Egy Londonnyi méretű jéghegy szakadt le az Antarktisz Brunt-selfjegéről közel a brit antarktiszi kutatóprogram (BAS) Halley kutatóállomásához – közölték a BAS kutatói pénteken.
A tengerbe nyúló hatalmas jégmezőn elhelyezett felszíni tudományos eszközök megerősítették, hogy a jéghegy február elején vált le a már régóta repedező selfjégről. A kutatóállomáson jelenleg senki nem dolgozik, ezért emberi élet nem került veszélybe – olvasható a BBC News honlapján..
A BAS 2017-ben elköltöztette a személyzetet a kutatóállomásról, mert a jégen keletkezett repedések fenyegetést jelentenek az emberek biztonságára.
A leszakadt jéghegy mintegy 1270 négyzetkilométer hosszú, akkora, mint London területe elővárosaival együtt.
Halley mintegy 20 kilométerre van attól a helytől, ahol a jéghegy leszakadt. A Brunt-selfjégen a kutatók GPS-eszközök sorát hagyták hátra, amelyek információt szoláltatnak a jégmozgásról a BAS Cambridge-ben lévő központjába.
A Haley kutatóállomás elsősorban az ózonlyuk alakulását tanulmányozza.
A kutatók most tanulmányozni fogják a műholdas felvételeket a jéghegy leszakadásáról, hogy meggyőződjenek arról, semmilyen váratlan ingatag helyzet nem állhat elő a megmaradt selfjégen, amely a kutatóállomást tartja.
„Bár az antraktiszi selfjegek nagy darabjainak leszakadása egy teljesen normális folyamat, a Brunt-selfjégen pénteken észlelt jégrepedés igen ritka és feltűnést keltő” – mondta Adrian Luckman professzor, aki az elmúlt hetekben a Bruntról készült műholdfelvételeket figyelte és előre jelezte a jéghegy leszakadását.
„Az elmúlt öt évben három nagy repedés alakult ki a Brunt-selfjégrendszeren, és valamennyien előre láttuk, hogy ez a látványos dolog be fog következni. Idővel megtudjuk, hogy ezek a repedések további jégleszakadásokat idéznek-e elő a következő napokban vagy hetekben” – tette hozzá.
Moss on ice: Indian scientists’ discovery may change what we know about Antarctica ?❄️
A team of scientists from Punjab has discovered a new moss species in eastern Antarctica and named it Bryum bharatiensis as a tribute to goddess Saraswati. pic.twitter.com/83vGQqKIns
Korábban úgy gondolták, hogy az Antarktisz jéghegyei olvadásának problémája majd az unokáinkat érinti, ám a legfrissebb kutatások szerint az sarkvidéki gleccserek megolvadnak még a mi generációnk életében, ha az emberiség sürgősen nem csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását. A tudósok becslése szerint 15 éven belül az Északi-sarkvidéken eltűnik a jég. Az korábbi előzetes tanulmányok szerint a tudósok ezt nem korábbra, mint 2050-re becsülték.
Ez a tendencia azt sugallja, hogy a globális felmelegedés már a bolygó minden sarkát érinti. De az Északi-sark a legsebezhetőbb az éghajlatváltozás miatt, mivel az északi pólus hőmérséklete emelkedik a leggyorsabban. Különböző tanulmányok szerint a sarkvidéki hőmérséklet 2-3-szor gyorsabban nő, mint átlagosan a világon.
A gleccserek eltűnésének katasztrófája és az ezzel járó összes következmény a jelenlegi generációt érinti.
A Jeges tenger jégolvadásának természetes folyamata minden év nyár elején megtörténik. De az óceán vizein még nyáron is szilárd jégtakaró kell hogy legyen, amely télen még nagyobb területre terjed ki.
A tudósok állításai szerint, 15 év alatt ez az ökoszisztéma megsemmisülhet. A kutatók számos matematikai és éghajlati modellt fejlesztettek ki, ezen számítások alapján jutottak erre a szomorú következtetésre.
A kutatók már ma attól tartanak, hogy az északi-sarkvidék jégfelületén kis „olvadó tavak” alakulnak ki. Ezekben a víz melegebb, mint a jég, de a legnagyobb veszély az, hogy több napsugarat szívnak magukba, nem tükrözik vissza, mint az Északi-sark jeges felülete. Ezen túlmenően a tavakban fitoplankton képződik, amely szintén pusztítja a jeget, és segíti a bolygónkat nagy mennyiségű napenergia elnyelésében.
