Jelenleg hozzávetőleg nyolcmillió ukrán állampolgár él vagy tartózkodik kényszerűen külföldön – jelentette ki Andrij Szibiha az ukrán parlamentben tartott kormányzati kérdések óráján.
A külügyminiszter szerint a külföldre távozott ukránok nagy száma már nemcsak társadalmi, hanem nemzetbiztonsági kihívást is jelent az ország számára. Hangsúlyozta, hogy a kormány stratégiai célja a hazatérés ösztönzése, ugyanakkor ehhez elsősorban megfelelő biztonsági feltételeket kell teremteni Ukrajnában.
Szibiha elmondta, hogy a kérdést folyamatosan egyeztetik nemzetközi partnereikkel, ugyanakkor nem minden befogadó ország érdekelt az ukrán állampolgárok visszatérésében. Mint rámutatott, az ukránok jelentős mértékben hozzájárulnak a fogadó országok gazdaságához, magas szintű szakképzettséggel rendelkeznek, és sok esetben sikeresen beilleszkedtek új környezetükbe.
A miniszter szerint ezért Ukrajnának a jövőben komoly erőfeszítéseket kell tennie annak érdekében, hogy állampolgárai visszatérjenek hazájukba.
Példaként említette Svájc gyakorlatát, ahol már működik egy külön program az ukrán menekültek hazatérésének támogatására. Az ukrán kormány hasonló kezdeményezésekről tárgyal más országokkal és európai intézményekkel is, beleértve az esetleges pénzügyi ösztönzők és támogatási mechanizmusok kialakítását.
Jelenleg 8 millió ukrán kényszerül arra, hogy külföldön tartózkodjon, de Ukrajna harcolni fog az állampolgáraiért, annak ellenére, hogy nem minden ország érdekelt a hazatérésükben – jelentette ki pénteken Andrij Szibiha külügyminiszter a Legfelső Tanácsban tartott beszédében, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint a külügyminiszter elmondta: „Számunkra ez valóban biztonsági kihívássá válik. Egyenesen kijelentjük, hogy megtesszük a szükséges intézkedéseket, kidolgozzuk a szükséges lépéseket az ukránok hazatérésének ösztönzésére vagy megfelelő feltételek megteremtésére. Ez a fő stratégiai cél.”
Szibiha megjegyezte, hogy ehhez meg kell teremteni a feltételeket, elsősorban az ukrajnai biztonsági feltételeket. Hozzátette, hogy ezt a kérdést Kijev partnereivel tárgyalják. „Azt is látjuk, hogy nem minden ország érdeklődik az ukránok visszatérése iránt, figyelembe véve állampolgáraink hozzájárulását a gazdaságuk fejlődéséhez, képzettségük szintjét, alkalmazkodóképességüket ezekben az országokban. Ezért valójában továbbra is harcolnunk kell népünk visszatéréséért” – jegyezte meg.
Az ukrán diplomácia vezetője azt is elmondta, hogy már vannak precedensek, elsősorban Svájcban, ahol egy speciális programot vezettek be a hazatérés ösztönzésére. Bern például az útdíjból származó pénzt különíti el ideiglenes lakbérre a hazájukba való visszatérés után. „Vagyis ez a folyamat elindult. Kommunikálunk mind az európai intézményekkel, mind az egyes fővárosokkal arról, hogyan, beleértve anyagi és pénzügyi támogatást is, támogassuk az ukránok jövőbeli vagy jelenlegi hazatérését” – hangsúlyozta Andrij Szibiha.
