek együtt. Az akcióterv évente több mint 200 ezer emberéletet menthet meg.
A halálesetek számát 2030-ig 70 százalékkal kell csökkenteni és az esetek számát pedig felére kell redukálni a WHO szerint.
A meningitisz az agyat körülvevő hártya gyulladása, amelyet vírusok vagy baktériumok váltanak ki. Influenzaszerű tüneteket okoz, az érintettek – többnyire gyerekek és fiatalok – érzékennyé válhatnak a fényre és a zajokra, beszéd- és járási zavarok léphetnek fel, vagy epilepsziás rohamok jelentkezhetnek.
A bakteriális agyhártyagyulladás elsősorban az úgynevezett meningitiszövezetben, a Szaharától délre lévő 26 afrikai országban okoz nagyobb járványokat. Tízből egy fertőzött belehal a betegségbe, évente összesen 250 ezer ember. Tízből két túlélő súlyos egészségügyi problémákkal éli az életét.
Léteznek a meningitisz ellen oltások, alkalmazásuk azonban nem fed le minden érintett országot, területet. A WHO ezen kíván változtatni: támogatja többek között újabb oltások kifejlesztését, segítené az országokat, hogy többet oltsanak, jobban és szélesebb körben tájékoztassanak a betegség veszélyeiről, tüneteiről, a megelőzési intézkedésekről, és a lehető leggyorsabban szakszerű orvosi kezelésben részesítsék az érintetteket.
Pleased to meet with ?? Premier Li Keqiang. We discussed #COVID19 and the need for an aggressive effort on #VaccinEquity this year to vaccinate 70% of all populations. Solidarity is key to ensuring access and affordability of vaccines. pic.twitter.com/9aMgWR2j7R
Not only does tobacco ? kill 8⃣ million people every year, the tobacco industry leaves a long trail of destruction on our environment long before tobacco & nicotine products are even sold.#TobaccoExposed
— World Health Organization (WHO) (@WHO) May 31, 2022
This is not an ordinary cargo, it carries 37 metric tons of life-saving: ◾critical trauma kits ◾medical supplies ◾medicines to be distributed to health facilities in #Türkiye & #Syria.@WHO has released $16+ million from the Contingency Fund for Emergencies for the response. pic.twitter.com/2AjgFPYk67
