Az Artemis II. 2026. április 2-án, magyar idő szerint hajnali fél 1-kor történt sikeres indítása új szakaszt nyitott az emberes űrrepülésben: több mint fél évszázad után ismét űrhajósok tartanak a Hold felé, a Bizalom (Confidence) névre keresztelt Orion-kapszulában. Bár a mostani küldetés célja nem a holdra szállás, de kulcsszerepet játszik abban, hogy a következő években ténylegesen visszatérhessen az ember a Hold felszínére. Nem beszélve arról, hogy a Hold sikeres belakása után új utak nyílnak meg a Mars felé.
Az Artemis programot a NASA azzal a céllal indította el, hogy ne csak egy újabb látogatás valósuljon meg a Holdon, hanem tartós jelenlétet hozzanak létre a felszínén. Ez már messze túlmutat az Apollo program céljain: most már nem erődemonstrációról beszélünk, hanem olyan infrastruktúra kiépítéséről, mely jelentős alternatívákat hozhat létre az emberiség számára hosszabb távon tudományos, gazdasági és technológiai szempontból.
A program első lépcsője, az Artemis I. 2022-ben zajlott le, személyzet nélkül. Ennek során az Orion teljes értékű holdkerülő pályán repült, és visszatért a Földre, miközben a mérnökök adatokat gyűjtöttek a hővédelemről, a navigációról és a mélyűri kommunikációról. Bár a küldetés alapvetően sikeres volt, több olyan technikai kérdés is felmerült – különösen a hővédő pajzs viselkedésével kapcsolatban –, melyeket a következő lépések előtt kezelni kellett.
Ezek után most az Artemis II. egyfajta emberes főpróbának is felfogható: a négyfős legénység az Orion fedélzetén, a Space Launch System segítségével jutott el a Hold felé vezető pályára.
A mostani küldetés során az űrhajó megkerüli a Holdat egy úgynevezett szabad visszatérési pályán, majd visszatér a Földre.
A repülés elsődleges célja, hogy valós körülmények között teszteljék az életfenntartó rendszereket, az ember-gép együttműködést és a mélyűri működést, melyek nélkül a holdra szállás nem lenne biztonságosan kivitelezhető.
[type] => post [excerpt] => Az Artemis II. 2026. április 2-án, magyar idő szerint hajnali fél 1-kor történt sikeres indítása új szakaszt nyitott az emberes űrrepülésben: több mint fél évszázad után ismét űrhajósok tartanak a Hold felé, a Bizalom (Confidence) névre keresztelt... [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1775506200 [modified] => 1775496659 ) [title] => Az Artemis II űrhajósai beléptek a Hold gravitációs zónájába [url] => https://life.karpat.in.ua/?p=279107&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 279107 [uk] => 279056 ) [trid] => vik3255 [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 279057 [image] => Array ( [id] => 279057 [original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/image-81.png [original_lng] => 358335 [original_w] => 720 [original_h] => 450 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/image-81-150x150.png [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/image-81-300x188.png [width] => 300 [height] => 188 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/image-81.png [width] => 720 [height] => 450 ) [large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/image-81.png [width] => 720 [height] => 450 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/image-81.png [width] => 720 [height] => 450 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/image-81.png [width] => 720 [height] => 450 ) [full] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/image-81.png [width] => 720 [height] => 450 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => life [color] => red [title] => Життя ) [_edit_lock] => 1775485891:12 [_thumbnail_id] => 279057 [_edit_last] => 12 [views_count] => 846 [_oembed_e80673624eb8d97d4f63e2a8b2802854] =>
Több mint fél évszázados várakozás ért véget itthoni idő szerint csütörtök éjszaka: hivatalosan is elstartolt az Artemis–2-küldetés, minek keretén belül 53 év után ismét emberek merészkednek a Hold közelébe. A NASA eddigi legerősebb hordozórakétája, a Space Launch System (SLS) brutális erővel emelte az égbe az Orion űrkapszulát és annak négyfős, történelmi jelentőségű legénységét. Az Artemis–2-misszióval ráadásul nem csupán egy új űrkorszak vette kezdetét, de a fedélzeten utazó asztronauták a következő tíz napban olyan messzire merészkednek a mélyűrbe, ahol ember még sosem járt.
„És felszállás! Az Artemis–2 legénysége immár a Hold felé tart. Kezdetét veszi az emberiség következő nagy utazása” – ezekkel a szavakkal indította útjára Derrol Nail, a NASA szóvivője a történelmi küldetést a floridai Kennedy Űrközpontból, keleti parti idő szerint 18 óra 35 perckor. A drámai és lenyűgöző pillanatot azonban feszült percek előzték meg, az indulás ugyanis nem volt 100 százalékban problémamentes.
Váratlan hiba miatt csúszott a rajt
A visszaszámlálás során a mérnökök hibát észleltek az SLS rakéta repülésmegszakító rendszerével (Flight Termination System – FTS) kapcsolatban, amelynek felügyeletéért az Egyesült Államok Űrhadereje felel. Ez a rendszer lényegében egy kritikus önmegsemmisítő mechanizmus: ha a rakéta a felszállás során meghibásodna és lakott területeket veszélyeztető, letérő pályára állna, ez a rendszer robbantja fel a hordozóeszközt. Éles helyzetben az Orion űrkapszula ilyenkor automatikusan leválasztaná magát a rakétáról, és a vészmenekítő hajtóművek segítségével biztonságos távolságba repítené az űrhajósokat. A hibát sikeresen elhárították, az eredetileg kitűzött, magyarországi idő szerint 00:24-es rajtot azonban nem tudták tartani, helyette 11 perccel később, 00:35-kor emelkedett az égbe a legénység.