(vb/rbc.ua)
[type] => post [excerpt] => Jelenleg 8 millió ukrán kényszerül arra, hogy külföldön tartózkodjon, de Ukrajna harcolni fog az állampolgáraiért, annak ellenére, hogy nem minden ország érdekelt a hazatérésükben – jelentette ki pénteken Andrij Szibiha külügyminiszter a Legfelső ... [autID] => 5 [date] => Array ( [created] => 1780087680 [modified] => 1780075186 ) [title] => Ukrajna küzdeni fog a külföldön lévő 8 millió ukrán hazatéréséért – Szibiha [url] => https://life.karpat.in.ua/?p=285407&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 285407 [uk] => 285410 ) [crid] => bey5821 [aut] => gygabriella [lang] => hu [image_id] => 282081 [image] => Array ( [id] => 282081 [original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/236109-1-large.jpg [original_lng] => 84288 [original_w] => 1140 [original_h] => 713 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/236109-1-large-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/236109-1-large-300x188.jpg [width] => 300 [height] => 188 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/236109-1-large-768x480.jpg [width] => 768 [height] => 480 ) [large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/236109-1-large-1024x640.jpg [width] => 1024 [height] => 640 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/236109-1-large.jpg [width] => 1140 [height] => 713 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/236109-1-large.jpg [width] => 1140 [height] => 713 ) [full] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/236109-1-large.jpg [width] => 1140 [height] => 713 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => life [color] => red [title] => Життя ) [_edit_lock] => 1780065183:3 [_thumbnail_id] => 282081 [_edit_last] => 5 [views_count] => 571 [_hipstart_feed_include] => 1 [_oembed_4a985be463a167e56fb4bb5cd686f9dc] =>
Under a scenario of a so-called “fragile peace” between Ukraine and Russia, more than half of Ukrainian refugees could remain in Europe until at least the end of 2029. This is according to a study by the Office of the United Nations High Commissioner for Refugees.
Oroszország azt javasolta Ukrajnának, hogy a fogolycsere-listákba olyan gyermekeket is bevonjanak, akik az ideiglenesen megszállt területeken élnek – erről Andrij Szibiha külügyminiszter számolt be a Brüsszelben, az ukrán gyermekek hazatéréséért létrehozott nemzetközi koalíció ülésén.
Szibiha szerint a javaslat elfogadhatatlan, és hangsúlyozta a gyermekek szabadságának sérthetetlenségét.
Az ukrán gyermekek visszatérése a békefolyamat alapvető eleme kell legyen. Ma hivatalosan is kijelentem: az ukrán gyermekek sorsa soha nem lehet semmilyen kompromisszum része. Oroszország már felvetette, hogy gyermekeket is bevonjon a cserelistákba, de ez elfogadhatatlan. A gyermekek szabadsága feltétel nélküli
– fogalmazott a miniszter.
Szibiha szerint a Kreml azért igyekszik háttérbe szorítani az ukrán gyermekek ügyét, mert tisztában van azzal, hogy a deportálások nemzetközi jog szerint bűncselekménynek minősülnek. Oroszország célja, hogy a kérdés lekerüljön a nemzetközi napirendről és a tárgyalásokról.
Ukrajna kész szakértői csoportot küldeni Finnországba, hogy megossza tapasztalatait és segítsen a légtér védelmében a drónincidensek után – közölte Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter az X közösségi platformon.
A bejelentés azután hangzott el, hogy Szibiha Brüsszelben találkozott finn kollégájával, Elina Valtonennel. A miniszter szerint Ukrajna kész hozzájárulni a légtérbiztonság megerősítéséhez, különösen a közelmúltban történt drónesetek miatt.
A felek emellett áttekintették az ukrajnai békefolyamat helyzetét, valamint Európa szerepét ebben. Szó esett az EU-csatlakozási tárgyalásokról is, amelyek esetében Szibiha a tárgyalási fejezetek mielőbbi megnyitását sürgette.
A külügyminiszter tájékoztatása szerint a megbeszélés során a közép-ázsiai, dél-kaukázusi és közel-keleti fejlemények is napirendre kerültek.
Ukrajna készen áll az együttműködésre Japánnal a pilóta nélküli légi eszközök és drónrendszerek területén, és felajánlja, hogy megosztja a teljes körű háború során, Oroszország ellen szerzett harci tapasztalatait.
Erről Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter beszélt a Kyodo Newsnak adott interjújában.
A külügyminiszter szerint Ukrajna kész átadni Japánnak a drónok harctéri alkalmazásával kapcsolatos tapasztalatait, amelyeket közvetlenül a fronton szerzett. Szibiha hangsúlyozta, hogy Kijev nyitott az együttműködésre a japán fél készségétől függően.
A növekvő biztonsági kihívások közepette Japán kormánya, Szanae Takaiči miniszterelnök vezetésével, az ország védelmi képességeinek megerősítésén dolgozik. Tokióban a jelenlegi biztonsági helyzetet a második világháború óta a legsúlyosabbnak nevezik.
Források szerint a drónokkal kapcsolatos együttműködési tárgyalások az ukrán fél kezdeményezésére kezdődtek.
Az oroszországi őrizetben lévő ukrán hadifoglyok több mint 90%-át kínzásnak és bántalmazásnak vetetik alá – jelentette ki kedden Andrij Szibiha külügyminiszter, számolt be az rbc.ua hírportál a Külügyminisztérium sajtószolgálatára hivatkozva.
A jelentés szerint Szibiha megjegyezte: „Háborús foglyainkat ott (az Oroszországi Föderációban fogva tartva – a szerk.) abszolút embertelen körülmények között tartják fogva megfelelő orvosi ellátás és a családjukkal való kommunikáció lehetősége nélkül. Mindannyian kritikus fizikai és pszichológiai kimerültség állapotában térnek vissza.”
Az ukrán diplomácia vezetője szerint az ukrán hadifoglyok 90%-át kínozza Oroszország. Úgy vélte, Ukrajna főügyészsége több mint 175 000 háborús bűncselekményt regisztrált. Mint hangsúlyozta, az Oroszországi Föderáció számára a háborús bűncselekmények a háború vívásának eszközei, és kiemelte, hogy a törvény ott szűnik meg érvényesülni, ahol az orosz megszálló megjelenik.
„Oroszország illegálisan tart fogva és erőszakkal visz el civileket, köztük gyerekeket is. Oroszország szándékosan rombolja a civil infrastruktúrát. Az emberi élet nem értékes az agresszor számára” – tette hozzá Andrij Szibiha.
Today, I held a meeting with almost everyone on our team who works on freeing prisoners and providing them with assistance. There were representatives from the Headquarters, the services involved in the exchanges, the Office team, and our people who were released from Russian… pic.twitter.com/qeTifLkU8L
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) July 28, 2025
Ukrajna megkezdte egy nemzeti csoport megalakítását, amely a lehetséges 30 napos tűzszünet megfigyelésére szolgáló akciók algoritmusán dolgozik – jelentette ki pénteken Andrij Szibiha külügyminiszter a sajtótájékoztatóján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Szibiha elmondta: az ukrán delegáció közvetlenül a szaúd-arábiai Dzsiddából való hazatérése után beszámolt Volodimir Zelenszkij elnöknek az amerikai féllel folytatott találkozó eredményéről. „Már ténylegesen megkezdtük a nemzeti csapat kialakítását, amely megfelelő cselekvési algoritmusokat dolgoz ki egy esetleges tűzszünet megfelelő ellenőrzésére. Ez egy rendkívül összetett folyamat” – tette hozzá.
Az ukrán diplomácia hozzátette, hogy a frontvonal ma több mint 1300 kilométer hosszú. Mindenekelőtt Ukrajnának vannak negatív tapasztalatai a minszki folyamaton belül, amikor az Orosz Föderáció 25-ször sértette meg a tűzszüneti rendszert, ezért fontos felkészülni egy terrorista ország esetleges provokációira.
Ezért most minden arra fog irányulni, hogy az ukrán fél készen álljon a megfelelő csapatokkal, a megfelelő fejlesztésekkel, modalitásokkal. Úgy értem, ideértve a jövőképet az Ukrajna igazságos békéjét célzó megállapodással vagy akciótervvel kapcsolatban. Természetesen az Ukrajna számára nyújtott biztonsági garanciacsomag paramétereit és terjedelmét
2025-ben a külföldön tartózkodó ukrán állampolgárok számára egyszerűsödik a konzuli szolgáltatásokhoz való hozzáférés – teljes mértékben elindul az e-Konzul rendszer. A tervek szerint automatizált szolgáltatásokat vezetnek be minden ukrán diplomáciai képviseleten külföldön. Ezt Andrij Szibiha, Ukrajna Külügyminisztere jelentette be.