Mi vár a legénységre a következő napokban?
Bár az Artemis–2-küldetés során az űrhajósok nem fognak leszállni a Hold felszínére, a misszió egy hihetetlenül komplex, 10 napos, nagyjából 1,1 millió kilométeres űrutazást foglal magában, amelynek során megkerülik égi kísérőnket.
Az indítást követő első nap után a legénység a 2–4. napon a Hold felé tartó utazással tölti az idejét. Ez a fázis a rendszerek folyamatos teszteléséről szól. Az igazi izgalmak az 5. napon következnek be, amikor az Orion űrkapszula végrehajtja a holdmegkerülő manővert. A tervek szerint az űrhajó mintegy 7560 kilométerre (4700 mérföldre) halad majd el a Hold sötét, Földről sosem látható túlsó oldala mögött.
Ezzel a manőverrel az Artemis–2 legénysége történelmet ír: várhatóan megdöntik az Apollo–13 legénysége által 1970-ben felállított távolsági rekordot. Míg Jim Lovellék 400 171 kilométerre távolodtak el a mi bolygónktól, a mostani négy űrhajós nagyjából 402 ezer kilométeres távolságba jut, mélyebbre az űrbe, mint eddig bárki. A 6. és 10. nap között a kapszula megkezdi a visszatérést, amely a Föld légkörébe való tüzes belépéssel és az óceánra való landolással zárul.
Az út azonban rendkívüli kockázatokat rejt. A Hold megkerülésekor, annak túlsó oldalán a legénység időszakosan teljesen elveszíti a rádiókapcsolatot az irányítóközponttal. Ezenfelül az Orion a Föld mágneses mezejének védelmét elhagyva magas kozmikus sugárzásnak lesz kitéve, így a küldetés egyik fő célja épp annak tesztelése, hogyan védik meg a rendszerek az emberi szervezetet ebben az extrém környezetben.
A négy úttörő, aki megváltoztatja a történelmet
Több mint 50 éve, az Apollo-korszakban a Holdhoz utazó űrhajósok kivétel nélkül fehér, amerikai férfi katonai pilóták voltak. Ahogy arról korábban az Indexen is írtunk, az Artemis–2 legénysége azonban már a 21. századot, a nemzetközi összefogást és a sokszínűséget tükrözi.
A történelmi küldetés parancsnoka az a 48 éves Reid Wiseman, aki egykori haditengerészeti vadászpilótaként már 165 napot töltött a Nemzetközi Űrállomáson. A tapasztalt vezető korábban a NASA űrhajós irodáját is irányította, és tökéletesen felfogja a misszió hatalmas súlyát. Ezt mi sem bizonyítja jobban, minthogy az indulás előtt leült gyermekeivel, és átadta nekik a végrendeletét, felkészítve őket a legrosszabb forgatókönyvre is, mondván: bárcsak több ember beszélne így a családjával, hiszen soha nem tudhatjuk, mit hoz a következő nap. Mellette foglal helyet Victor Glover pilóta, aki azzal ír történelmet, hogy ő az első színes bőrű űrhajós, aki elhagyja a Föld körüli pályát. A SpaceX Crew-1 korábbi pilótáját végtelenül nyugodt, szinte meditatív személyiségként ismerik, aki szentül hiszi, hogy az érzelmek kontrollja egyenesen életmentő az űrben.
A csapat küldetésfelelősei között találjuk Christina Hammock Kochot, akinek köszönhetően a misszióval az első nő is eljut a Holdig. Koch nevéhez fűződik a nők által egyhuzamban az űrben töltött idő rekordja a maga 328 napjával, ráadásul ő vett részt a történelem első, tisztán női űrsétáján is. Számára a mostani utazás nemcsak technikai, hanem egy mélyebb, filozófiai kérdés is, amelynek célja megérteni az emberiség helyét a világegyetemben. Csatlakozik hozzá a Kanadai Űrügynökséget (CSA) képviselő Jeremy Hansen is, így ő lett az első nem amerikai űrhajós, aki ilyen messzire merészkedik a kozmoszban. Bár a négyesből ő az egyetlen „újonc”, aki korábban még nem járt a világűrben, kiképzése során számos extrém földi – például barlangász- és mélytengeri – misszión bizonyított, társai szerint pedig az ő humora az egyik leghatékonyabb fegyver az összezártság okozta stressz ellen.
A Mars felé vezető út első lépései
„A legjobb legénységet állítottuk össze a NASA és a Kanadai Űrügynökség soraiból. Lassan fogunk haladni, és maximálisan bízunk egymásban – így fogjuk végigcsinálni” – mondta Wiseman parancsnok az indulás előtt, hozzátéve, hogy az Artemis–2 sikere kritikus fontosságú.
Mint ismeretes, ez az a főpróba, amely előkészíti az utat a következő küldetés, az Artemis–3 számára, amelynek során az emberiség évtizedek után ismét talpat fog a Holdon, ezúttal a feltáratlan déli pólus közelében. A távlati cél pedig egy állandó holdbázis kiépítése, amely ugródeszkaként szolgál majd a végső nagy álom, a Mars meghódítása felé.
Aki élőben szeretné követni az űrhajósok epikus, 10 napos utazását, a NASA+ streamingszolgáltatón és a YouTube-on folyamatosan megteheti, ahol az Orion fedélzeti kamerái is rendszeresen élő képet sugároznak a Földtől egyre távolodó űrkapszulából – de természetesen az Indexen is figyelemmel követjük a legénység útját.