A kormány fél éven belül új digitális szolgáltatásokat kíván bevezetni, amelyek a legnépszerűbb polgári igényekre lesznek orientálva. Szibiha elmondása szerint ezek kényelme és hozzáférhetősége hasonlítani fog a már Ukrajnában elérhető Gyija platformra.
Kifejtette, hogy a rendszer lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy kiválasszák a szükséges meghatalmazás vagy nyilatkozat típusát, hozzáadják a szükséges információkat, és előkészítsék a dokumentumot még a konzuli hivatalba való látogatás előtt. Ez időt takarít meg, mivel az előre meghatározott napon az állampolgárnak már csak alá kell írnia a kész dokumentumot.
Emellett februárban tervezik az útlevelek kézbesítésének futárszolgálat útján történő bevezetését több országban. Ez a szolgáltatás kedvező áron lesz elérhető. Az igénybevételéhez előzetesen ki kell tölteni minden szükséges adatot a Gyija portálon, egyszer kell meglátogatni a konzuli hivatalokat biometrikus adatfelvétel céljából, majd az elkészült útlevelet postai úton szállítják ki. Továbbá tavasszal a külügyminisztérium elkezdi a vezetői engedélyek kiadását is külföldön.
Emellett az ukrán állampolgárok konzuli intézményeknél kérhetik az adóazonosító szám és az ID-kártyák kiállítását is.
Az orosz-ukrán háború kitörése óta harmadszor látogatott Kijevbe Magyar Levente, Magyarország Külgazdasági és Külügyminisztériumának parlamenti államtitkára, ahol tárgyalást folytatott Andrij Szibiha külügyminiszterrel, a két ország közötti kapcsolat erősítése érdekében. Magyarország vált ugyanis Ukrajna legnagyobb villamosenergia-beszállítójává, ezért az Energiaügyi Minisztériumba is ellátogattak, hogy beszéljenek a legfontosabb kérdésekről. A kárpátaljai magyarsággal kapcsolatos legfontosabb kérdéseiről is tárgyalásokat folytatott a magyar delegáció. Az Oktatásügyi Minisztériumban Okszen Liszovij tanügyi tárcavezetővel, és helyettesével, Jevhen Kudrjaveccel is találkoztak. Utóbbi tagja annak a magyar-ukrán munkacsoportnak, akikkel évek óta dolgoznak azon, hogy megoldódjanak a kárpátaljai magyar kisebbség oktatási helyzete kapcsán felmerült problémák. A magyar fél bízik abban, hogy a már megkezdett munka hamarosan olyan eredményt hoz, amely pozitívan hat a kárpátaljai magyarság oktatási helyzetére. A magyar delegáció útja ezután az Elnöki Hivatalba vezetett. Itt Viktor Mikita, korábbi kárpátaljai kormányzó, az Elnöki Hivatal helyettes vezetője fogadta. Magyar Levente miniszterhelyettes elismerően nyilatkozott a közelmúltig Kárpátalja tekintetében végzett munkájáról, és reményét fejezte ki, hogy a közös munka folytatódik, immár magasabb szinten. Magyar Levente a találkozók után úgy fogalmazott: a háttérben nagyon komoly munka zajlik azon, hogy a magyar-ukrán kapcsolatok folyamatosan erősödjenek, a mostani látogatás célja is ez volt.
Ukraine has initiated an urgent UN Security Council meeting in response to Russia’s latest escalation of terror, which led to the killing of people and damage in Kyiv.
An emergency meeting of the UN Security Council under the agenda item “Maintenance of peace and security of…
Egy másik budapesti két tannyelvű iskolát is meglátogatott Miroszlav Bileckij és Andrij Szibiha munkaútja során. Ukrajna különböző részeiből és a helyi zsidó közösségből származó gyerekek tanulnak itt.
A multikulturális környezetben való felnövekedés és tanulás a harmonikus és sokoldalú személyiségfejlődés kulcsa.
„Pedagógusokkal és az iskola vezetőségével beszélgettönk, megvitattuk az aktuális kérdéseket, az intézmény igényeit, a diákok kárpátaljai nyári vakációjának kilátásait és sok minden mást. Az oktatási folyamat javítása érdekében tankönyveket és írószereket vittünk az intézménybe” – írta Miroszlav Bileckij.
